Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
4 népfront a járásokban A z• elmúlt napokban tanácskozott a Parlamentben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Napirendjén az MSZMP Központi Bizottsága felkérésére a kongresszusi irányelvek megvitatása szerepelt. A parlamenti tanácskozáson a népfront jellegének r rfelelően sok szó esett a i nzeti egységről és a tennivalókról. Ahogy ez a vitában megfogalmazódott: A szocialista nemzeti egység erősítése arra kötelezi a népfrontmozgalmat, hogy az együtt dolgozó, együtt élő, a különböző adottságok miatt más és más érdeklődésű és érdekeltségű emberek gondjaival, sorsával is foglalkozzon. Ezért fontos törekvés, hogy a népfront aktivistái, s képviseletükben maga a mozgalom, eljusson mindenhová: .a legkisebb településekre épp úgy, mint a társadalmi szerveken kívül állókhoz. A népfront főtitkára a tennivalók között említette: „Jelentős azoknak az állampolgároknak a száma, akik még a beépített és fejlesztésre kijelölt településektől távol, tanyákon, pusztákon, egyedülálló kisközségekben vagy városi külterületeken jaknak. Szükségesnek tartjuk, hagy ennek a több százezer embernek a jövőjével a népfront rendszeresen foglalkozzon. Társadalmi összefogással és a helyi tanácsok e célra felhasználható eszközeivel lehet az itt élő emberek életkörülményeit javítani. Meggyőződésünk, hogy e vonatkozásban a Hazafias Népfrontnak a feladata a jövőben is a kezdeményező lépéseket megtenni.” Ez a törekvés tükröződött a parlamenti tanácskozáson, s az irányelvek alapján is ez a törekvés jellemezheti a népfront munkáját: eljutni mindenkihez, megteremteni az érdekeltséget a nemzeti egy- stsgbep . tpindenki szántára. Ebből' a, feladatból jelentős szerepet vállalhatnak a járási népfrontszervezetek. A járási népfront tevékenysége kettős. A Hazafias Népfront megyei bizottságától kapott feladatokat, irány- mutatásokat továbbítja a községeknek, s emellett természetesen önálló politikai munkát, népfronttevékenységet végez. Ez utóbbi a leglényegesebb a járási népfront tevékenységében. A járási népfrontnál ismerik a köriog.-’gatási egységhez tartóz 3 községek, települések gondjait, feladatait. Nyilvánvaló, hogy a tennivalók ellátásához, az egész terület hathatós segítséget tud nyújtani. Segítheti a tanácstagok területi, az országgyűlési képviselők választókerületi munkáját. De ugyanilyen átfogó lehet a helyismerete, kezdeményezőkészsége az élet minden területén. Egy-egy járási népfronthoz átlagosan 4—8 nagyközség, 15—20 község, illetve kisközség tartozik — mindenütt helyi népfrontbizottságokkal. Ezenkívül több tanyai bizottság is működik területükön. A végzett munka felmérésekor az elmúlt év végén egyértelműen bebizonyosodott, hogy a járási népfrontbiaott- ságok tevékenysége jelentős a közigazgatási egységben. Sok munkát pedig csak a járási népfront segítségével, irányításával lehet elvégezni. Ez a szervezeti egység képes például arra, hogy a községek összehangolt munkájával helytörténeti gyűjteményt állítson össze, emlékparkokat építsen vagy akár a vízellátás közös gondjain enyhítsen. Ezek megteremtéséhez valóban kevés egy-egy községi népfront ereje, egy-egy község összefogása. A kongresszusi munkaverseny, a felszabadulásunk évfordulójára készülődés, a feladatok összehangolása ugyancsak meghaladja a kisebb lakóközösségek erejét A járási népfrontok munkabizottságokban dolgoznak. A községpolitikai, a mező- gazdasági, a művelődéspolitikai, a béke és barátság bizottságok a maguk munkaterületén átfogóan ismerik az egész járás tennivalóit, s ha jól dolgoznak, akkor valóban hatékonyan segíthetik a községeket. Választások idején komoly szerep vár a népfrontra, de nem nélkülözhető a választottak tevékenységének segítésében sem. Napjainkban például a falugyűléseken adnak számot a helyi vezetők a végzett munkáról, az elkövetkező tennivalókról. ,Es ezeken a fórumokon nyilvánít véleményt a lakosság, mondja el kívánságait. A járási népfront képviselője pedig ezt az alkalmat, nyílt fórumot használ- /hatja fel arra, hogy megismertesse a helyieket a környék, a társközségek gondjaival, feladataival. Itt nyílik lehetőség arra is. hogy egy- egy nagyobb vagy több települést érintő kérdésben, tennivalóban összefogásra hívja az embereket. Ha a járási népfront gondjai, feladatai tükrözik a járás gondjait, feladatait — jó úton járnak. Jelszavuk ezért nem is lehet más: együttműködés a lakossággal, a párt- szervezetekkel, a tanácsokkal. Ez a módja, hogy mozgósító erővé váljék, bizonyíthatja létjogosultságát, munkájának fontosságát. Az MSZMP XI. kongresszusára kiadott irányelvek így fogalmazták meg a népfront, s természetesen a járási népfront szerepét, tennivalóit: „A párt szövetségi politikájának kerete a Hazafias Nép- fronfcmozgalom. Mindennapos tevékenysége szemléletesen bizonyítja, hogy a különböző világnézetű emberek, fizikai és szellemi dolgozók,' idősek és fiatalok összefogása hazánk javát szolgálja... aktivitásával, javaslataival, bírálatával járuljon hozzá az állami szervek és a lakosság kapcsolatának erősítéséhez, a város- és községpolitikai tervek kimunkálásához, az országgyűlés, a tanácsok feladatainak jobb ellátásához.” N em kevés tehát a feladat. Megoldása, teljesítése a népfronttól az eddiginél jobb, hatékonyabb munkát követel. Ebből pedig jelentős rész jut a járási szervezetekre. E. G». A legnagyobb gond a vízhiány Szűkös fejlesztési lehetőségek Rózsaszentmártonban Karácsony óta nincs elegendő víz Bózsaszentmárton egyes részein, és ez amiatt is érthetetlen az emberek előtt, mivel a nyári szárazság idején ilyen kellemetlienjséggel nem kellett szembenézniük. — Mi jeleztük a vízmű vállalatnak, hogy baj van — halljuk a községi tanács vb- titkárától, Bodó Antaltól —, de még mindig nem ismerjük az okát. Elég kellemetlen helyzet keletkezett így, például az iskolában. Kiderül, hogy a vízmű rekonstrukciója már nagyon időszerű volna, hiszen a régi vezetékek nem bírják a terhelést, elkoptak, gyakori tehát a csőtörés. De vízre várnak még a Makarenko, a Bányát/. és az Élmunkás utca néhány házában is. Az -elhasználódott nyomóvezetéket kicserélni nem érdemes, mert tetemes költséget okozna, hanem az új vezetéket új Miatt szerte • megyében mindenütt, a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben is teljes gőzzel készül a zárszámadás, az 1974-es esztendő mérlege,, amely híven tükrözi vezetők és tagok egész éves munkáját, irányítókészségét és áldozatvállalását. Az elmúlt tizenkét hónap mindkét tekintetben komoly próba elé állította a gazdaságot, ez csendül ki Rabecz Lajos elnök szavaiból is, amikor a mérleg várható eredményéről kérdezzük. —- Nyári szárazság, majd olyan csapadékos ősz, amilyen mifelénk tíz esztendeje nem volt. Ha csak ennyit veszünk számba, éreznünk kell, hogy erős szervezettségre volt szükségünk tavaly. Ugyanekkor azonban új termelési rendszerek premierje is volt 1974, ilyenformán olykor felmerült bennünk a kétely, talán az előzőnél rosszabbul zárunk. Tagjaink, dolgozóink azonban jelesre vizsgáztak mind jegy elem, mind helytállás dolgában, a szakmai irányítás fokozott színvonal-emelkedése pedig lehetővé tette az új termelési rendszerekhez fűzött remények valóraváltását... © 0 o © Az elnök szavait nagyon hamar a tervszámok sorával dokumentálja Lénárd Gyula üzemgazdász. ’ Megtudjuk tőle, hogy 1219 hektárnyi kenyérgabonájuk például 46 mázsás átlaggal fizetett, 146 hektár tavaszi árpaföldjükön majdnem 47 mázsás termést takarítottak be, 639 hektár kukoricájuk átlagosan 43 mázsa felett hozott, 206 hektár cukorrépájuk termése is megközelítette a 300 mázsát, a 190 hektárnyi vetőborsó területről .pedig 19 mázsa feletti volt a begyűjtés. Wyolc különböző társulás tagja a Denn» TermelószorrátNövekedett a személyes jövedelem Ismét jó évet zárt a hatvani Lenin Termelőszövetkezet kezet, s ha ezek múlt esztendei terméseredményét nézzük, szintén kevés a pa- naszkodnivaló. A Serköv például az ismert nehézségek ellenére teljesítette tervét, s leszállított 7300 hízósertést a húsiparnak. Csupán a Tövál bizonyult deficitesnek, ezért korábbi formájában nem tartják fenn. Beolvad szerkezetileg a Lenin Termelőszövetkezetbe. 6 — egyszerű közös vállalkozás formájában — annak védőszárnyai alatt végez építő-, javítótevékenységet a társult gazdaságokban. A melléküzemágak közül a szárító- és takarmányüzem bizonyult a legkifizetőbbnek. Tizenkét millió forint árbevételt hozott a gazdaságnak, fél millió dollárt pedig az állam devizakasszájába. © 0 © o Vétek lett volna kihagyni a következő kérdést. — Ha a tagok szemszögéből, avagy bugyellárisa felől nézzük a papíron mutatkozó tervteljesítést, mit jelent ez forintban a zárszámadáson? Az elnök szavai határozottak. \ — A betervezett jövedelem teljesültét! Vagyis, egész éven át munkálkodó tagjainknak átlagosan 26 ezer forintot, ami majdnem 6 százalékkal több az előző évinél. De legalább ennyire fontos, hogy a személyes jövedelmen túlmenően beteremtettük a biztonsági és tartalékalap képzéséhez szükséges forintot is, ami az új, idei esztendő- szempontjából kelthet megnyugvást tagjainkban, dolgozóinkban ... Ezek a •zárnak egyébként tökéletes összhangban vannak az MSZMP Központi Bizottságának mezőgazdaságra vonatkozó újabb célkitűzéseivel, s mindenben kifejezői a helyes bérpolitikának, valamint a gazdaság anyagi megalapozottságának. © © © © Természetesen a múlt esztendő termelési eredményei, pénzügyi mérlege mellett az is érdekli majd a zárszámadó közgyűlés hallgatóságát: mi a biztosíték arra. hogy zökkenőmentes lesz az idei év? S miféle új feladatok tornyosulnak a tagság elé? Legfontosabb talán ilyen szempontból a talajelőkészítés. Nos, ami a tervekben szerepelt, immár valóság. Kétezernél több hektáron végeztek a traktoristák az őszi mélyszántással, s ezerkétszáz hektárnyi földben ott a kenyérgabona vetőmagja. Mint ismeretes, a kormány cukorprogramja érdekében a hatvani Lenin Termelőszövetkezet az idei esztendőre 100 hektárral megemelte répa vetésterületét, s hasonló lépésre szólította fel a társ- gazdaságokat. A mostani napokban e százhektáras répatöbblet előkészítése folyik, s ezzel párhuzamosan gondoskodnak y a kukorica műtrágyázásának, vegyszerezésének előfeltételeiről. Egyébként mind az, amit lejegyeztünk, lassan ismertté válik a szövetkezeti tagok előtt, mert a napokban megkezdődtek az 1975-ös esztendő sikerét előkészítő kiagyü- lések. Ami fokozott hangsúlyt kap rajtuk: a takarékosság.* jobb üzemszervezés, a szigorú anyaggazdálkodás! © © © © Az elmúlt esztendőben, igazodva az ’ élet valóságához, valamint a párt és kormány központi elveihez, a hatvani Lenin Termelőszövetkezet többfelé folytatott egyesülési tárgyalásokat. Némelyik egészen jól is haladt, mígnem a visszájára fordult minden. — E kérdésben hogyan fogalmaz majd az elnök a zárszámadó közgyűlésen? — A mi termelékeny, egyre fejlődő munkánk hosszú évekre megalapozta a gazdaság létét. Ennek ellenére továbbra sem zárkózunk el a csányi Búzakalász Termelő- szövetkezet közeledésétől. Az egyesülésre vonatkozó terv kezünkben van, s mint a számításokból kiderül, létrejötte a megnövekedett, immár 5500 hektár szántóval számoló közös gazdaságban évi hétmillió forint termelési értéknövekedést eredményezne, alig kétmillió forintnyi költség- és személyi jövedelemráfordítással. S akkor még nem el mi tette különböző termelési rendszereinket, amelyeknek folyamatos gépesítése minden fronton növelné a munka teljesítőképességét, gazdaságosságát... Ennyi elég is e pillanatban, amikor megyénk egyik legnagyobb, leghatékonyabban dolgozó közös gazdaságának helyzetét kívántuk rögzíteni, tekintettel a közelgő zárszámadásra. Ami ott elhangzik, s ahogyan a tagok reagálnak a különböző beszámolókra, egy következő kívánkozik. MoMvay Győzd nyomvonálon kellene a földben elhelyezni. Dehát — a pénz. Százezrek kellenének a bővítéshez, rekonstrukcióhoz. Lehetőség pedig ahhoz, hogy megfelelő összeggel rendelkezzenek a feladathoz, egyelőre nincs. — Már rendbehoztuk az Ágói patak medrét, felhasználtunk rá 300 ezer forintot. Most a belvizek elvezetése a fontos, az árkok kitisztítása, felújítása. A község egy része mélyen a völgybe települt, tehát a vizek itt futnak össze a domboldalakból. A belvizek elvezetésére 100— 120 ezer forint kell. A közügyekben szívesen segítenek a rózsaiak, de pénzbeli hozzájárulásra már nehezebb őket rábírni. Amikor a járdásítást végezték, akkor társadalomi munkában, illetve a megállapított hozzájárulás mértékében a portája előtt mindenki tevékenykedett. Az igy összesített érték 280 ezer forintnak felel meg, ami személyenként 110 forintos társadalmi munkát ad átlagban. — Az idén már csak 200 méter bővítést kell csinálnunk áhhoz, hogy minden utcában legalább az egyik oldalon legyen járda. De 'az is igaz, hogy a járda sok helyen csak cementlapokból áll, előfordul, hogy a cementlapból is csak egy sorra futotta. A további teendőnk tehát ebből a helyzetből fakad. Hogy mire lenne nagyon sürgősen szüksége a községnek? Csak sóhajtozva említik, hogy arra az ÁBC-áru- házra, aminek elkészítéséhez 1966-ban már kaptak a megyétől 500 ezer forintot azzal, hogy hozzákezdenek az alapozáshoz, aztán a további munkákhoz is megjön majd a szükséges mennyiségű pénz. Az ÁBC-áiuház azonban „elúszott”, mert amíg Bodó Antal oda volt tanács- akadémián, a helyettesét meggyőzték: adja át az 500 ezret más településnek, é* akkor, valamivel később, az új áruházra a teljes pénz- mennyiséget megkapják. így gyorsabban lehet majd tető alá hozni a boltot. Mert a községnek nincs egy valamire való, modern üzlete. Műszaki áruért, akár szögért, akár valamiféle vasalásért vagy Gyöngyösre, vágj' Hatvanba kell utazniuk a rózsafáknak. Nem panaszként hozta elő Bodó Antal ezt a régi históriát, hanem csupán csak a helyzetük jellemzésére, hogy kiderüljön: reménykednek a régi és jogos igényük mielőbbi kielégítésében. Önerejükből a községiéi- lesztési feladatoknál most csak a belvizek elvezetésére vállalkozhatnak Mert üyen az élet. Ahol nem kellene, kint az utcán, a ház körüli területeken sok a víz, ahol kellene, a csapban pedig nincs vagy csak éppen csöpörög időnként. Tehát így is, úgy is; a rózsaiak legnagyabb gondja pillanatnyilag — a víz. (gmf) Bővül a választék, a feldolgozási kapacitás Miniszteri rende et a vendéglátóipar húskészítmény ellátásáról, értéksesítééről A belkereskedelmi miniszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együtt rendeletet adott ki a vendéglátó vállalatok húskészítmény előállításáról, fel- használásáról és forgalmáról. A rendelet valamennyi vendéglátó tevékenységet végző állami és szövetkezeti vállalatra, szövetkezetre, állami gazdaságra, tsz-re és ezek gazdasági társulásaira vonatkozik. A rendelet szerint a* vendéglátó vállalat az állami húsipartól átvett, valamint saját hizlalású sertést és juhot, ezenkívül vásárolt juhot, bárányt levághat; a húsipartól felvásárolt tőkehúson kívül ezek húsát is felhasználhatja \ étkeztetési célokra. A vendéglátó vállalat azonban tőkehúst nem hozhat forgalomba. A melegkonyhás üzleteknek, vendéglátóipari terwin loüzerneknek. tajseiokés® tőknek engedélyezik különféle húskészítmények — hurka, kolbász, füstöltáru stb. — előállítását. A saját gyártású húskészítményeket — akárcsak a mástól vásároltat — a vendéglátó vállalat éttermeiben adagolva, büféiben kimérve is árusíthatja. Lehetőség van arra is, hogy más • vendéglátó vállalatnak, állami húsbolt- nak és húsboltot fenntartó szövetkezetnek is értékesítse saját gyártású húskészítményeit. A rendelet természetesen kötelezi a vendéglátó ■ vállalatokat feldolgozási és értékesítési tevékenységük során a közegészségügyi és állategészségügyi rendelkezések megtartására. (MTI) Mvnuítm A nrK4UM#j tufi ifmjj W75, jaaoir W„ vasam »j» T*»rméLIumiimí;ijn A KIOSZ e5ri’ Csíky Sándor utcai székhazának nagy- ICI lurHUCIUUlatU terme reprezentatív termékbemutatónak ad helyet ezek- ben a napokban. A legkülönbözőbb szakmák kisiparosai ezerepeinek munkáikkal a kiállításon, s szereznek elismerést a látogatóktól. Képünkön: a látnivalók egy része. (Foto: Szántó György)
