Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-12 / 290. szám
Szer külpolitikai kommentárunk: Itália reményei AZ OLASZ KÖZVÉLEMÉNY most ismét — mint már annyiszor — a kommunistákra figyel. Ezt a tényt tükrözi a beszéd után megjelent olasz sajtó is. Az Olasz Kommunista Párt főtitkárának a központi bizottság előtt elmondott beszédéről a tv is részletes beszámolót közölt. Már az összefoglaló terjedelméből is következtetni lehetett, hogy a megnyilatkozás több okból is az olasz belpolitika kiemelkedő eseménye. Mindenekelőtt azért, mert Berlinguer kijelentette: márciusra összehívják az Olasz Kommunista Párt XIV. kongresszusát. De nem kevésbé azért is, mert az 52 napos maratoni kormányválság után a Berlinguer-beszéd volt az első nagyszabású kommunista megnyilatkozás. Méghozzá a párt fóruma előtt és ez csak emelte a beszéd jelentőségét. Az olasz közvélemény ugyanis hajlamos arra, hogy ne bízzék az egymást sűrűn követő kormányok ígéretében. Az viszont most már Olaszországban a napnál is világosabb (karácsonyhoz közeledvén is sürget Róma fölött), hogy az OKP a krízis alakulásának és megoldásának problémájában kezdettől gazdaságpolitikai és társadalmi kérdésekben egyaránt helyes és reális álláspontot képviselt. Nem rajta múlt, ami történt, vagyis: az ország a háború utáni évek legmélyebb' válságát éli át. Az infláció, a korrupció, a manipuláció, a terrorcselekmények gyötrelmei sújtják mindenekelőtt a békére, biztonságra és nyugalomra vágyó dolgozókat. Berlinguer beszédéből is világosan kitűnik: ha a kormányválságot pillanatnyilag sikerült is megoldani, ez önmagában nem sokat jelent. Itália gazdasági válsága változatlanul fennáll és ez továbbra is meghatározója az ország és valamennyi állampolgára sorsának. A FŐTITKÁR BESZEDE tartalmazza mindazokat a vonásokat, amelyek megjelölik a válságból kivezető utat Mindenekelőtt a jog és igazság tekintélyének helyreállítására olyan gazdasági és szociális reformokra van szükség, amelyek megalapozzák a társadalmi biztonságot, felkeltik a reményt a közvéleményben Olaszország jövője iránt Olyan demokratikus fordulat szükséges, amely szocialista elemeket tartalmaz — társadalmi és gazdasági vonatkozásban egyaránt Fel kell építeni az új Olaszországot! A Moro-kormány tiszteletre méltó erőfeszítései ebből még nem sokat sejtetnek. S mégis, a tények kedvéért írjuk le: mintha valami megmozdult volna Olaszországban. A már ismert rádió- és tv-fprvényen túl, amely egyenlő jogokat biztosít valamennyi demokratikus pártnak a tömegtájékoztató eszközök használatában, most új fejleményként felelősségre vonják, vádat emelnek az Andreotti-kormány hét volt minisztere — ahogy itt nevezik: a szuperbürokraták — ellen, akik politikai udvartartásukat pazar, dé törvénytelen honoráriumokkal jutalmazták. BÁRMENNYIRE VELETLEN IS, mégis szinte sorsszerű, hogy Berlinguer beszédének napján az olasz televízió partizánokról szóló dokumentumjátékot sugárzott: az Ostola-völgyi garibaldisták megrázó történetét. Azokból az Időkből, amikor a katonatisztek és a demokratikus erők összefogtak Itália becsületének megmentésére. A mai válságos helyzetből is ez az egyetlen kiút Közös piaci csúcs Ax alapvető kérdések megoldatlanok BRÜSSZEL „Kis csúcstalálkozó, kis eredményekkel” — ebben foglalta össze Leo Tinde- mans, belga miniszterein öl: a Közös Piac kilenc tagálla, ma párizsi csúcstalálkozójának tanulságait. A belga rádió első kommentárja szerint a tanácskozás csak rendkívül mérsékelt eredményeket hozott: az alapvető kérdések megoldatlanok maradtak. Nem történt előrehaladás például az energiaprobléma rendezésében, amely változatlanul megosztja a Közös Piac tagállamait. Bár ezen a téren nem számítottak lényeges módosulásra Franciaország politikájában Giscard d’Estaing, francia és Ford, amerikai elnök soron következő tanácskozása előtt, f az ellentétek élessége még a brüsszeli megfigyelőket is meglepte. Csupán általánosságokban mozog a megállapodás a gazdasági kérdések területén, nem sikerült előbbre jutni az egységes pénzügyi és gazdasági politika kialakításában sem. Az intézmények reformja terén elmaradt a megegyezés az európai parlament jövőjéről és a közös piaci csúcstalálkozó „munkaértekezletté” történő átalakítása is egyelőre bizonytalannak tűnik. Ami a közös terület- fejlesztési alapot Illeti, a brüsszeli kommentárok annak „kísérleti” jellegét húzzák alá, hangsúlyozva, hogy a megszavazott összeg jóval kevesebb a tényleges szükségletnél. Nagy teret szentel a belga sajtó az angol— francia ellentéteknek, és bár az első kommentárok szerint sikerült megmenteni a Közös Piac egységét, a jövő változatlanul bizonytalan. Kissinger amerikai külügyminiszter Brüsszelben megbeszélést folytatott görög kollégájával. (Népújság telefoto — AP — MTI — KS) Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyilatkozatot tett azzal kapcsolatban, hogy a világszervezet közgyűlése 1975-öt a „nők nemzetközi evének” nyilvánította. A férfiak és nők egyenjogúságának elvét — mondotta — már meghirdette az ENSZ alapokmánya és az emberi jogok egyetemes nyilatkozata is; mindazonáltal a nők hátrányos megkülönböztetése még sok országban mindennapos gyakorlat és súlyosan akadályozza a tényleges társadalmi, gazdasági és politikai haladást. A nemzetközi nőévet — 1975 Nemzetközi nöév folytatódik a főtitkár nyilatkozata — arra kell felhasználni, hogy a férfiak és nők egyenlősége ne csak jogilag, hanem a gyakorlatban is megvalósuljon; arra, hogy a nőket minél nagyobb számban vonják be a nemzetközi béke fenntartásáért és az életkörülmények általános megjavításáért kifejtett erőfeszítésekbe. Harminchat államfő írta alá azt a nyilatkozatot, amely hangot ad annak a reménynek, hogy ia nemzetközi nőév alkalmából konkrét intézkedéseket hoznak a nők tényleges egyenjogúságának megteremtése érdekében. A dokumentumot az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 26. évfordulója alkalmából nyújtotta át Waldheim ENSZ-főtitkámak Asraf iráni hercegnő, az emberi jogok nemzetközi konferenciájának jelenlegi elnöke. NüTO-hadögvminiszterek tanácskozása Kis Csaba, az MTI Sftója jelenti: tudóA NATO hadügyminiszterei szerdai tanácskozásukon folytatták a vitát az európai katonai helyzetről, a NATO katonai feladatairól. Több felszólalás is utalt arra a lehetőségre, hogy a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokat terjesszék ki. olyan témakörökre is, amelyek jelenleg nem szerepelnek a napirenden, így az Európában levő amerikai taktikai nukleáris fegyverek számának esetleges csökkentésére. Bár a NATO-tag- államok az ilyen kiterjesztés lehetőségét meglehetősen bonyolult és sokszor egyoldalú feltételekhez akarják kötni, a szerdai vitában né- hányán utaltak arra, hogy nem tartják kizártnak az ilyen lehetőséget. Schlesinger amerikai hadügyminiszter a taktikai nukleáris fegyverek kérdését szorosan összekapcsolta az európai NATO-tagállamok hagyományos fegyveres erőinek fejlesztésével, Schlesinger nyomatékosan követelte, hogy az európai1 tagországok növeljék katonai kiadásaikat. Mint ismeretes, a NATO az idén már több mint 131 GÖRÖGORSZÁGBAN A MONARCHIA elvesztette a játszmát. Konstantin, a száműzetésben. élő király már érezhette helyzetének reménytelenségét, mert néhány nappai korábban egy „demokratikus rohamában” azt nyilatkozta: hajlandó akár egyszerű polgárként is visz- sza térni Görögországba. Hogy erre sor kerül-e, az a jövő titka — de politikai fontossága egyébként sincs. A monarchia és a köztársaság között döntő népszavazás a vártnál jóval nagyobb túlsúlyt eredményezett a köztársaság javára. A Görögországban hagyományos arányú, körülbelül 25 százalékos tartózkodás mellett a voksok jóval több mint kétharmada jutott a köztársaságra. Görögországban nem sokan ejtenek könnyet érte. Idegen, német származású uralkodó család volt, amelyet erőszakkal kényszerítették rá a hajdani nagyhatalmak Görögország népére. Ráadásul: a második világháborút, majd a görög polgárháborút követő időszakban a níonarchia teljes súlyával fedezte az egymást követő, gyakorlatilag félfasisztának tekinthető „tekintélyuralmi kormányok” elnyomó politikáját. Sőt: Konstantin anyjának, a mérhetetlenül becsvágyó Friderika anyakirálynőnek vezetése CX MSamtüM 1974. december 12., csütörtök Athén — korona nélkül alatt működő királyi kama- rilla voltaképpen „megágyazott” az ezredesek fasiszta diktatúrájának. Hiszen 1965-ben, amikor a polgári demokrácia játékszabályait betartó Papandreu- kormány ellen a hadsereg Garufaliasz akkori hadügyminiszter irányításával puccsra készülődött — az udvar a törvényes kormány helyett egyértelműen a hadsereget választotta. 1965. július 15-én az úgynevezett „hideg királyi puccs” lemondatta Papandreu miniszterelnököt. Ettől kezdve a királyi kama- rilla által kijelölt miniszter- elnökök vezetésével tántorgott Görögország az 1967 áprilisában bekövetkezett katonai puccs felé. Ez volt a kezdeté az ezredesek hétéves fasiszta rendszerének, amely végül 1974-ben a ciprusi beavatkozási kísérlet katasztrófája nyomán omlott össze. Persze: az ezredesek rendszere, amikor már megszilárdult, a maga törvényei' szerint fejlődött. A katonai diktatúra számára a monarchia és az udvari kamarilla szükségtelen sallanggá vált. így konfliktus keletkezett az ezredesek és Konstantin között. 1967 decemberében a király, egyes monarchista katonai egységekre támaszkodva, ügyetlen és elvetélt puccsot kísérelt meg, amely 24 óra alatt összeomlott és Konstantin kénytelen volt repülőgépen Rómába menekülni. NOVEMBER 17-ÉN, a katonai rendszer bukását követő első és túlságosan is gyorsan tartott választáson a monarchia felett az ellenzéki pártok programja egyértelmű ítéletet mondott. Nemcsak az Egyesült Baloldal, hanem a Papandreu fia által vezetett Pánhellén Szocialista Tömörülés és a Mavrosz által irányított, polgári közép- pártnak tekinthető Centrum Unió is nyíltan felvette programjába a monarchia visszatérésének elutasítását. Miután ezek a pártok a választásokon együttesen a szavazatok csaknem 46 százalékát szerezték meg, Konstantin veresége már előrevetette árnyékát. Köztudott volt az is. hogy Karamanlisz, a válasz^- tásokon győztes konzervatív miniszterelnök sem híve a király visszatérésének. Nem annyira elvi okokból, sokkalta inkább azért, mert még korábbi miniszterelnöksége idején éles személyi konfliktusba keveredett a királyi családdal és különösen annak kulisszák mögötti vezéralakjával, Friderikával. Karamanlisz, aki a választásokon a szavazatok több mini 54 százalékát kapta, mindamellett nem nyilatkozott sem a monarchia ellen, sem mellette! Ennek több oka is volt. A választások előtt nyilvánvalóan azért, mert senki sem ismerte a monarchista szavazók tényleges arányát és Karamanlisz nem akarta elidegeníteni ezeket a konzervatív szavazórétegeket. A választásokat követően pedig azért hallgatott, mert a monarchia vagy köztársaság között döntő népszavazás eredményétől függött az általa létrehozandó rezsim formája. Ebben az értelemben a görög politika lényeges kérdései szempontjából a köztársaság melletti döntés pozitív jelentősége csak a jövőben bontakozik majd ki. A monarchia elvetése, ugyanis megteremti a szükséges kereteket ahhoz, hogy a republikánus és baloldali ellenzék megerősödjék Görögországban. A közvetlen jövő azonban Karamanliszé. Most már módja van dönteni arról, hogy melyiket választja a köztársasági rendszer két lehetséges hatalmi formája közül. Az egyik változat a gaul- leista típusú „elnöki köztársaság”. A másik egy gyenge köztársasági elnök és mellette egy „miniszterelnöki köztársaság”. GÖRÖGORSZÁG ELHAJÍTOTTA a koronát. A tényleges hatalom most Karamanlisz kezébe került. A kérdés csak az, hogy köztársasági elnöknek. vagy miniszterelnöknek nevezik-e majd. •"'■ I milliárd dollárt fordított katonai célokra, csaknem tiz- milliárd dollárral többet, mint egy évvel korábban. Schlesinger délutáni sajtókonferenciáján. az MTI tudósítójának kérdésére aláhúzta: véleménye szerint a vlagyivosztoki szovjet—amerikai tárgyalások, amelyeken megállapodás született a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozásáról, kedvező kihatással lehetnek a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kimenetelére. Az amerikai hadügyminiszter ugyanakkor hozzáfűzte, hogy erről még nincs konkrét elképzelése, csupán arra gondol, hogy a Vlagyivosztokban elfogadott' elvékét á bé- esi haderőcsökkentési tárgyalásokon is alkalmazni lehet. ! B'Fa'w^fiansági indítvány a francia kormány elten A Francia Nemzetgyűlés kommunista és szocialista képviselőcsoportjai bejelentették, hogy a jövő hét során bizalmatlansági indítványt terjesztenek elő a nemzetgyűlésben a kormány politikája ellen. A bizalmatlansági indítvány rámutat arra, hogy a franciák aggodalma növekszik, mert egyre tovább romlik a gazdasági helyzet a két legfontosabb területen, a foglalkoztatottság és az infláció terén. A köztársasági elnöknek a választási kampányban tett ígéreteit nem váltották be, pedig a kormánynak minden módja meg lett volna arra, hogy hatékonyan küzdjön a munkanélkü- ellen és az infláció megyéért. Ez azonban nem I következett be. A közös bizalmatlansági indítvány előterjesztését a szocialisták javasolták. Az FKP képviselői ezzel kapcsolatban mái korábban rámutattak arra: a jelenlegi parlamenti erőviszonyok között a kormánytöbbség természetesen el fogja utasítani ezt a bizalmatlansági indítványt. Mindazonáltal csatlakozták a szocialisták javaslatához, da hangsúlyozva: e bizalmad an- sági indítvány előterjesztése a pillanatnyi helyzetben nem a leghatékonyabb eszköz. Makariosz visszatérése A HiT-ben Kalandos hajó- és repülőút után hazaérkezett a televízió 2 tagú forgatócsoportja Ciprus szigetéről. Sugár András riporter és Márton. •.József operatőr filmje, amely {bemutatja Makatfosz elwjs.. visszatérését és átfogó képei ad a ciprusi helyzetről, vasárnap kerül a nézők elé A HÉT műsorában. Helsinki és a KGST Január 1-től Finnország 60 százalékkal mérsékli a legtöbb szocialista állam, így hazánk ipari termékeire kirótt vámokat, rövidesen pedig gyakorlatilag vámmentesen. kerülhetnek a finn piacra Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia és az NDK árucikkei. A Szovjetunióval már jóval korábban, 1961-ben megvalósult a szabadkereskedelem. „Finnország Keletre nyit” — írta a közelmúltban a tekintélyes svájci Neue Zürcher Zeitung. Idézi a finn központi bank októberi jelentését, amely többek között rámutat: „Finnország egyenlő kereskedelmi feltételeket kíván nyújtani a keleti és a nyugati országoknak.” Ebben a szellemben kötötte Helsinki az egyezményeket a szocialista államokkal a kereskedelmi akadályok leépítéséről, és ugyancsak ez a gondolat húzódott meg a finn elhatározás mögött, hogy egyidejűleg lép közvetlen kapcsolatba a KGST-vei és a Közös Piaccal. A KGST- vel kötött egyezmény tavaly júliusban lépett hatályba. Helsinki vélemények szerint a világgazdaság közelmúltban lezajlott fejleményei, ha lehet, még fontosabbá tették ez* az egyezményt. A nyugati országokban mutatkozó gazdasági visszaesés rontotta Finnország exportlehetőségeit a kapitalista piacokon. kereskedelmi mérlege az Idén a londoni Financial Time^ szerint 800 millió dolláros hiánnyal zárul. A szocialista országok stabil és egyre bővülő piacot jelentenek a finn termékeknek — mutat rá a lap. Az energiaszűke különösen értékessé teszi a szovjet kőolajszállításokal, amelyek mértéke már meghaladja az évi 6 millió tonnái, az évente több mini \ milliárd köbméter szovje' lölc! gázt, a Lengyelország által szállított szenet. (Épp a múlt héten született megállapodás Lengyelországgal a szénexport bővítéséről: a jelenleg évi 3,5 millió tonna szénkivitelt 1990-ig 6—8 millió tonnára növelik.) A szocialista országok is számítanak a fejlett finn faipar termékeire, s különféle ipari fogyasztási cikkekre. (A közelmúltban tett piackutató látogatást Finnországban egy magyar küldöttség, Szúr-' di István belkereskedelmi miniszter vezetésével.) A kapcsolatokban még nagyok a kiaknázatlan lehetőségek: bár a Szovjetunió Finnország legnagyobb külkereskedelmi partnere; a KGST-országok részesedése a finn exportban 15, az im- por 3 an pedig 23 százalék körül alakuL Október végén tartotta második ülésszakát Helsinkiben a KGST és Finnor-_ szag vegyes bizottsága, amely megtette első' ajánlásait, hol mélyítsék el a kapcsolatokat. Mint Laine, finn külke- - reskedelmi miniszter az. . ülésszak után adott nyilat-; kozatában elmondotta, a legnagyobb előrelépés - . a- vegyiparban történhet. A vegyes bizottság ajánlotta a. , KGST-országoknak: kössenek hosszú lejáratú együttműködési megállapodásokat Helsinkivel, a vegyiszálak, a műtrágya, a festékek és a gyógyszerek termelésének szakosításáról. Ajánlás szil-, letett a cellulózipari együttműködés elmélyítéséről te. Lehetőségek kínálkoznak- úgyszintén a gépgyártás szakosításában: elsősorban az emelök, és útépítő gépeli gyártásában jöhet létremeg:. , állapodás. A vámok leépítése és a/; . elmélyülő munkamegos-/ i ÍV minden bizonnyal lökést at ■ Fmnors-’g és a KGST-or-v.« s ‘óik kereskedelménak Boronkay Tamás »
