Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-25 / 301. szám
iSl S§.2 ^§Ü «§« ^ 'S "í ”,P <*« S°ow §g Og So 'S fc. N « « gS 2§ epP K c/j u ”ö s;£ Ki El >N KfCO „ Si'S^! Jfe -o — ou&: m n 63 K^« ■'S .'S o2« 5_. S^ES S23 «J'í O S __ N 5 «§ tlü BAKAWYI FERENC: f ' Karácsony van Az ég a földre hó-abroszt borított és rajta — mint párolj étel — itt-oti tanyák gőzölnek, mely... iek falán a fehér olyan, mint tányér porcelánja. Középen a jéggé dermedt halastó úgy csillámuk, mint kristályiivcg-kancső, a nyurga-gallyak hetykén égnekállnak úgy nyújtózván, mint karcsú villa-ágak. Mint szemtelen legyek, olykor lecsapnak a hó-abroszra surrogón a varjak, de lebben a szél — puha asztalkendő - s riadtan oszlik szét a varjú-felhő. Karácsony van. Én kissé szívszorongva úgy jövök, mintha el se mentem volna, s falum határa nagy családi asztal: tanyákkal kínál, hús vízzel marasztal, itt vagyok itthon, itt születtem, itt még énrám is vár egy hófehér teríték. WEÖRES SÁNDOR: ÉVVÉG Burkolva nehéz felhőbe, hajol a tél az erdőre. Ejente, aztán naponta, jobban és jobban befonja. Föléje havat takargat, először hamar elolvad, de lassan fehér mintázat keríti mind be a fákat, fölkúszik kopár gallyakra, gyümölcsként súlya lehajtja, domborul sötét tönkökre, mintha ott lakna örökre. Fagyos szél árad, a messzi párákat kővé dermeszt!. Félénk napsugár vigasztal: Majd olvad egyszer, tavasszal. FARKAS ANDRAS: Fényük az élben Most beborítom Csendes igével Ezt a napot már, Es a lehunyt szem Alomi vásznát Színek igéző, Vad seregével Megtclepítem, Es ha a színek Szárnyakat írnak Földi magukra, Es ha a vásznat Lengni-lobognt Nyitja a szellő, Csendes igémet Visszavonom már, Múlatom omló Békeidőmet, Hallgatom, élem, Mint hadonászik Zümmögető dal Még a fülemnél, Mint akar engem Égbe terelni, S én, aki mindig Vágytam a messzi, Testi magasba, Látom, a tájék Lengeni látszik Egybekarol már Színnel, egemmel, S fénylik az éjben. 111*1 7őiwiő n zó lg diai «“ rifl8 ^ milnn. olc^ f&frOHbo.otXia úrin — Négylevelű lóherét találtam! Azóta szerencsés vagyok — És miből vetted észre, hogy szerencsés vagy? — Még találtam három fflégy levtíű lóherét! ★ —» Képzeld, férjecském, olvastam, hogy vannak olyan törzsek, ahol a férjek eladják feleségeiket. Te meg tud- nád ezt tenni? — Aligha, mert nem vennének meg, de odaadnálak én téged ingyen is! ★ — Hogyan teheti az asz- asony milliomossá a férjét? — Ha a férj előbb milliárdos volt. * Mama: Ivánka, menj a konyhába, hozd be a fakanalat, hogy jól ki poroljam a hátsó feledet! Ivánka: Már itt is önkiszolgálás van?! ★ — Mikor halt meg tt férjed? — Három nappal az esküvő után. — Nem szenvedett soká szegény... ★ — Legalább nem kell any- tiyit fésülködnünk — mondja az optimista kopasz. — Igen, de több helyen kell mosakodnunk — válaszolja a pesszimista kopasz. ★ — Az én Markóm rá sem néz más nőre. — Olyan biztos vagy ebben? — Igen, mert Markó bolondul értem! — Vigyázz, a bolondoknak äs vannak világos pillanataik! ★ — Igazgató elvtárs, panaszt kell tennem: az ön helyettese megcsókolt. — Csak nem kívánja, hogy mindent magam végezzek! ★ Bíró: Ön este 23 órakor betört az ékszerészhez. Miért ment vissza rpásnap este, ugyanabban az időben a helyiségbe? Vádlott: Az ajtóra ki volt írva: Látogasson el hozzánk máskor is! ★ — Mit gondolsz, barátom, mi a legdrágább a világon? — .4 legdrágább a világon egy férj számára az az áldozat amit a felesége hoz értei ★ — Nem tudom, mit csináljak; amikor beszélek, a szomszéd hallgatózik az ajtómon. — Párnázd ki az ajtót! — Akkc meg én nem Mlnék hallgatózni! — Drágám, mikor láthatlak? — kérdi a pénztárosnőt a vőlegénye. — Neon tudom, holnap ellenőrzést kapunk. ★ — Fiacskám, már tízszer hívlak és te nem jössz. Mi lesz belőled, ha nagy leszel_ — Pincér! ★ — Miért tördeled folyton a kezedet? — Megszoktam. Az utóbbi időben több futballmérkőzést végignéztem. ★ Egy új üzletre kiteszik a táblát: „Minden 100 fontba kerül”. Belép egy skót, és sorra járja a pultokat — Mit keres, uram? — Mondja, hol árulják a televíziót? ★ Apa és fia hazajönnek az állatkertből. A mama megkérdezi: — Kisfiam, mi tetszett neked a legjobban? — Nekem a majom, papának pedig egy cicuska. — Miféle cicuska? — Amelyik a belépőjegyet adta. ★ Két barátnő beszélget: — Hogy töltötted a szabadságodat? — Nagyszerűen. Az üdülő szép, a tó vize kellemes, akadtak jóképű férfiak és két nő is volt, aki többet nyomott a mérlegen, mint én! ★ — Lányom, ez nem járja! Mindennap más katona jár hozzád! Nem tudnál végre választani közülük? — Megfenném, ha lehetne. De sajnos egy sincs közöttük, aki mindennap kapna kimenőt ... ★ Orvosi rendelőben: — Ezzel a kenőccsel dörzsölje be a térdét naponta háromszor. — Étkezés előtt vagy után? ★ Apuka, Gyuri azt mondja, hogy neki harminckét foga van, nekem pedig csak huszonhat! — Akkor osztozzatok meg testvériesen és nekem hagyjatok békét! ★ A tenger közepén találkozik két hajótörött. Mindegyik egy-egy deszkába fogódzik. — Mikor szenvedett hajótörést? — Holnap lesz egy éve ... — Borzasztó! Hogy bírta ki ilyen sokáig?! — Manóm is csodálom. De meg kell mondanom, hogy a len-o-^mbbak a vasárnapok voltak o „o A Le Figaro című párizsi pilap első főszerkesztője, Hippolyte Villemessant mindig meghívta ebédre azokat a munkatársait, akiktől meg akart szabadulni. A desszert után megajándékozta őket egy sétapálcával, annak jeléül, hogy mehetnek, ahová akarnak. A főszerkesztő csak akkor hagyott fel ezzel & szokásával, amikor az egyik elbocsátott munkatársa az ajándék sétapálcával alaposan elpáholta. Berkolajko Gr. As*= kadjeva A zseni drámája Kedves Kosztyaü Zavarban vagyok. Sehogy sem tudok időt szakítani a személyes találkozásra. Ezért írok levelet. A mama említette, hogy a főnök általad kérdezteti annak az okát, amiért nem járok be dolgozni. Elhatároztam, hogy neked mindent elmondok. Június végén eljött hozzánk a nagy- nénikénk, Valja mami, és megkért engem, hogy tegyek az Édesipari Főiskolára felvételi vizsgát a másodunoka-tesvé- rém, Vovocska helyett. Emlékszel, amikor megvédtem a disszertációmat, akkor odajött hozzánk egy fiatalember, hippi-öltözékben? Hát ő ez a Vovocska. Egy évvel fiatalabb tőlem. Gyerekkorunkban sülve, főve együtt voltunk, de aztán a sors szétszórt bennünket, öt a jazz-zene vonzotta, én meg atomfizikus lettem. Az ismerőseink közül valaki az én fényképemet küldte meg a Vovocskáé helyett a főiskolai jelentkezési lappal, így aztán én mentem el a felvételi vizsgára. A felvételi sikerült, mármint az általam adott felvételi, és Vovocskát — azaz engem — felvették a főiskolára. Szeptember elején ismét megjelent nálam Válja nagynéni, és a lábaim előtt térdre borult. Nagyon megijedtem. Es mint később kiderült, nem is ok nélkül. Az a személy, aki az én fényképemet csempészte a Vovocskáé helyére, lebukott, és most nincs aki visszacserélje. Válja nagynéni azt mondja, hogy az adott szituációban csak egyetlen kiút van: Nekem kell tanulnom Vovocska helyett. — De Válja néni — próbáltam tiltakozni — ezt én, a matematika, fizika tudományok doktora, nem tehetem. Én nem tanulhatok egy cukrásztechnikus helyett! — Hát jó, kedveském — mondta sírva —, de azért azt is figyelembe vehetned, hogy te még csak mindössze huszonöt éves vagy, ráadásul zseni, mit neked megszerezni még egy mesterséget is adó diplomát. A kedvéért, hogy felszárítsam a nagynéniké könnyeit, elkezdtem tanulmányaimat az édességipari főiskolán! Először arra gondoltam, hogy járok én dolgozni is néha, néha pedig az előadásokat látogatom. Később azonban bebizonyosodott, hogy ez nem is olyan egyszerű. A tanulmányi osztály ugyanis igen szigorúan ellenőrzi az előadásokon való részvételt. Emlékszel, legutóbb a kaliforniai egyetemről járt nálam egy fizikus, hogy megbeszéljünk egy kutatási témát? Akkor is észrevették, hogy hiányoztam az előadásról, illetve, hogy Vovocska nem volt ott a névsorolvasásnál. A tanulmányi osztály ezért arra a hónapra megvonta az ösztöndíjat, ami a Vovocska zsebét nagyon kellemetlenül érintette. Válja néni ezért nyomatékosan felhívta a figyelmemet, hogy csak nagyon nyomós ok miatt maradhatok távol az előadásokról, így aztán érthető, hogy dolgozni « munkahelyemre végképpen nem mehetek. A tanulással meg egyenest nincs problémám. A tortát is szeretem kavarni, a kuktasapka is jól áll. Meg aztán, amikor annak idején én tanultam — mármint valóban magam helyett —, mindössze tizenéves voltam. Akkor hoztam össze a kandidátusi disszertációmat is, ezért igazi diákéletem nem is lehetett. Most minden másképpen van. Belevetettem magam a diákéletbe. Előadások után moziba járunk. Tegnap meg egyenest azt kérdezte a csoportvezető, hogy udvarolok-e komolyan valamiféle kislánynak? Ez nálunk ugyanis majdnem tilos. Ezért felhívta a figyelmemet, hogy számoljam fel ilyen irányú kapcsolataimat. Meg azt is mondta, hogy most még neki se udvaroljak, mert holnap fizikából zárthelyi dolgozatot írunk, és a tanár szerint nem a legerősebb oldalam a fizika. Most már látod a helyzetemet. A főnöknek pedig mondd meg, hogy még egy kicsit bírja ki nélkülem. Ha befejeztem az első félévet, akkor átiratkozom — mármint Vovocska — levelező tagozatra, és akkor nem lesz akadálya annak sem, hogy dolgozni menjek. Barátod: Pávlik. Sigér Imre fordítása Üj könyvel Á Gondolat Könyvkiadónál tott napvilágot Dénes Zsófia ú$ kötete, az Ügy, ahogy volt, sola érdekes irodalmi portréval. A kM adó Szemtől szemben sorozatán nak új kötete Karosai Kulcsáig István könyve, Louis Jouvet, aj világhírű francia színész és rendező életútjávaL Az útleírásod sorozatában látott napvilágod Thor Heyerdahl új könyve, A Kon-Tiki-től a Ra-ig; a rendid* vül érdekes könyv alcíme: Egy elmélet kalandja. Megjelent Ara« di Nóra és Fukász György3 Technika és művészet című ta*= nulmánykötete, a Studium köny« vek sorozatában pedig Szvecs« nyikov: Okság és áll a pótösszeg függés a fizikában című könyve, A Magyar Helikon kiadványai között találjuk Kari Marx és Friedrich Engels: A német ideo~ lógia című klasszikus művét* mely mellékletként Marx töbfr kisebb írását (A fenomenológia hegeli konstrukciója, A polgári társadalom és a kommunista forradalom stb.) is tartalmazza« Thackeray műveinek sorozatában jelent meg a kétkötetes A Newxome család. Irodalomtörténeti érdekesség Vracsanszld Szofronij önéletrajza, A gyarló Szofronij élete és szenvedés® cfmmeL Rendkívül gazdag az Európai Könyvkiadó termése. A népszerű Európa-zsebkönyvek sorozatában látott napvilágot Jorg€ Amado: Végtelen földek című regénye, a nálunk is népszerűi lengyel Stanislaw Lem Álmatlanság című tudományos-fantasztikus elbeszéléskötete, továbbá Dino Buzzati elbeszéléseinek kötete, a Hajtóvadászat öregekre. A szovjet irodalom könyvtára két új kötete a Szovjet drámák«, melynek anyagát az 1925-től 1961- ig terjedő termésből Király Istvánná válogatta kötetekbe. Most került a könyvesboltokba Charlotte Bronte Viliette című regénye: a második kötet a Henry Hastings kapitány című kisregényt is tartalmazza. Ismét megjelent a karácsonyi könyvvásár már hagyományos könyve, az- Égtájak, amely öt világrész elbeszéléseiből ad kitűnő váloga- tást, Karig Mária szerkesztésében. Karácsonyra jelent meg — ez alkalommal harmadik kiadásban — a Virágos gyertyák, avagy, egy jó házasság története, ez a XVII századi világhírű kínai regény. Most került a. könyvesboltokba William Faulkner: Sartoris című regénye, Lev Tolsztoj kétkötetes Anna Kare- ninája, Thomas Hardy Egy tiszta nő című regénye, Görgey Gábor versfordításainak kötete, a Vadászszerencse, s a Népek meséi sorozatban a püspökladányi d~ gánymeséket tartalmazó A cigány meg a sárkány, illetve a votják mondák, mesék, ízléses kötete, a Vatka meg Kai mez. r r OLVASTUK 'AZ ÖTÖDIK HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓS Kezdem visszasírni azokat az időket, amikor még csak sát tudtál főzni! (Family Life) MOZI UTÁN Szeretném, ha végre egyszer az a film, amelyet épen megnézek, lenne olyan jó, mint az „előzetes”! (Punch) A HÁZIASSZONY Ha nem lenne annyi gép, amely megkönnyíti a ház- artási munkát, sohasem jutna időm arra, hogy az igazság ontosabb, mint a következmények, (Atlantic Monthly)
