Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-25 / 301. szám
Ember alkotja — az emberért Hagyan születik a törvény? Jegyzetek az NSZK»b6f F^yaszfá e a fonyasztó? százaléka, uram. És ez nagy szó!.. — szúrta rá az utolsó feliratot is a villájára August Franke úrf és aztán elszuszogott a* tanácsülésre. Aligha lehetne tagadni a nyilvánvaló tényt, hogy az NSZK mező- gazdasága a kíméletlen racionalizálása nyomán igen magas színvonalat ért el és Manfred Ju-< terczenka szerint, aki nemcsak ki- A Bonn főterén felállított fo. alá nem keriU tűnő újságíró aJár}dék‘ A Oondokat meg ki tenné egy fényiv /« Kölnből. de °ffci elismert szakíró is az agrárkérdésekben, a nyugatnémet „A Magyar Népköztársaságban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat.” Alkotmány 54. § (3). „Törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa* a Minisztertanács, mindem országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési . képviselő kezdeményezhet--” Alkotmány 23. § (1.) „A törvényhozás joga az országgyűlést illeti meg.” Alkotmány 25. § (2.) E három idézet mellé sokminden elférne még, s ha minden szükségeset és fontosat odaírnánk, egy sajátos, érdekes törvénykönyv telne ki belőle; szocialista Jogalkotásunk története. De ezt megírni mások hivatottak. Az alábbiakban a törvényről, a nagybetűs Törvényről lesz szó, illetve arról a „hétköznapi” munkáról, amelynek eredménye befolyásolja hétköznapjainkat. Arról, hogy hogyan születik a tárvény? Nem amolyan véletlen „ötletszerű” érdeklődés vezetett el az Igazságügyi Minisztériumba. Országgyűlési tudósítóként közvetlen szemtanúja vagyok a törvényalkotás befejező eseményeinek, s az utóbbi években a korábbiakhoz képest igen sok új törvény született 1971-ben a tanácsokról, a szövetkezetekről, majd pedig az ifjúságról, 1972-ben az Alkotmány módosításáról, az egészségügyről, a bíróságokról, az ügyészségekről, és a népgazdasági tervezésről, 1973-ban a büntetőeljárásról, a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és a felelősségéről. a minisztériumok felsorolásáról, majd a statisztikáról, s végül az Idén az őszi ülésszakig a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és a külkereskedelemről döntött az országgyűlés. Azt hiszem, ennyi elég, hogy az ember kíváncsiságát felkeltse, n a „hogyan” iránt crdéklődjön. Szíves és alapos tájékoztatást kaptam az 1 gazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályának munkatársaitól. o o o o A ..hogyan” előtt azonban még felsorakozik a „miért”... A válasz erre egyszerű, önmagáért beszél: a társadalmi viszonyok változásával, fejlő— Ha Jegyeznék a világrekordot, akkor ők valamennyien ehhez a csapathoz irtóznának — jegyzi meg '■«ak úgy, „mellékesen” Sza- ncs János, a visontai gépszerelő üzem főmérnöke. És már sorolja is a bizo- ovítékákat. Az egyik monst- amnak, a 2300 tonna súlyú jtrógépnék a mechanikai s ereiése hét hónapig táróit, / míg a „csupán” 1500 rnnás hányóképzőé csak égy hónapig. Erre a teljesítményre hivatkozott az NDK- beli vállalat egyik főmérnöke. amikor ezt mondta egy másik szerelőcsoportnak: — Mit piszmognak már ötödik hónapja azzal az ösz- sze.szerel és sei, hiszen Vison- tán ez négy hónap alatt sikerült Talán a rövidke történetből az is kiderült, hogy most az NDK-ból jött, de már hónapok óta itt lakó és még néhány hónapig itt Is maradó szakértőkről van szó. Ok a karácsonyi ünnepeket is nálunk töltik. ★ Vidám, jó kedélyű fiatalember Manfred Conrad, a lipcsei cég területi vezető főmérnöke. Nőtlen, tehát joggal lehetett tőle megkérdeznünk, talált-e csinos lányokat Magyarországon. Mire a válasza: — Hát hol nincsenek csinos lányok? És úgy mosolyog még a szeme is a válaszhoz, mintha, ki tudja, hány kellemes emléket idézett volna fel masában egyetlen agfamajfc désével lépést kell tartania a jogalkotásnak is. Voltak olyan jogszabályok, amelyek hosszú évekig jól betöltötték szerepüket, később azonban \ — éppen a társadalom rohamos fejlődése miatt — módosításra szorultak, vagy újat kellett állítani a helyükbe. Vagy — s ez talán a legfontosabb — a társadalmi igény teljesen új törvény világra- segítését sürgette. Elég ez utóbbira példaként megemlíteni az ifjúságról szóló törvényt, amely a maga Remében — nálunk — teljesen új, „hagyománymentes” jogszabály. Az igény valahol megfogalmazást nyer. így volt ez az említett ifjúsági törvényt megelőzően is, amikor pártunk Központi Bizottsága határozatot hozott az ifjúsággal kapcsolatban. Ügy is mondhatjuk tehát, hogy a társadalom idényét tükröző politikai te dők egyik formája a jogalkotás. így válik a szocialista társadalom joga a társadat«*! viszonyok formálásának fontos eszközévé. 0 o o o Az igényt tehát megfogalmazták. Az Alkotmányból vett második idézetünk a törvény kezdeményezéséről szól. Nálunk többnyire a Minisztertanács teszi ezt Ezt azonban megelőzi az a nagyarányú munka, amelyet a törvényelőkészí tésnek nevezünk, ■ amelynek fontos alapelve van: a szakszerűség ét a demokratizmus. Készül a környezetvédelemről szóló törvényjavaslat mely nemsokára az országgyűlés elé kerüL A szakszerűség e törvény előkészítésében azt jelenti, hogy tudományosan elemzik, hol van a legtöbb probléma a szabályozandó területen, s hogyan 1 éhért ezeket a jog eszközeivel megfogni Utána néztek, hogy más országokban — elsősorban 4 szocialista országokban — milyen hasonló jogszabály született. Például az OSZSZK-ban, Bulgáriában, az NDK-ban és Romániában már alkottak törvényt a környezetvédelemről. Érdekességképpen: Bulgáriában már 1936-ban volt természetvédelmi törvény. Elsősorban — természetesen — a hazai tapasztalatokat gyűjtötték össze. A jogalkotás demokratizmusa társadalmunk jellemzője. A törvénytervezetek sokszor kerülnek széles körű megvitatásra különböző fórumokon, mint annak idején az ifjúsági törvény és a osatört része alatt Tapasztalt „világjáró" 6, aki néhány évig a Szovjetunióban. is dolgozott. Hogy miért vállalt olyan beosztást amely együtt jár külhoni szolgálattal is? Mert tervező volt és szerette volna a gyakorlatban is tapasztalni, hogyan működnek azok a gépek, amiket a rajztáblán alkottak meg először. Nem tagadja, hogy a külföldön való élet nehezebb, mint az otthoni, de azért sokat segít hogy baráti államban dolgozik, baráti szívességgel veszik körül a hozzá hasonló világnézetű, gondolkodású emberek. — Nekem is van autóm, és mihelyt egy kicsit több sza-* bad időm lesz, igyekszem majd megismerkedni a közelebbi és a távolabbi tájakkal is. Sok ismerősöm van már és mondhatom nagyon jól megértjük egymást a munkában is. Így jutottunk el a széplányoktól a komoly feladatig: a munkáig, aminek igyekszik Manfred Conrad is mindenben jól megfelelni. Hogy milyen sikerrel jár ez a törekvése, a már említett nem hivatalos „világrekorddal” is bizonyítja. ★ Persze, a két gyerek, a hétéves Claudia és a négyéves Ralph nagyon megkönnyíti. az itteni tartó zkoládjogi törvény módosítása, s maradva a legfrissebb témánál, így történt ez a készülő környezetvédelmi törvény tervezetével is. A szakmai vitákon jogászok és olyan szakemberek mondják élj véleményüket, akiknek a munkaterületét a téma közvetlenül érinti, más esetekben a társadalmi fórumokon az állampolgárokat érintő javaslatokról kémek véleményt o o o o A törvények előkészítésében természetesen részt vesznek a különböző országos szervek (szakszervezet!) és az érintett minisztériumok vezetői is. Mindenki hozzáteszi a maga elképzeléseit, amelyeket aztán egyeztetni kell. s ez — nem mindig könnyű feladat... A Minisztertanács elé már a kész törvényjavaslat kerül. Ott megvitatják, esetleg néhol módosítást is javasolnak, majd vitára bocsátják az országgyűlés érdekelt bizottsága, vagy bizottságai elé, és csak ezután kerül napirendre az országgyűlésen, ahol döntenek az új törvény sorsáról. Az országgyűlésen a legtöbb törvényjavaslatot a témának megfelelő szakminiszter terjeszti elő az igazságügyi miniszterrel együtt, vagy ha a javaslatnak nincs tárcája, akkor az igazságügyi miniszter a referens. o o o o Még egy, nem közömbös szempontról kell szólnunk a törvényalkotással kapcsolatban. Ez a tartalmi kérdés. A követelmény: a törvény jól tükrözze a társadalmi viszonyokat, szolgálja a fejlődést és legyen közérthető. Ez utóbbi azt jelenti, hogy szerkezetileg világos és áttekinthető legyen, s kerülje a felesleges, idegen, vagy szakmai kifejezéseket. Az utóbbi években törvényeink megszövegezésére ez is a jellemző. Természetesen még így is száraz „olvasmány” marad, de irodalmi fordulatokat a félreérthetőeég veszélye nélkül nem is várhatunk tőle. A lényeg a pontosság; ez a közérthetőség legfontosabb eleme. S természetes is: akiknek és akikért születik a törvény, értsék meg, hogy helyesen értelmezhessék a mindennapokat szinte észrevétlenül terelgető, ember alkotta és emberért alkotott törvényeket. dást Klaus Greifenhahnnak. A felesége gondoskodik a gyerekekről, és így mindig családi körbe térhet meg munka után. A gyöngyösi, Bethlen Gábor utcai lakásban olyan minden, mintha otthon lenne Köthenben. — A kislányt, Claudiát a feleségem tanítja németre és matematikára otthon, az "iskolában pedig a többi tárgyat hallgatja itt, Gyöngyösön — magyarázza a kissé furcsa helyzetet. — Vizsgáznia a kislányomnak a NDK követségén kell majd. Tessék. Ettől „otthonibb” gond kell-e még? Tanulás vizsga, a kisebbik pedig óvodába jár. No és a háztartás? Mégis: idegen ország, másfajta konyha, más szokások. — Mi már otthon is megszoktuk a fűszeresebb ételeket. No, nem azért, mintha előkészültünk volna Magyar- országra. De így könnyebb az itteni konyhát átvenni. Mondhatom, olyan valódi halászlét tudok főzni, hogy bárki megkóstolhatja. Beléptem az itteni horgász egyesületbe, a pontyot is magam fogom meg a halászléhez. — Mi lesz karácsonykor a menü? — Nálunk, otthon 8 kara csonyi liba a special*' ilyenkor. És van egy Jel zetes mazsolás kalács Ebből a vállalatom már Uu, — lie én úgy tudom, hogy az orvosok a margarin mellett szállnak síkra, önök meg most a vajat népszerűsítik... Erich Höbermann, a Mező- gazdasági Piackutató Intézet vezető munkatársa kissé értetlenül néz rám. Hát niég mindig nem értem, hogy a fogyasztó azért fogyasztó, hogy fogyasszon? Sokat! Azt, amit ez a jólétinek nevezett fogyasztói társadalom fontosnak tart, hogy fogyasszon. Az intézet pedig arra való. hogy. ha vajat kell eladni, akkor vajat propagáljon, ha margarint, akkor margarint. Mikor miből van felesleg a nyugatnémet gazdaságban. Erich Höbermannak teljesen igaza van: hogyan lehet nem mégérteni azt, amivel két-három évtizede, az Egyesült Államokban már valamivel több ideje is lefékezték a válságokat, elrejtették a kríziseket. A klasszikus kapitalizmus pauperizmusig szorított munkásaiból fogyasztók lettek. Manipulálja és fogyasztásra ösztönzi a mai kapitalizmus a dolgozókat, s ezzel kétségkívül megnövelte életszínvonalukat, de hallatlanul megnövelte saját profitját is. A nyugati közgazdászok megesküdtek rá, hogy a jólétinek nevezett fogyasztói társadalom fügét mutat a szocializmusnak, a marxi eszméknek: lám, sehol és semmilyen krízis nem fenyegeti többé. A fogyasztói társadalom a lehető világok legjobbika. August Frankénak nevezik azt az urat, aki Gudes- bergben egy frissiben egyesített 183 ezer lakójú járás székhelyén, a vendéglő melléktermében, kövéren és szuszogva, bal kezében söröspohárral, a jobb kezében villával, időt szakított, hogy szót váltsunk... — ... elnézést — pihegte — de csupa rohanás a életem, most is tanácsülésre sietek. .. Várjon, Willie, rögtön végzünk az úrral — mutatott tévedésből a tányérjára, valóban ösztönös mozdulattal nagyon is a tányért tartva fontosabbnak, mint a messziről jött újságírót Willie, a sofőr kislattyogott a teremből és kiült az Opelba... — ... mert azt bízvást kijelenthetem, hogy a világon itt, nálunk a legmagasabb a parasztok életszínvonala... — Nem a bajoroknál? — Ugyan már — szusszantott mérgesen. A bajoroknál? Nálunk uram. Ha nem így lenne, akkor a Schwalm- Eder járás lakóinak nem a 16 százaléka dolgozna, a mezőgazdaságban. Tizenhat dött is, nehogy hiányunk legyen belőle. De kaptak a gyerekek játékokat is, szintén már a vállalatomtól. Miután a karácsonynak az a lényege, hogy a család együtt ünnepel, nem is döntő, hogy milyen határok vesznek körül bennünket Mi együtt leszünk, csupán a nagyszülők hiányoznák majd. Nekik telefonon keresztül mondjuk el majd a jókívánságainkat ★ — Nehéz-e a külszolgaia- tos szakembernek feleséget kapnia otthon?-— Nem, mert én a feleségemet már az egyetemi tanulmányaim alatt megismertem, jól tudta, mire vállalkozik — jelenti ki Helmut Wrobel főmérnök, akinek eredeti munkahelye Cottbusban van. Ebből az életformából már „előtanulmányokat" folytatott a felesége Romániában. De Wrobel főmérnök nálunk is járt már korábban, nem is rövid ideig. 1967-ben ismerkedett meg Visontával. — Majdnem hazajöttem, úgy is mondhatnám —■ jegyzi meg. Hogy sok a munkája néki is, renguteg a túlóra, hiszen azt a bizonyos „világrekor- ’ 4” nem adták ingyen, tag- 'i sem kell. rógis, valami kis szabad ' • talán aU”d azért? Német savaigazdaság ma már 70 százalékban önellátó a mezőgazdasági termékekben. — Elérhetnénk a száz százalékot is, de az ipar miatt szükség van a harminc százalékos mozgásra. Az exportimport miatt. Gondolom, érti, hogy van ez. Az importra exporttal akarnak válaszolni a partnerek. Ez tehát az egyik oldal. A másik? Határozott elképzelések, hogy 1980-ra a gazdaságok fele olyan legyen, amelyben egyik lábbal itt, a másikkal ott, az iparban álljon a paraszt. Vagy hogy a munkás. Igen. A világ legfejlettebb mezőgazdasága — ahogyan ezt önmagukról tartják — egy évtizeden belül a kétlaki- ságra rendezkedik be. Hogy az ipar gondjait a mezőgazdaságra, a mezőgazdaság gondjait, az iparra hárítsák? Nem pontos a megfogalmazás: hogy a munkás gondját a parasztra és a parasztét a munkásra hárítsák. Ez a shizofrén önteherviselés lenne a kiút Honnan? A válságból. Mert a fogyasztói társadalom mákutcába jutott. A fityiszt mutató kezek most lázasan keresnek, kutatnak, mit lehetne tenni a krízis, a válság megfékezésére? Közben növekszik a munkanélküliség, s ez már nem is csak a vendégmunkásokat érinti, hanem mind mélyebbre rágja be magát az autóiparba, amely pedig gyutacsa a tőkés gazdasági életnek. A világ ja: háromkor hazaér —• Gyöngyösre, a Bethlen utcai lakásra —, megiszik egy kávét, aztán maga mellé veszi a három és fél éves Ricot. A nyolc hónapos Frank csak figyeli őket. Így tart ez este hatig, akkor hozzákezd a másnapi feladatának az előkészítéséhez. És már le is telt a nap. — A kétnapos ünnepen pedig felmegyünk a gyerekekkel a Mátrába. Ezt nem hagyjuk ki. Karácsony estéjén én leszek a Télapó, valószínűleg Wrobeléknál is. Az ajándékok egy részét a feleségem vette meg, többek között egy építőszekrényt Tehát minden úgy történik majd itt Is karácsonykor, mint otthon szokott. ★ Mind a hárman megegyeztek abban, hogy többet szeretnének látni, tapasztalni, mint az átlag turista: közelebb kerülni az élethez és a felszín mögött a lényeget is megismerni. — Ez a mostani feszített munka menjen le, aztán már minden könnyebb lesz. Hiszen jó Ismerősök között vagyunk, baráti államban, majdnem otthon. Ilyenek ők, hárman a tizenhatból, annak a bizonyos, hivatalosan nem jegyzett világrekorder csapatnak a tagjai. Akik ugyan nincsenek oi' 1, de mégis itthon ér* 7.' igukat Visontán, Gyönú Moln&i Ferenc nem bírja tovább a féktelen anyag- és energiapazarlást! Az egykori termelési, eladási válságok ma a nyersanyagválsággal kötöttek szövetséget. Megszűnt a megsokszorozódott piac felvevőképessége! A kirakatok szájtátian gazdagok. Az áruválaszték felbecsülhetetlen. A hentesüzletek szinte iparművész tervezte portáljai inkább patikára, vagy kozmetikai szalonokra hasonlítanak már, mintsem hentesüzletre. Köln, Frankfurt, Bonn üzleti negyedeiben nincs is lakóház, hanem csak üzlet és üzlet városrésznyi területen. Az autó Volkswagen, Opel,, Mercedes — jobbára. A ruhák, az öltözködés, az étkezés is uniformizált. Hiába a féktelen áruválaszték, különösen a fiatalok, de a derékhad is szinté azonos fazonú öltönyben, vagy farmernadrágban, azonos szabású, mintájú pulóverben, ingben jár. Csökken a vásárlási kedv, óvatos tanácstalanság és ideges bizonytalanság uralkodik most a nyugati világ eleddigi jó- létszigetén, az NSZK-ban is. Az energiaválság csak egy, bár kétségkívül heveny gyulladás, amely azonban megmutatta, hogy milyen az egész test ellenállóképessége. És*kiderült: gyenge. Szemre még erős, de belül mélyre rágott mix a kór. — Tudja, megéltem már hat évtizedet, s abból is legalább kettőt politikusként —t mondta tűnődve, a Bundestag mellett emelkedő felhőkarcoló, — a képviselői irodák varrnak itt — nyolcadik emeletén, kitekintve a szép tájra, Karl Bewerungen, a CDU képviselője —, de én mindig megéreztem. mint a kutyám a vad nyomát, megszimatoltam, hogy valami jön. Hogy valami más lesz. Most is igy van... Az „öreg róka” szimatjára hivatkozni lehetne egyszerűen csak egy jó újságírói fogás, de hát nem az. Az NSZK-ban feláldoztak egy egész osztályt majdnem, hogv a nyugatnémet gazdaság és politikai vezérlő — nem vezénylő, az azért nem — ereje legyen Nyugat-Európa életének. Az áldozat nyomán kétségkívül a világ egyik legmagasabb életszínvonalát lehetett kialakítani, a tartósság és az erő látszatát kelten1 Hosszú évekig! A nyugatnémet gazdaságot összehasonlítani a magyaréval — erőltetett és kissé nevetséges is lenne. Az lenne valóban? Milliós munkanélküliség, erőteljesen emelkedő árak. növekvő nyersanyaggondok minduntalan gáncsvetés e koalíció politikájának és Pr, 1980-ra elérendő cél: a két- lakiság. Mint a bizton?')" egyik alapja. Ez most a h?v zet Itt és nem más. Aki r •- sze üveges tekintettel cső'- s kirakatokat bámulja, az’"! furcsa varázslat történik: rengeteget néz, de semmit sem lát. Gyurkő Géza (Vége.) Npnfiicnn iJSHSsSES m 1974. december 25» mmés Kátai Gábor Itthon, de mégsem otthon *
