Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
Megvalósultak-** a tervek? Gyorsmérleg az esztendőről Mi, mennyi valósult meg ez idei tervekből, célkitűzésekből? Sikerült-e fokiozni a termelés gazdaságosságát, növelni a termelékenységet, a hatékonyságot? A kérdésekre négy vállalatnál kerestünk választ. Molnár István, a Mátra- vidékl Fémművek igazgatója: — Termelési tervünket előreláthatólag tízmillió forinttal túlteljesítjük, s ez egyben azt is jelenti, hogy belépünk a milliárdos vállai melés növekedését. 100 szá-, zalékban a termelékenység emelésével fedeztük. Az értékesítési tervünk túlteljesítésével arányosan nőtt a nyereségünk is. A tervezettnél mintegy 10 százalékkal magasabb lesz a részesedés is. — Milyen eredmények születtek a kongresszusi munkaversenyben? — A verseny végleges értékelése még hátra van, any- nyit azonban máris elmondhatok: szocialista brigádjaink a kongresszusi, s a fel- szabadulási munkaversenyZana Károly, az Egri Közúti Építő Vállalat igazgatója: — Még valóban csak gyorsmérlegünk van az 1974-es esztendőről, de szinte biztosra vehető, hogy a’ tervezett 273 millió 919 ezer forintos termelési tervünket három- százmillióra,’ a 44 millió 64 ezer forintos nyereségtervünket pedig 53 millió forintra teljesítjük. A két szám is azt iJizonyítja, jól sikerült az 1974-es esztendő. Igen sok szép munkát végeztünk, a kongresszusi munkavgrseny- oen részt vevő 58 brigád felA váratlan meghibásodások, valamint az időjárás igen gyakran okozott gondot Visontán, a Gagarin Hőerőmű Vállalat munkájában. Az ország legnagyobb erőműve, mindezek ellenére is eredményesen dolgo zott 1974-ben. Ha maradéktalanul nem is sikerült teljesíteni — az említett okok miatt, — az év eleji terveket — mindössze néhány százalékos lemaradás várható — a fiatal vállalat lelkes kollektívája mégis méltán büszke lehet munkájára. (Foto: Perl Márton.) latok közé. Idei termelésünk, a múlt éves bázishoz viszonyítva 14 százalékkal nőtt, a növekedést 90 százalékban az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével, a termelékenység növelésével értükéi. A népgazdasági igényeiknek megfelelően, elsősorban a hazai keresletet biztosítottuk, ezzel párhuzamosan ugyanakkor több mint 25 százalékkal növeltük forgalmunkat kapitalista piacainkon. — A vállalat nagy gondot fordított a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakítására is. — Valóban, csökkentettük veszteséges gyártmányaink számát, intézkedéseink mintegy tízmillió forintos megtakarítást jelentettek. Ez évben különben tubusokból, az aerosolos palackokból, pilver- kupakokból és koronadugókból gyártottunk lényegesen többet, mint 1973-bari. A falcolt és forrasztott dobozok iránt csökkent a kereslet, s elsősorban anyagellátási gondok zavarták láhcgyértósun- kat. A tőmegcikkipar átlagánál is jobban alakult a készlet- és forgóeszköz.gazdálko- dásuflk, jelentősen növeltük termelőkapacitásunk kihasználását, csökkentettük az energiaköltségeket. Mindent egybevetve azt mondhatom: eredményes évet zártunk. S ez elsősorban annak köszönhető, hogy dolgozóink igen fegyelmezetten végezték munkájukat, szocialista brigádjaink rendkívül értékes vállalások teljesítésével segítették a vállalót gazdasági, politikai terveinek megvalósítását. A kongresszusi munkaverseny erőt, lendületet adott valamennyiünknek... Kócza Imre, az egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatója: . — Értékesítési tervét várhatóan 50 millió forinttal teljesíti túl vállalatunk Ez, a múlt éves eredményekhez viszonyítva, mintegy 15 százalékos növekedést jelent. Ezen belül a tervezett 2,1 millió dolláros exportforgalmunkat nem kevesebb, min! egymillió dollárral teljesítjük túl. — Sikerült-e fokozni a termelés gazdaságosságát a vállalatnál? — Igen, mi sem bizonyítja cat jobban, mint hogy a térben részt vevő dolgozóink példamutató lelkesedése nélkül aligha mondhatnánk ma ilyen eredményeket magunkénak. A brigádok sóikat és eredményesen dolgoztak. A kongresszusi munka versenyben részt vevő kollektíva jó munkájának köszönhető többek között az is, hogy szállítási kötelezettségünknek már december 21-éré eleget tudunk tenni. becsülhetetlen értékű segítséget adott feladataink teljesítéséhez. A legtöbb munkánkat határidőre, s jó minőségben készítettük el. Igen értékes eredménynek tartjuk továbbá, hogy dolgozóink 90 százalékát naponta hazaszállítjuk lakóhelyére. Mindennap meleg ételt biztosítunk számukra, s most van kipróbálás alatt a vohtatható fürdő, öltöző és étkeztető is. K. J. .......... .................................................7 E mberközeik en Járjuk az üzemcsarnokokat. Kesernyés füstszag, zaj, az olvadt fém izzása, szikrázása, Bóta György, az egri öntöde pérttitkára azt magyarázza, hogy még a modem technika korában sem könnyű itt a munka. Szívósságot, kitartást és nem utolsósorban erőt követel meg az embertől. Közben-közben megállunk, a párttitkár érdeklődik, hogy megy a munka, nincs-e valami fennakadás. Már kifelé tartunk, amikor az ajtónál egy magas férfival találkozunk. — Bejöttem már elmondani, hogy fiú lett — közli örömmel. — Most született, néhány órája. — Lányt vártatok inkább, vagy fiút? — kérdi a párt- titkár. — Hát, nem is tudom. De azért csak más, hogy\fiú. Bent az irodában Bóta György arról beszél, hogy szinte még gyerekként, tizenhét évvel ezelőtt került az üzembe mintakészítő tanulónak. S azóta állandó kapcsolatban van a mozgalmi munkával. Tizenhárom évig KISZ-titkár volt — először az iparitanulö-intézetnél, majd az üzemben — négy éve pedig párttitkár és városi pártbizottsági tag. Ezenkívül munkásőr rajparancsnok — s hogy „hivatali” beosztásairól se feledkezzünk meg: a gyáregység személyzetise rendészeti vezetője és a min- takészitő üzem vezetője is. — Nem sok ez így együtt? — Hát arra nem panaszkodhatott, hogy nincs munkám. De igeu jó kollektíva alakult ki itt nálunk, s ez igen sokat segít abban; hogy minden poszton eleget tudjak tenni feladataimnak. Mindössze százötvenen dolgozunk, s nyugodtan elmondhatom, hogy a munkásoknak is, a vezetőknek is a nagy része nem csupán munkatársam, hanem barátom is. Persze ez érthető is, hiszen itt nőttem fel az üzemben és 1972- ig én }s, mint mintakészítő szakmunkás dolgoztam. Ismerem az .embereket, gondjaikat, bajaikat és úgy érzem, hógy én is közel állok hozzájuk. Az üzem munkájára terelődik a sző. — Armak ellenére, hogy a vállalatnak ez a legkisebb gyáregysége, szinte elképesztő, hogy mit fejlődtünk az utóbbi időben. 1970-ben még „csak” 2300 tonna öntvényt készítettünk, az idén viszont már 3000 torma a tervünk. S a fejlődés nem könnyű helyzetben ment végbe. 1972— 1973- ban az öntvénypiacon elég kritikus helyzet alakult ki, az öntödék nagy részében nem volt kihasználva a kapacitás, mert kereslet sem volt. Nálunk — kellő átszervezéssel. piackutatással — sikerült kilábalni a gondból. Az emberek tudták, mi a helyzet, de a kommunisták és természetesen a vezetők jó propagandamunkája megelőzte a pánikhangulat kialakulását Ne# titkoltuk a gondokat — a párttaggyűléseken érthetően ez sokszor szóba került —, de azt is elmondtuk hogy van kiút a nelyíz helyzetből. S az emberek megértették és el is fogadták ott. Azt hiszem, a Szorosabb együttműködés a papír- és bú+orm~*rral Átalakul a felnémeti fatelep Az egri erdőigazdaságnak jelenleg is egyik fontos üzemegysége a Felnémeten üzemelő fatelep, de szerepe áz elkövetkező években csak növekszik: a most formálódó tervek szerint az üzem meglévő 38—40 ezer köbméteres feldolgozó kapacitását néhány év múlva szinte megduplázzák. — A készülő tervek lényege az ~r tájékoztat Jáhn Ferenc, az erdőgazdaság műszaki osztályának vezetője —, hogy a fűrészáru-termelés korszerűsítésével, létszámnövekedés és területbővülés nélkül megteremtjük a feltételeit az évi 70 ezer köbméter fa fogadásának, feldolgozásának és tárolásának. Egyidejűleg < új szociális létesítmények is épülnek (öltözők, fürdők, étkezde), hogy az itt dolgozó mintegy 250 munkásnak és alkalmazottnak javuljanak a munkakörülményei. Mindezek megvalósítása alapos előkészítő munkát igényel, s többnyire saját kivitelezés mellett is több mint 60 millió forint a várható költsége; A nagyszabású feJnémeta rekonstrukciónak — amely gyakorlatilag az ország legkorszerűbb készáruterének kialakításával már el is kezdődött — ez csupán az első lépesébe lesz az erdőgazdaság vezetői szerint. Ugyanis a fűrészáru-termelés kapacitásának bővítésével megteremtik az alapfeltételeit annak, hogy a félkész- és készárutermelésbe is bekapcsolódhasson az üzem. — Nem másról van szó — mondja Jáhn Ferenc —: szorosabb' együttműködésre törekszünk a papír-, cellulóz-, valamint a bútoriparral egyaránt. Ez egyben azt is jelenti, hogy az alapanyag további feldolgozásával'jelentősen bővül gazdaságunk árbevétele, hiszen — bekapcsolódva az országos bútoripari rekonstrukcióba — szeretnénk olyan bútorelemeket gyártani, amelyeket szinte csak ösz- sze kell majd a bútoripari Vállalatoknak szerelniük, s kész a bútor. Hasonló módon a „kezére dolgozunk” már most is —, há egyelőre csak kisebb Tolumeriben is — a papíriparnak: a kéregmentes hulladékból értékes aprítékot készítünk, amely ugyancsak növeli termelésünk mennyiségét, az árbevételt és a nyereséget egyaránt. A felnémeti rekonstrukció megvalósításával párhuzamosan, 1980-ig fokozatosan megszűnnek az erdőigazdaság korszerűtlen kis faüzemei, Recsken, Egerben és Gyöngyösön egyaránt. Ez érthető, hiszen az egyébként is légközpontibb fekvésű felnémeti üzem megnövekedett kapacitása valamennyi erdészet fatermelését tudja majd fogadni. Az említett készáru téri korszerűsítés mellett ebben az évben már megvásároltak hatmillió forintért egy nagy teljesítményű NSZK- beli keretfűrészt, amely az emelővillás rakodógépekkel együtt máris bekapcsolódott a termelésbe. X további — főként építőipari — beruházások 1977—78-ban valósulnak meg. (faludi) Nagyobb felelősséggel Takarékosabb energiagazdálkodást A mezőgazdaságban robbanásszerűen betört műszaki forradalom eredményeként egyre több korszerű gép segíti a termelést. Gondoljunk csak az iparszerű rendszerekre, amelyek mindinkább tért hódítanak üzemeinkben. A közös gazdaságok többségiben azonban mégis a hagyományos erő- és munkagépek dolgoznak. Persze mind a hagyományos gépek, mind az új termelési rendszerek részeit alkotó berendezések nagy mennyiségű üzem- és kenőanyagot fogyasztanak. De vajon jól gazdálkodnak-e a drága energiával üzemeink? — erre kerestek választ a közelmúltban az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének munkatársai. A vizsgált 47 szövetkezetben. sok még a tennivaló. gyáregység munkájáról mi sem vall jobban, mint az, hogy az utóbbi években háromszor nyertük el az élüzem címet. És ebben természetesen a 19 fős pártalapszervezetnek és magának a párttitkárnak iS része van. — Szabad idő? — Nem sok van. Esténként tanulok, olvasgatok, a hét végén kirándulunk a csa-. Iáddal. A fiam nyolcéves, télen sokszor szoktunk sízni, korcsolyázni. Most meg befizettünk egy Trabantra, ez is könnyebbé teszi majd a kirándulásokat. Már korábban igényeltem egy vikend- telket Poroszlón, s ha elkészül a Tisza II., oda járok majd horgászni. Beszélgetésünk többször félbeszakad, hol kérdeznek Mert általában csak azokban a gazdaságokban, ahol jól felszerelt gépműhelyek, szerviztelepek vannak — s amelyeket gépészmérnök irányít —. vezetik az üzemanyagfogyasztást. Bodonyban, Szajlán, Gyöngyöspatán. Gyöngyöstarján- ban. Kerecsenden, az Egri Csillagok TermelőszövetkeA zetben, Pétervásárán, Do- moszlón, Nagyfügeden valóban következetesen ellenőrzik a gépek üzem- és kenőanyag-fogyasztását. Ezzel szemben Noszvajon, Vécsen és Kisnánán máé kevésbé fordítanak gondot az energiafogyasztás mérésére. Sőt azok közül a járművezetők közül, akik a megengedettnél több üzemanyagot használnak fel, még egyet sem büntettek meg. Pedig szigorúbb ellenőrzéssel felléphetnének az energiapazarlókkal szemben! , tőle valamit, hol valahová hívják. Mosolyogva mondja: — Hát nem sokáig ülhet tétlenül nálunk az ember. De megszoktam. Tudja, az elmúlt 17 év alatt azért néhányszor felmerült bennem a gondolat, hogy elmegyek az üzemből. Aztán mindig úgy döntöltem, hogy maradok. Nem tudnék kiszakadni ebből a kollektívából, úgyis visszavágynék az emberek közé. A 32 éves párttitkár élete ezernyi szállal kötődik az üzemhez. Mindenkit ismer é* őt is mindenki ismeri. E az állandó kölcsönhatás, r emberközelség munkájé alapja I Leverne í Sok helyen nem fordítanak kellő gondot az üzém- anyagtárolásra sem. Lyukasak a tartályok, emiatt sok a csurgási veszteség. De problémát .okoz az is, hogy néhány gazdaságban nem megfelelő az erőgépek műszaki állapota, s emiatt nagy mennyiségű benzint, gázolajat elpocsékolnak. Az üzemek többségében még mindig keveset törődnek a kenőanyagok minőségével. Eger és Gyöngyös vidékén a közös gazdaságokban jelenleg mintegy ezer ' traktor és 400 tehergépkocsi működik. Ez a Szám a következő években várhatóan tovább növekszik majd, amely természetszerűen több energiafelhasználást is jeient. Tavaly a szövetkezetek 40 millió forint értékű energiát költöttek a gépek és berendezések üzemeltetésére. Az üzem- és kenőanyagokon kívül a szövetkezetek évről évre több olajat es villamos energiát is igényelnek. A műszaki forradalom új vívmányai: a szárítók, a különböző maró - és esztergagépek, fejőberendezések és darálók ma már természetes tartozékai a gazdálkodásnak. Sok helyen mégstrm törekszenek arra, hogy kevesebb energiával olcsób- baji működtessék ezeket, hanem ellenkezőleg, túlterhelik a berendezéseket, amely azután többletkiadásokban is jelentkezik. A felmérések szerint a közepesem gazdálkodó szövetkezetek évente 200 ezer forintot költenek villamos energiára, amely nem kis összeg. De nem kevesebbet fordítanak az olaj beszerzésére sem. Hogyan lehetne csökkenteni és takarékosabban bánni az energiával? Elsősorban kellő szakértelemmel. Sajnos, ez még nem általános minden gazdaságban. A szövetkezetekben például nincs energetikus, amely pontosan irányítaná az energiagazdálkodást és a fel- használást. Ezen igyekszik segíteni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nemrég közzétett rendelete, amely előírja, hogy januártól a közös gazdaságoknak az ipari üzemekhez hasonlóan energiagazdálkodási tervet kell készíteniük. Az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének vizsgálata jól bizonyítja, hogy a közős gazdaságoknak lényegesen nagyobb gondot ” kell fordítaniuk az energiagazdálkodásra. Mentusz Károly IÁM. december Ybtfiiw