Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-25 / 301. szám
Népgazdasagi tervezés i — társadalmi tervezés Irts: dr. Hetényi Istvám, az Országos Tervhivatal államtitkára A népgazdasági tervezés (rendszere és alapvető vonásai a több mint negyedszá- Baöos tervgazdálkodásunk során a fejlődésnek olyan színvonalát érte el, hogy ezt 1972-ben a népgazdasági tervezésről szóló törvényben lehetett rögzíteni. A tervezés természetesen továbbra is élő, a társadalommal, a gazdasággal és állammal együtt fejlődő intézmény, amely csak akkor felelhet meg a vele szemben támasztott követelményeknek. ha maga is fejlődik, tükrözi a társadalomban végbemenő változást. E fejlődés egyik jele, hogy fokozott hangsúlyt kap a népgazdasági tervezés folyamatában a gazdaságfejlesztés társadalmi hatásainak feltárása és figyelembevétele. Ebben az igényben az a felismerés jut kifejezésre, hogy a gazdasági döntések minden esetben széles körű társadalmi folyamatokat indítanak meg, amelyekkel a tervezésnek számolnia kell, módszereit, vizsgálatait tehát úgy kell fejlesztenie, hogy e hatásokat széleskörűen és megbízhatóan feltárja. Üj körülmény-e a társadalmi aspektus figyelembevétele a népgazdasági tervezésben? Mint másutt, itt is az a helyzet, hogy az új igény megfogalmazása nem feltétlenül elvi változást vagy teljesen új követelményt jelöl meg, hanem azt fejezi ki, hogy az igényt nagyobb súly- lyal vagy minőségileg másként kell kezelnünk, mint korábban. A PART MÁSODIK PROGRAMJA Az a követelmény ugyanis, hogy á népgazdasági tervezés politikai, társadalmi célokat szolgáljon nem új, hanem a politika és a gazdaság viszonyának marxista értékelésén alapszik. Ezt a viszonyt jellemzi tömören az a lenini megállapítás is, hogy a terv a párt második programja, tehát a párt programja alapvető politikai célkitűzéseink szolgálatában határozza meg a gazdaság fejlődését. A politika elsődlegessége nem kárhoztatja passzivitásra a gazdasági tervezést, hiszen éppen a tervezés a felelős azért, hogy mennyire tud saját eszközeivel hozzájárulni a politikai célok helyes konkretizálásához. A társadalmi fejlődésre vonatkozó döntések és a nép- gazdasági tervezés kapcsolata fejlődik a társadalmi feladatok jellegétől és a nép- gazdasági tervezés fejlettségétől függően. Szükséges, hogy ez a kapcsolat egyre gazdagabbá, sokoldalúbbá váljék. A szocialista tervgazdálkodás kezdetén ugyanis a politikai célok mindenekelőtt a hatalmi és tulajdonviszonyok megváltoztatására irányultak. Az államosítás. a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocialista ■ elosztás érvényre juttatása, egyben óriási gazdasági lépések is, de megvalósításuk alapjában nem a gazdaság- fejlesztésről, hanem általános politikai feltételektől függött. A tervezés feladata mindenekelőtt abban állt, hogy ezeket a gazdaságfejlesztés útján megerősítse, alátámassza. A SZOCIALISTA ALAPELVEK TELJESEBB ÉRVÉNYESÍTÉSE Ma a társadalompolitika feladata nem a hatalmi viszonyok megváltoztatása, hanem a szocialista rendszer, a szocialista termelési viszonyok kibontakoztatása, a szocialista társadalmi egység snegerősítése és a termelőerők folyamatos fejlesztésének politikai megalapozása. Egy sor társadalmi követelmény megvalósítása ma a népgazdasági tervezésben jelentkező gazdasági feladat megoldásától függ. E társadalmi követelmények jelentős része a dolgozók munka- és életkörülményeihez kapcsolódik, de nem egyszerűen a jólét fokozását követeli meg, hanem a szocialista társadalom alapelveinek teljesebb érvényesítését. Mindenekelőtt arról van szó, hogy hatékonyabban kell megoldani, hogy a családi körülményekből és a települések eltérő színvonalából adódó különbségek ne jelentsenek tartós és leküzdhetetlen akadályt a társadalom tagjai, elsősorban a felnövekvő generációk „egyenlő esélyeire” a pályaválasztásban, és tehetségüknek és szorgalmuknak megfelelő érvényesülésben. Ez mindenekelőtt az oktatás és szakképzés fejlesztése terén határozza meg a feladatokat. Ä teljes foglalkoztatottság további biztosításával, az öregek és munkaképtelenek eltartásához nyújtott társadalmi hozzájárulás és az egészségügyi-szociális ellátás fejlesztésével tovább kell erősíteni hazánkban a létbiztonságot Célunk az, hogy a jövedelmek átlagos nagyságának viszonylagos kiegyenlítettségét fenntartva a munkából származó jövedelmek teljesítményektől függő differenciálása segítse elő a munka hatékonyságának gyorsabb növekedését; a nem kereső családtagok eltartásához nyújtott társadalmi hozzájárulás emelésével viszont csökkenjenek a különbségek az egy főre jutó családi jövedelmekben. Azt akarjuk, hogy a településfej lesztes és a tervszerű urbanizáció segítse elő, hogy a népesség életkörülményeiben és ezen keresztül képességeik , kibontakoztatásában és érvényesítésében fokozatos további közeledés következzék be az ország nagyobb térségei és eltérő településcsoportjai szerint. AZ EMBERI KÉPESSÉGEK CÉLSZERŰ FEJLESZTÉSE Hiba lenne azonban a társadalmi követelmények érvényesítését kizárólag az életszínvonal kérdésének tekinteni. A tervezés alapkérdése a tudomány, műszaki fejlődés és termelés tervezése — amelyben a legfőbb tényező, termelőerő maga az ember. Ezért a tervezés alapfeladata, hogy a műszaki-tudományos forradalom új követelményeihez igazítva alakítsa ki a képességek fejlesztésének legcélszerűbb formáit (pl. az oktatás és továbbképzés feladatait), és a terv ' alátámasztásaként irányozza elő a megszerzett képességek optimális kifejtését elősegítő szervezési, vezetési formákat, a munka szerinti elosztást erősítő intézkedéseket, mint pL a bérrendszer fejlesztését. Ahhoz, hogy a tervezés kielégítse e követelményeket, új irányokban kell fejleszteni a tervezés módszereit. Mindenekelőtt erősíteni kell a szocialista társadalomtudományokkal való kapcsolatait. A tervezés egyre nagyobb igénnyel lép fel pl. a szociológiai. a társadalom-statisztikai, a településtudomány iránt. További újszerű feladat, hogy a társadalmat alkotó osztályok mellett fokozott figyelmet fordítsunk arr* £$> hogy a gazdasági folyamatok milyen hatást gyakorolnak a lakosság egyes rétegeinek helyzetére. Tervezett intézKe- déseink hatását külön-külön kell vizsgálni a dolgozók és a nyugdíjasok, a városi és a falusi családok, a kis- és a nagycsaládosokra nézve. Ily módon a gazdasági tervezés szervesen összekapcsolódik a népesedéspolitikával, a településfejlesztéssel stb. Növekvő hangsúlyt kap a tervezésben a területi tervezés. A racionálisan értelmezett teljes foglalkoztatás egyre inkább azt jelenti, hogy nem csupán az elmaradottabb területek termelőerőinek fejlesztése a feladat, hanem minden terület adottságainak megfelelő szelektív fejlesztésével foglalkozunk. Így pl. egyes vidékek iparosításával egyenrangú feladattá válik a budapesti ipar szelektív fejlesztése, egyes vonatkozásokban visszafejlesztése. Vagy bizonyos körzetekben nagyobb erőfeszítések válhatnak szükségessé a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Ugyanakkor a „társadalmi tervezés” nem jelentheti azt, hogy a népgazdasági tervezés felöleli a társadalompolitikai intézkedések egészét, vagy még kevésbé a politikai célok tervezését. A politikai célok megállapítása nem a népgazdasági tervezés feladatkörébe tartozik. Kötelessége viszont azoknak a gazdasági folyamatoknak a feltárása, valamint a gazdasági fejlődés lehetséges társadalmi feltételeinek és követelményeinek megjelölése, amelyek segítik a hosszú távú politikai célok kijelölését, illetve olyan gazdasági fejlődés tervezése, amely számol e célok megvalósításának gazdasági hatásával, követelményeivel. — Húsz éve tart már ez a szerelem. Volt, mikor nagyon örültem, volt mikor szomor- kodtam, szóval volt így is, meg úgy is, de arra soha, egy pillanatig se gondoltam, hogy itthagyjam ezt a gyárat. A szomszédban, Tárkonyban lakom, az asszony is a vállalat dolgozója. Ügy ismerem ezt a gyárat, az embereket, mint a tenyeremet... — Bizonyára ezért is esett Czékmány György szakmunkásra a gazdasági és politikai vezetők választása... — Egy fikarcnyi túlzás nélkül mondom: nemcsak, hogy meglepődtem, de meg is hatódtam a hír hallatán. Nem maga az esemény, a tény miatt, hanem, hogy rám gondoltak. El se akartam hinni, de aztán nem sokára a kezembe adták a pecsétes papírt, amelyben a vezér- igazgató kinevezett az igazgatói tanács egyik tagjának. Az okmányból kiderült továbbá az is, hogy ugyanolyan szavazati jogom van, mint a többieknek, állandó kilépőt kaptam, és hogy a gyár valamennyi irodájának, üzemének ajtaja a nap bármely órájában nyitva áll előttem A X. pártkongresszus óta eltelt négy esztendőben megvalósult néhány jelentősebb ipart beruházás. 1973. végén avatták fel a hárommilliárd forint költséggel felépült BerememU Cement- és Mészművet. (MTI Foto — Bajkor József) ■i r i ' i u i r-in.vi.u'i-jcrm ■■■■.^■■;;irr:narw.«wiirt.wiMi ,m :cuai«aaaC3aMnn»iia.taw.fi u. »---nw r. ..r í j szőlőfajták Munkaidőcsökkentés — szervezéssel » (Tudósítónktól): Mint ismeretes, januártól a vasút dolgozói is csökkentett munkaidőben dolgoznak majd. A havi 191 szolgálati órára való áttérés nagyobb létszámigénnyel jár; ezt szeretnék kiküszöbölni az egri vasútállomás vezetői. Nova- ki Tibor üzemgazdász elmondta, hogy javaslatot terjesztettek az igazgatósághoz, amelyben szervezési intézkedésekkel az Eger—Bélapátfalva vasútvonal személyzeti létszámának felülvizsgálatával kiküszöbölhetnék a munkaerőigényt. Ugyanakkor körültekintő tervezéssel biztosítják, hogy a dolgozók munkáját könnyítő intézkedéseket mindenkor betartsák. Szűcs Ferenc A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet badacsonyi kísérleti gazdaságának kutatói a tapolcai medence vulkanikus hegyeinek megfelelő új szőlőfajták előállításával és a jelenleg termelésben levő fajták értékeinek javításával kívánják a termést növelni. Űj, kiváló fajtajelöltjük többek között a korai érésű Badacsony 2, amelyet már augusztus végén szüretelhetnek. Áz Igazgatói tanács tagja — Mit szóltak hozzá a kollégák, a mindig hangosan, bátran dicsérő és kritizáló fcmk-sok... — A többség úgy van vele, mint én: örülnek. Ha másként lenne, aligha adnának annyi ötletet, javaslatot, aligha bátorítanának ez irányú munkámban. Én, mint tmk-s, szinte naponta körbejárom az üzemeket, a műhelyeket. Szeptember óta igen sokan állítanak meg, érdeklődnek, kérdezgetnek tőlem. — Eddig hányszor kért már szót az igazgatói tanácsban? — Minden alkalommal. Legutóbb például a vezér- igazgatótól érdeklődtem, hogy biztosítottak-e a jövő évi feladatok műszaki feltételei? Az anyag- és áruforgalmi főosztályvezetőnek az anyagellátással, a kereskedelmi igazgatónak pedig exportunkkal kapcsolatban tettem fel kérdéseket. — S miként értesülnek a vezetők válaszairól a dolgozók? — Hát úgy, hogy elmondjuk nekik. A jó, meg a rossz híreket is. Legtöbbször még aznap. Tényekkel, számokkal bizonyítva. — Ezek szerint az öt „munkásigazgató” kinevezése óta lényegesen többet tudnák, hallanak a vállalat életéről, munkájáról, eredményeiről, terveiről a dolgozók? — Összehasonlíthatatlanul többet. Valamennyien nap mint nap közöttük élünk, dolgozunk, „fogjuk adásaikat”, s továbbítjuk az információkat Fölfelé és lefelé egyaránt. — Mondana néhány konkrét példát is? — Értesülve a vállalat idei gazdasági eredményeiről, többen is javasolták az üzemekben, hogy milyen jól jönne egy kis pénz az ünnepek előtt. A javaslatot továbbítottuk a „vezérkarnak”, és nemsokára meg is született a döntés: a törzsgárdata- gok soron kívüli jutalmazásban részesülnek. A pénzt már ki is osztották. A tarifa alsó határa 350, maximuma pedig 700 forint volt. Ugyancsak az üzemekben javasolták: dolgozzunk a karácsony előtti szombatokon is, és majd a két ünnep között adják ki a szabadnapokat. így is lesz... — Mióta az igazgatói tanács tagja, közelebb van a „tűzhöz”, gyakran vesz részt döntések meghozatalában. Az eddigi tapasztalatai alapján: mi a véleménye a vezetők munkájáról, felelősségéről? — Ha már a tüzet említette: nekünk egy fillérrel sem több a fizetésünk, mint kb- rábban volt. És ez igy is van jól, ez így természetes. Ami pedig a vezetők munkáját, felelősségét illeti: nagyon nehéz, kemény munka. Nem irigylem őket. Egy darabig magam sem értettem, hogy az igazgatói tanács ülésein egy- egy igen, vagy nem kimondása előtt miért „kopogtatják” minden esetben a kis számítógép billentyűit. Most már tudom. Nehéz ma jó vezetőnek lenni... — S önök, mint m,unkás- emberek, hogyan tudnak ebben a valóban bonyolult, felelősségteljes munkában a vezetők, partnerei lenni? — Nézze: nekünk nem az a feladatunk, hogy közgazdaságilag elemezzük a termelést, vagy külföldi partnerekkel tárgyaljunk, piacot ke- réssünk, a fejlesztésekben döntsünk. Ez a szakemberek dolga. Ahhoz viszont,, úgy érzem igen komoly segítséget tudunk adni. Ijogv a vezetők többet halljanak, több Információt kam'anak a dolgozók hangulatáról, ötleteikről. iavaslataikról, egvet^rté- siikről. vagv krt+ikálukról. ®s fordítva is fev van. Az emberek is többet tudnak a vállalat hétköznapjairól, terveiről, legfontosabb gazdaság gi, politikai feladatairól. — Említette, hogy gyakran állítják meg az üzemekben, sok ötlettel, javaslattal látják el munkatársai. Mi foglalkoztatja most leginkább a bervaiakat? — A politika. Ezen belül is elsősorban a Központi Bizottság legutóbbi üléséről nyilvánosságra került közlemény, valamint a párt XL kongresszusának irányelvei,. Háromszor, négyszer is elolvastuk már. Mi szeretünk politizálni és jólesik hallani, tapasztalni a célkitűzésekkel egyetértő véleményeket, megjegyzéseket. Ugyancsak „téma” a tervezett fogyasztói árváltozás is. Különösen a gyermekruházati cikkek, valamint a mosószerek árának változásai kerülnek gyakran szóba. — A bervaiák tulajdonképpen már rá is érnek az eszmecserékre, elvégre december 10-ével teljesítették éves tervüket. — Ez igaz, de ugyanazzal a tempóval dolgozunk, mint eddig, ötvenmillió forintos ráadást ígértünk, és újabb értékes vállalások születtek a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista mun- kaverseny-mozgalomban is. Egyetlen ígéretünkkel sem szeretnénk adósak maradni. Közben természetesen már a jövő évi feladatok is foglalkoztatják az embereket. Az ideinél is okosabban, eredményesebben szeretnénk majd termelni, gazdálkodni. Meri csak így jut több a borítékba is... Koós József 1974L decemtocff M 41 á Kongresszustól kongresszusig .. .....j_„ •-ti.............................................................. % 7
