Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

Csütörtök esti kSIpofitikei kommeiuui u-<» Portugál választóvíz | KOMOLY VESZÉLY fenyegette a portugál koalí- 1 ciót. Tulajdonképpen a szakszervezeti mozgalom egy- i aége kórül támadt a vita. Végűi is a kormány szerdára virradóra megszavazta a törvénytervezetet, amelynek értelmében a baloldali irányzati intersindicalt-t fo­gadja el a szakszervezeti mozgalom egységes Képvise­lő jenek. Ezzel — mint a TASZSZ tudósítója rámuta­tott —, kétségkívül rendkívül fontos eszköz birtokába jutottak Lisszabonban a nagytőke és a jobboldali erők ellen. A sor végére azonban még nem került pont. A Portugál Szocialista Párt vasárnap dönti el véglege­sen. hogy a fejlemények ellenére hajlandó-e továbbra is támogatni a koalíciót. Mario Soares pártja a szak- szervezeti törvénytervezet ellen foglalt állást. Hasonló véleményt nyilvánított a magát szociáldemokratának feltüntető — valójában jelentős jobboldali és kispol­gári elemekből álló — Portugál Demokratikus Nép­párt. Valószínű azonban, hogy a két fent idézett párt — taktikai okokból — változatlanul tagja marad a koalíciós kormánynak. SZERDA ESTE Lisszabonban a néppárt gyűlést rendezett. Ezen nyíltan jobboldali jelszavakat hangoz­tattak és Spinola tábornokot éltették. Közismert, hogy Spinola személye összefonódott a múlt év szeptember 28-án megkísérelt szélsőjobboldali puccskísérlettel. Ahogy mondani szokták, a szög előbb utóbb ki­bújik a zsákból. Ez történt a néppárt szerda esti gyű­lésén is. A PPD egyik vezetője beszédében a többi kö­zött azt követelte, hogy a fegyveres erők mozgalma tájékoztassa a közvéleményt, a szeptemberi szélső- jobboldali államcsíny-kísérlettel kapcsolatos vizsgálat­ról. Nyilvánvaló, hogy a néppárt — amelynek vezetői közül többen is együttműködtek az egykori fasiszta j> rezsimmel — már a tavaszra tervezett választásokat vette célba, szeretne a zavarosban halászva voksokat gyűjteni, rokrnszenvet kelteni olyan rétegekben, ame­lyektől a múlt év április, 25-én kirobbant forradalom eszméi nagyon is távol állnak. A SZAKSZERVEZETI EGYSÉG kétségtelenül újabb, fontos lépés a portugál demokratizálódási fo­lyamatban: mint a fentiekből is kitűnik, egyszersmind választóvíz: azok támogatják szíwel-lélelckel, akik csakugyan szakítottak a fasiszta múlttal. Ellenzői pe­dig enyhén szólva, várakozó álláspontra helyezkedtek. Vilá<7gazdasá;rt ABC 8. Vám, vámpolitika Népszavazás a közös piaci tagságról Angliában Harold, Wilson, brit minisz­terelnök. csütörtökön az alsó­házban javasolta: népszava­zással döntsenek arról, hogy Anglia tagja maradjon-e a Közös Piacnak. (MTI) a vám olyan köztartozás, “ amelyet a határon behozott, vagy kivitt áruk után kell fizetni. A vámpo­litika azokat a gazdasági és politikai célokat jelenti, amelyeknek érdekében a vá­mokat alkalmazzák. Ha a vámok beszedése ki­zárólag az állami bevételek növelése céljából történik, akkor pénzügyi vámokról be­szélünk.' Ilyen pl. a sóvám olyan országokban, ahol nincs sótermelés, vagy csak importból beszerezhető fű­szerek után kirótt vám. A vámok bizonyos gazda­ságpolitikai célok elérését is szolgálhatják. Pl. egyes ipar­ágak, vagy egész népgazda­ság védelme a külföldi áruk versenyével szemben, ekkor beszélünk védővámrendszer­ről. Alacsony vámokkal és a kereskedelmi akadályok csök­kentésével is érhető el gaz­dasági haszon akkor, ha az ország gazdasága erősen ex­portérzékeny, tehát jelentős érdekei fűződnek az export növeléséhez és ezért abban érdekelt, hogy termelési költ­ségei olcsó nyersanyagok, fo­gyasztási cikkek behozatala révén alacsonyabbak ‘ legye­nek, mint a versenytársak termelési költségei. A vámokat kereskedelem­politikai célokra is alkal­mazzák. Kölcsönös vámen­gedmények révén előnyös feltételeket lehet szerezni egy ország saját exportja számára. A vámok tisztán politikai célok eszközei is lehetnek, mint pl. az USA sok éven át alkalmazott hátrányosan megkülönböztető vámpoliti­kája a szocialista országok ellen, vagy a fejlettebb or­szágoknak az a döntése, hogy politikai meggondolásból fej­lődő országok áruira az egyébként érvényes vámtéte­leknél alacsonyabb, előnyö­sebb ún. preferenciális vá­mokat alkalmaznak. A vámpolitika általában valamennyi itt említett té­nyező figyelembe vételével szabja meg a vámok alkal­mazásának mértékét és mód­ját. ■ y. J. Kettős felelősség A KONGRESSZUSI IRÁNY­ELVEK következetes állás- • foglalása világossá teszi, hogy az MSZMP határozottan to­vábbmegy az eddig követett •Ívhű, internacionalista úton a Szovjetunióval, a- szocialis­ta országokkal való szoros összefogásnak, a nemzetközi kommunista mozgalom ak­cióegységének, a haladó erők közös antáimperialista harcá­nak az útján. A mi politi­kánk önálló, de nem azért, mintha a Szovjetuniótól, a többi testvéri országtól elté­rő utakon járnánk, hanem mert saját lelkiismeretünk szerint, népünk igazi érde­lveit szem előtt tartva dolgo­zunk. Ebben az is benne fog­laltatik, hogy hűek vagyunk es hűek leszünk a szocialista országok közösségéhez. Ahogy eddig, a jövőben is abból indulunk ki, hogy a társadalmi haladás döntő té­nyezője, minden forradalmi felszabadító harc támasza a szocialista világrendszer. Ezért tovább erősítjük kap­csolatainkat a szocialista kö­zösséggel, a KGST tagorszá­gaival, a Varsói Szerződés szervezetével. Megkülönböz­tetett figyelmet fordítunk a szocialista világ fő erejéhez, a Szovjetunióhoz fűződő test­véri kapcsolatok továbbszi- lárditására. Népünk, hazánk érdekei, eszméink, egész gon­dolkodásunk szemben áll a szovieteHenesség minden formájával. Megtanultuk, hogy a szovjetéi lenességnek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás, a szocia­lizmus erőit és csak az osz- tályellenség kezére játszik. Pártunk mindig is eien­ojtmM ‘ ISIS, január St, »ésfvk gedhetetl ennek tartotta, hogy meghirdetett politikája és gyakorlati tevékenysége egy­idejűleg állja ki népünk és a nemzetközi munkásmozga­lom bírálatát. Következik ez abból, hogy — amint azt az irányelvek aláhúzzák — „a nemzeti és az internaciona­lista érdekeket egyaránt szol­gáljuk". Az MSZMP mindig is szembeszállt és a jövőben is szembeszáll az olyan néze­tekkel, amelyek e kettős fel­adatot megkísérlik szembe­fordítani egymással. A ma­gyar kommunisták felelősnek érzik magukat saját népük előtt, s egyszersmind a nem­zetközi kommunista mozga­lom részeként határozzák meg és képviselik álláspont­jukat. ANNÄL IS FONTOSABB ennek hangsúlyozása, mert a nemzetközi forradalmi moz­galom harcát nehezíti a kínai vezetés politikája, amely a nacionalista megfontolások­nak alárendeli az internacio­nalista feladatokat. Nem ke­vés gondot okoznak a „békít- gető” vagy ..semlegességei” hirdető megalkuvó nézetek is. amelyek a maoizmussal Eolv- tatott küzdelmet megpróbál­ják holmi „szovjet—kínai vi­tává” degradálni, Összeke­verni a szocialista hazafisá- got és internacionalizmust a nacionalizmussal és a nagy­hatalmi sovinizmussal, a tu­dományos szocializmus alap­ján folytatott gyakorlatot a kispolgári anarchiával. Ezeknek a nézeteknek azonban mind kisebb terük van. mire! többen ismerik fel a fflwrx o nortúnista lé­nyegét, a mn sták veszede’- fnes, képmutató magatartá­sát, mint ahogy — tömegbá­zis híján — egymás után osz­lanak fel a maoisták által mintegy 30 országban létre­hozott szakadár csoportok is. Az egység irányába hat a kommunista és munkáspár­tok ideológiai és szervezeti összefogásának erősítése, az opportunizmus elleni harc fokozása. Mindinkább elszi­getelődnek a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gének aláásá&ára irányuló jobb- és „baloldali” próbál­kozások, mindjobban maguk­ra maradnak azok, akik a kommunista pártok valóságos egységét frázisokkal, az egy­más és a közös ügy iránti szolidaritást üres kinyilatkoz­tatásokkal próbálják helyet­tesíteni. A kommunista moz­galom valamennyi imperiS- listaellenes erejének tömörí­tése elválaszthatatlan az Op­portunismus különféle válfa­jai ellen folytatandó nyílt, meg nem alkuvó élvi-poli- tikal harctól. Arról sem feledkezhetünk meg: ahogy az újabb nemzet­közi tanácskozások gondola­ta felmerült, a burzsoá lapok nem késlekedtek ..megjósol­ni”, hogy ezekre az értekez­letekre azért van szükség, mert „Kínát ki akarják át­kozni” a kommunista mozga­lomból. Mondani sem kell. hogy az ilyen tanácskozások értelme mindig is az egység szolgálata volt, s hogy az egység érdekében harcolunk a szakadárokkal. A KKP-t a kommunista világmozgalom msem akarta kirekeszteni so­miból. A maoista vezetők szigetelik el magukat a kom­munista közösségtől, mérhe­tetlen Károkat okozva saját országuknak, népüknek <<► általános sztrájk Olaszországban Magyar Peter, az MTI tu­dósítója jelenti: Sok millió olasz dolgozó sztrájkolt csütörtökön a szak- szervezeti csúcsszövetség ál­tal meghirdetett félnapos ál­talános munkabeszüntetés ke­retében. Garantált munkabér a válság miatt leállított vagy csökkentett termelési üzemek dolgozóinak, a mozgóbér- rendszer megújítása, az ala­csony nyugdíjak felemelése — ezek az alapvető követe­lések, amelyekkel a szak- szervezetek a rohamos in­fláció és a kezdődő termelési válság viszonyai között a dolgozók, és közülük is a legalacsonyabb jövedelem­mel rendelkezők életkörül­ményeit védelmezni kíván­ják. Követelik továbbá a kormánytól, hogy gazdaság- szerkezeti átalakítások útján keresse a kiutat a válságból. Az országos megmozdulás során Rómában, ahol a sztrájk egésznapos volt, a dolgozók egyúttal az újfa­siszta felforgatás és terroriz­mus ellen is tüntettek. A fő­városban több százezer dol­gozó vett részt a látványos felvonulásban és gyűlésen, amelyen Luciano Lama, a legnagyobb szakszervesneíi szövetség (CGIL) főtitkára mondott beszédet. ír Befejeződtek a bolgár-csehszlovák tárgyalások SZÓFIA Csütörtökön véget ért Gustáv Husák és az általa vezetett csehszlovák párt- és kormányküldöttség bulgáriai hivatalos látogatása. A négy­napos tárgyalásokat mindkét részről igen eredményesnek ítélik meg, hangsúlyozva a megbeszélések rendkívül ba­ráti légkörét, a Valamennyi "kérdésben mégmutatkozó tel­jes nézetazonosságot. A látó-’ gatás eredményeiről közös közlemény jelenik meg. Csütörtökön délelőtt Gus­táv Husák és a delegáció tagjai a szófiai Universiade palotában baráti nagygyűlé­sen találkoztak a bolgár fő­város dolgozóival. Ahogy az irányelvek hangsú­lyozzák: „A kommunista mozgalom sorainak szoro­sabbra zárása, valamennyi imperialistaellenes erő tömö­rítése elválaszthatatlan az opportunizmus jobb- és „bal­oldali”, 6 a manapság külön­böző helyeken jelentkező, úgynevezett újbaloldali vál­fajai ellen vívott elvi-politi­kai harctól. Az opportuniz­mus mindegyik változata kárt okoz mozgalmunknak, nehe­zíti a testvérpártok összefo­gását, fékezi az új társada­lomért folytatott harcot, ob­jektíve az imperializmus tár masza.” Mindezt szem előtt tartot­tuk, amikor hűek maradtunk azokhoz az elvekhez, amelye­ket Kádár elvtárs még a X. kongresszuson, a Központi Bizottság beszámolójában fej­tett ki; emlékezetes szavak­kal ítélt ei minden olyan ma­gatartást, amely úgy helye­sel elveket, hogy közben el­utasítja a gyakorlatúival.; amely egységet hangoztat és közben széthúzást szít; egy­idejűleg helyesel egy meg­határozott álláspontot, és egyúttal igazat ad annak,. aki az ellenkezőjét képviseli. AZ MSZMP AZ OPTI­MIZMUSSAL. a szakadár­sággal a nemzetközi kommu­nista mozgalom marxista— leninista összefogását, a ha­zájuk nemzeti függetlensé­géért harcoló an ti imperialis­ta erőkkel való forradalmi szolidaritást, a munkásosz­tály nemzetközi akcióegysé­gét, a nemzeti demokratikus és a szociáldemokrata pártok­kal elvi alapon történő együttműködést. helyezi szembe. Ezt diktálja felelős­ségérzete dolgozó népünk és a nemzetközi munkásmozgá- ”«i iránt. Várnai Fertsw* I Biológiai kutatások a Szaijut 4-en A Föld körül keringő Szál­ját 4. szovjet tudományos űrállomáson muslicákkal is végeznek tudományos kísér­leteket. A kutatás célja, hogy kiderítsék; hatással van-e és hogyan hat az űrutazás az örökletes ' tulajdonságokat nemzedékről nemzedékre to­vábbító genetikai struktú­rákra és mechanizmusokra. Az űrállomáson végzett kí­sérletekkel párhuzamosan a Földön is hasonló ellenőrző kísérletek folynak. Ez lehető­vé teszi, hogy a tudósak hi­telesebb eredményeket ’>)­janak a Szaijut 4-en ' ;t kutatások eredményeine., fel­dolgozásakor.-----------: A FRIKA Vitt Henrtqu« d« Carvalho MOv« Lit ' u+ Si at/ B»na«,:« Zambia Mo$ém»a»v BOTSWANA (DNVlArRIktj. SÍei " A fieT A vas ■ i Angola ii Inggetlen lesz Az angolai fel&z&badítási mozgalmak vezetői, valamint a portugál kormány képviselői aláírták azt az egyezményt, melynek eredményeként az or­szág ez év november 11-én el­nyeri függetlenségét. Ezzel Bis­sau-Guinea (már független) és Mozambik (júniusban lesz füg­getlen). után az utolsó afrikai portugál' gyarmat is a függet­lenség útjára léphet. A mai Angolá területén a ti­zenötödik században önálló né­ger államok voltak (Kongo. Ngola, Luanda). A portugál be­hatolás a partvidék elfoglalásá­val és az első telepek kiépíté­sével a tizenhatodik században kezdődött. A tizenhetedik szá­zad közepén megsemmisítették a néger államokat, s az ország belsejébe történő behatolással párhuzamosan mind nagyobb mértéket Öltött a rabszoigake- reskedelem, mely két évszáza­don át a gyarmatosítók legfőbb hasznát jelentette. A huszadik század elejétől mind gyakoribbá váltak a gyarmati kizsákmányolás elleni mozgalmak. 1956-ban megalakult az Angolai Népi Felszabadíts - si Mozgalom. 1961, elején pedig elkezdődött a fegyveres felsza­badító hare, melynek eredmé­nyeként 1970-ben az ország déli rérzze a. felszabadító erők ellen- tó került. AjiäoU te­rülete több mint i millió négy«* zetkilométer, lakóinak szám» 5,6 millió, melyek főleg a bantu és a büs-man nyelvcsaládho* tartoznak. Az ország gazdasá­gának alapja a mezőgazdaság, . Legfőbb terményei a kávé (1971-ben 215 ezer t. a világ egyik legnagyobb kávéexportáló országa), a kukorica (400 ezpr t.), a gyapot (36 ezer t.), a rizs (34 ezer L), a búza (13 ezer . t.). a szizál és a nianióka. Angola területén jelentős ás­ványkincseket találtak, melyek, bányászata á hatvanas évek kö­zepétől gyorsan növekszik. A kiA termelöipar legfontosabb ás­ványkincsei a kőolaj (5,7 millió t. 1971-ben) és a vasérc <8,3 millió t.) Ezen túlmenően a. szén- rez­es g y ém á nt el Ő ford u 1 ás ok Is je­lenősek. Az értékes ásványkin­cseken alapuló feldolgozóipar fejlesztése (kőolajfinomílós, vas­érc-feldolgozás stb.), elsősorban a külföldi tőkeberuházásokkal — USA. NSZK, Dél-Aírika — tör­ténik. Legfőbb külkereskedelmi part­nerei Portugália (kb. 35 száza­lék) USA. NSZK, Japán, és DétJ- Afrlka. Jelentős kiviteli cikkel a kávé. a? olaj. a vasérc és * gyémánt. Behozatalában a gé­pek. élelmi szerek és a ruházati termék ek j elen t ő sok. __ mm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents