Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

A fiatal nemzedék közös gondjai MOTTO: A Minisztertanács tárgyalta az ifjúsági parla­mentek tapasztalatait. Az Állami Ifjúsági Bizottságnak a parlamentekről szőlő jelen­tését elfogadta. A Minisztertanács megálla­pította, hogy az ifjúság köz­életi tevékenységét segítő új fórymok beváltak, megfelel­tek hivatásuknak: nevezete­sen — értékelték az ifjúsági törvény időarányos végrehaj­tását, a jogok és kötelessé­gek összhangját, ismertették a következő évek gazdasági Eelad atait, lehetőséget adtak a fiataloknak a vélemény­nyilvánításra, az ifjúsági törvény végrehajtási utasí­tásainak módosítására. A, kormány tehát az ifjú­sági parlamenteken elhang­zottakat értékelte. Célszerű ezúttal utalnunk a parlamen­tek kezdetiére, fogadtatására. \ parlamenteket — kor­mányhatározat értelmében — cé tévénként kell megtartani. Favaly márciustól november- g három szakaszban bonyo- ódtak a tanácskozások. Csak- íem tízezer munkahelyen, ;öbb mint egymillió fiatal •észvételével tárgyaltak a íelyi parlamentek, aztán sor terült 180 nagyvállalati-alá- sazati, illetve megyei tanács­kozásra, és 46 országos, illet­ne ágazati parlamentre. A „nyeri még nem történt — mnaszolták az évek óta köz- iszteletnek örvendő, föbb- zörös szocialista brigád tag-> ai. Képzelje el — folytatták -, a vállalat vezetői vissza­dták brigádunk vállalásait, döntésüket azzal indokolták, ,ogy bár a termelés mennyi­égi növelése is a feladatok :özé tartozik, de még ennél s fontosabb most a selejt sökkentése, a minőség ja- itása, az anyagtakarékos- ág, a termelés gazdaságossá- ának fokozása. A dolgozók éleményét kikérve — java- olták a vezetők — elsősor- ion ezekre tegyen a brigád ■onkrét, a hasznot és a költ- égeket is pontosan elemző s értékelhető felajánlásokat. A terv, az elhatározás már vek óta érlelődött, de csak 974 végén érett döntéssé: a olt bélapátfalvi, egercsehi, agyvisnyói, balatoni és mi- ófalvi termelőszövetkezetek agsága „Bükkalja” néven 37 taggal, mintegy 6500 hek- áron — tíz kis hegyvidéki özség határában — ez év lejétől együtt gazdálkodik, gén, öt volt szövetkezet, de íz község, mert Bélapátfal- ához már azelőtt is öt köz­ég, Egereseimhez pedig há- om tartozott. Így tehát: Bél- pátfalva, Bükkszentmárton, lónosbél, Egercsehi, Beköl- e, Szűcs, Nagyvisnyó, Bala- on és Mikófalva termelőszö- etkezeti tagsága lépett kö- ös útra. ' Szakosodás és teljes gépesítés i szántóföldim Az új vezetőség — élü- :ön Barta János elnökkel — tiár az elmúlt év végén meg­kezdte a munkát. — Elsősorban az erőinket s jelenlegi lehetőségeinket gyekeztünk felmérni, vala- oint kialakítani egy jól kép­eit, erős szakvezető gárdát - mondja az elnök Bélapát- alván. — Nem volt könnyű és nég jelenleg is vannak ne- lézségeink a személyi kér­ések rendezésénél — szól :özbe Barta Károly, a közös lazdaság függetlenített párt­itkára, aki a cementgyárból :erütí ebbe a funkcióba, no- la társadalmi munkásként tiár azelőtt is alapszervezeti itkárként dolgozott a volt lélapátfalvi „kis szövetke- etben”, ahogy most emlege- ik a jogelőd közös gazdasá- ;okat. Az elnök és a párttitkár el- nondják, hogy legnehezebb 'olt megfelelő főmezőgaz- lászt találni ebbeamammut­tanácskozásokon a fiatalok­nak egyötöde felszólalt. Az érdeklődés önmagában is iga­zolta a fórum életrevalósá­gát. A vállalati vezetők nagy többsége megértette, hogy nincsen jobb alkalom a fia­talok tájékoztatására, a ve­lük kapcsolatos elképzelések elmondására a parlamentek­nél. A több tízezer felszólaló is jól értette az eszmecsere cél­ját. Elvétve emlegettek sze­mélyes sérelmeket, irreális követeléseket A túlnyomó többség a fiatal nemzedék közös gondjait fogalmazta meg. Szóltak lakásproblémá­jukról, a pályakezdők mun­kahelyi beilleszkedéséről, szakmai és általános művelt­ségük bővítéséről, művelődé­si, sportolási lehetőségükről, a vezetésben való részvéte­lükről. Jogos igényeket so­roltak tehát, s velük együtt jelentős vállalásokról számol­tak be. Mondván, hogy ma­gukénak érzik á munkaver- semy-mozgalmat, részt vállal­nak a jobb munkaszervezés­ből, fontosnak tartják az ön­művelést. A gazdasági vezetők vála­szaikban érdemi kérdésekről szólhattak — a vállalat fel­adatait ismerő és megoldani kész fiatalok előtt. Az ér­Szóval, most kezdhetjük elölről... ” A brigád által kifogásolt módszernek, a díszkötéssel ékesített vállalások vissza­adásának sajnos még nincs hagyománya megyénkben. Bizonyára ez lephette meg a brigádot is, hiszen eddig minden esetben elég volt né­hány jól hangzó mondat, pár hangzatos szám, néhány gra­fikon a vezérkar igenjének elnyeréséhez. ■ Bár ennek a szemléletnek, módszernek még ma is so­kan „hódolnak”, de szeren­hegyvidéki nagyüzembe. Az­tán szinte a végső pillanat­ban megoldódott a kérdés: hazajött Szudánból — ahol ENSZ-kiküldetéssel dolgozott két évig — Löfler László ag­rármérnök, aki szudáni kül­detése előtt négy évig már dolgozott Bélapátfalván. — Igen — mondja Löfler László — azért mertem el­vállalni ezt a fontos posztot, mert viszonylag alapos hely­ismerettel rendelkezem, s van már némi tapasztalatom a hegyvidéki gazdálkodásban is. A legfontosabb, amit meg kell valósítanunk, a szako­sodás, a szántóföldi növény- termesztés teljes gépesítése az egész területen. Ugyanis az egercsehi, bekölcei, nagy- visnyói, mikófalvi és balato­ni határainkban még mindig elég jelentős a 17 százalék­nál meredekebb lejtők rész­aránya, amelyeken a nö­vénytermesztés nem gépesít­hető. — Mi a teendő? — Ezeket a területeket — ahogy azt az elmúlt években a volt bélapátfalvi területe­ken már tették — gyepesí­teni, erdősíteni kell. Így megvédjük az erdőket az eróziótól is, s legeltetéssel, valamint tervszerű erdőgaz­dálkodással hasznosítani fog­juk. A megmaradó — közel kétezer hektár — szántón pedig minden veszély nélkül dolgozhatnak a nagyüzemi gépek, gépsorok. — Milyen növényeket ter­mesztenek majd? — Szálas takarmányokat és kalászosokat elsősorban. Ezekhez részben megvannak a gépeink, másrészt néhány Ój takarmány betakarító gé­dekek azonossága, az össz­társadalmi és ifjúsági prob­lémák közös megoldása ju­tott kifejezésre a' tanácsko­zásokon. Az előkészítésért, szerve­zésért sokat tettek a KISZ- szervezetek is. Szervező-moz­gósító munkájuk eredménye — mint az ifjúsági parla­menteket értékelő legutóbbi KISZ KB ülésen elhangzott — a parlamentek széles körű társadalmi visszhangja, tö­megpolitikai hatása. Az ifjúsági parlamentek befejezésével nem zárult le a fiatalok problémáival való foglalkozás. Mint a kormány elé terjesztett jelentés is megállapítja: a minisztériu­mokra, a központi szervekre vár a parlamenteken elhang­zott javaslatok megvalósítá­sának, megválaszolásának el­lenőrzése, az indokolt módo­sítások kiadása. Némelyek szkeptikusan fo- godták a fiatalok tanácsko­zásait. „Gyerekes játéknak” titulálták a gazdasági veze­tők és a tizen-huszemévesek tárgyalásait. Nos, a történték cáfolták a legyintőket, az ifjúsági parlamentek felnőtt értékelést kaptak a párt ifjú­ságpolitikai határozata, az ifjúsági törvény ismeretében. M. D. i cséré egyre több üzemben, vállalatnál mozgósítják már okosabban s eredményesen a legfontosabb gazdasági, poli­tikai feladatok teljesítésére a szocialista brigádmozgalom versenyző kollektíváit. Mint az említett példa is bizonyítja: ha a felajánlások nincsenek szinkronban a népgazdaság, a vállalat ér­dekeivel, akkor hiába a dí­szes kötés, a sok szép idézet, az ígéretek teljesítésére nem tartanak igényt. Még akkor sem, ha köztiszteletnek ör­vendő, többszörös szocialista brigádról van szó. pet — mint a kaszálva-na- kodó — szerzünk be még az idén. Állattenyésztés juhászattal és szarvasmarha* tartással A „Bükkalja” vezetői nem véletlenül hangsúlyozzák a takarmánytermesztés, a rét- és legelőgazdálkodás szere­pét. Ugyanis erre kívánják alapozni — még pedig nem kis volumenben — az állat- tenyésztési főágazatot. — Az állattenyésztésen be­lül csak két ágazattal, a ju­hászattal és a szarvasmarha­tenyésztéssel kívánunk fog­lalkozni — mondja Erdélyi Dénes főállattenyésztő, az ál­lattenyésztési ágazat vezető­je. És itt kell azt is elmon­dani, hogy e nagyméretű gazdaságban kettős szerveze­ti rendszerben irányítanák. Első, a fontosabb az ágazati rendszer: négy föágazat ala­kul ki a termelésben, s ezek viszonylagos önállósággal dol­goznak. Ezen kívül , vala­mennyi volt „kis szövetke­zet” székhelyén lesz egy-egy üzemegységi szervezet is. ahol az ott élő tagság köz­vetlen irányításával, ügyes­bajos dolgaival foglalkoznak. — Nehéz lenne mindenütt ott lenni egyszerre — mond­ja Erdélyi Dénes. Hiszen pél­dául a legnagyobb állatte­nyésztési ágazatunk, a juhá­szat jelenleg is szinte min­den községünkben foglalkoz­tat embereket. Természetesen bizonyos koncentrációra tö­rekszünk ezen a téren is távlatban. Legnagyobb sza­Visszaadták ! Tíz község — egy nagyüzemben Kosos úton a Bükk-alján • • . Újabb „nagykorú” üzem a megyében Sikeres év után 100 milliós programra készül a gyöngyösi KÁEV is Olefin­gyár A mintegy hat milliárd fo­rint beruházással felépült le- ninvárosi olefingyár üzembe állításával hazánk is belép a fejlett műanyagtermelő or­szágok sorába. Képünk: az olefingyár. (MTI-foto — Horváth Péter felv. — KS) Es ez így helyes, így van jól. Akik nem hiszik, vagy kételkednek, olvassák el még egyszer pártunk Központi Bi­zottságának a gazdasági éle­tünkkel, s feladatainkkal kapcsolatos határozatait, a XI. pártkongresszus irányel­veit. Annál is inkább érde­mes és aktuális az említett dokumentumok újbóli tanul­mányozása, mert valamennyi gazdasági egységben ezek­ben a napokban készülnek a brigádvállalások. Ahol nem erre alapoznak, terveznek, vállalnak, ott va­lóban kár a fáradtságért és kezdhetik elölről. Legalább­is: reméljük! — koós — bású tervünk, a korszerű, szakosított juhászati telep felépítése után, ez a kon­centrálás részben már meg is valósul. — Mit tartalmaz e terv, s mikorra valósul meg? — Jelenleg — mint mon­dottam — eléggé szétszórtan tartjuk a 4600 anyajuhból álló állományunkat. Az új telepünk — amelynek saj­nos még a kiviteli tervei sincsenek készen tervezői kapacitás hiányában — fő­ként a hizlalás-nevelés gond­ján enyhít majd, amelyet ezen a központi telepen végzünk majd, ha elkészül. Persze egyidejűleg az anya­állományunkat is majdnem a mostaninak a duplájára nö­veljük, ami egyben azt is jelenti, hogy átlagosan éven­ként 11 ezer bárányt „ter­melünk”. —■És a szarvasmarha-te­nyésztés? — Jelenleg 150 tehénből és 220 növendékből, illetve hí­zómarhából áll a létszám. Főleg húsirányban kívánunk szakosodni az adottságaink alapján. Tervezzük, hogy Mikófalván építünk egy sza­kosított 300-as tehenészeti te­lepet, s Balatonban a hízó- és növendéktelepet. Bükk. szentmártonban pedig a te- nyészalapanyag, az utánpót­lás nevelésével, gondozásá­val foglalkozunk majd... Fateldol'ozás, méazégetés. parképítés... — Az állattenyésztés, a növénytermesztés ás az er­Várakozáson felüli teljesít­ménnyel zárta a tavaly^ évet Gyöngyösön a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 4. számú Gyára, a „KAEV”: a kezdeti kevésbé bíztató előjelek elle­nére is 87 millió forint érté­ket termelt, a kezelésében le­vő központi vastelepen pedig kereken 100 milliót forgal­mazott. Sommásan így foglalhatnék össze az elmúlt esztendei munkát. Az eredmények em­legetésekor azonban érdemes egy kicsit a számok mögé is pillantani. Mint Lakatos Imre igazga­tótól megtudtuk: a korábbi­hoz képest 24 százalékos ter­melésnövekedésről van szó, és profiljaik határozottan megerősödtek. Nemrég még csak kísérletileg gyártott ter­mékeik — a többféle válto­zatban készített fonókannák, a belső anyagmozgatásban használt kocsik, s különböző gépeik — iránt mind nagyobb az érdeklődés idehaza és kül­földön egyaránt. Egyre jelen­tősebb az alkatrészgyártásuk — amelynek során részt vesz­nek például a vállalatuk és dészet mellett, a mellék­üzemág képezi a negyedik fő termelési ágazatunkat — mondja Barta János elnök. — Jelenleg Nagyvisnyón és Bekölcén működik egy-egy faüzemünk, s Egercsehiben is dolgozik egy asztalos rész­leg. Ezek termelését — kor- szerűstéssel, bővítéssel, a fog­lalkoztatottság növelésével — fokozni kívánjuk. Az alapot ehhez a több, mint 1200 hek­tár erdőterületünk biztosítja. Részben az erdőre épül a kisüzemi mészégetés is, a „Bükkaljá”-ban: jelenleg 20 boksában égetik a jó minő­ségű meszet, amelynek most is és távlatban is biztos pia­ca van. Ezen kívül — ipari nyugdíjasokból — megala­kult egy parképítő brigád is, amely jelenleg Özdon az új városrész szépítésén dolgo­zik, de amelynek tevékeny­ségére az egri Csebokszári városrészen is szükség lesz. — Ezek mellett alakulóban van egy építőrészleg is, hogy a saját beruházásain­kat minél olcsóbban és gyor­sabban valósíthassuk meg. A melléküzemághoz tarto­zik a birkabőr-feldolgozás is, amelynek távlatban \ igen nagy jövője van ebben a juhteny észtő gazdaságban. Sőt — Szilvásváradon, a Nyugat-Bükk központjában — elgondolkodtató egy ma­gyaros birkacsárda létrehozá­sa is, ha nem is egyedül, de kooperációban feltétlenül. Ezek a nagy hegyvidéki termelőszövetkezet tervei, el­képzelései, amelyek tudomá­nyos megalapozásán — a ve­zetőség megrendelésére — már dolgozik a kompolti ku­tatóintézet is... Fal udi Sándor Csuvasia között kialakított kooperációban is — s a fej­lesztésben rendre „bejönnek” az elképzelések, számítások. A tavaly még csak próbakép­pen szállított fonodái durva- cérnázók olyan sikert arattak, hogy az első, öttel szemben, 1975-re már 30-ra kaptak megrendelést. Az igen rövid múltra visz- szgíekintő gyöngyösi gyár számára elismerés — a jövőt flletően pedig igen biztató —, hogy a termékek több mint egyharmadát exportálták már legutóbb. Az üzem, ör­vendetesen, egyre inkább megtalálja helyét a nagyvál­lalati szervezetben és a nép­gazdaságban is. Különösen számottevően fejlődik a gép­gyártása — az idei teljes programnak már csaknem a felét jelenti —ami az egész tevékenységnek mind mar­kánsabb külsőt kölcsönöz. —1975: „mérföldkőnek” számít az életünkben mondta a folytatásról az igazgató — miután a „bűvös száz mil­liós” termelésre vállalkozunk mi is. Ez, ha sikerül, már va­lóban komoly teljesítmény­nek számít kör-ülményeink, lehetőségeink mellett. S ter­mészetesen valamennyien azon vagyunk, hogy az el­képzeléseinket mindenképpen valóra váltsuk, ne okozzunk csalódást. Már említett dur- vacérnázóinkat a Szovjet­unióba, Mongóliába, az NDK- ba, Csehszlovákiába, külön­böző arab államokba expor­táljuk, s az új profil már most a teljes termelés közel egy­harmadát jelenti. Ha kifogás­talanul teljesítjük mindegyik megrendelést, piaci helyze­tünk tovább szilárdul, s min­den bizonnyal újabb érdek­lődőket szerezhetünk mun­kánknak. Emellett természe­tesen tovább folytatjuk kí­sérletezéseinket is. Mostaná­ban — mintegy az éppen idén leadott gyártmányaink, a különfajta kocsikhoz készí­tett kerékrendszerek pótlásá­ra — kannaforgató berende­zések előállításával próbál­kozunk reményt keltő ered­ményekkel. Mindezekhez nyilvánva­lóan fejlesztik a gyár felsze­relését is. Az ipartelepítés óta sokat gyarapodtak — van például olyan gépük, amely­ből az országban is csak né­hány dolgozik, — s ebben az évben újabb vásárlásokat terveznek. Ugyanekkor —, ha még nem is került napirend­re — szó van a jelenlegi nagy üzemcsarnok kialakítá­sának befejezéséről, a terület növeléséről, ami a termelés további bővítéséhez teremt alapot Gondtalanabbá teszi a nagy helyigényes, 12—15 méter hosszúságú gépek gyártását. Remé'hetően nem kell hosszú id°ig vór-i ez érke­zésre. s mint a váVa'nt egri gváráhan. Övön -'v'Vé'n mi­előbb gondta’aoabbul tekint­hetnek a jövőbe. Gy. Gy. Mwmm :v-í 1975t JöuUäT «4tf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents