Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

Kevés terméket nagy sorozatban! AZ OLVASÓK egv része bizonyára még emlékszikra, hogy annak idején, csaknem másfél évtizeddel ezelőtt, amikor a bolgár gyártmányú rádiók megjelentek a hazai üzletekben, sokan kérdezték: miért nem a hazai gyártást fejlesztjük. Régen volt. Nap­jainkban viszont senkinek sem szúr szemet, hogy a tás­karádiók széles választéka gyakorlatilag külföldi, főleg szovjet típus. Valamennyi kis tranzisztorizált készülék ugyanis korszerű, jó minő­ségű és olcsó. És nem félt­jük a magyar ipart a cseh­szlovák lemezjátszóktól, a szovjet karóráktól, a bolgár konzervektől... Miután egy­re növekszik a kínálat, az­után sem bánkódunk, hogy hazánk nem válik személy­gépkocsigyártó „világhata­lommá”. Azért van mitől féltenünk napjainkban is a magyar ipart. Attól, hogy túl sok pozícióhoz, termékhez ra­gaszkodik. Mert nem lehet egymillióféle árut, cikket, gépet, berendezést, részegy­séget előállítani korszerűen, olcsón, a növekvő hazai kö­vetelményeknek megfelelően. Még kevésbé exportra, az éleződő világverseny szorító- jában. A magyar gépipar a becslések szerint a világ­szerte ismert és használt ter­mékfélék mintegy kétharmad részét gyártja rendszeresen. A korlátozott hazai termelő és fejlesztő kapacitások így meglehetősen szétforgácsol­tak. Létkérdés tehát számunk­ra a nemzetközi munkameg­osztás, a szakosítás, a koo­peráció fejlesztése, a szocia­lista integráció kibontakoz­tatása. Ahogyan a technika új, élenjáró ágaiban, az atomiparban, a számítógé­pek és tartozékaik, a színes televízió és a szintetikus szálak gyártásában már ele­ve megvalósul. A hagyo­mányos termékeknél: mint például a gépek, a berende­zések, az alkatrészek és rész­egységek fejlesztésében, elő­állításában újra kell gom­bolni a mellényt. A népgaz­daság fejlesztésének válto­zatlanul a homlokterében ál­ló iparosítás intenzív szaka­szát nem képzelhetjük el másként, csakis a céltudatos nemzetközi munkamegosztás jegyében, a jelenleg „futó” gyártmányok számának ész­szerű, következetes korláto­zásával. A GABONAKOMBÁJNOK, a háztartási varrógépek, a traktorok, a dömperek, a te­hergépkocsik, a tengerjáró hajók, a motorkerékpárok, vagyis a hazai gyártási lis­tákról letörölt termékek ma még szerény sorát bátrabban kellene gyarapítanunk. Min­denekelőtt határozott köz­ponti döntésekkel, a gazda­sági szabályozás szigorítá­sával, a verseny szelektáló hatásának felerősítésével. A kezdeti tapasztalatok félre­érthetetlenül bizonyítják, hogy a döntés nem bízható csupán a tradíciók, nosz­talgiák és vélt érdekek által megbéklyózott vállalati kol­lektívák belátására. A központi erőforrásokat már helyesen koncentráljuk néhány kiemelt feladatra, a termelés szerkezetét átalakí­tó fejlesztési programokra. De a kiemelt állami nagybe­ruházások összegeinek há­rom és félszereséről, évi 60 milliárd forintról helyi — vállalati, szövetkezeti — ha­táskörben döntenek, jelentős részét szétaprózzák, s he­lyenként a termelés meglévő szerkezetét konzerválják ve­le. A megoldás nem a válla­lati, a szövetkezeti hatáskör, a helyi fejlesztési és beruhá­zási lehetőségek korlátozása. Hiszen az már bebizonyoso­dott, hogy központilag nem lehet minden részfeladatot ésszerűen és hatékonyan megoldani. De központilag meg lehet és meg is kell je­lölni a kívánatos fejlesztések és visszafejlesztések fő nép- gazdasági irányát, távlati stratégiáját. Bizonyos kör­ben egyértelmű és határo­zott tilalomfákra van szük­ség. S a célok ismeretében, a már körülhatárolt mozgás­területen, a vállalati dönté­sek a beruházási politika ala­kításában is irányíthatók, szabályozhatók gazdasági eszközökkel (hitelezéssel, adóztatással stb.). A KÖZPONTI fejlesztési programok költségvetési és hiteltámogatásai szintén fel­tételekhez kötöttek, s vonz­zák, koncentrálják a vállala­ti fejlesztési eszközöket is az adott területeken. Hasonlóan céltudatos, orientáció és koncentráció szükséges má­sutt is, méghozzá olyan ha­tásos ösztönzéssel, amely szükség szerint a közös vál­lalkozásokra, az eszközök át­csoportosítására serkent. A mezőgazdaság, bármesz- szebbről indult mint az ipar, ma már, ha nem is problé­mamentes, mégis előbb jár, határozottabban halad az intenzív fejlesztés útján. Gondoljunk csak a mezőgaz­dasági üzemek határozott profiltisztítására és szakosí­tására, amely a tömegterme­lés lehetőségeit kihasználva megteremtette a korszerű agrotechnika alkalmazásá­nak, a különböző munkafo­lyamatok komplex gépesíté­sének feltételeit. S így kez­deti integrációhoz, a társulá­sok, a közös vállalkozások, s a szövetkezeteket és az álla­mi gazdaságokat összefogás­ra késztető termelési rend­szerek kialakulásához veze­tett. Persze az olvasó joggal állíthatja: a mezőgazdaság helyzete sajátos, a képlet egyszerűbb, a termelés szer­kezete népgazdasági szinten alig változott. Mégis helyén­való a példálódzás. Mert az iparban is az országon belü­li felesleges és gazdaságilag káros párhuzamosságok fel­számolása, a vállalatok belső integrálása, nemzeti keretek között való szakosítása és kooperációja az elsődleges feladat. Ennek teljesítése nélkül a nemzetközi integrá­ció is csak bukdácsolva ha­ladhat előre. Még igen na­gyok a hazai lehetőségek a tömegtermelés fokozására, a technológia koncentrálására főleg az alkatrészek, a rész­egységek gyártásában, az azonos típusú gépek beren­dezések, szállítóeszközök nagyjavításában. KÉVÉS terméket — nagy sorozatban! A magas fokú gépesítés, a kiváló mi­nőség, a korszerű üzem- és munkaszervezés, a hatékony­ság, vagyis a versenyképes­ség fokozásának feltétele ez. A versenyképesség fokozásá­val, a hatékonysági felada­tok túlteljesítésével pótolhat­juk a cserearány romlásával bekövetkezett tőkés világ­piaci veszteségeket. S így al­kalmazkodhatunk rugalma­san a világméretekben újra rendeződő érték- és piaci viszonyokhoz, amelyek nap­jainkban a hazánknál fej­lettebb és gazdagabb orszá­goktól is rendkívüli erőfe­szítéseket követelnek. Kovács József Hétszáz óra társadalmi munka a XL kongresszus tiszteletére Az Állami Nyomda 360 dolgozója vesz részt a szo­cialista brigád mozgalo mban. A 32 brigád dolgozói az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére az üzemi vállalások mellett az l. kerületi oktatási intézmé­nyek — iskolák, óvodák, böl­csődék —, segítésére 700 óra társadalmi munkát ajánlot­tak fel. (MTl-foto — Fehér József felvétele — K S) A párttaggyülésekről jelentjük Felelősség a ■negyes*ékhelyéi*t. a megyéért A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat központja és 39 különböző üzlete Egerben van — ami­ből nem nehéz következtetni a helyi kommunisták szere­pére. Felelősségére, minden­napi munkájára, gondjaira, terveire, amelyekről tulaj­donképpen a városban mű­ködő alapszervezet közel­múltban tartott taggyűlésén is részletesen szó esett. Mint a vezetőség beszámo­lóját ismertető Nagy Sándor titkár szavaiból és a későbbi hozzászólásokból — többi között — ki csendült: o me­gyeszékhely és egyben az egész megye ellátásának foly­tonos javításáért dolgoznak, vállalnak újra meg újra fontos feladatot az alapszer­vezet kommunistái, egyikük- másikuk nyugdíjasán is. A kereskedelmi munka ered­ményességét igazolják a „Ki­váló vóXlalat”-kitüntetések. amelyeken természetesen osztoznak az egri központ és hálózat dolgozói is, s a szín­vonal további emelését szol­gálja a kommunistákból alakított nyolctagú gazdasági csoport. Az elmúlt négy esz­tendőben két új boltot nyi­tottak a városban, tíz üzle­Január 1-én lép életbe az újításokról szóló új rende- Let, amely az újítómozgalom szélesebb körű kibontakozá­sát segíti majd elő, s lehe­tővé teszi az újítások, talál­mányok eddiginél gyorsabb és reálisabb elbírálását. Az újító- és feltalálómozgalom helyzetéről s, továbbfejlesz­téséről Tusnádi Emil, az Országos Találmányi Hiva­tal elnöke nyilatkozott az MTI munkatársának. — A termékek előállítá­sánál — mondotta beveze­tőül — szerte a világon nö­vekszik a szellemi munka aránya, a tökéletesebb konst­rukciók és technológiák az újabb ötletek alkalmazásá­val valósulnak meg. Nép­gazdaságunkban a műszaki fejlesztés legszélesebb tár­sadalmi bázisa az újító-fel­találó mozgalom, hiszen si­kerrel értékesíthető gépeink, berendezéseink, a gyógyszer- ipari, vegyipari és könnyű­ipari termékek jelentős ré­sze éppen a találmányok, újítások alkalmazásával vált versenyképessé a nemzetkö­zi piacon. Ezt az adatok is jelzik: az újításokból, ta­lálmányokból származó vál­lalati eredmény összege az 1968. évi kétmilliárd forint­ról az elmúlt évben 3,8 mil­liárd forintra nőtt, s idén előreláthatóan további 10— 15 százalékkal emelkedik. A szellemi alkotások hasznosí­tása évente hozzávetőlege­sen két-három százalékkal járul hozzá a nemzeti jö­vedelemhez. és átlagosan mintegy 7—10 százaléka a vállalati nyereségnek. — ax ujlto-Teitaiaio moz­galom mindenekelőtt az orr A kongresszusi munkaverseny újabb lendületet adott az újítómozgalomnak Az Országos Találmányi Hivatal elnökének nyilatkozata szágos újító és feltaláló ta­nácskozás szervezése ered­ményeképpen az elmúlt év­től kezdett ismét szélesebb tömegmozgalommá fejlődni. E tanácskozássorozat feltár­ta többek között azt, hogy a közgazdasági szabályzók nem kellőképpen ösztönzik a vál­lalatokat a dolgozók szel­lemi kapacitásának kiakná­zására. Különösen azok az újítások okoznak gondot, amelyek számszerűsíthető hasznot nem hoznak, mint például a munkavédelmi, egészségügyi és a munkakö­rülményeket javító újítások, mert az értük kifizetett díj a részesedési alapot terhe­li. Tavaly azonban a kor­mány határozatot hozott az újítási rendelet felülvizsgá­latára, az újítások feltételei­nek javítására. 1973-ban a vállalatok, üzemek dolgozói már csaknem 10 ezerrel több, összesen 91 200 újítást nyújtottak be, amelyből 44 •ezer került hasznosításra. Különösen örvendetes, hogy az újítók körében ta­valy már, s főként ebben az évben, növekedett a fi­zikai dolgozók aránya, az idén a szellemi alkotások 10 —15 százalékát a munkás­újítók adják. — A XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. év­fordulója tiszteletére tett felajánlások között is nagy számban szerepelnek újítá­sok. A munkaverseny újabb lendületet adott az újító­mozgalomnak, s különösen a szocialista brigádok aktivi­tása növekedett meg ez év­ben — hangsúlyozta Tasná­di Emil. — A Csepel Mű­vek „Egy szíocialista brigád — egy újítás” kezdeménye­zését szinte valamennyi nagyüzemben átvették, en­nek nyomán többek között Borsod, Baranya, Szolnok és más megyék gyáraiban mind több a munkásújító. A Jász­berényi Hűtőgépgyárban pél­dául az#1971-es évhez viszo­nyítva 50 százalékkal növe­kedett idén a benyújtott újítások száma, s az ötletek zöme szocialista brigádok szellemi terméke. A Mecse­ki Szénbányák szocialista brigádjai is rekordszámban nyújtottak be a termelés ésszerűsítésére, a munkakö­rülmények könnyítésére ja­vaslatokat, s a bányászújí­tók ötleteinek egy részét már hasznosították is. — Az új újítási rendelet — figyelembe véve a kor­mány irányelveit — további segítséget nyújt, hogy még nagyobb tömegek tegvék műszaki-szellemi alkotásukat közkinccsé, s így az újító­mozgalom még inkább a társadalmi haladás erőforrá­sa legyen. — A minisztériumok az új rendelet hatályba lépése után az elvi irányítás mel­lett az eddigieknél több gyakorlati segítséget kell hogy adjanak a vállalatok­nak a mozgalom kibonta­koztatására, a Találmányi Hivatal pedig figyelemmel kíséri, támogatja a gyárak újítóinak tevékenységét, s széles körű propagandamun­kával előmozdítja majd, hogy a munkások megismer­kedhessenek az újítással kapcsolatos tennivalókkal. Néhány megye; mint pél­dául Borsod és Szolnok szakszervezeti tanácsa együttműködési szerződést kötött már a Találmányi Hivatallal, ennek keretében előadások szervezésével és több más módon segíti az újítók munkáját a hivatal és a szakszervezetek. Szó van arról is, hogy központi nyilvántartást is vezetnek majd a hazai li- cencekről. találmányokról, újításokról, ezzel könnyeb­bé válik a vállalatok mű­szaki fejlesztésénél az in­formáció áramlása, az újí­tások cseréje, szélesebb kö­rű alkalmazása — fejezte be nyilatkozatát az Országos Találmányi Hivatal elnöke. ■ (MTI) tét felújítottak s éppen mos­tanában két nagy beruházás megvalósításán fáradoznak. Programjukat a vezetőségi üléseken, a taggyűléseken és a pártcsoportüléseken egy­aránt komolyan veszik, külö­nösen ez utóbbi fórumok vál­tak aktívakká. Az értekezletek rendszeresek, a 65 közül 49 kommunistának adott párt­megbízatást iparkodnak be­csülettel teljesíteni. Fontos­nak tartják a szakmai, poli­tikai fejlődést — ez utóbbi érdekében az idén kihelye­zett marxista—leninista kö­zépiskola nyílt az alapszer­vezetnél — érdeklődnek a tanfolyamok iránt, de a ní- vósabb előadások kétségtele­nül még vonzóbbak lenné­nek. Jó a kapcsolat a gazdasági vezetőkkel, a tömegszerveze­tekkel, közös igyekezettel si­került jobb közérzetet te­remteni.1 Javult a nők hely­zete, a fiatalok érdekében ifjúsági alapot képeztek, 11 dolgozó lakásvásárlási köl­csönt kapott, a gyermekek bölcsődei és óvodai elhelye­zését összesen 220 ezer fo­rinttal segítették a vállalat­nál. Általában kedvezőbbek­ké váltak a munkakörülmé­nyek, növekedtek a bérek, többen kitüntetésben — mi­niszteri elismerésben is — részesültek teljesítményeik alapján. Túlzás lenne persze azt ál­lítani — s ezt az elhangzot­tak is alátámasztják —, hogy a pártalapszervezetben elé­gedettek az eddigiekkel. A kommunistáktól ugyanis érthetően többet várnak, a párttagoknak az eddiginél jobban kell osztozniuk a ten­nivalókon. Feltétlenül szük­séges, hogy a vezetőség tiszt­ségviselői egyformán „húz­zanak”, a pártcsoportülé$ek aktivitása „átragadjon” a taggyűlésekre is. Többet, sokkal többet kell foglalkoa- ni a fiatalpkkal — s vo­natkozik ez a szakmai neve­lésre, a pártépítésre egyaránt — helyes gyakrabban szá­mon kérni a megbízásokat. Nincs könnyű dolguk az egrieknek — közismertek há­lózatfejlesztésük gátjai, ,a közelmúltban kitelepítettél?: megyei központjukat az élet- veszélyessé vált irodaházból, s azóta az irányító appará­tus a város legkülönbözőbb helyein, korántsem ideális körülmények között folytatja munkáját — de láthatóan a nehézségek sem szegik a kedvüket. Mint elmondták- a következő időszakban is a többre, jobbra vállalkoznak, s bíznak is újabb eredmé­nyeikben, sikereikben. Általában jó véleménnyel volt az alapszervezetről a városi pártbizottság legutób­bi minősítése is —, amelyet Orosz Illés rendőrkapitány, a végrehajtó bizottság tagja ismertetett — s ennek tuda­ta minden bizonnyal erőt, önbizalmat ad majd a kom­munista kereskedőknek to­vábbi munkájukhoz. (gyóni) Bővülő gazdasági kapcsolatok Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter a'z Egye­sült Államokban és Peru­ban tett látogatásának befe­jeztével kedd este hazaér­kezett. Hazaérkezése után dr. Bí­ró József, az MTI munka­társának elmondotta, hogy az Egyesült Államokban el­sősorban a külkereskedelem­mel kapcsolatos legnagyobb kedvezmény elvéről tárgyal-- tak, mert ennek az elvnek az érvényesítése feltétlenül szükséges az üzleti kapcso­latok megteremtésében. Az üzleti körök messzemenően támogatják ennek az elvnek a megadását, ők is szorgal­mazzák, hogy az amerikai törvényhozás adja meg a legnagyobb kedvezmény el­vét a szocialista országok­nak. köztük hazánknak. Az üzleti körökkel folytatott tárgyalásaim arra utalnak — mondotta —, hogy a ke­reskedelmi-gazdasági kap­csolatok normális feltéte­leinek megteremtése esetén jelentős mértékben fokozód­hatna Magyarország és az Egyesült Államok kereske­delmi forgalma. Különösen mezőgazdasági. élelmiszer- ipari exportunkat fokozhat» nánk, hiszen a legnagyobb kedvezmény alapján ezel exportja esetén amerika vásárlóinknak kisebb vámo kellene fizetniük. — Ami a perui látogatás illeti, ott jelentős megálla podást írtunk alá. Hazánl és Peru között már koráb ban kialakultak a kereske delmi-gazdasági kapcsolatok most abban állapodtunl meg, hogy ezt az együttmű ködést tovább bővítjük. Ed dig Magyarország csak gé pékét szállított Peruba, í onnan kizárólag halliszté vásároltunk. A gépek ex portját és a halliszt beho­zatalát továbbra is fenntart­juk, sőt bővítjük, ezenkívü szélesítjük a termékcsffn skáláját. Peruból különféh színesfémeket, például re zet, cinket, ezüstöt is be­hozunk, majd exportcikke ink körét pedig különféh vegyi és mezőgazdasági ter­mékekkel egészítjük ki. (MTI) Jéí£tf|®© 3974c december csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents