Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

Előnyős a váüzlc'nsíí, hátrányos a népgazdaságnak

JA népgazdaságot a vál- ” lalatok alkotják, a népgazdaság erősödésének, fejlődésének az az alapja, hogy a vállalatok a termelésben, a gazdálkodásban lépésről lépésre előrehaladnak. A fejlődésnek ez az egybeesése korántsem jelenti azt, hogy a gazdálkodás hétköznapjait a tökéletes harmónia, a népgazdasági és a vállalati érdekek zavartalan összhangja jellemzi.

Ilyesmire törekedni reménytelen vállalkozás lenne. Egyebek között azért is, mert a népgazdasági érdek ritkán fogalmazható meg „vegytiszta”, pontosan körülírt formában, ugyanakkor a vállalati érdek követelményei konkrétek: az árbevétel, a nyereség, az érdekeltségi alapok, a személyi jövedelem növelése, fejlesztési lehetőség. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a nép- gazdasági érdek gyűjtőfogalom, amelybe tucatjával lehet jogosan besorolni azokat a célokat, érdekeket, követelményeket — pl. az élő- és holtmunka hatékonyabb fel- használása, gyorsabb műszaki fejlődés, gazdaságosabb termelési és exportstruktúra, stabil és folyamatosan javuló minőség stb., stb.—, amelyeknek követése, kielégítése vitathatatlanul népgazdasági-társadalmi érdek.

Az érdekek — s ezek teljes sora: az egyéni, a vállalati, az ágazati és a népgazdasági érdekek — közelítésében, összehangolásában a reális célunk, amit elérhetünk, csak az lehet, hogy azok külön-külön és együttesen jó irányban hassanak. Más kérdés, hogy az érdekek különbözősége, ütköztetése nem juthat a tartós szembeállás állapotába, helyzetébe, ennek közvetlen veszélyét a kormányzatnak idejében fel kell ismernie, ki kell küszöbölnie.

Néhány évvel korábban a munkaerő-gazdálkodás kérdésében és gyakorlatában került szembe a népgazdasági és vállalati érdek s ez mindaddig kárt okozott — a munka termelékenysége stagnált, nőtt a fluktuáció és a munkaerőhiány —, amíg a megfelelőbb bérszabályozás

nem enyhítette az érdekek szembenállását. Az utóbbi egy-másfél esztendőben ismét létrejött a gazdasági életben egy olyan — nevezzük érdek — szféra, amelynél a vállalat és a népgazdaság érdeke eltávolodott egymástól.

Csak a vitathatatlan tényekre utálunk: az elmúlt évben és részben még az idei esztendő felében is az anyagok és energiahordozók tőkés piaci árai példátlan mértékben emelkedtek, a korábbi árarányok felborultak, újak jöttek létre. Számos okból, s mindenekelőtt a belső árszínvonal védelme érdekében a tőkés piacokról felénk hömpölygő árhullámot — költségvetési támogatással — a határon megfékeztük. Csakhogy ennek következtében az érintett termékek — az ásványolaj, a nyersbőr, a gyapjú, a szintetikus szálak, a különféle vegyipari alapanyagok — hazai felhasználói a szó szoros értelmében elszigetelődtek a külső piacoktól: gazdálkodási döntéseiket — az energia és az anyag felhasználását, értékesítési politikájukat — a vállalati — valójában irreális és torz — költségviszonyok', gazdaságossági szempontok szerint alakították.

A költségvetési támogatással alacsony áron kapott importanyagok — s általában az alapanyagok stabil hazai árszintje növelte a vállalatok exportképességét. Aligha véletlen, hogy az elmúlt évben tőkés árucsere-forgalmunk is kiviteli többlettel zárult. Eszerint sokan azt hihetnék, hogy a hazai árak eltérítése a világpiaci áraktól végeredményben — az export dinamikus fejlődése révén — egyértelműen nép- gazdasági érdeket szolgált. Sajnos, a kiviteli többlet miatti örömbe üröm is vegyült, mert az a külkereskedelmi cserearány romlása közepette jött létre, s ami jó volt a vállalatoknak — nyereséget, sőt gyakran többlet- nyereséget szereztek — az a népgazdaságnak sok esetben veszteséget okozott, az állami költségvetésben többletkiadással járt.

A cserearány romlásából — s ez a folyamat 1974 első felében is folytatódott — származó veszteség egyik összetevője az, hogy a tőkés piacokra kerülő termékeink árszínvonala korántsem

emelkedett olyan mértékben, mint az ugyanezen országokból importált termékek ára. De része van a veszteségben annak is, hogy a belső piaci árszintből adódó jobb versenyhelyzetben az exportáló vállalatok nem kényszerülnelk áraik kívánatos és lehetséges mértékű emelésére, többnyire megelégednek a saját — torz — kalkulációjuk szerint mutatkozó vállalati nyereséggel.

A jelenlegi ár- és költség- viszonyok közepette a vállalati és népgazdasági érdek nemcsak a külkereskedelmi kivitel esetében távolodhat el egymástól, hanem a termelés és a gazdálkodás egészében is, és a szükséges intézkedések elmulasztása esetén összhatásában konzerválva egy olyan termelési, felhasználási és fogyasztási struktúrát a népgazdaságban, afiely további és még nagyobb veszteségeket okozna, így tehát a termelői árrendszerünk küszöbön álló részleges módosításának, a világpiaci árváltozások érvényesítésének, a költségvetési terhek, ártámogatások csökkentése nem egyedüli indítéka, hanem — s ez az alapvető — a népgazdasági és vállalati érdek és nézőpont újbóli egybehangolása, közelítése a gazdasági tevékenység hasznosságának megítélésében, mérésében.

S minthogy a részleges árrendezéshez egyéb vállalati gazdálkodásra ható — változások is társulnak, az új esztendőre való vállalati felkészülést ezúttal nemcsak a megszokott módon — rendelésállomány, anyag és kapacitás, szállító-vevő kapcsolatok stb. — kell biztosítani; célszerű és indokolt előzetesen elemezni a költségek nagyságának és összetételének várható alakulását, azokat az ár- és egyéb feltételeket, amelyek közepette a jövőben boldogulniuk, gazdálkodniuk kell a vállalatoknak.

Garamvölgyi István

A henger alakú betonépít■ menyekre szerelik a fémtartályokat az egri malom ud varán,

(Foto: Puskás Anikó)

Közel kétezer négyzetméterrel hosszabb lett az egri malom udvara. Ezen a nem nagy területen mégis az újat jelzik az egymás mellett sorakozó kör alakú betonépítmények. A malom 600 vago- nos gabonatárolója épül itt. melynek kivitelezői az Északmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat brigádjai.

— Jó ütemben halad az építkezés — mondja a betonfalak között járva Káló Antal művezető. — Májusban kezdtük el a munkát itt, a Sas út mellett, s azóta vállalásaink egy részét már teljesítettük.

— Mi volt az első teendőjük?

— Felcseréltük a talajt, miután a statikai vizsgálatok ezt indokolták. Nagy megterhelés hárul a földre, hiszen 600 vagon gabona kerül majd a fémsilókba. A földet ezért sóderral kevertük és egy méterrel megemeltük a talajfelszínt, így biztonságos feltételeket teremtettünk az építkezéshez.

Előttünk mélyen kiásott földcsatorna húzódik. Falát téglákkal szigetelték.

— Zakar Aladár kőműves, Gál József ács, és Bíró Ferenc kubikus brigádja végezte a munkát — folytatja a művezető. — Látja, itt lesz a mérlegház, ahol nap mint nap mérik majd a beérkező gabona súlyát. Innen, a föld- csatornában elhelyezett gépesített csigarendszeren jut a gabona az elosztótoronyba, s onnan kerül majd a silótartályokba.

SÚLYOS GAZDASÁGI nehézségekkel küzdött három évvel ezelőtt a bodonyi Mát- raalja Termelőszövetkezet. Ezért különösen figyelemre méltó az utóbbi évek fejlődése, amelynek mintegy summázásaként a pártszervezet beszámoló taggyűlésén már azt állapíthatták meg, hogy stabilizálódott a termelőszövetkezet pénzügyi helyzete.

A négy év tapasztalatairól, pártmunkájáról szóló beszámoló és az azt követő élénk vita behatóan vizsgálta a helyzet alakulását, az eredmények okait, ösz- szefüggéseit, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a súlyos hibák időszakára emlékeztető rendbontások maradványait is végérvényesen föl kell számolni. A bajokat csak így lehet gyökerében és tartósan elhárítani, következésként a kedvező munkahelyi légkört, a dolgozók bizalmát helyreállítani.

A taggyűlésen 32 párttagból 24-en vettek részt, 8-an idős koruknál fogva marad-' tak távol. Az élénk, sokrétű és kritikusan elemző vitára jellemző, hogy a jelenlevők többsége felszólalt, ösz- szesen 15-en nyilvánítottak véleményt.

A vita is bizonyította, hogy a termelőszövetkezet dolgozói a jó gazda módján védik. f»il“sztik a közös vagyon* A kommunisták idő- hon észleltek és ielezték a anyán nedig Solis'-’- a' -1 o-í-vs küzdöttek át ma?u1rat a válságos helvzetory k«zdemánvezői, részeset az u+óHHj évek ki- t-U-oUe sikereinek.

Elismeréssel szóltak arról. föogy két évvel ezelőtt «

A párttaggyűlésekről jelentjüké

Stabilizálódott a bodonyi termelőszövetkezet gazdasági helyzete

termelőszövetkezet gazdasági vezetésében beállt változás gyökeresen megváltoztatta a gazdálkodás eredményeit. Erre legjellemzőbb példa, hogy amíg 1971-ben 18 milliós veszteséggel zárta az évet a közös gazdaság, 1974- ben már 1,5 milliós nyereséget könyvelhetnek el. Ezzel párosul, hogy három év alatt az alaptevékenységből származó termelési érték megduplázódott. Szembetűnő az is, hogy 1970-ben 540 forint, 71-ben 416 forint volt a megtermelt búza mázsánként önköltsége, ezzel szemben 1974-ben 190 forintba

került egy mázsa búza.

Ezen a gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező vidéken még néhány évvel ezelőtt is hihetetlennek tűnt eredményt vallhat magáénak ez a közös gazdaság azzal, hogy búzából 20 mázsán felüli holdanként átlagtermést értek el. Helyesen döntöttek, amikor a növény- termesztés keretei között a gabonatermesztést, valamint a takarmánynövények termesztését helyezték előtérbe, mivel az utóbbiból is hasonló eredmények szülei tek. Azt is tapasztalat ada tokkal bizonyították most, hogy a kukorica termesztése az időjárási, éghajlati vi szonyok miatt nem eléggé gazdaságos, ezért csökkentették a vetésterületet A melléktevékenységet ie

mérsékelték, hogy az ne fékező je, hanem szükség szerint kiegészítője legyen a közös gazdaság alaptevékenységének.

Mindezek a tények kimondatlanul is példázzák a bodonyi kommunisták helytállását, a termelőszövetkezet vezetőinek és dolgozóinak az utóbbi két-három évben tanúsított helyes törekvéseit.

A FELSZÓLALÓK azt

sem titkolták, hogy a gazdaság talpraállítása, a tec-i melés megszervezése túlzottan lekötötte a figyelmet, miközben nem fordítottak elég gondot a kommunisták tájékoztatására, a politikai felvilágosításra. Hiányosságok álltak be a pártvezetőség és a gazdasági vezetés kapcsolatában is. Ehhez nem kis mértéltben hozzájárult, hogy a párttitkári tisztségben az utóbbi három évben hárman követték egymást.

Mindezekre a gondokra fölfigyelt a taggyűlés, éppen ezért a párt- és a gazdasági vezetés kapcsolatainak ■ megerősítésében, az őszinte légkör megteremtésében jelölte meg a legsürgetőbb tennivalókat.

A taggyűlés azt is megállapította. hogy az utóbbi években nem haladt előre kielégítően a fordítottak kellő gondot pen arra az eroiott a** a,

amely a szocialista nagyüzemi gazdálkodás politikai bázisát képezi.

A pártszervezet tagjainak átlagos életkora meghaladja az 52 évet és az utóbbi két évben egyetlen új taggal sem gyarapították soraikat.

Éppen ezért fontos feladatként jelölték meg a fiatalokkal való fokozottabb törődést annál is inkább, mert az ifjúság érdeklődése ezt igényli is. Azt is kifogásolták, hogy a pártszervezetben mindössze négy nő kommunistát tartanak nyilván, holott a közös gazdaság dolgozóinak többségét lányok és asszonyok képezik.

A bodonyi taggyűlés szemléletesen bizonyította, hogy a termelőszövetkezet dolgozóinak áldozatvállalása, kezdeményező készsége és helytállása korül eddig sem volt probléma, ugyanakkor rámutattak. hogy az eredmények fejlesztéséhez következetes, tartalmas pártszervezeti élet megteremtésére, valamint a politikai és a gazdasági vezetés jó együttműködésére van szükség.

A PÁRTVEZETÉS FOKOZOTTABB érvényesítésének fontosságáról beszélt a felszólalásában Sólyom Ernő, a járási pártbizottság titkára is.

Az építkezés közepén már elkészült a keskeny, henger alakú elosztótorony alapja. Felvonóberendezést szerelnek ide hamarosan, s ez továbbítja majd emberi kéz érintése nélkül a tisztított gabonát a tartályokba.

Tíz kör alakú vasbetonalapra szerelik rá az előre gyártott fémköpenyeket Több ezer csavarral erősítik egymáshoz a lemezeket.

— Ezeket Borsodnádasdon

698 ví»*'©n©s lesíoQo

Gabonatároló épül Eger ítéli részén

készítették — mondja Nyolcas Miklós főmolnár — és itt, a helyszínen szerelik össze a következő hónapokban.

— Mit jelent a ^malomnak az új tároló?

— Hatszáz vagon gabona biztonságos elhelyezését. Bár évente 1800 vagon búzát dolgozunk fel lisztté, háromszor töltjük majd fel a tartályokat. Hosszú idő után végre az egri malom is kap egy kórszerű gabonatárolót. Ez indokolt is, mert eddig csak ideiglenesen helyeztük el a feldolgozásra váró búzát, mivel nem volt más megoldás.

— A biztonságos tárolás természetesen a liszt minőségén is javít.

— Kétségtelenül, hiszen az egyenletesen száraz gabona fokozza a liszt sütőipari értékét, amely a kenyér jó minőségében is jelentkezik.

A 24 milliós költséggel épülő 600 vagonos gabona- tároló tehát segít majd az egri malom tárolási gondjain. Jövőre, aratáskor már meg is töltik új búzával, s készítenek új kenyeret a kinyert lisztből.

(mentusz)

MEGYÉT ÉRINTŐ FONTOS TÉMÁK A PROGRAMBAN

Eredményes volt a műszaki hónap

Több mint 70 előadás, ötezer résztvevővel; két számadattal így lehet jellemezni az idei műszaki hónap rendezvénysorozatát. Ezek a számok persze nem tudják érzékeltetni az elmúlt évekhez viszonyítva a fejlődést, hiszen tavaly körülbelül ugyanennyi érdeklődő kísérte figyelemmel a már hagyományos őszi programokat. Azt viszont el lehet mondani, hogy az idén, akár a látványosság rovására is, a MTESZ Heves megyei szervezete új területek „meghódítására” vállalkozott. A megyeszékhelycentrikus programok helyett az idén elsősorban arra törekedtek a szervezők, hogy a másik két városban, s több községben is legyenek színvonalas műszaki hónapi események.

Hogyan sikerült megvalósítani ezt a törekvést? Erről képeztük meg Domán Lászlót, a MTESZ megyei szervezetének titkárát.

— A novemberi műszaki hónap ebben az évben is elérte célját. Á MTESZ elnöksége értékelő ülésén a rendező tagegyesületek, s a résztvevők véleményei alapján azt állapíthattuk meg, hogy jól választottuk meg a témákat, a IV. ötéves tervben még hátralevő feladataink elemzését. Nem törekedtünk látványosságra, néhány kivételtől eltekintve a megyét érintő kérdéseknek megfelelően, megyei előadókat kértünk fel a programokhoz. Viszont ezekre az előadásokra nemcsak Egerben, Gyöngyösön került sor. mint ahogy az elmúlt években általábah jellemző volt, hanem sok színvonalas ankétot rendeztek többek között Hatvanban, Hevesen, Visontán, Füzesabonyban, Lőrinciben, Sírokban, Gyön- gyösorosziban is. A helyszínen, üzemekben, vállalatoknál dolgozó szakemberek irányításával vitatták meg a fontos műszaki, szákmai kérdéseket. A látogatottság kielégítő volt, a programok jól sikerültek; a tapasztalatok alapján ugyanakkor elhatározta az elnökség, hogy az eredményesebb előkészítés érdekében jövőre legalább három hónappal a műszaki hónap megnyitása előtt létre kell majd hozni a szervező bizottságot.

— Melyek voltak a legnépszerűbb rendezvények?

— Első helyen kell említeni a környezetvédelmi hét programját. Igen nagy volt az érdeklődés az előadásokon, a kiállításon egyaránt. Megdöbbentőek, cselekvésre ösztönzőek voltak a tények, amelyeket felsorakoztattak az előadók. A környezetvédelmi munka összehangolására egyébként a közeljövőben koordinációs bizottság alakul, ennek tagjai a megyei társadalmi szervek, az államigazgatás képviselői lesznek. A KISZ és a MTESZ együttműködésének szép példái a közös rendez-; vények: a megyei KISZ-bi- zottság első titkára előadást tartott Egerben is, Hatvanban is a fiatal műszakiak, pályakezdők beilleszkedésének gondjairói. Nagy érdeklődés kísérte mindkét rendezvényt, az egri előadás és vita után került sor a fiatal műszakiak szakdolgozat-pályázatának értékelésére is: 22 ezer forintot adtak ki pályadíjként. A hatvani rendezvények sikerét egyébként külön is meg kell említeni; ez szintén mutatja, hogy érdemes minél nagyobb ■ területre kitérjesz- teni a szakosztályok, tudományos egyesületek munkáját. Hevesen a közeljövőben alakul meg a GTE helyi csoportja, s a műszaki hónap alkalmából tartotta alakuló ülését az SZVT szövetkezeti bizottsága, a KI- SZÖV székházában.

— A jövő t évben a MTESZ jubileumot ünnepel a megyében. Bizonyára hamarosan megkezdődik a jubileumi programok szervezése ...

— Jövőre lesz tízéves a Heves megyei MTESZ. 1975 ben természetesen még jobb, eredményesebb munkát várunk a szakosztályoktól, s a műszaki hónapot is ennek jegyében rendezzük majd. Meg akarjuk szüntetni a programok zsúfoltságát; még érdekesebb, még több embert érdeklő témákat akarunk feldolgozni.

— Januárban megyei vezetőket hívunk meg az első elnökségi ülésünkre és a titkári értekezletre, ahol az év feladatairól kapunk majd tájékoztatást, s megvitatjuk, hogyan tudnánk minél hatékonyabban segíteni a gazdasági tevékenységet. A társadalmi aktivitás a szakemberek körében egyre nő, s úgy hisszük, a MTESZ- nek is van ebben szerepe...

(hekeli)

i9”4. december A, saeni»