Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk AZ «BEMENTEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Véget ért a francia—amerikai esáestoUZkozé •— Magyár-* indonéz kereskedelmi egyezményt irt elé Budapesten dr. Bírd József és Adam Malik KEDD.: Moszkvában megnyílt a Legfelsőbb Tanáét ülésszaka — A bizalmatlansági indítvány non kapott többséget a francia parlamentben SZERDA: Pete Mladenov, bolgár külügyminiszter tárgyalásét Budapesten — Sztaszinopuloszt választották meg Görögország ideiglenes köztársasági elnökének CSÜTÖRTÖK: Budapesten megnyüt az európai kommunista ás munkáspártok konferenciáját előkészítő találkozó — Befejezte munkáját az ESSZ közgyűlése PÉNTEK: Sauvagnargues francia külügyminiszter tárgyalásai Kairóban — Rockefeller amerikai alelnök kijelölését megerősítetté az amerikai kongresszus SZOMBAT: Az amerikai kongresszus megszavazta • kereskedelmi törvényt — Chirac francia miniszterelnök tárgyalásét Teheránban így látja a hetet kommentátorunk, Páify József: Előretekintő tárgyalások BefeleiSdStt a testvénártoV koiiitfeiiciajat eii>..tsoio budapesti AMIKOR AZ ELQZO HE­TEN a , brüsszeli NATO- székház folyosóin külföldi kollégákkal latolgattuk a nemzetközi diplomáciai szín­padán várható újabb fordu­latokat, egyöntetű volt mind- annyiunk véleménye: a kü­szöbön álló francia—am éri ka csúcstalálkozó nem hozhat mást, csak kompromisszumot, de úgy, hogy a nagyobb en­gedményeket Franciaország teszi majd. A Martinique szi­getén létrejött Giscard—Ford találkozó aztán valóban az­zal végződött, hogy a francia elnök késznek bizonyult részt venni az olajválság megoldá­sára az USA által sürgetett értekezleten és magát az ér­tekezletet megelőzően pedig az Qlajfogyasztó tőkésorszá­gok közös álláspontját meg­Í határozni hivatott konzultá­ciókon. A francia baloldal úgy minősítette Giscard en­gedményét, mint Párizs csat­lakozását az újgyarmatosító, f imperialista olajpolltikához... A NATO folyosóin arról is beszélgettünk, hogy Giscard d’Estaing elnöksége alatt Franciaország lassan és fo­kozatosan közeledik majd a NATO-hoz. amelynek pedig De -.Gaulle tábornok jó nyolc ‘ esztendeje hátat fordított. Nos, a Martinique-l megálla­podásoknak volt egy jellem­ző eleme; Franciaország 100 millió dollárt ajánlott fel az : Egyesült Államoknak, kárta­lanításul azért, hogy 1966- ban és 1967-ben a NATO .„ki­lakoltatásakor.” amerikai tá^ maszpontokat kellett feladni ..Franciaország földjén. A do­log jelképes jellegét kell ta­lár! elsősorban hangsúlyoz­nom» ezzel mintegy lezárni igyekeznek a De Gaulle kez­deményezte francia—ameri­kai vitát... S ez js beszédesen mutatja, hogy Giscard d’Estaing szakít a gaulleista hagyományokkal: Martinique szigetén meg­egyeztek abban, hogy „mind­azok a kormányok a minden­kori világpiaci áron becsül- _ hetik fel az aranytartalékai­kat, amelyek így kívánnak eljárni..., magyarul ez any- nyit jelent, hogy a kötött ár­folyamú, a nyugati pénzrend­szer alapjául szolgált arany­ból egyszeriben áru lett, a tő­kés valuták alapjául pedig Párizs te a dollárt ismerte el. Ha visszaemlékezünk arra, hogy De Gaulle kerek tíz esztendeje éppen a dollár el­lenében sürgette a nyugati világban az aranyalapra való teljes visszatérést! PERSZE MAS VOLT De Gaulle helyzete egy évtized­del ezelőtt és más Giscard-é ma. Igaá, a baloldali ellen­zék által benyújtott bizalmat­lansági indítványt nem fo­gadta el a parlament, így nem is bukott meg Chirac kormá­nya, de az ország közhangu­lata nyugtalan és elégedetlen. Egészen mostmáig eltartottak a másfél-két hónapja elkez­dődött különböző sztrájkok, a rádió és a televízió műso­rait csak éppen az ünnepna­pok alatt tudják a kiadott előzetesnek megfelelően su­gározni, de a karácsonyi és újévi üdvözletek valószínűleg megkésve kerülnek a cím­zettekhez: hiszen másfél hó­napos hátralékot kell íeldol- gozniok a nemrég még sztráj­kolt postásoknak. Januárban folytatódik a bérkövetelési akciósorozat A Figaro köz­véleménykutatása szerint a francia polgárok kétharmada borúlátó és életszínvonala további fokozatos romlását várja. A karácsonyi vásárok egé­szen más hangulatúak ma Párizsban. Brüsszelben és a többi nyugati nagyvárosban, mint az előző években. Az energiatakarékosság alatt ta­karékoskodnak a lámpafűzé- rekkel, a kivilágítással, az üzletekben, áruházakban pe­dig kevesebb a vásárló — hi­szen akit most tettek az ut­cára egy gyárból, hivatalból, az a munkanélküli segélyből nem gondolhat ajándékvásár­lásra.., Az emberek Nyugaton újabb közel-keleti háborútól is félnek, no meg attól, hogy az arab—izraeli össze­csapás még egy olajembar­gót hoz, ami pedig szinte végzetes következményekkel járna a nyugati tőkés gazda­ságra. Anvar Szadat egyipto­mi elnök a héten egy inter­júban kijelentette: „A leg­sürgősebb feladat hatástala­nítani azt a bombát, amely a Közel-Keleten robbanni készül!” Ez pedig csak a békés rendezés folyamatának felgyorsításával lehetséges, a legkézenfekvőbb módja pe­dig a genfi béketárgyalások újrakezdése. AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOK elkötelezettsége Izrael irányában szinte változatlan, így aztán egyes nyugati tő­Aziz Buteflika algériai kül­ügyminiszter, az ENSZ-köz- gyűlés 29. ülésszakának el­nöke keményen visszautasí­totta néhány nyugati dele­gátus, valamint amerikai lap részéről őt ért vádakat, hogy elnöki minőségében a Palesz­tina), a dél-afrikai és más kérdésekre1 folytatott köz­gyűlési vitákat részrehajlóan vezette, kimenetelüket „aszo­késországok próbálkoznak az arab világban a kapcsolat- felvétellel. A francia kül­ügyminiszter, Sauvagnargues Kairóban járt, Schröder volt nyugatnémet külügyminisz­ter, a CDU befolyásos veze­tő személyisége pedig Jász- szer Arafattal tárgyalt. Mindez látványosan mu­tatja az arab népek nemzet­közi súlyának növekedését Az ENSZ-közgyűlésének be­fejezésekor egyik-másik nyu­gati küldöttség, így az ame­rikai is sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a vi­lágszervezet meghívta ülésé­re és meghallgatta Arafatot, és hogy megfigyelői státust biztosított a Palesztin Fel­szabadítást Szervezetnek. Az imperialista diplomaták kro­kodilkönnyeket hullattak a- miatt, hogy — szerintük — az ENSZ a harmadik világ tagjainak és a szocialista or­szágok , .szavazógépezetévé’ ’ vált, holott ezelőtt húsz évvel még a nyugati tőkésországok engedelmes eszköze volt. Szovjet részről viszont úgy értékelték az ENSZ-közgyű- lés munkáját, hogy az elő­relépést jelentett az enyhü­lés és az együttműködés út­ján. A szocialista országok par­lamentjei ezekben a napok­ban a jövő évi népgazdasági tervet, a költségvetést vitatták meg. A tőkés világ válságje­lenségeivel szembeállítható az a pozitív kép, amely ezekről az ülésekről kialakult: An­nak ellenére, hogy a nyuga­ti válságos helyzet bizonyos területeken, bizonyos fokig érezteti kedvezőtlen hatását egyes szocialista országok népgazdaságában is, minde­nütt emelkedik az életszín­vonal, a termelés növelését írják elő a tervek. AZ EURÓPAI KOMMU­NISTA és munkásmozgalom nagy jelentőségű eseményé­nek lett színhelye a héten a magyar főváros. A budapesti Gellért Szállóban ült össze 28 európai kommunista és munkáspárt küldöttsége, hogy előkészítse a pártoknak 1975 első felében. Berlinben összehívandó konferenciáját. Kádár Jánosnak az előkészí­tő találkozó résztvevőit kö­szöntő beszédéből idézzük: „A testvérpártok közötti, kapcsolatoknak ez a formá­ja nélkülözhetetlen fóruma az elvtársi vélemény és ta­pasztalatcserének, a testvér- pártok akcióegysége erősítésé­nek.” A mostani budapesti találkozó idején az ember visszaemlékezhet az 1967 áp­rilisában Karlovy Varyban megtartott értekezletre, ame­lyen 24 párt küldöttei fo­gadtak el akcióprogramot. Amit akkor feladatként ha­tároztak meg, hét év alatt jobbára meg is valósult: az európai határok sérthetet­lenségének kimondásától a két német állam elismerteté­sén át a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályo­zásáról szóló szerződés meg­kötéséig. Most arról van szó, hogy az európai béke és biz­tonság megteremtésének és megszilárdításának további teendőit fogalmazzák meg a testvérpártok. Bizonyos, hogy évek múlva úgy tekintünk majd vissza a mostani bu­dapesti előkészítő találkozó­ra, az 1975 tavaszán Berlin­ben létrejövő értekezletre, hogy az újabb határozatok is vaiósággá váltak. cialista országok szájíze sze­rint próbálta befolyásolni”. A világszervezet székhe­lyén megtartott sajtóértekez­leten Buteflika kijelentette: őt nem lehet sem manipu­lálni, sem korrumpálni. Po­litikai jövőjét egyébként sem New Yorkban, hanem saját országában tudja csak elkép­zelni. I (Folytatás az t. oldalról.) A találkozó résztvevői ál­lást foglaltak a konferencia témájával kapcsolatos prob­lémákkal foglalkozó szemi­náriumok megrendezése mel­lett. A testvérpártok síkra- szállnak az európai államok biztonsági és együttműködé­si értekezlete zárószakaszá­nak legmagasabb szinten tör­ténő mielőbbi összehívása mellett. Kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy az európai államok biztonsági és együttműködési értekezle­tének eredményes befejezé­se és határozatainak megva­lósítása nemcsak az európai földrész valamennyi országá­nak és népének érdekeit szolgálja, de hozzájárul a tartós béke és biztonság megteremtéséhez az egész vi­lágon. Európa kommunistáinak képviselői ismételten meg­erősítették azon törekvésü­ket, hogy a célok érdekében tovább munkálkodnak a föld­rész valamennyi demokra­tikus és haladó erőinek ösz- szefogásáért A találkozón résztvevő pár­tok ismételten megerősítet­ték szolidaritásukat azokkal a kommunistákkal és más demokratákkal, akik Spa­nyolországban harcolnak Európa utolsó fasiszta rend­szerének felszámolásáért, va­lamint Ciprus és Észak-Ír­ország népeivel s mindazok­kal, akik a világ bármely részén az imperialista el­nyomás ellen, a demokrá­ciáért, a nemzeti független­ségért, a békéért és a szo­cializmusért küzdenek. Az előkészítő találkozó munkáját az egyenjogúság, a kölcsönös megértés és a pro­letárszolidaritás tzelleme je- lemezte. Pullai Árpád felszólalása Az európai kommunista és munkáspártok konferenciá­ját előkészítő budapesti ta­lálkozón szombat délelőtt felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Bevezetőben pártunk küldöttsége nevében arról szólt, hogy a találko­zón eredményes munka folyt. A küldöttségek felszólalásai az Európa sorsáért érzett mély felelősségről és a közös cselekvési készségről tanús­kodtak. Pullai Árpád ezután így folytatta: — Küldöttségünk egy kér­déssel, a szövetségekhez való találkozó viszonnyal, a tömegbázis szé­lesítésének lehetőségével kí­ván foglalkozni. Nagy súly- lyal vetődik fel: milyen erők­re számíthatnak pártjaink az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társa­dalmi haladásért vívott har­cukban. A szövetségesek körének bővítése — pártunk megíté­lése szerint — nemcsak le­hetséges. de szükséges is. Lehetséges azért, mert poli­tikánknak nincsenek önös osztálykorlátai, pártjaink a munkásosztály szolgálatán keresztül egyetemes emberi érdekeket fejeznek ki. Mivel pártjaink politikájukkal Eu­rópa valamennyi országában! a társadalmi haladásért küz- J denek, a békét védelmezi!', és erősítik, találkoznak a ] dolgozó tömegek, a széles I társadalmi erők törekvései­vel. Ez a politika megterem­ti a reális lehetőségét an­nak, hogy ne csak megtart­suk eddigi szövetségeseinket, hanem további társadalmi erők bevonásával szilárdít­suk pozícióinkat, növeljük befolyásunkat. Pártjainknak fel kell ké­szülniük arra, hogy az új kö­rülményeknek megfelelően sikerrel alkalmazhassák szö­vetségi politikájukat. Tudjuk, hogy ez nagy elvi következe­tességet, türelmet és szívós meggyőző munkát, valamint rugalmasságot igényel. A szocialista országok sike­rei, békepolitikájuk, a nem­zetközi, különösképpen az európai enyhülés újabb tár­sadalmi rétegeket közelít cél­jainkhoz és kapcsol be tö­megméretű harcunkba. Pullai Árpád felszólalásá­nak befejező részében az eu­rópai kommunista és mun­káspártok konferenciájának további előkészítő munkála­taival foglalkozott. Kifejezte pártunk készsé­gét. hogy az MSZMP — mint eddigi — internacionalista kötelezettségéből adódóan a jövőben is kész részt venni az európai kommunista és munkáspártok konferenciájá­nak további előkészítésében, és aktívan elősegíteni az 1975-ben esedékes konferen­cia sikerét; ér Az európai kommunista és munkáspártok konferenciá­jának szerkesztő bizottsága 1974. december 21-én, Bu­dapesten megtartotta alaku­ló ülését. Az elmúlt hét — az óesz­tendő utolsó előtti, 51. he­te — eseményekben gaz­dag napokat hozott Heves megyében is. A hét hő­seinek minden bizonnyal a kereskedelem dolgozóit ne­vezhetjük, akik elismerésre méltó módon állták az ün­nepi bevásárlás lázában égő vevők rohamait. Ha­sonlóképpen hatványozot­tan megnövekedett a pos­tás és a vasutas dolgozók munkája is, s ők szintén mindent elkövettek, hogy a levelek, csomagok, táv­iratok és jókívánságok, nem utolsósorban pedig az uta­sok, kellő időben — és ép­ségben — érkezzenek meg rendeltetési helyükre. Örvendetes az a tény, hogy az év vége közeled­tével más vállalatainknál és intézményeinknél szinten ■ ' zódott a munkakedv — mindenekelőtt az éves ter­vek teljesítése, illetve túl­teljesítése jegyében. Nem utolsósorban ennek is kö­szönhető, hogy az elmúlt héten néhány helyen — így az Egri Dohánygyárban és az iparcikk kiskereskedel­mi vállalatnál — már „be­fejezték” az évet, vagyis teljesítették az 1974-re előirányzott terveket. Ugyancsak az elmúlt hét fontos eseményeit jelentet­ték a további alapszerveze­ti párttaggyülések. Ezen a héten tartotta meg ez évi utolsó ülését az SZMT is. Az ülés részvevői az elége­dettség hangján szólhattak arról, hogy Heves megyé­ben kedvező eredményeket hozott a párt XI. kongresz- szusának és felszabadulá­sunk 30. évfordulójának tiszteletére indított szocia­lista munkaverseny. A szövetkezetek egyenle­tes fejlődéséről számolhat­tak be a MÉSZÖV pénte­ken megtartott küldöttköz­gyűlésén is. Elismerésre méltó, hogy az elmúlt négy év alatt megyénkben egyenletesen fejlődtek a szövetkezetek, gyümölcsöző kapcsolatokat alakítottak ki a tagokkal, korszerűsítet­ték a bolthálózatot és nö­velték az árualapot. Szintén pénteken került sor a megye „parlamentid­nek”, Heves megye Taná­csának ez évi utolsó ülésé­re. Mint arról a Népújság hasábjain is beszámoltunk, a megyei tanácsülés szá­mos fontos kérdésről tár­gyalt. így az 1975. évi költ­ségvetési és fejlesztési alap­pal kapcsolatos kérdések­ről, valamint a népesedés­politikai intézkedések nyo­mán megyénkben kialakult kedvező helyzetről. Ezen a tanácsülésen vi­tatták meg a tanácsi szer­vek működése törvényessé­gének helyzetéről és a ta­nácsi hatósági munkáról készült jelentést, végezetül pedig a népi ellenőri mun­ka eredményeit. A mai nappal pedig el­érkeztünk az „aranyvasár­naphoz”, s ettől az ünúep előtti forgalom további nö­vekedése várható. A ke­reskedelmi, postai és köz­lekedési dolgozóktól ez tó­vá -bi helytállást, megfeszí­tett munkát kíván. Annál szebb napok ígéretét jelen­ti viszont az iskolásoknak, — kicsiknek és nagyobbak­nak —, akik számára már szombattal megkezdődött a karácsonyi szünet. Nekik most egy dolguk lesz: örül*- ni a vakációnak, a pihenés­nek, gazdaságosan beoszta­ni az ajándékba kapott édességeket. Egyszóval — örülni. örülni a télnek, amely tegnap, december 2I-én, immár hivatalosan is élet­be lépett. Becky Tibor Új atom-jégtörőhajó Elkészült Lenlngrádban a százötven méter hosszú és harminc méter széles, új szovjet átom-jégtöröhajő, az Ark- tika. A 14 emeletes hajónak 1280 helyisége van. (NEpújsag—Telefoto—TASZSZ—MTI—KS) Buteflika sajtóértekezlete JCeLUntts karúeianyi ünnepeket és eredményekben yaaday h&ldűy ú j émt kínán a szövetkezet tagságának és minden kedves vásáriájának-----—------ - a füzesabonyi ÁFÉSZ igazgatósága és dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents