Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) kenységet igényel. Fontos feladat a gazdasági irányító és szervező munka színvona­lának javítása, fegyelmének általános erősítése. A köz­ponti irányításban követke­zetesen érvényt kell szerezni a szocialista tervgazdálkodás követelményeinek. Arra kell törekedni, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállósá­ga és ezzel járó felelősségük a népgazdasági érdekeknek megfelelően fejlődjék. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja: a kormány­zati szervek dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, ame­lyek biztosítják, hogy mind a termelés, mind az értékesí­tés a tervezett mértékben és irányokban fejlődjön, s je­lentős megtakarítást érjünk el az alapvető nyersanyagok­ban és az energiahordozók­ban. 7 Az állami költségvetés ■ a népgazdasági terv­vel összhangban alakuljon. Egyensúlyának javítása érde­kében minden szinten és minden gazdálkodó szervnél szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. Nagy felelős­ség hárul a költségvetési szervekre az előirányzatok maradéktalan betartásában. Következetesen korlátozni kell az igazgatási, az ügyvi­teli kiadásokat és meg kell akadályozni a luxus jellegű kiadásokat. Határozottan fel kell lépni a pazarlással, a társadalmi tulajdon megká­rosításával szemben. 8 A Központi Bizottság szükségesnek tartja nemzetközi gazdasági kapcso­lataink további szélesítését és elmélyítését mindenek­előtt a Szovjetunióval, a KGST-országokkal. Nem szocialista viszonylat­ban a kivitel nagyobb mér­tékben növekedjék, mint a behozatal. A kivitel áruszer­kezetének javításával is töre­kedni kell nagyobb külke­reskedelmi árbevétel eléré­sére. <y-1 Az ‘Irányító szervek és a vállalatok fordítsanak nagy figyelmet exportkötelezettsé­geink tervszerű teljesítésére. Az importtermékek felhasz­nálásában fokozott takaré­kosságra van szükség. O Az életszínvonal no- vekedése szorosan kap­csolódik reális lehetősége­inkhez. Ez kifejezésre jut a reálbéreknek 2,5 százalé­kos, a reáljövedelmeknek 3,5 százalékos, a lakossági összes fogyasztásának pedig 4 százalékos növekedésében. Kiegyensúlyozott áruellátást Befs ezoddtt a KGST kot e tedési á latna buo tságánaX ülése Poznanban befejeződött, a KGST közlekedési állandó bizottságának ülése. A rész­vevők összegezték a tagor­szágok 1976—1980-as közle­kedésfejlesztési terveinek koordinálása, valamint az ezredfordulóig szóló közle­kedésfejlesztési közös táv- prognózis kidolgozása terén végzett eddigi munka ered­ményeit. Egyeztették a nem­zetközi autóút-hálózat táv­lati fejlesztésére vonatkozó programokat. Az állandó bizottság meg­vitatta a nemzetközi utas- forgalom ellátásának meg­javítására előterjesztett ja­vaslatokat. Bulgária. Csehszlovákia. Kuba, Lengyelország Magyar- ország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió képviselői az ülésszak idején megálla­podást írtak alá arról, hogy a Szovjetunió területén kö­zös polgári légiközlekedési káderképző központot létesí­tenek. Á központ mellett ál­landó módszertani tanács fog ,-n',iködT', UH, december X, kell biztosítani. A fogyasz­tói árszínvonal emelkedése nem haladhatja meg a 3,6 százalékot Az 1975. évi terv életszín­vonalat befolyásoló intézke­dései tartalmazzák a követ­kezőket: az alacsony nyug­dijakat július 1-ével fel kell emelni, aminek egyévi ki­hatása 1,7 milliárd forint; fordítsanak központi bér­preferenciákra 450 millió forintot; állami költségve­tésből 400 millió forintos támogatással folytatódjék a munkaidő-csökkentés a pe­dagógusok. az egészségügyi, a közlekedési, az állami gaz­dasági és az erdőgazdasági dolgozók körében. A lakásépítésben fenntart­juk az idei évben elért ma­gas szintet; 90 ezer lakás épül feL Ezzel teljesül, sőt túlteljesül a IV. ötéves és a 15 éves lakásépítési terv. Az egészségügyi ellátás ja­vítása érdekében 2500 új gyógyintézeti és ezen belül megfelelő számú szülészeti ágy létesüljön A születések számának kedvező változá­sát figyelembe véve közpon­ti eszközökkel és helyi erő­feszítéssel folytatni kell a bölcsődei és az óvodai he­lyek számának növelését A Központi Bizottság az 1975. évi népgazdasági terv irányelveit abban a meg­győződésben hagyta jóvá, hogy azok reálisak és meg­felelő munkával teljesíthe­tők. A Központi Bizottság az 1975. évi népgazdasági terv irányelveit abban a meggyő­ződésben hagyta jóvá, hogy azok reálisak és megfelelő munkával teljesíthetők. 0 A Központi Bizottság át­tekintette az új V. ötéves népgazdasági terv előkészítő munkálatait. Megállapította, hogy a terv kidolgozása megfelelő ütemben halad. Állást foglalt a további ter­vező munka legfontosabb kérdéseiben A Központi Bi­zottság elhatározta; a párt XI. kongresszusa elé ter­jeszti az V ötéves terv fő előirányzataira 1 vonatkozó javaslatait. IV. iásának feltétele gazdaság­politikánk határozott képvi­selete, a párt irányító, szer­vező és ellenőrző munkájá­nak erősítése. A Központi Bizottság utasítja a párt- szervezeteket, hogy állítsak munkájuk középpontjába a gazdasági hatékonyság növe­lését, a takarékos gazdálko­dást, a tartalékok feltárását és hasznosítását. Ez fontos része a XI. kongresszusra való megfelelő felkészülés­nek. A kommunisták egységes szemlélete és cselekvése nél­külözhetetlen ahhoz, hogy a dolgozó tömegeket megnyer­jük és mozgósítsuk a terv­ben kitűzött célok teljesíté­sére. A kommunistákra a tömegpolitikai munkában fe­lelősségteljes feladatok há­rulnak. A pártpropagandá­ban és az agitációban, to­vábbá a sajtóban, a rádió­ban, a televízióban széles körű felvilágosító munkát kell végezni az 1975. évi tervcélok ismertetése és megvalósítása érdekében. Népgazdaságunk szilárd és biztos alapokon nyugszik, a feladatok megoldhatók; a kitűzött célok elérhetők. Tö­retlenül folytatjuk gazda­sági, kulturális céljaink va- 'lóra váltását, az életszínvo­nal emelését. Népünk össze­fogását és egységét erősítve, a szocialista országok kö­zösségében haladunk előre, folytatjuk gazdaságunk terv­szerű fejlesztését, a szocia­lista társadalom építését. A Központi Bizottság épít a párttagság, a pártszerve­zetek felelősségteljes, példa­mutató munkájára és helyt­állására a gazdasági felada­tok megoldásában. Felhívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottságát, az Országos Szövetkezeti tanácsot, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsát, a tömegszerveze­tek és -mozgalmak vezetőit, a szocializmus minden hívét, hogy segítsék továbbra Is az országosan kibontakozott munkaversenyt. Az 1974. évi népgazdasági terv eredmé­nyes befejezésével, a jövő évi feladatokra való gon­dos felkészüléssel és azok megoldásával járuljunk hoz­zá méltóképpen a párt XI. kongresszusához és felsza­badulásunk 30. évfordulójá­nak megünnepléséhez. Az 1975 évi népgazdasági terv eredményes megvalósí­Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága Az MSZMP Heves megyei Bizottsága tegnap, december 6-án Egerben kibővített ülést tartott. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain túl részt vettek a megyei pártbizott­ság osztályvezetői, a városi és a járási jogú pártbizottságok első titkárai is. Barta Alajosnak, a megyei pártbizottság titkárának üd­vözlő szavai után Vaskó Mihály, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. december 5-i üléséről. A megyei pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt dr. Ajtai Miklós, a Központi Bizottság tagja. FOCK JENŐ BESZÁMOLT ÁZSIÁI ÚTJÁRÓL — AZ 1975. EVI ÁLLAMI KÖLTSEGV*- TES TERVJAVASLATA — FOLYAMATBAN LEVŐ BERUHÁZÁSOK GYORS BEFE­JEZÉSE — A KÖZÜTI JÁRMŰGYÁRTÁS HELYZETE — AZ ANYAGMOZGATÄS GÉ­PESÍTÉSE — A TANÁCSI KEZELÉSBEN LEVŐ UTAK KORSZERŰSÍTÉSE Ülést tartott a Minisztert *nics Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt Indira Gandhi miniszterelnök meghívására, november 21—26. között az Indiai Köztársaságban, majd ezt követően U Ne Winnek. az államtanács elnökének és U Sein Win miniszterelnök meghívására november 26— 29. között a Burmái Unió Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látoga­tásáról. Mindkét országban tárgyalásokat folytattak az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Az indiai megbeszé­léseken a miniszterelnökök megelégedéssel állapították meg, hogy kapcsolataink gyorsuló ütemben fejlődnek. Ügy határoztak, hogy tovább kell szélesíteni az ipari együttműködést és az áru­csereforgalmat. A burmai lá­togatás során a küldöttségek megtárgyalták a két ország kapcsolatainak fejlesztési le­hetőségeit. A megbeszélése­ket mindkét országban a ba­rátság, a szívélyes és kölcsö­nös megértés jellemezte. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A kormány elfogadta az Országos Tervhivatal elnöké­nek előterjesztését az 1975. évi népgazdasági tervről és meghatározta a végrehajtás feladatait. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter előter­jesztése alapján a Miniszter- tanács megtárgyalta az 1975. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslatot tett a nép- gazdasági tervben foglalt cé­lok megvalósítását szolgáló hitelpolitika irányelveire és az 1975. évi hitetkontingen- sekre. A beruházási hitelke­reteket elsősorban a kiemelt fejlesztési programokra, a konvertálható export-áruala­pokat növelő kapacitások lét­rehozására, a folyamatban lévő beruházások gyors befe­jezésére összpontosítják. A kormány az előterjesztést el­fogadta A Minisztertanács megtár­gyalta a kohó- és gépipari miniszter jelentését a közúti járműgyártás helyzetéről. Megállapította, hogy az autó­buszok gyártási és értékesí­tési lehetőségei a következő ötéves terv időszakában ked­vezőek. Az előállítás techno­lógiája korszerű, biztosítja a jó minőséget és a termelé­kenység növelésének lehető­ségét. A termékszerkezet mó­dosítása jó lehetőséget nyújt a szocialista integráció széle­sítésére és a gépipar szelek­tív célkitűzéseinek megva­lósítására. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A kormány megtárgyalta az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökének elő­terjesztését az anyagmozga­tás gépesítésének helyzetéről S?ojuz-Apolló főpróba _r Uf összekapcsoló berendezéseket próbáltak ki az űrhajósok A Szojuz 16. szovjet űr­hajó, amelyet hétfőn ma­gyar idő szerint 10 óra 40 perckor bocsátottak fel a vi­lágűrbe, folytatja repülését. Áz űjrhajósok, Anatolij Filipcsenko és Nyikolaj Ru- kavisnyikov, már a repülési idő második felére kijelölt programot teljesítik. Az űrhajó sikeresen és többször végrehajtotta a mos­tani kísérletsorozat legfőbb műveletét, elvégezve a Szo­juz és az Apollo jövőre ter­vezett űrrandevújának fő­próbáját. A Szojuz 16. kozmonau­tái teljesen új összekapcsol berendezést próbáltak ki Mdig a szovjet és amerikai •hajókon úgynevezett egy- lusú szerkezetet haszná! ak. A szovjet és amerikai tudósok a szerkezet tökéle­tesítése mellett foglaltak ál­lást, hogy az összekapcsolás folyamán bármelyik űrhajó eljátszhassa mind az aktív, mind pedig a passzív sze­repet. Az új szerkezetnek, érthe­tő módon, óriási jelentősége van az esetleg bajba jutó űrhajó megmentésében. Ezt a szerkezetet két.iuL. sú periferikális egységnek hívják. Mint a neve is mu­tatja, ez a berendezés önma­ga tartalmazza az összekap­csolás aktív és passzív ele­mét, s így szükség szerint alkalmazható segélynyújtás ra, illetve a segélyr.yúitásr érkező űrbr' val való öss:- apc :'a. Az összekapcs láotu.k i segélynyű j tá-on ki vül természetesen egyéb cél­ja is lehet, ám a jelenlegi körülmények között a bajba jutott űrhajósok megmenté­se a legfőbb szempont. Peri­ferikusnak pedig azért hív­ják a berendezést, mert az összekapcsolás számos me­chanizmusa, amelyek segít­ségével a másik űrhajó be­fogása, csillapítása és behú­zása történik, a berendezés perifériáján kör alakban he­lyezkedik el. A korábbi szer­kezeiben ezek a szerkezet •títeepsS rész in voltak elne­vezve. A kétpólusú perifé­riális összekapcsoló egység viszont lehetővé teszi, hogy a berendezés középső részén az űrhajósok kényelmesen átmászhassanak az egyik űr­hajóból a másikba. A Jövő ny; • . égro’ta! nd5 k'V • lkai flrkijériet v rán két összekapcsolási is végrehaj­tanak majd. Az elsőnél az Apollo, a másodiknál a Szojuz össze­kapcsoló egysége játssza az aktív szerepek és a további tennivalókról. Jelenleg — 8 órás műszak­ra átszámítva — több mint 1 millió ember munkáját fordítják anyagmozgatásra, ami a teljes népgazdasági munkerőalap 20 százaléka. A gépesítésben és szervezésben tehát még jelentős tartalékok vannak. Figyelembe véve a munkerőhelyezetet, feltétle­nül szükséges az anyagmoz­gatással lekötött munkaerő lényeges csökkentése. A kor­mány határozatot hozott a tartalékok feltárására, az üzemszervezés és a gépesí­tés fejlesztésére és mindeh­hez az anyagmozgató gépek biztosítására a KGST-orszá­gokkal történő együttműkö­dés útján. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentést tett az őszi mezőgazdasági munkákról, amelyek túlnyo­mó részét a gazdaságok si­keresen befejezték. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium és a tanácsi kezelésben lévő utak korszerűsítésére és fenntar­tására fordított eszközök fel- használásának ellenőrzéséről. A jelentés megállapítja, hogy a munka tervszerűbbé vált. Az útépítés jelentős gépesí­tése és az új technológiai el­járások bevezetése óta az utak állapota sokat javult. Nagyobb gondot kell fordíta­ni a beruházások előkészté­sére, a műszaki tervezésre és a kivitelezésnél a technoló­giai fegyelem betartására, s a településeken belüli útsza­kaszok korszerűsítésére. A kormány a jelentést tudomá­sul vette. A kormány állami nagy- beruházásként jóváhagyta a Zalaegerszegi Hűtőház léte­sítésére vonatkozó javaslatot. A hűtőház biztosítani fogja a Nyugat-Dunántúl és a Bala- ton-part gyorsfagyasztott áruval való ellátását, lehető­séget biztosít export-árutar- tá'ékok tárolására.A beruhá­zz megvalósítása 1976-ban i!e üodik, a teljes üzembe helyezésre 1978-ban kerül sor. A kormány megtárgyalta a belkereskedelmi miniszter előterjesztését a lakosság ál­tal otthon végzett javító- karbantartó tevékenység el­terjesztéséhez szükséges in­tézkedésekről, és úgy hatá­rozott, hogy a következő évekbén a barkácsoló tevé­kenység fejlesztését elsősor­ban a lakáskarbantartás, lak- berendezés felújítása és kor­szerűsítés, a kiskert, hétvégi telek gondozása területén szükséges elősegíteni, és biz­tosítani kell az ezzel össze­függő alapvető szerszám-, kisgép-, anyag- és eszközel­látást. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Szöv et-francia gazdasági megái apodás Leonyid Brezsnyev és Gis- card d’Estaing a négyszem­közti eszmecsere befejeztével 14 óra 35 perckor aláírta Rambouillet-ben az ötéves szovjet—francia gazdasági együttműködési szerződést, amely a két ország gazdasá­gi kapcsolatainak újabb nagy­arányú és dinamikus tovább­fejlesztését irányozza elő. A szerződés értelmében a két ország közötti árucsere-forga­lom értékét 1975 és 1979 kö­zött évi hat milliárd frank­ról 12 milliárd frankra eme­lik. Az aláírás után Leonyid Brzsenyev kijelentette; „meg­beszéléseink nagyon gyümöl­csözőek és hasznosak voltak, s azok az okmányok, amelye­ket most aláírtunk, nagyon fontosak mindkét ország szá­mára.” Giscard d’Estaing elnök ki­jelentette, hogy az eddig folytatott megbeszélések na­gyon nyílt és pozitív jellegű­ek voltak. Lehetővé tették mindkét felet érdeklő vala­mennyi kérdés alapos átte­kintését és azt, hogy minden lényeges pontban megegye­zésre jussanak. Az elnök hoz-- zátette, hogy szombaton dél­előtt még további megbeszé­lést tart Leonyid Brezsnyev- vel, s a csúcstalálkozó kere­tében folytatott tárgyalások­ról közös közleményt adnak majd ki. Patolicsev szovjet külke­reskedelmi miniszter és Fourcade francia gazda­sági és pénzügyminisz­ter pénzügyi megálla­podást írt alá, amely meg­szabja az ötéves együttmű­ködési terv keretében nyúj­tandó hitelek összegét. A két miniszter továbbá aláírta az 1973-ban kötött tízéves szer­ződést kiegészítő megállapo­dást, amely különböző konk­rét gazdasági tervek megva­lósítására vonatkozik. A szovjet és francia szó­vivők bejelentették, hogy Giscard d’Estaing elnök elfo­gadta Leonyid Brzsenyev meghívását és hivatalos láto­gatást tesz majd a Szovjet­unióban, előreláthatólag 1975 második felében. Az Országos s nyál­éi írh vatal kö .iem nye a bor fogyasztói árának és adójának emüésénl Az 1974. évi rendkívüli őszi időjárás következtében gyenge volt a szőlőtermés. Ezt is nagy nehézségekkel, a termelőket és az állami költ­ségvetést terhelő többletkölt­ségekkel lehetett csak meg­menteni. A termelői többlet- ráfordítások, valamint a be­vételkiesés részbeni ellen- súlyozására a borforgalmi vállalatok a jóváhagyott sza­bad árforma keretei között kisebb mértékű felvásárlási áremelést hajtottak végre. A többletráfordítások jelentős része az állami költségvetést terheli. Az állam' -.ifordítás»! a csak a bor : V ' adój . . nak emelés. , el lene, eile súlyozni, ami szükségessé te­szi a bor és a bor-alapanya­gú italok fogyasztói arának emelését. 1974. december 9-től a bor é§ bofralapanyafibci Jeeezailt italok (vermouth, ürmös, habzóbor és pezsgő) fogyasz­tói ára átlag 17—18 százalék­kal emelkedik. Kisebb mér­tékű, 15 százalékos áremelés következik be az olcsóbb, az eddig literenként 22 Ft-os és ez alatti fogyasztói áron ér­tékesített boroknál, 20 szá­zalékos lesz az áremelés az ennél drágább, jobb minő­ségű boroknál. A bor-alapanyagú italok közül a habzóbor fogyasztói ára 7 százalékkal, a pezsgő­ké 12, illetve 15 százalékkal, a csemege-, ürmös borok és a vermouthok fogyasztói ára ) százalékkal emelkedik. A termelők által közvetle- iül a fogyasztóknak eladott oorok után a literenkénti 5 Ft-os termelői forgalmi adó 8 forintra emelkedik. A ter­melők, saját fogyasztása utáni kedvezményes boradó válto­zatlan marad,

Next

/
Thumbnails
Contents