Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

I )|IM>MWWVWWV<AWVW/WWV\VWWVWWVW/W>WVW/IAA>W Kedd esti külpolitikai kommentárunk: 1 szépség szigete ) Az FKP főtitkárának nyilatkozata Brezsnyev látogatásáról CIPRUST AZ ÖKORBAN Aphrodité, vagyis a szépség szigetének nevezték. Lakói azonban azt sze­retnék, ha földjük egyszer végre rászolgálna a „nyu­galom szigete” elnevezésle is. Ez az időszak azonban még messze van. Mégis úgy tűnik, hogy a legutóbbi és az előttünk álló órák, napok fejleményei nyomán valamit javulnak a békésebb viszonyok kilátásai. •; Hogy ezek a remények mennyire valósulnak meg, az elsősorban a szerdán Nicosiában Klerides2 ügy- •; vezető elnök és Denkt as török kisebbségi vezető kö- <■ zött megkezdődő tárgyalások során derül ki. A meg- ■; figyelők egybehangzó véleménye szerint azonban a } mostani helyzetben komoly eredménynek számít az a tény is, hogy a megbeszélések egyáltalán megindul- < hatnak. A TÖRÖK ES A GÖRÖG népcsoportok vezetői- í nek tárgyalásai korántsem jelentenek újdonságot Cip- í mson. A közelmúlt ismert változásai nyomán ezek a £ megbeszélések gyökeresen új helyzetben, a korábbinál <, is nagyobb téttel indulnak rneg. Megindulásukhoz nélkülözhetetlen volt az athéni hármas találkozó sikere. Vasárnap a görög fővárosban Makariosz elnök, Kieridesz ügyvezető elnök és Kara- manlisz görög miniszterelnök közös közleményben je­lentették be, hogy megállapodtak a ciprusi tárgyalá­sok alatt követendő politikai vonalban. Az athéni értekezletre a helyzet rendkívüli bo­nyolultsága miatt volt szükség. Érthető, hogy Kieri­desz nem vállalhatta a sorsdöntő megbeszélések fele­lősségét. Amíg nem tárgyal 1. Makariosszal. aki jogi­lag ma is Ciprus államfője és december hatodikén vissza kíván térni hazájába, és 2. Karamanlisszal, az immár polgári görög kormány fejével. Az utóbbi nem utolsósorban azért fontos, mert Makariosz esküdt személyi-politikai ellenfelei, az úgy­nevezett EOKA—B nevű terrorszervezet tagjai hosz- szú idő óta először nem számíthatnak Athén segítségé­re. Ez önmagában új helyzetet teremt. A MOSTANI TANÁCSKOZÁSOKON el kell dől­nie. a két nagy népcsoport milyen formában él tovább a szigeten. A törökök megosztást akarnak, a görög kö­zösség. Athén beleegyezésével a föderáció komproipisz- szumáig hajlandó elmenni. Fontos kérdés. A legfon­tosabb feladat mégis a független, pozitív semlegességi politikát folytató Ciprus megőrzése Csak ilyen Cipru­sod oldódhatnak meg megnyugtatóan a belső problé­mák is. ÄAAAAAAA^s^AAAW^AAAAAAAAAAAAAAAAA^/Vw’ .W*AA//<i'WS/S^MAAA^^^ * PÁRIZS: Georges Marchais, az FKP főtitkára nyilatkozatot adott az AFP-nek Leonyid Brezs­nyev küszöbönálló látogatá­sáról. A főtitkár kijelentette: — A Francia Kommunista Párt üdvözli Leonyid Brezs­nyev franciaországi látogatá­sát, amelyre a Franciaország és a Szovjetunió közötti együttműködés fejlesztésé­nek keretében kerül sor. — A francia vezetők még korántsem használták ki mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a Szovjetunióval való együttműködés nyújt. $ Gazdasági téren még sok a ■ tennivaló. Politikai téren a kormány elsősorban azt a törekvését juttatja kifejezés­re, hogy ismét bevonja Fran­ciaországot az amerikai ve­zetés alatt álló atlantista tömbbe, s előmozdítsa a fegyverkezési versenyt. Egyébként pedig olyan szov­jetellenes kampányt folytat, amely a hidegháború sötét pillanataira emlékeztet. Az enyhülés és együttműködés melletti áramlat azonban olyan erős, hogy Giscard d’ Estaing kénytelen volt ne­hány jó szót is ejtem arról az óhajáról, hogy előmozdít­sa az együttműködést De csak a cselekedetek alapján lehet ítélni. — Az FKP axt óhajtja, hogy Lepnyid Brezsnyev lá­togatása a francia—szovjet együttműködés előrehaladá­sát eredményezze, ami a je­lenlegi körülmények között különösen- megfelelne orszá­gunk, valamint a béke érde­keinek. — Ugyanakkor természete­sen határozottan folytatjuk harcunkat a francia politi­ka tényleges és mély meg­4 Román Kommunista Párt kongresszusának záróhatározata BUKAREST: Romániában kedden nyil­vánosságra hozták a múlt hét csütörtökén befejeződött XI. pártkongresszus záró­határozatát A határozat kimondja, hogy a következő ötéves tervben maradéktalanul meg kell valósítani a tudomá­nyos-technikai forradalmat Romániában, továbbá, hogy az 1990-ig terjedő időszakra vonatkozó távlati fejlesztési terv irányelveinek megvaló­sításával nagy vonalakban megvalósul a sokoldalúan fejlett szocialista társada-. lom felépítése, Románia le­rakja a kommunizmus épí­tésének alapjait. A pártprogram és az irányelvek megvalósítása ér­dekében a kongresszus fel­Schröder-interjúja az Atlanti Szövetségről BONN: Súlyos gondok várnak az Atlanti Szövetségre és a Kö­zös Piacra — állapította meg keddi rádióinterjújában Ger­hard Schröder keresztényde­mokrata politikus, a szövet­ségi gyűlés külügyi bizottsá­gának elnöke. Aggodalmát nyilvánította ki, ‘hogy a NATO egyes tag­államai „csökkenteni szeret­nék védelmi erőfeszítései­ket”, holott szerinte az at­lanti paktum ütőképességé­nek fokozására lenne szük­ség. Követelte az EGK párizsi csúcstalálkozójának alapos előkészítését. Legsürgősebb feladóinak nevezte, hogy a tagállamok szoros együttmű­ködést alakítsanak ki az energiagazdálkodásban, a gazdasági és valutapolitiká­ban. Az együttműködés kiala­kulására ösztönzően hatna — folytatta —, ha megvalósul­nának a közös piaci intézmé­nyek munkájának megvitatá­sát sürgető javaslatok. Willy Brandt SPD-elnök Párizsban kifejtett elképze­léseit Schröder „jó szándékú­nak”, de „tisztázatlannak”, sőt, „veszélyesnek” minősítet­te, mert valóra váltásuk csak meggyengítené a Közös Piac tagjainak összefogását. Figyelemreméltó módon az ellenzéki politikus — Brandt­tal szemben — megannyi el­ismerő szóval értékelte a Schmidt—Genscher külpoli­tikát. A nemrég Moszkvában megtartott szovjet—nyugat­német tárgyalásokat — ame­lyek kézzelfogható megálla­podásokkal zárultak — Schröder nem volt hajlandó értékelni hanem arra hivat­Gjiwm 1 1 a il. december 1„ szerda kozott,, hogy nem ismeri kel­lően a részleteket, tájékozott­sága fogyatékos. Szembetűnően lelkendező- en szólott viszont a kínai— nyugatnémet kapcsolatokban ígérkező lehetőségekről. Mint mondta, Franz Josef Strauss CSU-elnök azért uta­zik januárban Pekingbe, bogy „jobban megismerje” Kmát és „helyesen” mérhesse fel Kína „roppant nemzet- tori lehetőségeit”. Nyugat- Németország számára rend­kívül fontos, hogy „megbíz­ható barátokat szerezzen és ápolja velük a barátságot. Reményem és meggyőződé­sem szerint erre szolgál bi­zonnyal Franz Josef Strauss látogatása” — mondotta. A nyugatnémet—amerikai kapcsolatok értékelésében Schröder a régi tézist ismé­telte meg: az Egyesült Álla­mok nehéz belpolitikai gond­jai ellenére „erős felelősség- tudattal” rendelkezik és biz­tosítja a nemzetközi egyen­súlyt, amely „a mi biztonsá­gunkat is szavatolja”. hatalmazta a Központi Bi­zottságot, hogy tökéletesítse a társadalomszervezési és vezetési módszereket. A nemzetiségi kérdésről szólva a határozat kifejti: a kong­resszus nagyra értékeli a pártnak és az államnak a nemzeti kérdésben folytatott marxista—leninista politiká­ját a román szocialista nemzet fejlesztésében á dol­gozók, nemzetiségüktől füg­getlen, teljes jogegyenlősé­gének biztosításában elért eredményeit. A kongresszus elhatározta, hogy továbbra is az eddigi következetes­séggel kell alkalmazni a teljes jogegyenlőség politi­káját. A pártkongresszus Jóvá­hagyta a román párt és ál­lam külpolitikai tevékenysé­gét, a programtervezet és a beszámoló külpolitikai helyzetelemzéseit is. Elhatá­rozták, hogy a román kül­politika tevékenységének kö­zéppontjában továbbra is az összes szocialista országok­kal való együttműködés áll, és a Párt feladatának te­kintik, hogy mindent te­gyen meg a szocialista ál­lamok egységének erősíté­séért. A kongresszus felha­talmazta a pártot, hogy ve­gyen részt az európai kom­munista és munkáspártok konferenciáján. A határozat hangsúlyozta annak szüksé­gességét, hogy fejlesszék az RKP kapcsolatait a szocia­lista és szociáldemokrata pártokkal, más munkáspár­tokkal, a független fejlődés útjára lépett országok ha­ladó kormánypártjaival, a felszabadító mozgalmakkal, valamennyi antiimperialista erővel. Véget ért a francia postássztrájk változtatásáért, a közös program végrehajtásáért. Véleményünk szerint a bé­kés együttélés korántsem je­lenti a szociális status quo-t, hanem ellenkezőleg, előmoz­dítja népünknek azt a lehe­tőségét. hogy teljes függet­lenségben a demokrácia és a szocializmus felé vezető utat válassza. Franciaországban véget ért a hathetes postássztrájk, megkezdték az óriási mennyi­ségben felhalmozódott levelek továbbítását. ■ (Népújság-teleíoto — AP—MTI—KS) Törvény szerint Az etiópiai ideiglenes ka­tonai kormányzat Jeremy Thorpe, angol liberális párti vezetőhöz intézett táviratá­ban közölte: sohasem volt szándékában kivégezni Hailé Szelasszlét, és az excsászár emberséges bánásmódban ré­szesül. A testület megismé­telte, hogy az országban ér­vényes törvényeknek megfe­lelően bíróság elé állítja a letartóztatott személyeket. Izrael alkuszik Izrael számol azzal a le­hetőséggel, hogy az Egyip­tommal elérhető újabb rész­megállapodás előkészítése so­rán fokozódhat a feszültség Izrael és az Egyesült Álla­mok kapcsolataiban — mon­dotta Jichak Rabin minisz­terelnök a Haarec című lap­nak adott nyilatkozatában. Azt állította, hogy az izra­eliek, az amerikaiakhoz ha­sonlóan, érdekeltek az újabb részmegállapodás megkötésé­ben, de hangsúlyozta, hogy kormánya „túlzottnak ítéli azt az árat, amelyet ezért Egyiptom követel”. A mi­niszterelnök leszögezte, hogy Izrael „hajlandó ésszerű árat fizetni egy újabb lényegében katonai jellegű megállapít dásért”, amelynek számára kedvező politikai kihatásai is vannak. Miki Takeo Japán miniszterelnöke Miután elhárultak a frak- ciós akadályok, ma összeül a Japán Liberális Demokra­ta Párt végrehajtó bizottsá­ga és a párt alsó- és felső­házi képviselőinek csoport­ja, hogy jóváhagyja Miki Takeo pártelnöki megbíza­tását, amely a konzervatív politikai gyakorlat szerint együtt jár a miniszterelnök- sc§^g1. Japán üzleti körökben két­kedéssel vegyes várakozás­sal néznek Miki Takeo mi­niszterelnöksége elé. A ja­pán polgári sajtó szinte egyöntetű bizalmat szavaz az új konzervatív vezetőnek és miniszterelnöknek. Bizal­mát arra építi, hogy Miki Takeo hosszú politikai pá­lyafutása alatt mindig el­lenzékben volt és szemben- állt a párt úgynevezett fő áramlatával, amely a leg- korruptabb elemeket egye­sítette a japán politikában. Ford sajtóértekezlete a szovjet-amerikai csúcstalálkozóról WASHINGTON: Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke kedden, ma­gyar idő szerint a kora reg­geli órákban sajtóértekezle­ten számolt be azokról a tárgyalásokról, amelyeket Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával folytatott Vlagyivosztok környékén. — Vlagyivosztokban szi­gorú korlátok közé szorítot­tuk a hadászati fegyverkezé­si haiszát. Gondolom, hogy a jövő nemzedéke hálás lesz ezért — hangsúlyozta Ford. — Vlagyivosztoki találko­zónk Leonyid Brezsnyev fő­titkárral kedvező alkalmat biztosított ahhoz, hogy meg­vitassuk a szovjet—amerikai kapcsolatokat és felvázoljuk e kapcsolatok fejlesztésének további irányvonalát — mon­dotta az elnök. — Az elmúlt három esztendő eredményeit továbbfejlesztve megállapí­tottuk. hogy a fő kérdésben, a hadászati fegyverrendsze­rek korlátozásából folytatan­dó tárgyszerű és intenzív tárgyalások számára kedve­zőek a perspektívák, Ennek eredményeként megegyez­tünk egy 1985-ig szóló újabb megállapodás általános kere­teiben. — Leszögeztük, hogy reá­lisan már a jövő esztendő­ben megköthető ez a meg­állapodás, amely lehetővé teszi, hogy elejét vegyük a fegyverkezési hajszának ét elhárítsuk az ezzel járó ve­szélyeket, a bizonytalanságot, a feszültséget, valamint a haszontalan gazdasági terhe­ket. Ezzel egyidejűleg sike­rült létrehoznunk azt a tar­tós alapot, amelyen — véle­ményem szerint folytatni lehet és kell is a tárgyalá­sokat a fegyverkezés további csökkentéséről — hangoztat­ta az elnök. — Jelentős lé­pést tettünk a béke felé az egyenlőség alapján, vagyis azon az egyetlen alapon, amelyen megállapodás elér­hető. — Minden kétség és fenn­tartás nélkül állíthatom — folytatta az elnök —, hogy ha nem értük volna el ezt a megállapodást, az Egyesült Államoknak jelentősen növel­nie kellene katonai kiadá­sait. A fnegállapodás tehát jó és úgy gondolom, hogy az amerikai nép támogatni fog­ja, mivel szavatolja az egyenlőséget és —• további tárgyalások révén — elő­irányozza a fegyverkezés csökkentését a következő esztendőkben. A belső gondokról szólva az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak je­lenleg három komoly prob­lémával kell szembenéznie: az inflációval, a gazdasági hanyatlással és az energeti­kai nehézségekkel. Rámuta­tott, hogy hosszú távon az infláció kegyetlen ellenség, amelyet nem lehet figyel­men kívül hagyni. Komoly veszedelmet jelent a gazda­sági hanyatlás is, amely máris súlyosan nehezedik számos amerikaira. Maximá­lis erőfeszítésekre van szükség elegendő mennyiségű energia biztosítására is — mondotta, az elnök és hozzáfűzte: az energetikai válság egyaránt fokozza az inflációt és a gazdasági hanyatlást. Ford elnök hangsúlyozta, hogy egyidejűleg kell felvenni a harcot az infláció és a gaz- iasági hanyatlás ellen. Ez­zel összefüggésben megemlí­tette. hogy a gazdasági ne­hézségek ellen folytatandó , harc jegyében máris számos törvényjavaslatot terjesztett a kongresszus elé.

Next

/
Thumbnails
Contents