Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

%

Szetkesztőségűnk vendége volt:

%

Fekete Győr Endre,

Heves megye Tanácsa elnöke

— Sorozatunk idei első vendégeként engedje még, hogy sok szeretettel kö- HZöntaem Ont szerkesztőségünkben és mivel még január van, így nem megkésne kívánjak a szerkesztőséj és a magam nevében Is boldog új esztendőt.

— Köszönöm, és mivel valóban január van még, úgy gondolom jó magam sem ké- *ck a jókíváságokkal: boldog új esztendőt kívánok a szerkesztőség valamennyi dolgozójának és természetesen a lap olvasóinak Is.

— Fekete elvtárs, arra kérem, hogy

mintegy oevezetőiU szóljon néhány szót ónmuunról. eddigi pályafutásáról. Nem is annyit i bemutatkozásképpen, hiszen Ont is nagyon sokan ás jól ismerik, mint inkább immáron hagyományaként énnek az interjúsorozatnak.

— Hogy valóban megőrizzük a jó hagyományt, röviden néhány szót mondok önmagámról. A szomszédos Borsod megye szülötte vagyok, ott is nősültem, nevelkedtem fel, és onnan küldtek még 1945-ben ösztöndíjasként a Közgazdasági Egyetemre, 'jíi- da pestre. Innen kerültem az akkori Föl dm. velésügyi Minisztériumba, ahol 1957-ig dolgoztam. s közben elvégeztem az Agrártudományi Egyetemet. Voltam később a Szőlő- Oltvány és Facsemeteforgalmi Vállalat igazgatója és ez utóbbit nem annyira az igazgatói szék, mint sokkal inkább a vállalat jellegéből adódó Heves megyei kapcsolataim miatt tartom emlékezetesnek. Nem utolsósorban ennek köszönhetem, hogy annak idején Verpelétre hívtak szövetkezeti elnöknek, •hol életem talán legboldogabb hét esztendejét töltöttem el. Ott tanultam meg igazán megismerni és megszeretni a dolgozni, az alkotni tudó embert. Igazság szerint ott tanultam meg. hogyan kell tudni bánni az emberek ügyéivé], gondjaival. Büszke vagyok rá, hogy a szövetkezetnek örökös tagja lettem és maAdtam. Mint mondtam hét évig dolgoztam jóban, rosszban együtt a verpelétiekkel, mígnem a pért ide irányított a tanácsi munkához, amelyet választóim jóvoltából, mint a Heves megyei Tanács elnöke több mint fél évtizede végzek. Nagyon szép, de nagyon nehéz munka ez. Feleségem is itt dolgozik egy egri vállalatnál, fiam itt járt iskolába, most a Közgazdasági Egyetem első éves hallgatója. Ennyit röviden életem eddigi folyásáról éa alakuláséról.

— Köszönöm szépen ás tériünk tó moss rá tulajdonképpeni kérdéseimre. Egy, az elmúlt esztendei sajtótájékoztatóján On azt mondotta, hogy: „Az erősebb fényben jobban ragyognak a sikerek, de sötétebb az árnyék: könnyebben észrevehetők a hibák tó." Az Idézet pontosságára tavalyi újságcikkünk a garancia. Nos. milyett sikerekre és Amyékfoltokra gondolt akkor On, még közelebbről milyen sikereket és gondokat hordozott ez elmúlt ev Heves megyében?

— Először természetesen a sikerekről szólok.. Az országos terveknek megfelelően a megyei pártertekezlet határozata, és a megyei tanács jóváhagyása nyomán olyan negyedik ötéves tervet állíthattunk össze annak idején, amelynek nyomán Heves megye gazdasági fejlődése olyan dinamikus volt ebben az időszakban, mint eleddig sohasem. Ennek a fejlődésnek volt jelentős esztendeje az elmúlt évi is. Megyénkben is az ipar lett a vezető ágazat, a dolgozó lakosság megközelítően f^e ma már nálunk is az iparban dolgozik. Örülök, hogy elmondhatom: az ipari fejlődés üteme meghaladta az országos átlagot, és így a megyénk az iparilag fejlett megyék sorához zárkózik fel. Igaz, mindebbe belejátszottak olyan tények is, hogy számos kiemelt nagyberuházás — gondolok itt Kiskörére és Visontára többek között — Heves megyében valósult meg. Azt Is a sikerekhez sorolom, hogy mezőgazdaságunk is másfélszeresére emelte termelését ebben az időszakban és a gondok ellenére ez természetesen az elmúlt esztendő munkájának is köszönhető. Nem akarok meet részletesen szólni a lakásépítkezésekről, de agy sokatmondó adatot mégis szeretnék itt elmondani: Eger lakásállománya 1949- ben 9200 lakás volt A IV. ötéves tervben 4600 lakás épült, Illetve épül fel. Egy ötéves terv alatt, egy nem is olyan nagyon régi tél Eger.

Szólhatnék részletesen a kiskereskedelem fejlődéséről is, annak a munkának az eredményéről, amelyet a művelődéspolitikai határozat végrehajtáséért tettünk a megyében, de a hely és az idő rövidsége miatt ismét csak egy másik példát, most az egészségügy olyan területéről, amelyről valahogyan eddig mindig keveset beszéltünk, és amely mégis jól kifejezi e téren is a fejlődést. KI gondolná, hogy körzeti orvosaink kétmillió beteget, látnak el évente, és a Rendelőintézet betegforgalma az elmúlt esztendőben 1600 000 ember volt A betegellátás és a gondozás Ilyen növekvő szintje a megelőzés és a godozás kiterjesztését jelentette az elmúlt esztendőben.

Ami az árnyakat illeti: nyilvánvaló, hogy ilyen ütemű fejlődés egy sor elkerülhetetlen gonddal is jár. Amikor például fejlődik a megyeszékhely, vagy a két másik város lakásállománya, sajnos nem tart lépést ezzel az üzlethálózat bővülése, az utak, gyalogjárók építése, az autóbuszjáratok szaporodása, vagy 6 bölcsődei férőhelyek gyarapodása, s ezek miatt joggal és okikai panaszkodhatnak az ottlakók. Egerben külön is gond, hogy Heves megye székhelyének fejlődése a korábbi ötéves tervek során elmaradt a más megyeszékhelyektől. Ez olyan igazság, amit ha elhallgatnánk félrevezetnénk saját magunkat, s amely önmagában is hozzájárul a már említett árnyékoknak ar elmélvüleséhea, de ugyanakkor meghatározza további munkánkat h éppen mm. a

téren. ,

— A negyedik ötévee terv eltett eez, tendeiben — ez mar az eddigiekből is

kitűnik — ugyancsak megváltozott megyénk arculata. Semmi kétség afelől, hogy ez a kedvező változás nem torpan

meg az idei esztendőben sem. Szeretném, ha elmondaná olvasóinknak, milyen tervek, elképzelések valóra válása várható a megyében?

— Elöljáróban egy olyan megállapítást szeretnék tenni, ami talán közhelynek tűnhet, pedig még véletlenül sem az: 1975-ben befejezzük a negyedik ötéves tervet, mindazt, amit terveztünk, megvalósítjuk! Ezt alapvetőnek tartom. A terv maradéktalan teljesítését! Ezen belül eredményesen és jó ütemben továjjb folyik Hatvanban, Gyöngyösön és a megyeszékhelyen is a lakásépítési program megvalósítása, a közművesítés, és a vízvezetékes vízellátás kiépítése. Ilyen nagy dolog a megyei kórház rekonstrukciós fejlesztésének idei megkezdése. Továbbra is központi helyet foglal el a gyermekintézmények számának növelése. Ebben az esztendőben előreláthatóan Eger vasúti és közúti közlekedése is jelentősen előbbre lép a korszerűsítés útján. Ugyancsak ebben, az évben készítjük elő Egerszalék felett a laskóvölgyi nagy víztárolót, amely nemcsak az öntözést, az árvízvédelmet és Eger ipari vízellátását segíti majd, de terveink szerint ez lesz Eger vízi üdülőtelepe is.

— Miután mindaz, emit noat On étmondott közvetve, vagy közvetlenül dsz- szefügg életszinvonal-polittkdnkkal, szívesen venném, ha összegezné: hogyan látfa neves megye lakossága életszínvonalának alakulását az ltnt-áa esztendőben?

— Nem nagy ország Magyarország, mégis lehetséges bizonyos eltérés az ország tájai, megyéi között számos gazdasági kérdésben is. Ennek ellenére is azt kell mondanom, hogy Heves megye lakossága életszínvonalának alakulása minden bizonnyal azonos lesz az ország lakosai életszínvonala fejlődésével. Ez az életszínvonal a tervek teljesítésével együtt arányosan növekszik majd és az, hogy végtére is magasabb lesz-e valamivel az országos átlagnál, vagy alacsonyabb-e, az attól is függ, hogyan teljesítjük itt a megyében gazdasági terveinket Az elmúlt hónapok, évek $zt igazolták, hogy « fejlődés eddig is jó arányokat mutatott hiszen a bér- és bérjellegű bevételeik 1974-ben majdnem nyolc százalékkal nőttek és nem kisebb arányban növekedtek a mezőgazdaságban dolgozók bevételei is. Az elmúlt esztendők életszínvonal-emelkedését Igazolja, hogy 274 millióval növekedett a betétállomány és ma már annyi pénz van. Heves megye takarékfiókjaiban, hogy még a ma született csecsemőre is hétezer forint betét jut. Egyik. esztendőről a másikra, azaz hogy

1973-ról 1974-re 35 százalékkal nőtt a személygépkocsik száma és tízezer hűtőszekrényt vásároltak a megyében. A kereskedelemben a tartós és magasabb értékű cikkek irányába tolódott el a kereslet

Bőven akadt bajunk az elmúlt érvel, az időjárás alaposan megijesztett bennünket az őszi betakarításkor, meg annak előtte is jó néhányszor, s ez minden bizonynyal némileg érezteti ha ását a zárszámadásokban is. Az is igaz, hogy 1975-ben nem indultunk olyan jól, éppen a gondok miatt, a mezőgazdasági munkákkal, mint az elmúlt év elején. Sőt még az árvízkárok helyreállítása is bőven átnyúlik erre az esztendőre. Hogy miért beszélek az elmúlt évről, amikor a kérdés erre az esztendőre vonatkozik? Nos, nem másért, mint azért, mert minden gond ellenére^ úgy ítélem meg, hogy 1975- ben éppen úgy tovább növekszik majd a lakosság életszínvonala, miilt ahogyan növekedett 1974-ben.

— ló néhány esztendeje már, hogy 0% Heves megye Tanácsának elnöke. A nagyobb távlatok tehát lehetővé teszik, hogy szélesebb képe legyen a tanácsi munkáról. Ezért is kérem most arra, hogy az elmúlt esztendő gazdasági, politikai és társadalmi változásainak, azok sikereinek tükrében fogalmazza meg ennek a munkának a lényegét.

— A szocialista fejlődés alapkérdése a beszélgetésünk tárgyát képező időszakban is és természetesen nagyobb távlatokban is a szocialista demokrácia fejlesztése. E politikai cél megvalósításában, ’a tanácstörvényből fakadóan és abból a tényből is, hogy ak elmúlt években egy sor feladat ellátása került hozzá pk, jelentős tennivaló hárult a tanácsokra. A tanács népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási feladatainak megvalósítása csak úgy lehetséges, hogy ha széles körben bevonják a lakosságot, ha aktivizáljuk őket céljaink érdekében. A több mint háromezer tanácstag állandó kapcsolata választóival, a lakosság érdekelnek képviselete, jelentős mértékben segítette például netnesak a IV. ötéves terv elképzeléseinek megfogalmazását, de a megvalósítást is. Jfellemző arra, hogy a tanácsi munka lényegét mindjobban értjük mi magunk és érzi a lakosság is, hogy majd tízezer tanácstagi fogadónapon az új tanácstörvény életbelépése óta kétszázezer választópolgár vett részt, hogy elképzeléseivel, esetleg panaszaival, észrevételeivel segítse a közös munkát.

Amellett tehát, hogy a tanácsok, a központi akarat megvalósítása mellett igyekeztek jól szolgálni a helyi szándék, a választói elképzelés megvalósítását, és mert tevékenységüket éreztették a lakosság Igényeivel, a választópolgárok Is jó szívvel és egy akarattal segítették a tanácsszervek munkáját. Itt szeretném még megjegyezni, hogy a

tanácsi munka demokratizmusának fejlődését és egyúttal lényegének jobb kifejlődését segítette, hogy egy sor hatáskört leadtunk az alsóbb tanácsi szervekhez, hogy nagyüzemekkel, szocialista brigádokkal építettünk ki kapcsolatot közös tervek kidolgozására, azok megvalósításának ellenőrzésére is.

— 161 tudom, nehéz szétválasztani a hivatalt a tanácstól, mint politikai testülettől, és a tanácsi tisztségviselőt a hivatalnoktól, Mégis, hogyan ítéli meg On, mennyiben sikerült az előrelépés, hogy • hivatalnokban a eHsstségviselő, a hivatalban a tanács, mint politikai szervezet meghatározó szerepe fejezödfOn M egyre erőteljesebben,

— Való igaz, hogy a tanácsi ttaatségvíse 16 a munkája során jó értelemben vett hivatalnok is, és a legkisebb.beosztású hivatali dolgozónk is valamiféle formában tanácsi döntéseket képvisel. Azt kell hangsúlyoznom, hogy a tanácsok tisztségviselői minden szinten elsősorban politikai munkások. A párt politikájának végrehajtását, a törvény rendelkezéseit, a testület határozatait kötelesek végrehajtani és végrehajtatni. De egyben, mint hivatalvezetők is, egy személy ben az apparátus tevékenységéért is felelősek. Ebből adódik, hogy a szakigazgatási szervek az ágazati feladatok megvalósítása során a tanácsok, a végrehajtó bizottságok határozatainak szellemében járnak el. Ez már egymagában is megköveteli, hogy bárkinek az ügyében a tanács képviselője a testület népképviseleti funkcióját személye« magatartásával is kifejezze.

—A tanácsi munka alapvető területe a bizottságok élete. Nagy a szerepük a tanácsi élet demokratizmusának fejlődésében és nem túlzás azt mondani, hogy egész államéletünknek is fontos alappillérét képezik. Fekete elvtárs szerint hogyant dolgoznak ezek a bizottságoké hol van szükség eiöbbrelépésre munkájukat illetően?

— A kérdésben benne is foglaltatik a

való igazság: a tanácsi munka alfája és

ómegája . a bizottságok tevékenysége. Megyénkben a helyi tanácsok mellett 422 bizottság működik, 2355 taggal, s ebből 660 az olyan, aki nem tanácstag, hanem különböző gazdasági, társadalmi, kulturális szerv szakértőjeként segít abban, hogy a tanácsok döntései egyrészt megalapozottak legyenek, másrészt összecsendüljenek a terület lakóinak szándékával. A megyei tanácsnak is nyolc bizottsága működik, és a 96 tagból itt is 36 nem tanácstag munkatársa van ezeknek a bizottságoknak. Megyeszerte igen jól folyik a bizottságok munkája, és jelentős szerepük van a tanácsi munka színvonalának állandó emelkedésében. Az elmúlt esztendőben nem utolsósorban a bizottságban dolgozó külső szakemberek közreműködésének hatása képezi a testületi előterjesztések megalapozotté bbak, és a döntésekben jobban kifejezésre jut a gazdaság és politika egysége. A gondok inkább ott vannak, hogy a helyi tanácsaink még mindig nem használják ki kellő mértékben azokat az erőket és lehetőségeket, amelyek- ezeknek a bizottságoknak a tevékenységében rejlik. Itt kell véleményem szerint feltétlenül előbbrelépnünk.

— Most egy más jellegű kérdést. A nép esség politikai határozat megvalósításában megyénkben is nagyot léptünk előbbre, a határozatokban kitűzött feladatok végrehajtása jól * szolgálja a lehetőségét, hogy több új magyar állampolgárt köftzöntsünk évről évre. Mégis a tapasztalat az, hogy amikor óhatjuk, ugyanakkor nem készülünk fel kellően az újonnan jött nemzedék ellátására, így igaz ez?

— Azt hiszem az újságíró itt a valóságosnál sötétebb. képet fest a kérdés megfogalmazásakor. Hiszen hosszú idő óta, megyei tanácsi vezetőként, most tudok először arról számot adni, hogy a párt- és kormány- határozatokban megjelölt népességpolitikai feladatok megvalósításával valóban sikerült olyan körülményeket teremteni, hogy növekedik Heves megye lélekszáma. Es ez a növekedés a természetes szaporodás eredménye! 1974-ben az élveszületések száma 1464- gyel meghaladta az előző évit és 6X65 volt. S ami különösen figyelemre méltó, hogy ezzel arányosan, több mint 42 százalékkal csökkent egy esztendő alatt a művi abortuszok száma. Ez már önmagában is örvendetes. S hogy mit teszünk a gyermekekért? Elsősorban, gondolom, idetartozik, hogy az előirt húsz százalék helyett a beköltözhető lakások megközelítően 50 százalékát adjuk a fiatal házasoknak; hogy döntéseink értelmében az 1974-ben igényjogosult három, vagy többgyermekes családok 1975 végéig mind lakáshoz jutnak: hogy bár megyénk bölcsődei ellátottsága az országos átlag alatt van, az ebben az esztendőben létrehozott új bölcsődei férőhelyekkel számolva 55 százalékkal hatadjuk túl terveinket. Egy megjegyzést meg ehhez: 1970-ben 50, a tervidőszak végére 94 állandó bölcsődei hely ja*

majd ezer bölcsőd és korú gyermekre számolva, a tervek 200 százalékos teljesítése nyomán. Persze, hogy ez nem jelenti ax igények teljes kielégítését, de feltétlen az előrelépést. Ha hozzáteszem, hogy az óvod» férőhelyekben megközelítjük az országos átlagot, akkor azt kell mondanom, hogy valóban túl sötét volt te kép, amit a kérdés festett Az viszont igaz, hogy minden erőfeszítésünk ellenére ténylegesen gond moat a bölcsődei és óvodai ellátás. Hogy a 6—12 éves gyerekek felsőkonfekcióval való ellátásában továbbra sem javult a helyzet, hogy emellett időnként, , vagy tartósabban sok olyan hiánycikkel találkozhat szembe a kis- mama, vagy éppen a nagymama, amely nélkül ma mér gondot jelent a gyermeknevelés

— Főről tore visszatérő téma, hogy Mr Egér ás Heves megye százezreket fogad az idegenforgalom keretein belül, sem szállodaiparunk, sem kereskedem- műnk nem képes megfelelni a növekvő követelményeknek. Nem hasznosítjuk megfelelően megyénk szép tájait som. Várható-e előrelépés s téren?

— Éppen a Népújság hasábjain nyila»- kozott Huszár István miniszterelnök-helyed tes és dr. Papp Lajos államtitkár, a Mátra— Bükk üdülőterület fejlesztéséről, hangsúlyozva, hogy ez a probléma országos gond. Ahhoz ne^em nincs mit hozzátennem, legfeljebb a gondokról szólva még annyit hogy nemcsak Mátra és Bükk üdülőterület van Heves megyében, de a kiskörei is lesz amelynek szintén megvan a most már maga intéző bizottsága. Az elmúlt évben Is tovább nőtt a turistaforgalom és Heves megyében másfélmillió ember fordult meg, ebből is félmillió Egerben. Ezek a követelmények szabták meg tennivalóinkat is az adott lehetőségeken belül. Néhány ' határozott intézkedést tettünk, többek között kiemelten kezeltük az üdülőkörzet kommunális ellátását, . 350 férőhellyel növeltük a IV. ötéves tervben, a szálláslehetőséget, és várhatóan még ebben az évben tovább segít az új 244) férőhelyes máfcrafüredi szálloda is a szállásgondok megoldásában. Csak saját erőnk bői 40 millió forint támogatást nyújtottunk a szálláshelyek és a kereskedelmi hálózat bővítésére. Az utóbbi számottevően bővült Is az elmúlt időszak folyamán. Azzal számolunk természetesen, hogy továbbra is nő az idegem forgatom, ezen belül a diákturizmus, és mi magunk is arra akarjuk ösztönözni a belföldi és külföldi turistákat, hogy a Mátra és a Bükk szép tájai mellett látogassanak el majd Kiskörére fs. Igyekszünk felkészülni minderre, de magunk erejéből képtelenek lennénk a feladatoknak megfelelni. Bízunk benne, hogy segítenek ebben az országos szervek is, de kérjük a lakosság támogatását is az olyan idegenforgalmi közszellem kialakulásához, amelyben természetes 6 lakóhely szépítése, a mezők, az erdők, a vizek, egyszóval a táj védelme is.

— Évről évre mind több olyan szakembernek kell búcsút venni a tanácstól nyugdíjazása miatt, akiknek évtizedes szakértelme nélkül nem jutott volna él odáig a tanácsi munka, ameddig eljutott.

' Sikerül-e pótolni őket, s milyen a te- ndcsapparátus felkészültsége a megyében, gondolva az elkövetkezendő evek nagy feladataira?

— Így igaz, mind több a búcsúzó, a nyugdíjba távozó. A tanácsi munka fejlődésében és eredményességében sok olyan munkatársunknak van és volt érdeme, akik hosszú ideig előttünk, vagy velünk együtt dolgoztak és szereztek érdemeket. Ügy vélem, hogy a tanácsok negyedszázados fennállása, és hazánk felszabadulása 30. évfordulója kapcsán külön is tisztelettel kell megemlékeznünk róluk. És hozzátehetem: talán egy kicsit többet is gondolhatnánk rájuk azokon a bizonyos szürke hétköznapokon is. Távozásuk természetesen gondot jelent, de azt is meg kell mondanom, hogy felkészültünk és felkészülünk ezekre a gondokra. Elmondhatom, hogy a tanácsi apparátusban dolgozók nagy többsége megfelelő politikai, és szakmai iskolázottsággal rendelkezik: 73,4 százalékuk képesített.

A megyei tanács apparátusának majd 60 százaléka egyetemet, főiskolát végzett, és 1977-ig minden községi tanácsunk vb-titká- ra tanácsakadémiai végzettséggel rendelkezik majd. A színvonal emelésében kétségkívül szerepe volt a bérrendezésnek is, amely nyomán lecsökkent a viszonylag nagymérvű fluktuáció. Ma már több megfelelő képzettségű szakember kap új munka- lehetőséget a tanácsi apparátusban. Itt szeretném megjegyezni, hogy sok olyan dolgozónk van, aki több évtizedet töltött már el a tanácsi munkában. Ezt igazolja az is, hogy 241-en kapták meg a Heves megye címerével ellátott arany emlékgyűrűt a húszéve« folyama tOs, tanácsi szolgálatért.

» Köszönöm az interjúk

Gyurkó Gtm