Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXV. évfolyam. 28fi. szám .in I ...........i'i i I i I A RA: 80 FILLER 1974. december 7.» szombat Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. december 5-i ü!éséről A Magyar S Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1974. december 5- én Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első itkárának elnökletével ki­bővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a me­gyei pártbizottságok első tit­kárai, a budapesti pártbi­zottság titkárai, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak titkárai, a Miniszterta­nács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Miniszter­tanács Tanácsi Hivatalának, valamint Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, a Főváro­si Tanács elnöke, a központi f iitó vezetői. A Központi Bizottság Né­meth Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében megvi­tatta és jóváhagyta a Politi­kai Bizottság javaslatát az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveire; áttekintette az ötö­dik ötéves terv előkészítésé­nek helyzetét. 0 A Központi Bizottság ér­tékelte népgazdaságunk fej­lődését, megvitatta és jóvá­hagyta az 1974. évi terv vár­ható teljesítéséről és a jövő évi feladatokról szóló előter­jesztést; határozatot hozott az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy 1974-ben a népgazdaság a X. pártkong­resszus gazdaságpolitikai kö­vetelményeivel és a IV. öt­éves terv előirányzataival összhangban fejlődött. A társadalmi termelés a ter­vezettnél gyorsabban növe­kedett. A nemzeti jövede­lem 6 százalékkal haladja meg a múlt évit. Életszín­vonal-politikai céljaink az elhatározott program szerint valósülnak meg. A belföldi felhasználás — felhalmozás és fogyasztás — tervelő- -irányzatai teljesülnek. I Az ipari termelés ez ■ évi növekedése meg­haladja az előirányzatot. A termelés mintegy 8 százalé­kos növekedése majdnem teljes egészében a munka termelékenységének emelke­déséből származik. A vi­dék szerepe tovább növek­szik az ország iparában. A központi fejlesztési programok megvalósulnak. A bauxittermelés növeke­dett, a magyar—szovjet tim­föld-alumínium egyezmény végrehajtása tervszerűen fo­lyik; meggyorsult a Székes- fehérvári Könnyűfémmű bő­vítése, amely az alumínium félkésztermékek gyártásának növelését szolgálja. Jövő év­ben megkezdi termelését a leninvárosi etilénüzem. A közútijármű-gyártásban részt vevő vállalatok termelése több mint 20 százalékkal emelkedik. A ruházati re- ^aaatrukció bagw%fesfeai mag­Számos új üzem kezdte el a termelést, többek között az Inotai Erőmű gázturbinás gépegysége, az Orosházi Síküveggyár, a Hódmezővá­sárhelyi Padlóburkolólap- gyár, a fővárosi IV. számú Házgyár és a Budapesti Tej­üzem. Kedvezőbbé vált a terme­lés szerkezete, nőtt az élő­munka hatékonysága, javult a központi bérfejlesztésben részesített vállalatok munka- erőhelyezete. Sok helyen még megoldatlan a korszerű ter­melőberendezések megfelelő, több műszakban való kihasz­nálása. Kedvezőtlen, hogy az anyagimport növekedése meg­haladta mind a termelés, mind az export bővülését; a készletek az indokoltnál na- gyoob mértékben növeked­tek. Az építőipar a tervet túl­teljesítette, termelésének nö­vekedése meggyorsult, a ter­melés 6 százalékos növeke­dése 80 százalékban a ter­melékenység emelkedéséből származik. Az építőipar azonban így sem tudta ki­elégíteni az igényeket, egyes beruházások megvalósítása késik. 2 A mezőgazdasági ter­b melés értéke várható­an meghaladja az előirányza­tot. Kenyérgabonából, kuko­ricából jó volt a termés, fe­dezi a belső szükségletet és jut kivitelre is. A rendkívü­li időjárás károkat okozott, az őszi érésű növényeknél, a napraforgó- és még nagyobb mértékben a szőlőtermésben. A mostoha időjárás által oko­zott veszteségeket csökken­tette a mezőgazdasági dolgo­zók helytállása és a2 őket segítő társadalmi összefogás ereje. A betakarítás lényegé­ben megtörtént, az őszi ve­tést a mezőgazdasági üzemek sikeresen befejezték. A vágóállat-termelés vár­hatóan 12 százalékkal, a tej­termelés 5 százalékkal lesz több, mint tavaly volt. Az év második felében — a Közös Piac hátrányos megkülönböz­tetései miatt — értékesítési nehézségek keletkeztek. 3 A vasúti és a közúti ■ közlekedés dolgozói mind a személy-, mind az áruszállításban nagy felada­tokat oldottak meg. A nö­vekvő termeléssel összhang­ban a szállított áru meny- nyisége meghaladta a terve­zettet, ennek lebonyolítását az őszi időszakban csak rend­kívüli intézkedésekkel sike­rült megoldani. 4 A népgazdaságban a ■ termelés növekedése nagyobb anyagfelhasználás­sal járt. Néhány fontos anyagból a folyamatos ellá­tást nem tudtuk biztosítani. A termelés növekedése a vi­lágpiaci áremelkedések mi­att népgazdasági szinten na­gyobb anyag- és energia- költségek mellett valósult meg. A népgazdaság anyag-, energia- és fűtőanyag-ellátá­sa a nehézségek ellenére összességében kielégítő volt, és megíeielő a téli felkészü­lés is. 5 A beruházási tevé- • kenység fokozódott. A beruházások volumene sa ídózó évhez visaamyitvai 7 tyntKttírMiMrx és 3} ráfordítások összege várható­an eléri a tervezett 118,5 milliárd, forintot. A folya­matban levő nagyberuházá­sok kivitelezésének üteme általában nem kielégítő. A vállalati beruházások mint­egy 4—6 százalékos túltelje­sítése várható. 6 Ez évi termelési sike- ■ reinkben nagy szerepet tölt be a párt XI. kongresz- szusának és a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteleté­re kibontakozott szocialista munkaverseny, amelyben a szocialista brigádok járnak élen. Az országossá szélese­dett verseny céljainak telje­sítésében részt vesz minden vállalat, szövetkezet, intéz­mény. A vállalások és telje­sítésük, a verseny eredmé­nyei általában összhangban vannak a népgazdasági igé­nyekkel. Nagy jelentőségű az az összefogás, amely a ter­melő üzemekben, a lakóterü­leteken, a szociális, kulturá­lis létesítmények építésében a kommunista szombatokon és. vasárnapokon tapasztalha­tó. 7 A népgazdaság szük- * ségleteivel és lehetősé­geivel összhangban bővült a külkereskedelmi forgalom. Gazdasági együttműködésünk a szocialista, elsősorban a KGST-országokkal tervsze­rűen fejlődik. A nem szocialista orszá­gokból származó behozatal a tervezettnél nagyobb, a ki­vitel pedig kisebb. A tőkés világpiacról importált nyers­olaj, valamint más alap­anyagok és termékek árai nagymértékben, oda expor­tált termékeink árai viszont csak kismértékben emelked­tek. Emiatt népgazdaságun­kat jelentékeny veszteség ér­te. Az 1974. évi külkereske­delmi mérleg és a költség- vetés egyensúlya a tervezett­nél kedvezőtlenebb. 8 Az életszínvonal emel- ■ kedése a tervezett mér­tékben valósul meg. A köz­ponti béremelések és a szo­ciálpolitikai intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy az egy keresőre számított reálbér 4,5 százalékkal, a reáljövedelem 5,5 százalék­kal, a lakosság fogyasztása pedig 6 százalékkal növek­szik. A lakásépítési elő­irányzat mintegy 4 ezerrel túlteljesül: 89 ezer lakás épül fel. Jelentősen fejlőd­nek a gyermekjóléti, az ál­talános és szakközépiskolai | intézmények. Tovább nőtt a heti 44 órás munkaidőben dolgozók száma. A lakosság áruellátása kiegyensúlyozott, egyes termékcsoportokban azonban hiányok is kelet­keztek. A fogyasztói árszínvonal 1974-ben — a gazdaságun­kat hátrányosan érintő kül­ső hatások ellenére — a tervezettnél valamelyest kisebb mértékben, 2 száza­lékkal emelkedik. Az árakat szigorúbban ellenőriztük, és a tőkés világpiacon végbe­menő nagyarányú áremel­kedés csak korlátozott mér­tékben érvényesült a hazai fogyasztói árakban. Az ál­lami költségvetés a tervezet­tet meghaladó támogatást nyújtott a belföldi árszínvo­nal védelméhez. J±J A Központi Bizottság az 1915-os esziendooen a IV. ötéves terv minél sikere­sebb teljesítését, a népgaz­daság egyensúlyi helyzeté­nek javítását tartja fő fel- auatnak. Felhívja a figyel­met arra, hogy 1975-ben — és várhatóan hosszabb idő­szakon át — számolni kell a negatívan ható világgaz­dasági változásokkal. A vi­lágpiaci árak nagymértékű változásaival összefüggésben jövő év január 1-től szük­ségszerűen sor kerül a ter­melői árak rendezésére, amely kihat bizonyos ipar­cikkek fogyasztói áraira is. Az árrendezés nem érinti az alapvető élelmiszereket és szolgáltatásokat. A gazdasá­gi munka hatékonyságának céltudatos növelésével, a szocialista országokkal való együttműködés további el­mélyítésével kell törekedni a kedvezőtlen hatások el­lensúlyozására, 1 A Központi Bizottság ■ az 1975. évi népgazda­sági terv fő előirányzatait a következőkben jelöli meg: a nemzeti jövedelem termelésének növekedése a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése az ipar brutto termelésének növekedése az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése a mezőgazdasági termékek termelésének növekedése az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése a munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése a szocialista szektor beruházása 128—130 md Ft. a kiskereskedelmi áruforgalom növekedése (folyó áron) 8 % lakásépítés 90 ezer ebből: állami lakáé s®—37 ezer 5—5>5 % 3—3,5 % 6 % 5-6 o/o 3-4 o/, 3.5 % 2.5 % A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányza­tai teljesíthetők, az eddigi­ekhez közel álló fejlődési ütem biztosítható, ezzel megalapozhatjuk az életszín­vonal további szolid növe­kedését 2 A gazdasági fejlődés a nagy tartaléka a ter­melési szerkezet átalakításá­nak gyorsítása. A termelés- Jaast eágoai «sadosasa wátóaaá* sokat kell végrehajtani, amelyek elősegítik a rendel­kezésre álló energia és nyers­anyag jobb felhasználását a gazdaságosan értékesíthető export árualapok termelését, a tőkés import csökkentését, illetve helyettesítését. Korlá­tozni kell, vissza kell szorí­tani a népgazdasági szem­pontból indokolatlan, gazda­ságtalan termelést Szüksé­ges, hogy tovább javuljon a termékek minősége, wtersewy- íMuaeMű. mmm mkSM Köszönjük a sajtó munkásait ötvenhat esztendővel ezelőtt a viharos hétköznapok sorából kiemelkedett egy nap — december hetedik napja —, ekkor jelent meg a kommunista párt első legális lap­ja, a Vörös Újság. E téli nap emlékét is megőrizte a tör­ténelem, s évek óta a magyar sajtó napjaként tartjuk szá­mon. Így emlékezünk azokra a harcos szellemű kommu­nistákra, újságírókra, akik a Vörös Újság köré tömörülve hirdették a párt igazságát. De kegyelettel emlékezünk azokra is, akik a későbbi években az elnyomatás, az ille­galitás nehéz napjaiban is lehetőséget talállak arra, hogy tájékoztassák, az ország népét mindarról, ami hazánkban és a nagyvilágban történik. S ezen a napon — a magyar kommunista sajtó szüle­tésének évfordulóján — szeretettel köszöntjűk megyei la­punkat, a 25 éve megjelenő Népújságot, szerkesztőit, mun­katársait, a lapkiadás és -terjesztés dolgozóit, a nyomdá­szokat, a postásokat, kézbesítőket és mindazokat, akik se­gítik a lap megjelenését, terjesztését. És köszöntjük az üzemi lapokat, azok munkatársait, akik egy szűkebb kör­ben tájékoztatják az olvasókat. Lényegében ez a nap is olyan, mint a többi. A reg­geli órákban megjelennek az újságok, ki-ki kezébe veszi a kedvenc lapját, keresi a híreket, s olvassa, mi minden történt egyetlen nap alatt. A Népújság is a megszokott formában kopogtat be az olvasókhoz több mint 30 ezer példányban, hogy beszámoljon a világ eseményeiről, az ország és szűkebb hazánk, Heves megye életéről, hogy a párt szavát, igazságát közelebb vigye az emberekhez, hogy megvalósítsa a lenini elgondolást: kollektív szervező, agitátor és propagandista legyen egyszerre. A Népújság hivatását betöltve megvalósítja ezeket a nagyszerű célkitűzéseket. Részese, eszköze az ideológiai harcnak, hirdeti a párt politikáját, szocializmust építő társadalmunk igazságát, népszerűsíti, terjeszti a munka során kialakult eredményes módszereket, s felemeli sza­vát, ha hibát, ha fonákságot tapasztal. És szervez, mozgó­sít a tervek teljesítésűre, • a határozatok vcgrciiajtásara, s miként a közelmúltban tapasztaltuk, a társadalmi összefo­gásra is. Ezekben a napokban pedig a párt XI. kongresz- szusára való méltó felkészüléshez mozgósítjuk a megye lakosságát. Jól tudjuk, hogy a politika önmagában nem képes funkciójának betöltésére. Lenin szerint a politika csakis akkor válik alkotó erővé, ha mély gyökeret ereszt a tár­sadalmi közgondolkodásban. Az agiíációra, a propagandá­ra vár az a feladat, hogy pozitívan befolyásolja a töme­gek kapcsolatát a politikához, konkretizálja, emberközel­be vegye azt, segítse az eligazodást kis és nagy kérdések­ben, s ezáltal akáv cselekedetet váltson ki. A politikát továbbító mechanizmusok között jelentős helyet foglal el a tömegkommunikáció, ezen belül a sajtó, így a Népúj­ság is, amely egyre magasabb színvonalon sikerrel tölti be ezt a megtisztelő szerepet. Igen, ez a nap is olyan, mint a többi, csupán az em­lékezés és a köszöntés avatja ünnepélyessé. Ünnepel­nek a sajtó munkatársai, miközben természetesen dolgoz­nak is, hiszen holnap ismét várják az újságot az olvasók. Az ünnepléshez csatlakozva csak az elismerés hangján szólhatunk a sajtó munkásairól, azokról, akik nap mint nap, hétköznapokon lés ünnepeken azon fáradoznak, hogy jól és időben készüljön el az újság és egyre nagyobb pél­dányszámban jusson el az olvasókhoz. Az újság, s külö­nösen a napilap, állandó készenlétet követel. Tudjuk, hogy sok ember összehangolt munkája és a technika se­gítsége is szükséges ahhoz, hogy az olvasók megtalálják az újságban mindazt, ami a megyében, az országban, a kül- és belpolitikában — és az űrben történt. Az emlékezésen és a köszöntésen túl arra is alkalmat ad a magyar sajtó napja, hogy kissé előre tekintve szól­junk néhány szót a feladatokról is. Mindannyian nagy események részesei vagyunk. Egyszerre készülünk a párt kongresszusára és hazánk felszabadulásának 30. évforduló­jára. Miközben tervezünk, dolgozunk, alkotunk, építünk. És vitázunk önmagunkkal és (másokkal is, hogy még szebb és gazdagabb legyen a jövő) amelyet a mi munkánk és akaratunk formál. Legyen a lap továbbra is bátor agitá­tora ennek a szebb életért folytatott harcnak, hű króni­kása a munkának, a mindennapok történelmének. Ehhez kívánunk jó egészséget és további sikereket a sajtó valamennyi munkatársának, a 25 éves születés­napját ünneplő Népújságnak. Heves megye Tanács» MSZMP Heves megyei Bizottság» termelőberendezések kihasz­nálása. Mindez nagyobb kö­vetelményeket támaszt az egész népgazdasággal szem­ben. A népgazdaság igényé­vel összhangban álló terme­lés fejlesztése egyes területe­ken indokolttá teszi a mun­kaerő célszerű és szervezett átcsoportositását is. Az ipari termelés 6 száza­lékos növekedése a termelé­kenység emelkedésével való­suljon meg. Az építőiparban a termelékenység növekedése érje el az 1974. évit, javul­jon a munka minősége, csökkenjen a nagyberuházá­sok kivitelezési ideje. 3 A mezőgazdaságban • központi feladat, hogy a rendelkezésre álló anyagi, műszaki bázis teljes kihasz­nálásával a termelés az idei ütemhez hasonlóan növeked­jék, a hozamok tovább emel­kedjenek, & szarvasmarha­tenyésztés fejlődjön, az exportban jól értékesíthető cikkek termelése fokozódjék. A cukorbehozatal jelentős csökkentése érdekében a cu­korrépa vetésterületét 98 ezer hektárról 120 ezer hektárra kell növelni. Fejleszteni kell a zöldség- és gyümölcster­mesztést. 4 A szállítási igények ki- ■ elégítése a közlekedés­ben az anyagi-műszaki fel­tételek és a munkászervézés további javítását teszi szük­ségessé. Kiemelt feladat a tcaaegközlekeőác 5 A szocialista szektor a beruházásai a nemzeti jövedelemmel azonos ütem­ben: 5—5,5 százalékkal növe­kedjenek. A készletek emel­kedése az ideinél kisebb le­gyen. A beruházásokat a gazdasági és társadalompoli­tikai céloknak megfelelően rangsorolni kell, kapjon el­sőbbséget a folyamatban le­vők gyors,' tervszerű megva­lósítása. A beruházások ha­tékonyságának javítása cél­jából összehangolt munkával meg kell gyorsítani azoknak a létesítményeknek az építé­sét, amelyeket 1975—1977-ben terveztünk üzembe helyezni. Haladást kell elérni a szer­vezésben, a beruházások, a tervezők, a kivitelezők és a berendezéseket szállítók együttműködésében. A hitel- felvételeket úgy kell alakí­tani, hogy segítsék elő a gyorsan megvalósítható és az exportképességet növelő vállalati beruházásokat 6 A Központi Bizottság * megállapította: az 1975. évi terv sikeres megvalósításá­nak fontos feltétele, hogy váljék össztársadalmi üggyé gazdasági tartalékaink feltá­rása és hasznosítása. Ennek érdekében minden gazdálko­dó és költségvetési szerv ké­szítsen konkrét tervet A jövő évi gazdasági fel­adatok sikeres megoldó* célratörő, fegyelmezett icA- isyátó és végrehajtó «tüWio&íM r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents