Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

^VVAAAA^VWWWVMAlt^M Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Újra Genfben Géniét méltán nevezik a konferenciák városának. Most is több tucatnyi értekezlet és tanácskozás szín* helye a Genfi-tó partja. De az egyik — ha nem a leg­fontosabb —, genfi konferencia most folytatja mun­káját egyhónapos szünet után: az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Egy hónap még a véges emberi kor mércéjével mérve sem nagy idő. A világpolitika porondján azon­ban nincsenek szünetek. Nemcsak egyhónaposak, egy­percesek sem. A mintegy harminc nap alatt, amióta a biztonsági konferencia delegátusai elbúcsúztak egy­mástól, nagyon sok minden történt a világon. Stagnál a közel-keleti helyzet, de ebben a tér­ségben a pozitív fejlemények hiánya önmagában is veszélyesen fokozta a feszültséget A Közel-Kelet és Európa nemcsak földrajzilag van közel egymáshoz — politikailag is. Genfben most nyűt meg a DIFK iro­dája. Indokína nagyon messze van innen, de nincs annyira messze a most folytatódó konferencia témá­jától Az amerikai kongresszus döntése nyomán bizo­nyos problémák jelentkeztek a szovjet—amerikai kap­csolatokban, de mindkét részről hangsúlyozzák, hogy a kapcsolatok egészének egyenletes fejlődése változat­lanul kívánatos. Az egyenletes fejlődés az egyik leg­főbb érv azok számára is. akik azt szorgalmazzák, hogy meg kell gyorsulnia a biztonsági konferencia munkájának. A világon ma már nincsenek elszigetelt jelensé­gek és a genfi munka szervesen beilleszkedik a nagy politikai-diplomáciai gépezetbe, amelynek a mi kon­tinensünk biztonsága — ezt történelmi tapasztalatok teszik vitathatatlanná — a „főtengelye”. Elengedhe­tetlenül szükséges a vi ágbéke szerződéses garanciái­nak kialakuló nemzetközi rendszeréhez, hogy mielőbb létrejöjjön a konferencia legmagasabb szinten meg­tartott zárószakasza. Az egyhónapos szünet alatt sok minden történt De semmi olyan, ami nem amellett szólna, hogy a Í genfi konferenciára, annak sikeres befejezésére szük- I sége van a világnak. Fegyveres akció szovjet ENSZ-képviseletek ellen KKW YORK: Vasárnapra virradó éjsza­ka New Yorkban lövések ér­ték a Szovjetunió, Ukrajna és Belorusszia állandó ENSZ- képviseletének épületét Há­rom golyó lakóhelyiségekbe talált, ahol ebben az időben emberek tartózkodtak. Csu­pán a véletlen szerencsének köszönhető, hogy nincsenek áldozatok. Az amerikai sajtó nyíltan megírja, hogy ezt az akciót az önmagát „Zsidó Védelmi Ligának” nevező cionista szervezet követte el. E szervezet provokációi ismét gyakorivá váltak azóta, hogy „führerjük” Meir Kahane visszatért Izraelből az Egye­sült Államokba. Martinyenko, Ukrajna ál­landó ENSZ-képviselője eré­lyes tiltakozást jelentett be John Scalinál, az Egyesült Államok állandó ENSZ-kép- viselójénél. Scali sajnálkozá­sát fejezte ki a történtek miatt és olyan ígéretet tett, hogy az amerikai fél minden tőle telhetőt megtesz a bű­nösök felkutatására és meg­büntetésére és erőfeszítése­ket tesz, hogy ilyen esetek ne ismétlődhessenek meg. Mint a TASZSZ Szovjet Távirati Iroda írja, az Egye­sült Államok képviselője már nem egy ízben tett ilyen ígéretet, viszont a szovjet in­tézmények és állampolgárok elleni provokációk nem szűn­nek meg. Erik az új politika« botrány Mint már jelentettük, az Egyesült Államokban érlelő­dik az új politikai botrány. Sztrájk Cipruson A ciprusi görögök hétfőn egyórás általános sztrájkra szólították fel a lakosokat, tiltakozásul a törökök áttele­pítésével kapcsolátos brit döntés ellen. Vasárnap nagyszabású de­monstrációt tartottak a Ni­cosiái Hilton Szálló előtt, s az éjszaka folyamán mint­egy 300 fiatal tartott ülő­sztrájkot az angol nagykövet­ség épülete mellett. Szabadon a túszok ßapdadba érkeztek a péprablók Hat túszt, négy férfit, egy fiatal nőt és egy kisgyereket tartott fogva Párizs Orly repülőterén az a két arabul beszélő terrorista, aki vasár­nap rálőtt az El A1 izraeli légitársaság felszállni készüT lő utasszállító gépére, majd a rendőrökkel vívott rövid tűzharc után a repülőtér fér­fi mosdójában barikádozta el magát. A mindössze egy irányból megközelíthető mosdóhelyi­séget a repülőteret megszálló rendőri alakulatok előbb al­tatógázzal akarták eláraszta­ni, ehhez azonban laser-su- gárral kellett volna hangta­lanul lyukat fúrni a mosdó mennyezetébe. Élttől a terv­től technikai nehézségek mi­att elálltak és csupán le­hallgató készülékeket szerel­tek fel. A Palesztin Felszabadítási Szervezet bűncselekmény­nek minősítette a Orly-repü- lötéran vasárnap történt ak­ciót és elhatárolta magát an­nak részvevőitől. Párizs Orly repülőterén a palesztin terroristák hétfőn reggel tárgyalásokat kezdtek túszaik szabadon bocsátásáról és szabad elvonulásukról. A tárgyalásokon részt vett Egyiptom párizsi nagyköve­te, aki Poniatowski francia belügyi államminiszter kéré­sére vállalkozott a közvetítő szerepére. A két fegyveres röviddel az alkudozás megkezdése után szabadon bocsátotta egyetlen női túszát és annak négyéves kisgyermekét. Az AFP gyorshírben je­lentette, hogy a palesztin fegyveresek hétfőn délelőtt Az MSZMP és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége „Az Imperializmus képte­len visszaszerezni az elveszí­tett történelmi .kezdeménye­zést és visszafelé fordítani a mai világ fejlődését. Az em­beriség fejlődésének fő út­vonalát a szocialista világ­rendszer, a nemzetközi mun­kásosztály és az össze» for­radalmi erők határozzák meg” — állapította meg a testvérpártok 1969. évi nem­zetközi tanácskozásának fő dokumentuma. És az okmány' megszületése óta eltelt fél évtized tényei hitelesítik e fontos következtetés helyes­ségét A KGST-ben részt vevő szocialista ' országok dinami­kus, a tőkés világ anyagi nö­vekedését meghaladó ütemű gazdasági fejlődése (a KGST-tagországok adják a világ ipari termelésének im­már több mint egyharma- dát) és mind erőteljesebb in­tegrálódása, a Varsói Szerző­dés szervezetébe tömörült or­szágok nemzetközi politiká­jának fokozott összéhangolá- sa, védelmi érdjük nagymér­tékű korszerűsödése és nö­vekedése félreérthetetlenül bizonyítja: „a szocialista vi­lágrendszer az imperializmus elleni harc döntő ereje”. A „nyugati demokrácia fel­sőbbrendűségéről”, „válság- mentességéről”, „biztos gaz­dasági fölényéről”, a „szoci­ális piacgazdálkodás csodá- jár-1" szóló szólamok ellené­re a kaottalista világban szé­lesedik a pénzügyi és ener­giaválság, mélyül a gazda­ságot, a politikát, az ideoló­giát, a kultúrát átható krí­zis. A burasoá közgazdászok szerint a fejlett tőkésorszá­gokban a teljes munkanélkü­liek száma tavaly elérte a 1916» ‘fiúmé* JMu k*M 11—11,5 m*Uiót (1913-ban 8,3 millió volt). A kapitalista gazdaságban az utóbbi 25 év­ben nem volt olyan nagy­méretű infláció, mint tavaly. Nem csoda tehát, ha az élet- feltételek nagyfokú bizonyta­lansága, helyenként romlása miatt a sztrájkok száma, az osztály-összeütközések mér­téke messze meghaladja a régebbi évtizedeket. A múlt év a kapitalizmus általános válsága kibontakozásában és további elmélyülésében fon­tos minőségi változásokat ho­zott. A három fő forradalmi erő — a szocialista országok, a fejlett tőkésországok myn- kásmozgalma, a nemzeti fel­szabadító mozgalom — egye­sített harca következtében az utóbbi esztendők olyan pozitív változásokat eredmé­nyeztek a nemzetközi hely­zetben. ami a nemzetközi po­rondon uralkodóvá tette a fe­szültség enyhülésének irány­zatát. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élése még nem vált a nemzetközi kapcsolatok álta­lánosan elfogadott normájá­vá. Miközben fontos megálla­podásokat írtak alá a vietna­mi háború befejezéséről, a közel-keleti tűzszünetről, a nukleáris háború elkerülésé­ről, az európai biztonság megerősítéséről, a kereske­delmi kapcsolatokban a disz­krimináció megszüntetéséről — sorozatosan megsértik a párizsi szerződést, szóáradat­ba próbálják fullasztani az euróoai biztonságról folyó ta­nácskozást. fenntartják a kö­zel-keleti feszültséget, a bel- üevekbe való beavatkozással kíván összekötni a keres­kedelmi kapcsolatokat, tá­mogatják a chilei fasisztákat, hogy megrántsák a nemzet­közi enyhülés atmoszféráját. Rendkívül fontos tehát, hogy a szilárd nemzetközi biztonság, az államok közti háborúk kiiktatása, a fe­szültség enyhítése érdekében a kommunista és munkás­pártok egyre szorosabban zárják soraikat. „A nemzetközi osztályharc megköveteli a kommunista és munkáspártok egységének állandó erősítését” — hang­súlyozzák a jövő feladatait mérlegelve az MSZMP KB- nak a XI. kongresszusra köz­zé tett Irányelvei. Ezt tartot­ta pártunk szem előtt eddig is, amikor követte azt az irányvonalat, amelyet a X. kongresszuson Kádár 'elvtárs, a Központi Bizottság beszá­molójában így fogalmazott meg: „Pártunk megítélése me- rint nélkülözhetetlen a kom­munista és munkáspártok kö­zös széleskörű, nemzetközi véleménycseréje, mozgal­munk nemzetközi tapasztala­tainak összegzése, a közös el­vi állásfoglalások kialakítá­sa”. — Az irányelvek ezen az elvi alapon foglalnak ál­lást az európai testvérpártok értekezletének megtartása mellett és helyeslik a kom­munista és munkáspártok so­ron következő nemzetközi ta­nácskozásának előkészítését is. Az 1969. évi nemzetközi ta­nácskozás óta nemcsak a két­oldalú találkozók szapo­rodtak meg, hanem a kom­munista pártok regionális megbeszélései is rendszeressé váltak. 1969 júniusa óta 30 ilyen találkozó és értekezlet zajlott le. A regionális prob­lémák egyeztetése mellett a testvérpártok nagy erőfeszí­téseket tettek az ideológia' és a propagandatevékenvsér összehangolására. Kö’öpftea" fontos szerepe volt ebben 1 a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai ideo­lógiai titkárai Moszkvában tartott értekezletének. Ezek az évek újból megerősítet­ték: a mai körülmények kö­zött a testvérpártok tanács­kozásai a leghatékonyabb és legcélszerűbb formái a kom­munista pártok internaciona­lista kapcsolatainak. Különösen kontinensün­kön nőtt meg a szocializmus vonzereje. A szocializmus or­szágai egyre inkább a béke, a biztonság, a stabilitás pél­daképeivé válnak a munka- nélküliségtől, az inflációtól és a megbomlott gazdasági helyzettől sújtott kapitalista Európa népeinek szemében is. Lehetőségeink kihasználá­sának elengedhetetlen felté­tele a kommunista pártok egysége, kölcsönös szolidari­tása, az egy mindenkiért, mindenki egyért elvének vál­lalása. Ilyen elhatározásra nem .„felülről jött nyomásra”, hanem csakis saját elhatáro­zásból, az internacionalizmus szellemétől vezérelve juthat­nak a testvérpártok. Éppen ez a szellem hatottta át az európai testvérpártok buda­pesti előkészítő találkozóját. Pártunk mindig is aktívan támogatta a kommunista pár­tok tevékenységének interna­cionalista összehangolását. Nem ért egyet azokkal, akik pártjuk önállóságát féltik a nemzetközi tanácskozástól. A marxizmus—leninizmus klasszikusai szerint a pártok önállósága azt jelenti: min­degyik párt maga határozza meg annak módját, hogyan valósítja meg azt a közös ügyet, amely egyben a leg­jobban szolgálja a sajátos ér­deket is. A kor nagy kérdé­seire egyetlen párt sem tud önmagában meghatározó ha­tást gyakorolni. M'Mnnuyl» unk érdeke a tapasztalatok összegzése, soraink szorosabb ra zárása. rövid tárgyalás után szaba­don engedték valamennyi — szám szerint újabban nyolc — túszukat. (Számukat pon­tosan csak utólag lehetett megállapítani). A fegyvere­sek — mint kiderült, három palesztin terroristáról van szó — ezután beszálltak az Air France rájuk várakozó Boeing—707-es gépébe, amely röviddel később felemelke­dett és ismeretlen irányban elrepült. A három palesztin terro­ristát szállító Boeing 707-es gép hétfőn délután a bagda­di repülőtéren szállt le. A Washington Post közölt*: nyilvánosságra kerültek olyan anyagok, amelyek bi­zonyítják, hogy a szövetségi nyomozó iroda (FBI) a poli­tikai zsarolás céljaira kom­promittáló anyagokat gyűj­tött neves politikusokról es kongresszusi képviselőkről. Kennedy, Mansfield ás Mc­Govern szenátorok, Carl Al­bert, a képviselőház elnöke és sok más amerikai törvény­hozó lejáratására alkalmas adatok kerültek Edgar Hoo- vernek. az FBI volt igazgató­jának archívumába. Mint a Washington Post ír­ja Hoover utasítást adott ügynökeinek, hogy. gyűjtse­nek kompromittáló anyagokat William Andersenről — aki akkor kongresszusi képviselő volt — mivel egyik nyilvá­nos beszédében őt bírálta. Sok szenátor és képviselő 1; ""’«Mi, hogy indítsanak ala­pi..* izsgálatot az FBI tevé­kenysége ügyében. Portugália: Szükséges a társadalmi erők koalíciója Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára a kabinetnek a szakszerveze­ti törvényről folytatott vitája után újságírók előtt kijelen­tette, hogy véleménye sze­rint a koalíciós kormány fel­bomlásáról hangoztatott ve­szély nem áll fenn. Rámuta­tott, hogy szükség van a tár­sadalmi és a politikai erők koalíciójára, hisz az ország­ban egyetlen egy elszigetelt erő sem képes a demokrácia megteremtésére. A főtitkár elengedhetetlennek minősí­tette, hogy mindazok, akik szabadon akarnak élni és ezt a szabadságot tiszteletben óhajtják tartani, egyetértse- nek. Ez az állásfoglalás végül is az egységgel kapcsolatos probléma megoldását ered­ményezné — tette hozzá Cun­hal. Costa Martin« százados, munkaügyi miniszter nyilat­kozatában utalt arra, hogy a dolgozók többsége a szakszer­vezeti mozgalom egysége mellett foglalt állást. Több mint ezer portugál kis- és középkereskedő Lisz- szabonban megtartotta első országos találkozóját. A résztvevők következetes mo­nopóliumellenes intézkedése­det!! lesz alapút a tenger alatt Párizsban nagy csalódást okoztak azok a hírek, ame­lyek szerint az angol kor­mány a La Manche-csatorna alatt építendő alagút tervé­nek feladására készül, & ezt hétfő délután már hivatalo­san be is jelentik az alsóház­ban. Párizsban emlékeztetnek arra, hogy az alagút építési munkálatai már megkezdőd­tek, s ha az angol kormány lemond e terv megvalósításá­ról, a két kormánynak jelen­tős összegeket kell majd fi­zetnie az építési mu nkála­tokban részt vevő vállalatok­nak kártalanításként. A francia lapok kommen­tárjaikban elismerik, hogy az angol kormányt elsősorban a rendkívül nehéz gazdasági helyzet ösztönzi a terv fel­adására. Több lap azonban bizonyos politikai mozzana­tokat is lát a mostani angol magatartásban. Így a Figaro rámutat: az angol döntésnek káros pszi­chológiai és politikai követ­kezményei lesznek mird Anglia és Franciaország vi­szonyára. mind pedig általá­ban Anglia és a Közös Piac kapcsolataira. Annak idején, amikor Pompidou és Heath elhatározta a csatorna alatt vezető alagút megépítését, ezt általában jelképnek te- a kontinenshez M csatlakozás jelké- Tost viszont a terv •i azt a benyomást a üti, hogy Anglia ismét el akar távolodni a kontinens­tol. két követeltek a kormánytól. A találkozót a portugál KP szervezte, amely az utóbbi időben párbeszédet folytat, a parasztokkal és kis üzletem­berekkel A lisszaboni talál­kozón jelen volt Alvaro Cun-- hal, a PKP főtitkára is. Világgazdasági AKC 5. Külkereskedelmi cserearány K ét ország közötti kül­kereskedelemben gaz­dát cserélt áruk árainál*-»- viszonya egymáshoz, jelen-ve ti a külkereskedelmi cse­rearányt. A cserearány vizsgálata azért fontos, mert ebből lehet megálla­pítani, hogy egy adott idő­szakban a külkereskede­lem előnyös, vagy hátrá­nyos feltételek között megy-e végbe. A cserearányok alakulá­sára mindenekelőtt a kül­kereskedelmi forgalomba kerülő áruk termelési költ­ségei hatnak. A csereará­nyokra nagy befolyást gya- korol ruüc a piaci árak — spekulációs törekvésekkel is befolyásolt — alakulása és az, hogy egy adott or­szág export- és import­áruösszetétele milyen. A jelenleg a világpiacon végbement áremelkedések például különbözőképpen érintették importunkat és exportunkat. Azoknak a cikkeknek az ára, amelye­ket a tőkés országokból importálunk, lényegesen nagyobb mértékben — át­lagosan 40 százalékkal — emelkedett, mint azoké, amelyeket exportálunk. Ezek ára csak 25 százalék­kal nőtt. A cserearányok ti át a mi szemszögünkből nezve romlottak. Ez érzé­keny veszteséget okozott népgazdaságunknak, mert a bekövetkezett változások miatt egységnyi magyar áruért kevesebb külföldi árut kaphatunk cserébe. E számunkra hátrányos helyzetből kettős feladat teljesítésével igyekszünk kijutni. Egyrészt növelni akarjuk azoknak a termé­keknek az exportját, ame­lyeket alacsony előállítási költség mellett a legked­vezőbb áron értékesithe-. tünk. r isi'ás* mérsékelni kíván mélcel pír, v stb.) '■■■ Íl‘i5, "1!K a -ck. (ni. gií'~>: . ; a a behozatalát tar­kor, pa­ri. :y gok ame­lyeknek világpiaci ára már-már csillagászati ma­gasságokba emelkedett, A cserearány tartós javulását csak a világgazdaságban végbemenő változásokkal hosszabb távon is számoló köznonti és vállalati gaz­dálkodással, a tervszerűség és a rugalmasság növelésé­vel érhetjük el. ivy. J.­Várnai Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents