Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-17 / 14. szám
1 WWW^WAM»WW» Csüto ’I Külpolitikai kommentárunk: j Példátlan törvény AZ AMERIKAI KONGRESSZUSNAK azok a csoportjai, amelyek a szovjet—amerikai kapcsolatok sokoldalú fejlődése ellen oly makacs harcot vívnak, s ezzel voltaképpen a békés egymás mellett élés egész politikáját rohamozzák — méltó választ kaptak. Kissinger amerikai külügyminiszter kénytelen volt bejelenteni: a szovjet kormány közölte az Egyesült Államokkal, hogy nem tűrheti el a kereskedelmi kapcsolatok olyan alapon történő szervezését, ami beavatkozás a Szovjetunió bel- ügyeibe. AZ AMERIKAI. TÖRVÉNYHOZÁS egyes csoportjai, amelyeknek nem volt elég erejük a történelmi folyamat egészének megtorpedózására — minden energiájukkal a szovjet—amerikai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének megbénítására törtek. Nem kevesebb, mint húsz hónapig gátolták és akádályozták a kereskedelmi szerződés létrejöttét, holott annak alapelveiben a két ország vezetői már legfelsőbb szinten megállapodtak. Végül e koncentrált támadás eredményeképpen olyan eltorzított törvény született, amely jóformán példa nélkül áll a nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok történetében. A legnagyobb kedvezmény elvének hozzákapcsolása a Szovjetunió belső állami létét érintő rendelkezésekhez; az a példátlan feltétel, hogy másfél esztendő múlva „felül kell vizsgálni, az egész kereskedelmi törvényt a Szovjetuniótól igényelt lépések teljesítésének, vágy elmaradásának fényében — brutális és megengedhetetlen támadást jelentett a békés egymás mellett élés egész gondolata ellen. GROMIKO októberben levelet intézett Kissingerhez , ebben a szellemben. Ezt a levelet decemberben, még a törvény megszavazása előtt nyilvánosságra hozták, s csaknem egyidejűleg a TASZSZ nyilatkozata félreérthetetlenül figyelmeztetett arra, hogy a törvény elfogadása „nyíltan ellehtmondana a felek határozott kötelezettségvállalásának”. A SZILARD ELVI ALAPON TETT SZOVJET LÉPESNEK a .hatása már jóformán órák alatt megmutatkozott, mégpedig az, amerikai politika legmagasabb szintjén. Az „Unió helyzetéről” mondott beszédében Ford elhök rendkívül éles szavakat használva azt mondotta, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország „megzsa- roiásával próbálkozó kongresszusi csoportokra” bumerángként ütöttek vissza a kereskedelmi kapcsolatokhoz fűzött diszkriminációs kikötések. Máshelyütt arról beszélt, hogy az elnök cselekvési szabadságával és i tárgyalások vezetésével „nemigen fér össze” az ilyer korlátozások rendszere. Az Egyesült Államok elnökének ezekből a megjegyzéseiből kiderül, hogy a reálpolitikai alapon uralkodó gondolkodó amerikai vezetők számára belső gondokat, nehézségeket okoz az enyhülés ellenfeleinek akciója. Ezeket a nehézségeket természetszerűen az Egyesült Államok politikai vezetésének kell megoldania. 5 Sznvíet-aHsztráNi vélemény Moszkvában csütörtökön közös közleményt hoztak nyilvánosságra Gough Whit- lam ausztráliai kormányfő január 12—16-i szovjetunióbeli látogatásáról. Az ausztráliai miniszterelnököt fogadta Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A vendég tárgyalásokat folytatott szovjet kollégájával, Alekszej Kosziginnal. A közlemény szerint a felek hangsúlyozták a nemzetközi légkör további javítását célzó szovjet—amerikai megállapodás fontosságát, mindenekelőtt a nukleáris háború elhárításáról és a hadászati fegyverrendszerék korlátozásáról szóló megállapodás fontosságát. A két kormányfő reményét fejezte ki, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkája a közeljövőben sikeresen befejeződik. A felek kijelentették, hogy mindenképpen igyekeznek előmozdítani az ázsiai feszültség további enyhítését, olyan feltételek létrejöttét, amelyek valamennyi ázsiai állam közös erőfeszítése révén a béke és az együttműködés térségévé változtatnák a kontinenst. A tárgyalófelek kijelentették, hogy valamennyi részvevőnek maradéktalanul végre kell hajtania a vietnami tűzszünetről szóló és az ország békéjének helyreállítását célzó párizsi megállapodást. Leszögezték, hogy Dél- Ázsiában haladás .• tapasztalható a helyzet rendeződésében. Hangsúlyozták: készek tovább kutatni a lehetőségeket annak a kérdésnek a megoldásához, hogy az Indiai-óceán a béke övezetévé váljék. A felek kölcsönös megelégedésüket fejezték ki. hogy az utóbbi években kedvezően Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke (középen) Moszkvából történt elula- zása előtt fogadta Whitlam ausztráliai miniszterelnököt. (Balról). (Népúj ság-telefoto — TASZSZ—MTI—KS) alakultak á kapcsolatok a Szovjetunió és Ausztrália között, s kijelentették, hogy bővíteni kívánják a kölcsönösen előnyös együttműködést. Az ausztráliai miniszterelnök hivatalos látogatásra hívta meg hazájába Alekszej Kosziglnt. Szovjet részről meghívást elfogadták. ★ Gough Whitlam csütörtökön elutazott Moszkvából. A vendéget a Vnukovói repülő téren Alekszej Koszigin és több más szovjet vezető búcsúztatta. Kimenő a Szaljut 4-en A szovjet űrállomás legénysége próbaképpen többször is üzembe helyezte a napteleszkópot és feljegyezték annak a spektrográfnak aa adatait, amely a napsugárzás erősségét méri az ibolyántúli sugarak tartományában. Az űrhajósok szerdán éjfél Világgazdaság>' ABC t'.i óó:». * - 1 ,'v ’ t-*,; Külkereskedelem érzékenység A zokitak a változásoknak a mértéke és anyagi hatása, amelyeket a külkereskedelmi feltételek változása okoz egy adott országban. A külkereskedelem- erzékenység vagy érzéketlenség lehet népgazdasági méretű, amikor a külkereskedelmi feltételek változása az egész népgazdaságban érezteti hatását, vagy közömbös egy ország számára, és lehet ágazati, vállalati méretű. A külkereskedelem-érzékenység lehet elsősorban az exporttal kapcsolatos, pl. olyan iparágak vagy vállalatok esetében, amelyek az általuk előállított termékeket teljes egészében vagy nagyobb részt külföldön értékesítik. Beszélhetünk importérzékeny iparágakról, vagy üzemekről is, amikor a nyersanyagok, vagy a termeléshez szükséges egyéb eszközök, pl. gépek, nagy berendezések csak behozatalból fedezhetők. Magyarország külkereskedelmi érzékenysége igen nagy. Ennek mutatója az, hogy a nemzeti jövedelem 40 százalékát a külkereskedelemben realizáljuk, vagyis a népgazdaságunkban megtermelt minden 100 forint értékből 40 forint értékű termékét kell kicserélnünk a világpiacon, mert az csak így kerülhet hazai felhasználásra. Országunkban az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom értéke nagyobb, mint a vilng egyes országainak átlaga. s nemzeti jövedelmünk minién egy százaléknyi növekedése az import mintegy 2 százalékos fejlődését igényli. Ny. J. Rhodesia: Omladozó bástya l»75. január 11., péntek Régi igazság, hogy Afrika déli részén volt — és van — a fehér gyarmatosítás utolsó bástyája. Most azonban úgy tűnik, e bástya körül is megmozdult a föld. A rhodesiai fővárosban, Salisburyban nagy tömegek üdvözöltek sok éves fogvatartásuk után kiszabadult politikai vezetőket. Valaha Zimbabwe néven erős afrikai birodalom virágzott ezen a földön. Területére 1514-ben hatoltak be az első portugál előőrsök. A múlt század végén az angolok lettek a térség urai; Sir Cecil Rhodes brit politikus, a névadó nyilvánította brit érdekszférává az ásványi kincsekben gazdag országot. A második világháború után á nemzeti felszabadító mozgalom hullámai nyomán Eszak-Rhodesia, Lusaka fővárossal levált és Zambia néven független köztársaság lett, amelyben az afrikai többség szava érvényesül. A mintegy másfél magyaror- szágnyi Dél-Rhodesiával kapcsolatban Londonban kimondták. hogy az „fokozatosan” függetlenséget kap és a kormányzást természetesen az arányoknak megfelelően az afrikaiak veszik át. A KISEBBSÉG HATALMA Az arányok pedig önmagukért beszélnek. Az immár csak Rhodesiának nevezett egykori Dél-Rhodesiában a lakosság összléfcszáma ma 5.8 millió fő, és ebből mindösz- sze 273 ezer (!) a fehér. Csakhogy a gyarmatosítás ke- evetlen törvényeinek megfelelően. minden halalom ennek a maroknyi kisebbségnek a kezében volt — és maradt. A londoni ígéret ellenére. Miért? Mert a fehér kisebbség úgynevezett telepes- korrrrinya, a hiriiedt lan Srrii'h veze‘ '-ív°l 1965-ben egvszarűen W-"-”. ' Hította n hrjt koronát*! *• 15 elszaká- ’ ' dúst az~eg‘’o!d ■’ i r ' ggetlen- séget. London--pedig gyakor- ‘ latilag semmit sem tett a számára is megalázó helyzet megváltoztatására. Az ENSZ egymás után hozta a telepesrezsim gazdasági-politikai bojkottjára irányuló intézkedéseket, amelyeket a NATO- hatalmak egymás után szegtek meg. A hallgatólagos nyugati segítségen kívül Salisburynek még két jelentős oka volt a derűlátásra; a szomszédos Dél-afrikai Köztársaság és Mocambique portugál gyarmati hatóságainak sokoldalú támogatása. A történelmi jelentőségű változás kezdetének dátuma 1974. április 25. Ezen a napon dőlt meg — éppen a kilátástalan afrikai háború nyomán — a lisszaboni rezsim és az új rendszer azonnal megígérte a függetlenséget afrikai gyarmatainak. LÁNCREAKCIÓ Rhodesiára ez mind Kereskedelmi — exportcikkeinek jó részét a mocambiquei fővé -os, Lorenco Marques kikötőjén át juttatja el a külvilágba — mind politikai értelemben kiheverhetetlen csapásnak bizonyult. És a csapást megsokszorozta, hogy a Dél-afrikai Köztársaság kor- 'mánya, Vorster miniszterelnökkel az élen, ugyancsak megrettent a portugál visz- szavonulástól és ebből bizonyos, Salisbury számára súlyos, következtetéseket vont le. így határozta el Pretoria, hogy nemzetközi helyzete megjavításáért két komolyabb áldozatot hoz; 1. teljesíti az általa törvénytelenül megszállt nilnyugat-Afrikában. afrikai nevén Namíbiában a világszervezet vonatkozó határozatainak legalább egy részét, és 2. a saját apartheidje megmentésének oltárán áldozza fajüldöző védencét, a rhodesiai Smith rezsimet. LONDONI KÍSÉRLET Ilyen előzmervek után rajzoltak ki különböző afrikai országokba Vorster puhatolózó követei és végül dr. Kenneth Ruanda zambiai elnök közvetítésével olyan előzetes megállapodás jött létre, amelynek lényege a következő: 1. Smith kiengedi a politikai foglyokat, 2. Ennek fejében a rhodesiai afrikai mozgalmak beszüntetik a gé- rillatevékenységet. 3. Az egymás között előzetes tárgyalásokat folytató afrikai vezetők tanácskoznak Smithék képviselőivel, és 4. ennek nyomán összeülhet a rhodesiai alkotmányt előkészítő konferencia. London úgy érezte, eljött az idő, amikor legalább valamelyest kiköszörülheti az 1965-ös csorbát. Callaghan külügyminiszter, ezért indult a közelmúltban hosszú afrikai körútra, amelynek során megfordult Lusakában, Zambia fővárosában és a dél-afrikai Port Elizabethben is. ahol, Vorsterrel találkozott Ütja a rhodesiai események egyik érdekes, London számára meglehetősen megalázó tanulsága: James Callaghant mindenütt udvariasan meghallgatták, de orszá gát csakis olyan szempontból tartották lényegesnek, hogy Smithék szí -a biztosíthatja a „legáli- visszavonulás” útját.4 Ez az út a kétségtelen eredmények ellenére is rendkívül rögösnek tűnik lan Smith például — ígérete ellenére — a mintegy 300-ból eddig mindössze nyolc politikai foglyot bocsátott szabadon. ^ Ez pedig veszélyezteti minden további lécés sikerét. Nehezíti a kibontakozást az is hogy az afrikai mozgalmak között változatlan személyi. sót. törzsi ellentétek akadályozzak a teljes össze- forrottság kialakulását. Végül nem feledhetjük, hogy a pretóriai közvetítés iágöj természetű — csak addig megy el. amíg a saját apartheidje védelmében látja Harmat Endre tájban közvetítették első tv- riportjukat az űrállomásról. Beszámoltak a .Szaljut 4. konstrukciójáról, tudományos berendezéseinek műkő déséről, a súlytalanság állapotának sajátosságairól és a mintegy 100 köbméteres űrlakásukban folyó tudományos és mindennapi tevékenysé- ségükről. A kiadott hivatalos jelentés szerint a fedélzeti rendszerek kifogástalanul működnek és az űrhajósok kitűnő egészségnek öyyendenek,. jól érzik magukat. Az űrrepülést folytatják. Magyar idő szerint csütörtökön délután 15 órakor kezdődött az űrhajósok hatodik munkanapja. Ez tulajdonkép pen nem is munkanap, hiszen Gubarev és Grecsko „kimenőt” kapott. A hatodik napot pihenésre fordítják. Nem kell rendszeresen jelentéseket tenniök, így elég idejük marad naplójuk vezetésére, élményeik és tapasztalataik feljegyzésére. Ám a Szaljut 4. legénysége nem képes „tétlenül” eltölteni ezt a napot sem. Csütörtökön reggel a legutolsó rádiókapcsolatuk során önként felajánlották, ha felébrednek nagytakarítást végeznek az űrállomáson j A Földről megkapták ehhez I az engedélyt. Harminc éve szabadult fel Varsé Ma, január 17-én harminc esztendeje t annak, hogy a Szovjetunió Vörös Hadserege és a lengyel csapatok — szétzúzván a hitleristák hadgépezetét — felszabadították Varsót a sokéves náci megszállás alól. A katonai és politikai helyzet 1945. január derekúra érett meg annyira, hogy Varsó felszabadítása lehetőé-* gessé vált. Január 12-én a Vörös Hadsereg 1200 kul hosszú arcvonalon, hatalmas erejű támadásba kezdett. Már az első napon 15—20 km-es mélységben fölszaggal- la a nácik védekezésre berendezkedett frontszakaszat, ily módon harmadnapra már 100—150 km mélységben n hullhatott előre. Ennek ez „nyomulásnak eredményeként szabadultak föl a nagy lengyel ipari központok. mint például Radom, Kielcc, Radomsko, és Czestochowa. A Vörös Hadsereg január / 16-án közvetlenül Varsó előtt állott. Az 1. Lengyel Hadsereg — együttműködvén * Szovjetunió Vörös Hadseregével — a január 17-ére virradó hajnalon átkelt a Visztulán és megkezdte bevonulását Varsóba. Ezzel egyidö- ben délnyugatról és északnyugatról a szovjet egységek vonultak be a lengyel fővárosba. Aznap estére Varsó felszabadult. A felszabadítókat iszonyatos kép fogadta: a visszavonuló, menekülő nácik fölgyújtottak és fölrobbantottak mindent, ami még épnek, vagy felhasználhatónak látszott. A szovjet kormány azonnali és hathatós segítséget nyújtott a lengyel, főváros még életben maradt lakosainak: 600 ezer tonna lisztet, rengeteg gyógyszert és kötszert küldött a sokat szenvedett városba. Rövidesen megérkeztek Varsóba a szovjet mérnökök, hogy kidolgozzák Varsó újjáépítésének távlati tervét. Varsó felszabadításával nemcsak a lengyel nép előtt nyílt meg az újjászületés korszaka, hanem igen fontos katonai jelentősége is volt: megnyílt az út Berlin felé, hogy a szovjet hadsereg végső csapást mérjen a még makacsul védekező nácikra. B. A. képtévirónken érkezett ü um/iMm p-m I rum vöröskercsztesek elszállítják a sebesültek! megfelelőnek j tv,,u ikonba faluból, amelyet súlyos izraeli tüzérségi ta I ínadás crt. , (Nnpujság-telefot« — AP—KS)
