Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-05 / 284. szám
Kevés terméket nagy sorozatban! AZ OLVASÓK egv része bizonyára még emlékszikra, hogy annak idején, csaknem másfél évtizeddel ezelőtt, amikor a bolgár gyártmányú rádiók megjelentek a hazai üzletekben, sokan kérdezték: miért nem a hazai gyártást fejlesztjük. Régen volt. Napjainkban viszont senkinek sem szúr szemet, hogy a táskarádiók széles választéka gyakorlatilag külföldi, főleg szovjet típus. Valamennyi kis tranzisztorizált készülék ugyanis korszerű, jó minőségű és olcsó. És nem féltjük a magyar ipart a csehszlovák lemezjátszóktól, a szovjet karóráktól, a bolgár konzervektől... Miután egyre növekszik a kínálat, azután sem bánkódunk, hogy hazánk nem válik személygépkocsigyártó „világhatalommá”. Azért van mitől féltenünk napjainkban is a magyar ipart. Attól, hogy túl sok pozícióhoz, termékhez ragaszkodik. Mert nem lehet egymillióféle árut, cikket, gépet, berendezést, részegységet előállítani korszerűen, olcsón, a növekvő hazai követelményeknek megfelelően. Még kevésbé exportra, az éleződő világverseny szorító- jában. A magyar gépipar a becslések szerint a világszerte ismert és használt termékfélék mintegy kétharmad részét gyártja rendszeresen. A korlátozott hazai termelő és fejlesztő kapacitások így meglehetősen szétforgácsoltak. Létkérdés tehát számunkra a nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás, a kooperáció fejlesztése, a szocialista integráció kibontakoztatása. Ahogyan a technika új, élenjáró ágaiban, az atomiparban, a számítógépek és tartozékaik, a színes televízió és a szintetikus szálak gyártásában már eleve megvalósul. A hagyományos termékeknél: mint például a gépek, a berendezések, az alkatrészek és részegységek fejlesztésében, előállításában újra kell gombolni a mellényt. A népgazdaság fejlesztésének változatlanul a homlokterében álló iparosítás intenzív szakaszát nem képzelhetjük el másként, csakis a céltudatos nemzetközi munkamegosztás jegyében, a jelenleg „futó” gyártmányok számának észszerű, következetes korlátozásával. A GABONAKOMBÁJNOK, a háztartási varrógépek, a traktorok, a dömperek, a tehergépkocsik, a tengerjáró hajók, a motorkerékpárok, vagyis a hazai gyártási listákról letörölt termékek ma még szerény sorát bátrabban kellene gyarapítanunk. Mindenekelőtt határozott központi döntésekkel, a gazdasági szabályozás szigorításával, a verseny szelektáló hatásának felerősítésével. A kezdeti tapasztalatok félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a döntés nem bízható csupán a tradíciók, nosztalgiák és vélt érdekek által megbéklyózott vállalati kollektívák belátására. A központi erőforrásokat már helyesen koncentráljuk néhány kiemelt feladatra, a termelés szerkezetét átalakító fejlesztési programokra. De a kiemelt állami nagyberuházások összegeinek három és félszereséről, évi 60 milliárd forintról helyi — vállalati, szövetkezeti — hatáskörben döntenek, jelentős részét szétaprózzák, s helyenként a termelés meglévő szerkezetét konzerválják vele. A megoldás nem a vállalati, a szövetkezeti hatáskör, a helyi fejlesztési és beruházási lehetőségek korlátozása. Hiszen az már bebizonyosodott, hogy központilag nem lehet minden részfeladatot ésszerűen és hatékonyan megoldani. De központilag meg lehet és meg is kell jelölni a kívánatos fejlesztések és visszafejlesztések fő nép- gazdasági irányát, távlati stratégiáját. Bizonyos körben egyértelmű és határozott tilalomfákra van szükség. S a célok ismeretében, a már körülhatárolt mozgásterületen, a vállalati döntések a beruházási politika alakításában is irányíthatók, szabályozhatók gazdasági eszközökkel (hitelezéssel, adóztatással stb.). A KÖZPONTI fejlesztési programok költségvetési és hiteltámogatásai szintén feltételekhez kötöttek, s vonzzák, koncentrálják a vállalati fejlesztési eszközöket is az adott területeken. Hasonlóan céltudatos, orientáció és koncentráció szükséges másutt is, méghozzá olyan hatásos ösztönzéssel, amely szükség szerint a közös vállalkozásokra, az eszközök átcsoportosítására serkent. A mezőgazdaság, bármesz- szebbről indult mint az ipar, ma már, ha nem is problémamentes, mégis előbb jár, határozottabban halad az intenzív fejlesztés útján. Gondoljunk csak a mezőgazdasági üzemek határozott profiltisztítására és szakosítására, amely a tömegtermelés lehetőségeit kihasználva megteremtette a korszerű agrotechnika alkalmazásának, a különböző munkafolyamatok komplex gépesítésének feltételeit. S így kezdeti integrációhoz, a társulások, a közös vállalkozások, s a szövetkezeteket és az állami gazdaságokat összefogásra késztető termelési rendszerek kialakulásához vezetett. Persze az olvasó joggal állíthatja: a mezőgazdaság helyzete sajátos, a képlet egyszerűbb, a termelés szerkezete népgazdasági szinten alig változott. Mégis helyénvaló a példálódzás. Mert az iparban is az országon belüli felesleges és gazdaságilag káros párhuzamosságok felszámolása, a vállalatok belső integrálása, nemzeti keretek között való szakosítása és kooperációja az elsődleges feladat. Ennek teljesítése nélkül a nemzetközi integráció is csak bukdácsolva haladhat előre. Még igen nagyok a hazai lehetőségek a tömegtermelés fokozására, a technológia koncentrálására főleg az alkatrészek, a részegységek gyártásában, az azonos típusú gépek berendezések, szállítóeszközök nagyjavításában. KÉVÉS terméket — nagy sorozatban! A magas fokú gépesítés, a kiváló minőség, a korszerű üzem- és munkaszervezés, a hatékonyság, vagyis a versenyképesség fokozásának feltétele ez. A versenyképesség fokozásával, a hatékonysági feladatok túlteljesítésével pótolhatjuk a cserearány romlásával bekövetkezett tőkés világpiaci veszteségeket. S így alkalmazkodhatunk rugalmasan a világméretekben újra rendeződő érték- és piaci viszonyokhoz, amelyek napjainkban a hazánknál fejlettebb és gazdagabb országoktól is rendkívüli erőfeszítéseket követelnek. Kovács József Hétszáz óra társadalmi munka a XL kongresszus tiszteletére Az Állami Nyomda 360 dolgozója vesz részt a szocialista brigád mozgalo mban. A 32 brigád dolgozói az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére az üzemi vállalások mellett az l. kerületi oktatási intézmények — iskolák, óvodák, bölcsődék —, segítésére 700 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. (MTl-foto — Fehér József felvétele — K S) A párttaggyülésekről jelentjük Felelősség a ■negyes*ékhelyéi*t. a megyéért A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat központja és 39 különböző üzlete Egerben van — amiből nem nehéz következtetni a helyi kommunisták szerepére. Felelősségére, mindennapi munkájára, gondjaira, terveire, amelyekről tulajdonképpen a városban működő alapszervezet közelmúltban tartott taggyűlésén is részletesen szó esett. Mint a vezetőség beszámolóját ismertető Nagy Sándor titkár szavaiból és a későbbi hozzászólásokból — többi között — ki csendült: o megyeszékhely és egyben az egész megye ellátásának folytonos javításáért dolgoznak, vállalnak újra meg újra fontos feladatot az alapszervezet kommunistái, egyikük- másikuk nyugdíjasán is. A kereskedelmi munka eredményességét igazolják a „Kiváló vóXlalat”-kitüntetések. amelyeken természetesen osztoznak az egri központ és hálózat dolgozói is, s a színvonal további emelését szolgálja a kommunistákból alakított nyolctagú gazdasági csoport. Az elmúlt négy esztendőben két új boltot nyitottak a városban, tíz üzleJanuár 1-én lép életbe az újításokról szóló új rende- Let, amely az újítómozgalom szélesebb körű kibontakozását segíti majd elő, s lehetővé teszi az újítások, találmányok eddiginél gyorsabb és reálisabb elbírálását. Az újító- és feltalálómozgalom helyzetéről s, továbbfejlesztéséről Tusnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke nyilatkozott az MTI munkatársának. — A termékek előállításánál — mondotta bevezetőül — szerte a világon növekszik a szellemi munka aránya, a tökéletesebb konstrukciók és technológiák az újabb ötletek alkalmazásával valósulnak meg. Népgazdaságunkban a műszaki fejlesztés legszélesebb társadalmi bázisa az újító-feltaláló mozgalom, hiszen sikerrel értékesíthető gépeink, berendezéseink, a gyógyszer- ipari, vegyipari és könnyűipari termékek jelentős része éppen a találmányok, újítások alkalmazásával vált versenyképessé a nemzetközi piacon. Ezt az adatok is jelzik: az újításokból, találmányokból származó vállalati eredmény összege az 1968. évi kétmilliárd forintról az elmúlt évben 3,8 milliárd forintra nőtt, s idén előreláthatóan további 10— 15 százalékkal emelkedik. A szellemi alkotások hasznosítása évente hozzávetőlegesen két-három százalékkal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez. és átlagosan mintegy 7—10 százaléka a vállalati nyereségnek. — ax ujlto-Teitaiaio mozgalom mindenekelőtt az orr A kongresszusi munkaverseny újabb lendületet adott az újítómozgalomnak Az Országos Találmányi Hivatal elnökének nyilatkozata szágos újító és feltaláló tanácskozás szervezése eredményeképpen az elmúlt évtől kezdett ismét szélesebb tömegmozgalommá fejlődni. E tanácskozássorozat feltárta többek között azt, hogy a közgazdasági szabályzók nem kellőképpen ösztönzik a vállalatokat a dolgozók szellemi kapacitásának kiaknázására. Különösen azok az újítások okoznak gondot, amelyek számszerűsíthető hasznot nem hoznak, mint például a munkavédelmi, egészségügyi és a munkakörülményeket javító újítások, mert az értük kifizetett díj a részesedési alapot terheli. Tavaly azonban a kormány határozatot hozott az újítási rendelet felülvizsgálatára, az újítások feltételeinek javítására. 1973-ban a vállalatok, üzemek dolgozói már csaknem 10 ezerrel több, összesen 91 200 újítást nyújtottak be, amelyből 44 •ezer került hasznosításra. Különösen örvendetes, hogy az újítók körében tavaly már, s főként ebben az évben, növekedett a fizikai dolgozók aránya, az idén a szellemi alkotások 10 —15 százalékát a munkásújítók adják. — A XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlások között is nagy számban szerepelnek újítások. A munkaverseny újabb lendületet adott az újítómozgalomnak, s különösen a szocialista brigádok aktivitása növekedett meg ez évben — hangsúlyozta Tasnádi Emil. — A Csepel Művek „Egy szíocialista brigád — egy újítás” kezdeményezését szinte valamennyi nagyüzemben átvették, ennek nyomán többek között Borsod, Baranya, Szolnok és más megyék gyáraiban mind több a munkásújító. A Jászberényi Hűtőgépgyárban például az#1971-es évhez viszonyítva 50 százalékkal növekedett idén a benyújtott újítások száma, s az ötletek zöme szocialista brigádok szellemi terméke. A Mecseki Szénbányák szocialista brigádjai is rekordszámban nyújtottak be a termelés ésszerűsítésére, a munkakörülmények könnyítésére javaslatokat, s a bányászújítók ötleteinek egy részét már hasznosították is. — Az új újítási rendelet — figyelembe véve a kormány irányelveit — további segítséget nyújt, hogy még nagyobb tömegek tegvék műszaki-szellemi alkotásukat közkinccsé, s így az újítómozgalom még inkább a társadalmi haladás erőforrása legyen. — A minisztériumok az új rendelet hatályba lépése után az elvi irányítás mellett az eddigieknél több gyakorlati segítséget kell hogy adjanak a vállalatoknak a mozgalom kibontakoztatására, a Találmányi Hivatal pedig figyelemmel kíséri, támogatja a gyárak újítóinak tevékenységét, s széles körű propagandamunkával előmozdítja majd, hogy a munkások megismerkedhessenek az újítással kapcsolatos tennivalókkal. Néhány megye; mint például Borsod és Szolnok szakszervezeti tanácsa együttműködési szerződést kötött már a Találmányi Hivatallal, ennek keretében előadások szervezésével és több más módon segíti az újítók munkáját a hivatal és a szakszervezetek. Szó van arról is, hogy központi nyilvántartást is vezetnek majd a hazai li- cencekről. találmányokról, újításokról, ezzel könnyebbé válik a vállalatok műszaki fejlesztésénél az információ áramlása, az újítások cseréje, szélesebb körű alkalmazása — fejezte be nyilatkozatát az Országos Találmányi Hivatal elnöke. ■ (MTI) tét felújítottak s éppen mostanában két nagy beruházás megvalósításán fáradoznak. Programjukat a vezetőségi üléseken, a taggyűléseken és a pártcsoportüléseken egyaránt komolyan veszik, különösen ez utóbbi fórumok váltak aktívakká. Az értekezletek rendszeresek, a 65 közül 49 kommunistának adott pártmegbízatást iparkodnak becsülettel teljesíteni. Fontosnak tartják a szakmai, politikai fejlődést — ez utóbbi érdekében az idén kihelyezett marxista—leninista középiskola nyílt az alapszervezetnél — érdeklődnek a tanfolyamok iránt, de a ní- vósabb előadások kétségtelenül még vonzóbbak lennének. Jó a kapcsolat a gazdasági vezetőkkel, a tömegszervezetekkel, közös igyekezettel sikerült jobb közérzetet teremteni.1 Javult a nők helyzete, a fiatalok érdekében ifjúsági alapot képeztek, 11 dolgozó lakásvásárlási kölcsönt kapott, a gyermekek bölcsődei és óvodai elhelyezését összesen 220 ezer forinttal segítették a vállalatnál. Általában kedvezőbbekké váltak a munkakörülmények, növekedtek a bérek, többen kitüntetésben — miniszteri elismerésben is — részesültek teljesítményeik alapján. Túlzás lenne persze azt állítani — s ezt az elhangzottak is alátámasztják —, hogy a pártalapszervezetben elégedettek az eddigiekkel. A kommunistáktól ugyanis érthetően többet várnak, a párttagoknak az eddiginél jobban kell osztozniuk a tennivalókon. Feltétlenül szükséges, hogy a vezetőség tisztségviselői egyformán „húzzanak”, a pártcsoportülé$ek aktivitása „átragadjon” a taggyűlésekre is. Többet, sokkal többet kell foglalkoa- ni a fiatalpkkal — s vonatkozik ez a szakmai nevelésre, a pártépítésre egyaránt — helyes gyakrabban számon kérni a megbízásokat. Nincs könnyű dolguk az egrieknek — közismertek hálózatfejlesztésük gátjai, ,a közelmúltban kitelepítettél?: megyei központjukat az élet- veszélyessé vált irodaházból, s azóta az irányító apparátus a város legkülönbözőbb helyein, korántsem ideális körülmények között folytatja munkáját — de láthatóan a nehézségek sem szegik a kedvüket. Mint elmondták- a következő időszakban is a többre, jobbra vállalkoznak, s bíznak is újabb eredményeikben, sikereikben. Általában jó véleménnyel volt az alapszervezetről a városi pártbizottság legutóbbi minősítése is —, amelyet Orosz Illés rendőrkapitány, a végrehajtó bizottság tagja ismertetett — s ennek tudata minden bizonnyal erőt, önbizalmat ad majd a kommunista kereskedőknek további munkájukhoz. (gyóni) Bővülő gazdasági kapcsolatok Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a'z Egyesült Államokban és Peruban tett látogatásának befejeztével kedd este hazaérkezett. Hazaérkezése után dr. Bíró József, az MTI munkatársának elmondotta, hogy az Egyesült Államokban elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatos legnagyobb kedvezmény elvéről tárgyal-- tak, mert ennek az elvnek az érvényesítése feltétlenül szükséges az üzleti kapcsolatok megteremtésében. Az üzleti körök messzemenően támogatják ennek az elvnek a megadását, ők is szorgalmazzák, hogy az amerikai törvényhozás adja meg a legnagyobb kedvezmény elvét a szocialista országoknak. köztük hazánknak. Az üzleti körökkel folytatott tárgyalásaim arra utalnak — mondotta —, hogy a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok normális feltételeinek megteremtése esetén jelentős mértékben fokozódhatna Magyarország és az Egyesült Államok kereskedelmi forgalma. Különösen mezőgazdasági. élelmiszer- ipari exportunkat fokozhat» nánk, hiszen a legnagyobb kedvezmény alapján ezel exportja esetén amerika vásárlóinknak kisebb vámo kellene fizetniük. — Ami a perui látogatás illeti, ott jelentős megálla podást írtunk alá. Hazánl és Peru között már koráb ban kialakultak a kereske delmi-gazdasági kapcsolatok most abban állapodtunl meg, hogy ezt az együttmű ködést tovább bővítjük. Ed dig Magyarország csak gé pékét szállított Peruba, í onnan kizárólag halliszté vásároltunk. A gépek ex portját és a halliszt behozatalát továbbra is fenntartjuk, sőt bővítjük, ezenkívü szélesítjük a termékcsffn skáláját. Peruból különféh színesfémeket, például re zet, cinket, ezüstöt is behozunk, majd exportcikke ink körét pedig különféh vegyi és mezőgazdasági termékekkel egészítjük ki. (MTI) Jéí£tf|®© 3974c december csütörtök
