Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

Erők és eszközök elörevnnásának megszervezése. A parancsnoki elhatározás jelentése. A műszaki-mentő szakszolgálatokról... A polgári védelem keretében igen jelentős feladat há­rul a műszaki-mentő szakszolgálatokra, szakszolgálati ala­kulatokra. A szakszolgálat feladata — háborús viszonyok kö­zött —, a károk megelőzésére, csökkentésére irányuló in­tézkedések kidolgozása, az út- és közműhálózatokban ke­letkező károk megszüntetése, mentő- és mentesítő mun­kák elvégzése. Békés viszonyok között pedig az elemi csapások okoz­ta károk megszüntetésében jut fontos feladat a szakszol­gálatnak, szakszolgálati alakulatoknak. A szakszolgálat, szakszolgálati alakulatok e fontos fel­adatoknak csak akkor tudnak megfelelni, ha minden egyes parancsnok alaposan ismeri a feldatait. Ennek érdekében kezdődött meg 1973. évben az al­egységparancsnoki állomány szakmai kiképzése, amely ez évben tovább folytatódott. Az 1974. évben a kiképzési célja volt, hogy az alegy­ségparancsnoki állomány parancsnoki foglalkozás keretén belül gyakorolja be: — a tömegpusztító fegyverek alkalmazása következtében kialakult kárterület műszaki felderítésének megszer vezését, — a mentő munkák megkezdéséhez az elhatározás kidől gozását, és kiadását, — a mentő erők munkaterületre történő előrevonásának megszervezését és végrehajtását. — az együttműködés megszervezéséi. — az alegységek minden oldalú biztosításának megszer­vezéséi. — a nukleáris kárterületen végzendő menlő-mentesitö munkák irányítását, munkaterület, illetve munkahely­parancsnoki szinten, — saját alegységük mentési munkájuk irányítását, — az alegységek váltásának, kivonásának, manőverezteté- sének megszervezését, — a biztonsági rendszabályok betartását, a kárterületen végzendő mentési munkák során. A parancsnoki törzsfoglalkozás 1974. szeptember 12— 13-án, került megtartásra. A végrehajtott kiképzés elérte a célját, mert a résztvevők'a foglalkozásokon aktívak voltak, és kellő felkészültségről tettek tanulságot. A kiképzés eredményességét a megjelenés 98 százaléka is igazolja, mivel a parancsnoki állomány döntő többsége részt vett a kiképzésen. A parancsnoki törzsfoglalkozása, a városi polgári vé­delem, a műszaki-mentő szakszolgálat parancsnokság együttműködésének eredményeként valósult meg. A részt vevő állomány közül külön ki kell emelni a Finomszerelvénygyár parancsnokait, továbbá a közmü- helyreállító parancsnokát, akik a kiképzés folyamán nagy aktivitással szerepeltek és jó módszerrel szervezték meg a törzs munkáját és a kialakult helyzet értékelését helye­sen oldották meg. A parancsnoki foglalkozás további segítséget adott a parancsnoki állománynak arra, hogy az egységeik vezeté­séhez, szükséges műszaki, harcászati alapelveket, ismere­teket elsajátíts! k, s hogy azt a beosztottak soron következő kiképzésénél szakharcászati (záró) gyakorlatok levezetésé­nél, mint parancsnokok alkalmazni tudják. A parancsnoki törzsfoglalkozás kiváló lehetőséget biz­tosított a parancsnokok részére a tapasztalatcserére, egy­más munkájának megismerésére is. felelet MI JELLEMZŐ A PSZICHOTOXIKUS MÉRGEZŐ ANYAGOKRA? A polgári védelem az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa előtt 1. Lengyelországban me­lyik évben fogadták el azt a törvényt, amelyik rögzíti a polgári védelem alapvető feladatait? 1 1954 2 1960 x 1967 2. Mikor helyezték üzem­be a Szovjetunióban az első energiát szolgáltató atomre­aktort? 1 1954 2 1955 x 1959 3. Egy 15 ezer lóerős haj­tómotor 24 óra alatt közel 85 tonna olajat fogyaszt. Ugyanezen motor 24 órás üzemeltetéséhez hány gramm hasadóanyag (pl. urán) szük­séges? 1 50 g 2 150 g x 500 g 4. Hol alkalmazták először 1915. április 22-én a néme­tek vegy iharcanvagot ? 1 Ypern 2 Toulon x Glasus 5. Az emberi szervezet melyik szervrendszere a legkevésbé érzékeny a gam­masugárzásra? 1 idegrendszer 2 kiválasztó szervrendszer x hormonrendszer 6. Mennyi a felezési ideje a kobalt 60-as izotópnak? 1 5 hónap 2 2,5 év x 5,3 év 7. Hány röntgen hatására alakul ki az enyhe sugárbe­tegség?­1 100—200 r 2 200—400 r x 400—600 r 8. Egy megatonnás atom­bomba robbanása esetén hány km az epicentrumtól a teljes rombolás zónája? 1 2,8 km 2 5,4 km x 11,3 km 9. Az alegységparancsno­kok szabad téren időközön­ként hány r/ó sugárszintnél engedélyezhetik a gázálarc rövid levételét9 1 1 r/ó 2 5 r/ó x 10 r/ó 10. Járművel történő su­gárfelderítés esetén a járőr hány r/ó sugárszint határáig hatolhat be? 1 30 r/ó 2 50 r/ó x 80 r/ó 11. A II. világháború 52 millió halottából hány szá­zalék a polgári lakosság? 1 48 % 2 30 % x 61 % 12. Egy köbméter levegő­ben a mustárgáz halált oko­zó koncentrációja 5 g. meny­nyi a sarin-gázé? 1 3 g 2 0,7 g x 0,02 g 13. Melyik évben tiltotta be Genfben a Népszövetség a biológiai harcanyagok al­kalmazását? 1 1925 2 1927 x 1931 14. Melyik városból su­gárzott a televízió a közel­múltban polgári védelmi be­mutatót? 1 Hajdúszoboszló 2 Szeged x Ajka A helyesnek tartott választ kérjük bekarikázni és az újságból kivágva 1975. ja­nuár 30-ig címünkre bekül­deni (Heves megyei Polgári Védelmi Parancsnokság Eger, Kossuth Lajos út 9—11. A szeptemberi számunk­ban megjelent TOTÖ helyes megfejtése: xx2121 1x121211 A helyes megfejtők közül — sorsolás alapján —, az alábbiak nyertek könyvju­talmat: Dr. Doktay Jánosné Hat­van, Horváth M. út 54., Mol­nár Kálmán Atkár, Ady E. út 3.. Csaba Attila Eger. A pszichotoxikus mérgező anyagok a vegyi harcanyagok egyik, legújabban előállított csoportját képzik. Ezek az anyagok csak átmeneti funk­ciózavarokat, cselekvő vagy munkaképtelenséget okoz­nak. A nyugati katonai iro­dalom magatehetetlenséget okozó vegyi harcanyag néven emlegeti. Hatásmechanizmu­sa szerint felosztanak testi panaszokat okozókra, ame­lyen hatása iaomgörcsök ben. A biológiai támadás, mely­nek során kórokozó baktériu­mokat, vírusokat, toxinokat, gombáikat, élősdieket használ­hatnak fel, irányulhat az emberek, az állatok és a nö­vényi kultúra ellen. A táma­dás során alkalmazott bioló­giai harcanygg jellege szerint lehet: egyszerű támadás, amikor egyfajta kórokozó, vagy méreganyag kerül beve­tésre, továbbá kombinált tá­madás, amikor egyrészt két, vagy többféle kórokozót, il­letve méreganyagot, másrészt, amikor biológiai harcanyagot más tömegpusztító eszközzel kombináltan alkalmaz az el­lenség. A biológiai harcanyagok több szempontból lényegesen eltérnek a többi tömegpusz­tító fegyvertől. Így többek izamelernyedésben, bénulás­ban, látási és hallászavarok­ban, vérnyomásváltozásban, erős könnyezésben, átmeneti.- leg minden testrészre kiter­jedő fájdalomérzés cen nyil­vánul meg; továbbá szellemi zavarokat okozókra, melyek a szellemi -tevékenységet kor­látozzák, a cselekvőképessé­get károsan befolyásolják Ezek közé tartoznak pl.: a? LSD. a Psziloeybin. a mesz- kaslin stb 2. között általuk hatalmas terü­letek könnyen iertőzhetők, ezáltal tömeges fertőző meg­betegedéseket okoznak, jár­ványokat idéznek elő. Hatá­sa tartós, az alkalmazott kór­okozók gyorsan szaporodnak, a betegség csak bizonyos lap- pangási idő után észlelhető, mely megnehezíti a felisme­rést, a tovaterjedés időben való megakadályozását, va­gyis a védekezést. Mindez igen szigorú egész­ségügyi ellenőrzést, széles körű korlátozó intézkedések (karantén) bevezetését köve­teli meg. A fertőzési góc te­rületét sem ember, sem állat, sem pedig használati eszköz, anyag, nem hagyhatja el. összeállította. Köü-nön Ferenc Görögország és a NATO Görögország fontos helyet fog­lal el a NATO délkelet5 szár­nyán, s kilépése a NATO kato­nai szervezetéből kínos helyze­tet teremtett a térségben. Mi volt a helyzet a görög kor­mány döntését megelőző idő­szakban? 1. A NATO-parancsnokság alá­rendeltségébe utalták a görög légierőt és egy Hadosztály kivé­telével a szárazföldi csapatokat. 2. Görög—amerikai kétoldali szerződés alapján a 6. flotta ha­jói hasznátnauák Pireusz kikö­tőjét, a Kréta szigetén levő ki­kötőket és a Suda Bay-i tá­maszpontot. 3. Görögországban hat radar­állomást telepítettek, amelyek a NATO irányító-, jeizőrenuszeré- ben jelentős szerepet játszanak. A görög kormány a NATO- lagállamokhoz 1974. augusztusá­ban eljuttatott jegyzékben je­lentette be kiválását a NATO ka­tonai szervezetéből, s kinangsú- lyozta, hogy „teljes szuvereni­tást kíván szárazföldje, vizei és legitere felett’, de a jegyzek nem részletezte a katonai kivonulás gyakorlati következményeit. Mi a helyzet jelenleg? Görögország nem vesz részt a> tin. védelmi tervező bizottság munkájában és távol tartja ma­gát a NATO legfontosabb kato­nai testületétől, a katonai bi­zottságtól. Ugyana. kor nem nyilatkozott Görögország kormánya a követ­kező kérdésekben: —- Kiválik-e a NATO radar- hálózatából, illetve megtiltja-e azok működését Görögország­ban? — Felbontja-e az USA-val kö­tőit kétoldali szerződéseket? Valójában tehát az történt ed­dig, hogy a NATO-parancsnok- ságokról hazatértek a görög tisz­tek, a NATO-parancsnokság alá­rendeltségéből nemzeti parancs­nokság alá kerültek a görög csapatok, de a * rög—amerikai megállapodások alapján hasz­nálható támaszpontokon válto­zatlan az amerikai jelenlét. I-ényegében tehát a NATO és az USA számára a stratégiai nehézségeket az okozná, ha Gö­rögország kilépne a NATO ra­darhálózatából és felbontaná a görög—amerikai kétoldali egyez ményeket, amelyek az ameri­kaiaknak lehetővé teszik a tá­maszpontok használatát. Az Egyesült Nemzetek Gazda­sági és Szociális Tanácsa Genf­ben a Palais des Nation ban 55. gyűlésén tárgyalta a ka­tasztrófák és egyéb szükségese­tekben nyújtandó segítség kér­déseit, azaz a segítség megszer­vezését, illetőleg koordinálását nemzetközi és nemzeti síkon. ^ Faruk N. Berkei nagykövet, a tanács főtitkár-helyettese és a katasztrófa-megsegítés koor­dinátora emlékeztetett és rész­letes adatokat közölt a kataszt­rófa-segélyezésnek az utóbbi 12 hónapban a világ különböző ré­szein történt mozgósátásárói és megnyilvánulásáról. A beszámoló a katasztrófa- segélyezés tervezésének és al­kalmazhatóságának kérdésein túlmenően fo feladatként jelöl- le meg: a .segélyanyagok be­szerzésének és diszponálásának koordinálását, költségmentes szállítását. intézkedéseket az Egyesült Nemzetek működési alaptőkéjéből történő hitelelvo­nás. illetőleg pénzeszköz-fel- használása révén: katasztrófák esetén a segély szükségletének és a segély nyújtásának részle­tes regisztrálását. A katasztrófa segélyezésére vonatkozó főtitkárhelyettesi beszámolót követő vitában 20 állam és 3 nemzetközi szerve­zet képviselői vettek részt. HÍREM A járási, városi polgári védelmi parancsnokságok irányítása alatt, a különbö­ző szaks Igálati törzsek ve­zetéséve az elmúlt hóna­pokban b -fejezték az alegy­ségparancsnokok módszerta­ni — gyakorlati — kiképzé­sét. A parancsnoki állomány ismeretet szerzett a beosz­tott állomány szakkiképzé­sének megszervezéseiből, a gyakorlati foglalkozások le­vezetésének módszereiből. ★ Hatvan város polgári vé­delmi törzse törzsgyakorló foglalkozást tartott a közsé­gi polgári védelmi parancs­nokok és üzemi pv-törzsek bevonásával. Gyakorolták a hagyomá­nyos és vegvifegyverek által okozott veszteségek kiszámí­tását, az elhatározás kidol­gozását, az intézkedések ki­adását, az erők — eszközök — alkalmazását, a mentő- mentesítő munkák megkez­dését. Fehér László elvtárs, pv- parancsnok meghallgatta a szakszolgálat-parancsnokok jelentéseit, a kialakult hely­zetre tett intézkedéseiket. A jelentéseket külön-külör elemezve értékelte a parancs­nokok és törzsek munkáját ★ Polgári védelmi vezetők tanácskozást tartottak Hat­vanban a városi és a Cukor- és Konzervgyár pv-parancs- nokságai. A megnyitót Fe­hér István, a tanács vb-el- nöke tartotta, majd korre­ferátumok hangzottak el. Papp József, a konzerv­gyár igazgatója az üzem dolgozók felkészítésének kér déseit, dr. Tóth István ; MÉM főelőadója a polgár védelem és a környezetvé­delem összefüggéseit, Köd mön Ferenc, a konzervgyá) vegyésze az ionizációs sugár zások biológiai hatásait Czega Miklós, a konzerv gyár vegyésze a kemizálá és a vegyivédelem összefüg géseit ismertette. A korreferátumokhoz töb ben hozzászóltak. A feitet kérdésekre dr. Tóth Istvái válaszolt. A tanácskozás után polgá rí védelmi kiállítást tekin tettek meg a résztvevők ahol a polgári védelmi pa rancsnokok jutalmakat ad tak át. Ennek keretében az Egyesü Nemzetek közgyűlése határoza ban ismételten megerősítette ar nak szükségszerűségét, hogy i '"gyes államokban hivatalos hí iveket jelöljenek, illetőleg épí senek ki a katasztrófák köve kezményein-ek megelőzésére ( enyhítésére. Bár a polgári vi delemhez tartozó egyes felad; tok — így a megelőzés, u védi kezes, a mentés, az ideiglem helyreállítás stb., — országoi ként ugyan különböző jelleg méretű stb., lehet, közös vi násuk azonban, hogy aze minden esetben bármilyen k tasztrófánál, illetve balesetn elsősorban a lakosság védelm re, oltalmazására irányulnak. E célkitűzésnek megfelelői kerülnek kiképzésre a polgá védelem szervezetei, ezt a ct szolgálják felszerelésükkel működésükkel. Ezek a szerv zetek hivatottak a helyszínen elsősegély nyújtására, a seb sültek összegyűjtésére, elszál tására stb. A katasztrófa-segélyezés pro lémájának megvitatása ut Berkoi főtitkárhelyettes m€ állapította, hogy a segélyes intézménye szerény, de jól has nálható eszközzé fejlődött elmúlt évek során; képes a s g él y ez és feltételeinek összefog sara és a gyors segítségnyújts ra. támogatásra. A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: FAZEKAS ISTVÁN. A szerkesztőség címe: Heves rrlegyei Polgári Védelmi Parancsnokság, Eger, Kossuth utca 9. Kiac'ia: a Heves megy ei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC. Készült: Heves megyei Nyomda Vállalatnál, Eger, Bródy Sándor u Igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF. MIK A BIOLÓGIAI TÁMADÁS FŐBB VONÁSAI?

Next

/
Thumbnails
Contents