Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 14. szám

1 vezelőségválasztó taggyűlésekről jelentjök: Mit ér a tufáké, ha nedvet...? Pi ncetémá ról - bor nélkül A HÉT ELEJERE „félide- ' Jtikhöz” érkeztek a vezető- eégválasztó taggyűlések, ame­lyeken az alapszervezetek kommunistái megtárgyalják a Központi Bizottság irányel­veit. a Szervezeti Szabályzat tervezetet és új tisztségvise­lőket választatlak. Január 13-ig 368 helyen, az alapszer­vezetek 56 százalékában tar­tottak taggyűlést, s mintaho­gyan ez Lévai Ferencnek, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjének tájékoztatójában e legutóbbi megyei párt-vég­rehajtóbizottsági ülésen el­hangzott: a megtartott tag­gyűlések a tervezett időben, rendben, fegyelmezetten zaj­lottak le. A taggyűlésen átla­gosan a kommunisták 90 szá­zaléka vett részt, a vita azonban valamivel alatta maradt a beszámoló taggyű­lések pezsgő aktivitásának. A választások a pártde- mokrácia jegyében történtek. Addig 445 vezetőségi tagot választottak meg, a megvá­lasztott vezetőségi tagok 40 százaléka fizikai munkás, több nő került a vezetőségek­be, de a fiatalok aránya még mindig alacsony. A megvá­lasztott vezetőségi tagok 56 százaléka tagja volt a régi vezetőségnek, 44 százalékuk újonnan került megválasz­tásra. Több helyen volt ket­tős, vagy többes jelölés. Ál­talában a párttagság elfo­gadta a jelölő bizottság ja­vaslatát a tisztségviselőkre, de néhány esetben — három párttitkári, mintegy 30 veze­tőségi tagot és nyolc küldöt­tet — a párttagság, élve de­mokratikus jogaival másokat javasolt és választott e tisztségekbe. A taggyűléseken a párt­tagság egyetértéssel fogadta a Központi Bizottság irányel­veit. Reálisnak és objektív­nak tartják a négy év fejlő­désének értékelését, a jelent­kező negatív jelenségek és ellentmondások feltárását és az ezek megoldására irányu­ló törekvéseket helyeslik. Az irányelvekben megfogalma­zott célkitűzésekben és fel­adatokban a párt politikai irányvonalának megerősíté­sét, következetes továbbfoly­tatását látják és ezt öröm­mel, megnyugvással fogadják. A vélemények szerint: az irányelvek átgondolt, alapos, őszinte és reális célkitűzései jó alapot nyújtanak a párt- szervezetek és a pártszervek munkáiéhoz, a társadalom előtt álló feladatok megoldá­sához. Több helyen elhang­zott: a kitűzött célok helye­sen tükrözik pártunk jól be­vált _ politikáját, figyelembe veszik a társadalom fejlődé­sének új feltételeit, a hala­dás szükségleteit. A PÁRTTAGSÁG egyet ért internacionalista külpoli­tikánk eddigi és a tervezett irányvonalával, fő tényező­ként határozták meg a nem­zetközi helyzetben a Szovjet­unió következetes békepoliti­káját. A társadalmi viszonyok elemzésével kapcsolatosan a következő vélemények hang­zottak el: helyesen hangsú­lyozzák az irányelvek, hogy a népgazdaságban az .állami tulajdon a döntő tényező. Ugyanakkor a szövetkezeti mozgalom kérdésein belül nem esik szó a kisipari ter­melőszövetkezetekről és nem fogalmazódott meg, hogy ezek elsőrendű feladata a lakos­sági szolgáltatások fejleszté­se. kielégítése. A magántulajdonnal kap­csolatban több helyen hang­súlyozták, hogy egyetértenek a spekulációs jellegű törek­vések , visszaszorítására irá­nyuló elhatározással. Helyes­lik. hogy ezt törvényes esz­közökkel is biztosítani kell, a törvénveket olyah irányban 1 kell fejleszteni, hogy az gá­tat vonjon a nem munkából származó, a szocialista elve­ket sértő jövedelem felhal­mozása elé. Messzemenően helyeslik az irányelveknek azt a megál­lapítását, hogy a munkás- osztály vezető szerepét a tár­sadalmi élet minden terüle- lén érvényesítem, fejleszteni kelL Érdeklődést váltott ki az a megállapítás, hogy a szövetkezeti parasztság mun­ka- és életkörülménye köze­ledik a munkásokéhoz. Az elhangzott vélemények szerint a helyi érdekek kép­viselőinek a jövőben minden területen jobban kell érzé­kelni ők, megértetniük és el- fogadtatniok azt, hogy a he­lyi érdekeket mikor és miért kell alárendelni az össztár­sadalmi érdeknek. Az érdek- egyeztetés politikai jelentősé­ge kapjon hát nagyobb sze­repet az elkövetkezendő évek társadalmi -gyakorlatában, ugyanakkor a jövőben sem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy a megalapozott, jo­gos részérdekek érvényre jut­tatása is — például a nagy­üzemi munkásság béremelé­se — lehet össztársadalmi érdek. KÜLÖNÖSEN az üzemek kommunistái hangsúlyozták: a központi irányítás hatéko­nyabbá tétele minden terü­leten fontos feladat. Ez azon­ban csak a szocialista de­mokrácia szélesítésével együtt mehet végbe. Az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztésé­nek igényével kapcsolatban egyetértés tapasztalható. Nem elég azonban — mint ahogy megfogalmazták — az üzemi pártszervezetek sze­repének növelése a vállalati tervkészítésben. Az üzemi demokrácia szélesítése a gaz­dasági vezetőktől azt igény­li, hogy valamennyi dolgo­zót vonjanak be a gazdasági tervek készítésébe a már meglevő fórumok működési feltételeinek javításával, il­letve szélesítésével. Az üze­mi demokrácia biztosításá­ban — mint hangsúlyozták — nagy szerepe van a szak- szervezeteknek. Ezzel kap­csolatban elhangzott, hogy kérjék ki a gazdasági veze­tők a szakszervezeti nőbi­zottságok véleményét is, vonják be őket a döntések előkészítésébe. A tanácsok szervező tevé­kenysége a korábbi kong­resszusok előkészítése során és a határozatokban is je­lentős helyet kapott. Az irányelvek most erről nem tettek említést, holott a szo­cialista állam növekvő sze­repe a gazdasági építésben és a kulturális életben je­lentős feladatokat ró a taná­csokra. Javasolták: kapjon ez is helyet az irányelvekben. Szóvá tették azt is, hogy a tanácsi munkában még sok­szor előfordul a mechaniz­mus, a lélektelen ügyintézés, a jogszabályokhoz való me­rev ragaszkodás, az emberi humánum és a rugalmasság mellőzése. Itt Is javulást vár­nak. A GAZDASÁGI építőmun­ka feladataival kapcsolatban is számos vélemény, javaslat hangzott él. Egynéhány ezek közül: helyesnek tartja a párttagság, hogy kongresszu­si szinten fogalmazódik meg — a cukorszükségletünket ha­zai termésből kell fedez­ni. Egyetértés tapasztalható a termelőberendezések jobb kihasználásának igényével. De — mint ahogy elhangzott —, a műszakszám növelése bizonyos mértékig ellent­mond a nőpolitikái és népe­sedéspolitikai határozatnak, amely szerint: a nők munka- körülményeinek javítása ér­dekében, lehetőleg meg kell szüntetni a nők harmadik műszakját. Ebben a kérdés­ben különösen a nőket fog­lalkoztató üzemeknél kelet­kezik ellentmondás. Viszont — volt több helyütt a véle­mény — a szolgáltatások sze­repét és jelentőségét célszerű ilyen mértékben is hangsú­lyozni éppen a nők munká­jának megkönnyítése érde­kében. Talán legtöbb vélemény a takarékossággal kapcsolato­san hangzott el. hangsúlyoz­va, hogy jobban, ésszerűb­ben kell gazdálkodni, maxi­málisan ki kell használnunk belső tartalékainkat, nagyobb figyelmet kell fordítani a műszaki haladásra, a terv- szerűség fokozására. A mun­kaidő kihasználásában min­den területen van javítani­való, ém ért aameiak a A Tűzoltó tér alatt... Karbidlámpa, bányászsisak és törmelékkel teli talicska: erősitik az átázott pince boltozatát. (Foto: Puskas Anikó) Ki hallott már ilyet: egri pince — bor nélkül! Hiszen a hegyen termett, kellemes aromájú nedűk tették vi­lágszerte ismertté a tufába vájt bortároló helyiségeket. S hogy manapság még több szó esik az egri pincékről, annak a borászattól egészen elütő, más oka is van: a víz... — Az egri pincéik többsé­gét az elmúlt évszázadban, vagy még jóval korábban vájták a város alatt, s a hegyoldalakba. Ezeken a ré­szeken általában/a tufakő az uralkodó, de vájtak pincét forrásvízi mészkőbe a Te­temvár környékén, sót agyagba is, közel a várhgz. A legrégibb pincéket egyéb­ként az Almagyar és a Dar­vas utca által határolt te­rületen tártuk fel. Ezek fö­lött az üregek fölött hozzá­vetőlegesen 2—3 méter vas­tag földréteg van, házakkal, utcákkal, néhol óriási forga­lommal — mondta az egri pincerendszer egyik legjobb ismerője, Fekete Mihály, a városi tanács műszaki osztá­lyának csoportvezetője, aki a feltérképezett pincesor szinte valamennyi ágában megfordult. Talán nem is túlzás azt állítani, hogy ezekben a napokban ingajá­ratban van az irodája és a pincék között. Mindig ott van, ahol a legveszélyesebb a helyzet. A város alatt hú­zódó pincerendszer ugyanis a legváratlanabb — és igen kellemetlen — meglepetések­kel „rukkol” elő... — Éppen most értesítettek, hogy a felnémeti műemlék­templom közelében levő pin­cék beomlással fenyegetnek. A legkisebb földcsuszamlás, amely még az erősebb ha­rangrezdüléstől is bekövet­kezhet, óriási kárt tehet: egyszerűen összedőlhet az 1700-as években épült temp­lom és a plébánia. Semmivel sem jobb egyébként a hely­zet a Darvas, a Donát, a Thürk és a Sasvár utcákban. Több helyről ki kellett köl­töztetni a lakókat, s meg kel­lett kezdeni az azonnali, ideiglenes biztosítást. Az itteni épületek sorsa a szak- véleménytől függ. Ha meg lehet erősíteni a pince bol­tozatát, akkor nincs baj. Ellenkező esetben viszont csak egyetlen megoldás ma­rad, a bontás. — Az egri pincerendszer mindig is óriási veszélyeket tartogatott, a legrosszabb helyzet azonban most alakult ki. Az őszi esőzések, a több mint egy méterrel megemel­kedett talajvíz, a föld mélyé­be' kerülő jelentős mennyisé­gű csapadék és a szennyvíz ugyanis teljesen átáztatta a felszín alatti földréteget, s magát a pincét is. Néhány helyen boltozatig áll a víz, máshol csupán a fala­kon csordogál, de ez éppen elég ahhoz, hogy megbontsa a tufa, illetve a mészkő, az agyag szerkezetét, ellenálló­képességét. Ilyenkor elég • ■így átdübörgő autóbusz, ejy kisebb nyomás, máris omlik az egész. Mindehhez m. g csupán annyit, hogy a város alatt húzódó pincerendszer hetven, százalékát elöntő'1 :e 2 föld alatti áradás. . . Grónai-sarok. Az énüiot alatti pincékbe csak védü"*'.- lözetben, gumicsi. n.íbi. i hét bemenni. Az egyik ív- szén egv jAkorr. lyuk ' i- Szinte visszahőköl a/ ember a látványtól: a túlsó rés-.en boltozatig áll a víz. . . Felnémeti templom-domb. A pincesor életveszélyes, az üreget vizsgáló szakembe­rek néhol csupán egy hál­ván centiméteres átmérőjű résen tudnak továbbhaladni. Körülöttük máris potyognak a kő- és földdarabok. Ros/- szabb, mint egy — rossz oa- nya... Lenin út, Szovjethadsereg utca, Grónai-tömb közötti te­rület. Bányászok vizsgálják, erősítik a fedémet. Mint mondják a bányafából ra­kott máglyák, az ácsolatok két évig bírják, azután újabb áesolatra van szükség:.. Cifrapart, Pázsit utca, Te­temvár környéke. Ömlőiéi­ben vannak az átnedvesedett mészkőtámfalak, pincék. Ed­dig 15 lakóház vált életve­szélyessé. .. Idézet a pincerendszerről szóló szakvéleményből: „Tavasszal még több pin­celeszakadással lehet számol­ni, akár esik az eső, akár nem... ” — Mi a megoldás, miként lehetne legrövidebb időn be­lül elhárítani a jelenlegi ve­szélyt, megelőzni a tavaszi beszakadásokat? — A város alatti pince- rendszerben egymillió köb­méter körüli mennyiségű víztömeg hömpölyög. A föld alatti áradás előreláthatólag még 5—6 hónapig is eltart­hat. Ez alatt az idő alatt o helyzet csak rosszabbodhat, mert mit ér a tufakő, ha nedves? Ahol lehetőség van rá, máris megkezdték a pin­cék biztosítását. Csupán a közvetlen életveszély elhárí­tása évente 10 millió forint­ba kerül, a pincerendszer megerősítése pedig nem ke­vesebb, mint 250 millió fo­rintot igényel. A teljes biz­tosítás — utak mentesítése, a rossz vízvezetékek kicserélé­se, a szennyvíz és a csapa­dék elvezetése, a lakások, s a városi műemlékek meg­mentése — óriási összeget, 1,5 milliárd forintot emészt fel. Ha gyorsan jön a segítség! Mert minden újabb nap ké­sés is újabb milliókba ke­rülhet. .. Szilvás István Az anyagmozgatás gépesítésével 1990-ig: 200-240 ezer dolgozót mentesítenek a nehéz fizikai munkától munkásoktól kell megköve­telni, hanem minden szintű vezető törekedjen arra, hogy ehhez megfelelő feltételeket teremtsen. Több helyen hang­súlyozták: a szocialista bri­gádok versenyvállalásában kapjanak nagyobb helyet a takarékosságra tett vállalá­sok és azok teljesítése. Egyes helyeken vitatták a fe­lelősségre vonás arányait. Azt a vezetőt — mint mondták —, aki nagy károkat okoz, kevésbé vonják felelősségre, mint azt a munkást, aki ki­sebb vétséget követ el. ÉLÉNK ÉRDEKLŐDÉST váltott ki az irányelveknek a negyedik fejezete, amely az életszínvonal emelésével és szociálpolitikai feladatok­kal foglalkozik. Örvendetes — mint ahogy elhangzott —, hogy az életszínvonal rend­szeresen emelkedik. Ugyan­akkor sokan kétségbe vonják ezt, mert az életszínvonal fogalmát csak a keresetre, a bérre szűkítik. A társadalmi juttatásokat, a művelődési, egészségügyi, sportolási stb. lehetőségeket' ezek bővülését már nem veszik figyelembe. Egyetértéssel találkozott an­nak hangsúlyozása az irány­elvekben, hogy az új lakóte­lepekkel együtt készüljenek kereskedelmi, egészségügyi és kulturális létesítmények. Majd valamennyi termelő­szövetkezeti alapszervezet­ben felvetődött, hogy a me­zőgazdasági dolgozók nyug­díjkorhatárát hozzák azo­nos szintre az ipari dolgozó­kéval. A falun élő és dol­gozó fiatalok konkrétabb és hatékonyabb támogatást kér­nek és várnak élet- és mun­kakörülményeik javításához, hogy helyzetük közelítsen a városi fiatalokéhoz. Köz­egészségügyi eredményeink hangsúlyozása mellett szóvá tették, hogy nemkívánatos jelenségek is tapasztalhatók: egyes vidéki orvosi körzetek hosszú időn keresztül betöl­tetlenek. A falun élők intéz­kedést kérnek és várnak egészségügyi helyzetük javí­tásához. AZ IDEOLÓGIAI KÉRDÉ­SEK között egyebek mellett azt hangsúlyozták: nagyon fontos, hogy minden párttag kötelessége a párt politiká­jának a képviselete, e politi­ka melletti kiállás. De ez a pátion kívüli vezetőiknél sem lehet másképpen. Egyetér­téssel találkozott az. hogy az elméleti munkában és a szo­cializmus propagandájában erősíteni kell a kapcsolatot az élettel, a szocialista építő tevékenységgel. A közoktatás és közművelődés helyzetéről szólva ezt mondják a kom­munisták: tekintve, hogy a művelődés alapja a tanulás, legyen követelmény, hogy az a párttag, aki még teheti, végezze el a nyolc általános osztályt, mert ez lehet alapja továbbképzésüknek. Szóvá tették azt is, hogy közműve­lődésünk továbbfejlesztéséhez elkötelezett, politikailag megbízható szakembergárdá­ra és a közművelődés tárgyi feltételeinek megjavítására van szükség. Számos vélemény, javaslat hangzott el az irányelvekkel kapcsolatban, ezekből ad­tunk közre néhányat. De úgy gondoljuk, ez is érzékelteti azt az érdeklődő, egyetér­tő, tenniakaró készséget, amely a taggyűléseket, a me­gye kommunistáit és célkitű­zéseit jellemzi. Papp János A népgazdaság ágazatai­ban készülnek a felmérések az anyagmozgatás intenzív gépesítésének lehetőségeiről annak a közelmúltban hozott minisztertanácsi határozat­nak a nyomán, amely a nehéz fizikai munka csökkentésére, a gazdaságosság fokozására az anyagmozgatás korszerűsí­tését írja elő a következő évekre. Mint ismeretes, az ösz­szes foglalkoztatottak je­lentős hányada, 20 százaléka — ez mintegy J..1 millió munkás — foglalkozik anyag- mozgatással. Az NDK-ban ez az arány alig a fele. Ugyan­akkor a demográfusok prog­nózisa szerint 1990-ig várha­tóan alig növekszik a foglal­koztatottak száma hazánk­ban, az anyagmozgatás gépe­sítésével azonban jelentős munkaerő szabadítható fel. Ezek a dolgozók a nehéz fi­zikai munka helyett tovább­képzés után, más, kevésbé fáradtságos, mégis magasabb értékű munkát végezhetnek majd. Az ■ Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság és az Anyagmozgatási és Csomago­lási Intézet koordinálja a mi­nisztériumok munkáját, amellyel vizsgálják, hogy az anyagmozgatás korszerűsíté­sével mennyi munkaerő sza­badítható fel ágazatonként. A felmérés csak most kez­dődött, az előzetes számítá­sok szerint mintegy 200—240 cser tövei eeolckenthetö az anyagmozgatással foglalkoz­tatottak száma. Azt is meg­vizsgálják a közeljövőben, hogy az ország melyik vidé­kein várható legnagyobb számban az anyagmozgatás gépesítésével a munkaerő fel­szabadítása. Az adatokat az ipartelepítéseknél is figye­lembe veszik, hogy részben helyben jussanak munkaal­kalomhoz azok a nehéz fizi­kai munkát végzők, akik most még naponta hosszú utat tesznek meg munkahe­lyük és az otthonuk között. A Kohó- és a Gépipari Mi­nisztérium kidolgozza az anyagmozgatási gépek hazai fejlesztésének, gyártásának lehetőségeit, s megvizsgálja, hogy melyik KGST országból a legcélszerűbb beszerezni a korszerű anyagmozgatási gé­peket. (MTI) Több eternitlemez Nyergesújfaluról A bővülő Nyergesújfalui Eternitgyárban az idén 18 millió, jövőre pedig már 22 millió négyzetméter különféle eternitlemezt gyártanak. Nyergesújfalun kívül Komárom megye más települé­sein is alkalmaztak rnár falak burkolására eternitet. A gyár vezetői most más megyei építőipari vállalatok figyelmét is felhívták a gazdaságosabb építési módszerre. A gyár bő­vítésével, a termelés fokozásával lehetővé vált a költsé­gek megtakarításával járó eternit szélesebb körű alkalma­zása. Félidőben

Next

/
Thumbnails
Contents