Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
Az 1975. évi népgazdasági terv (Folytatás az l-es oldalról) A termelés emelkedését a termelékenység növelésével kell elérni. A-z ipar ágazati szerkezetének átalakítása fő vonásaiban 1975-ben is a IV. ötéves tervnek megfelelően folytatódik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a villamos- energía-ipar (7—8 száaalék), a vegyipar (9—tO százalék), az építőanyag-ipar (kb. 7 százalék). A KGST-országokkal folytatott gazdasági együttműködés az érvényes államközi megállapodásokkal összhangban fejlődik. Fontos követelmény, hogy a nem szocialista or szágó' öa irányuló kivitel gyorsabban növekedjék, mint ebben az évben. A termelés növelésének tényleges lehetőségei a feldolgozóiparban nagymértékben attól függnek, hogy a belföldi kereslet kielégítése és a szocialista országok irányában fennálló kötele- zettsegek teljesítése mellett, a vállalatok, milyen mértékben kepesek a giazdaságos kivitel növelésére. Az a cél, hogy elsősorban azoknak a termékeknek a termelése növekedjék gyors ütemben, amelyek minden piacon jól értékesíthetők és ezáltal elősegítik a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozottságát A nemzetközi árviszonyok v" Hozása miatt, a helyesebb árarányok kialakítása érdekében, 1975. január 1-ével sor kerül az ipari termelői arak részleges módosítására is. Emellett az operatív irányítás megfelelő módszereinek alkalmazása, valamint további pénzügyi és termékforgalmazási intézkedések a termékforgalom központi szabályozásának kiterjesztése is elősegítik a rendelkezésre álló energia- és nyersanyagforrások népgazdasági céloknak megfelelő racionális felhasználását. A nép- gazdasági érdek hathatósabb érvényesítése miatt megváltoznak a szabályozás egyes, a vállalati gazdálkodást befolyásoló elemei is. építőipar Az építőiparban a termelés legalább 6 százalékos emelkedését a termelékenység fokozásával és megfelelő anyagellátással kell biztosítani. Különösen fontos feladat az állami nagyberuházások tervszerű megvalósítása. Ennek feltétele, hogy az építőipari vállalatok törekedjenek a belső tartalékok fokozott feltárására, javítsák a munka szervezettségét. MEZOGAZDASAG A terv a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos emelkedését irányozza elő. A fejlődést a mezőgazdasági nagyüzemek további erősödése, az iparszerű termelési eljárások hatékonyabb alkalmazása és bővülése, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása, a javuló anyagi— műszaki ellátás alapozza meg. A terv szerint a növénytermelés 5—6 százalékkal nő. A gabonát a kedvezőtlen időjárás ellenére megfelelő nagyságú területen elvetették, megalapozottnak tekinthető tehát a gabonatermés előirányzott növekedése. Szükséges az ipari növények vetésterületének és termés- mennyiségének, különösen a cukorrépa vetésterületének növelése, amit központi intézkedések is elősegítenek. A lakosság jobb ellátása érdekében növekszik a zöldséges gyümölcsfélék termelése is. A fejlesztés fő eszköze a legfontosabbb növények termelésének komplex gépesítése, valamint a termőképe- sebb és éghajlati viszonyainkhoz jobban alkalmazkodó növényfajták arányának növelése. Az állattenyésztés termelési'értéke 1—2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a vágóállat termelés több mint 7 százalékkal nő. Ezt a célt a meglévő állatférőhelyek bővítésével és korszerűsítésével, az ioarszerű telepek technológiájának javításával és jobb kihasználásával kell elérni. Az egv hektár mezőgazda- sági területre jutó műtrá jem mennyisége .— hatéko- nvabban számolva — 194 kg ró! 218 kg-ra nöyekszik. A fehérjetakarmány feihaszná. lás 10 százalékkal emelkedik. A műtrágyák, növényvédőszerek és a fehérjetakarmányok magas világpiaci ára miatt Igen fontos hatékonyabb felhasználósuk. KÖZLEKEDÉS ES hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítménye — a népgazdaság és a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésével összhangban — 1975-ben is dinamikusan, 6—7 százalékkal növekszik. Ennek érdekében jelentősen bővülni fog a járműállomány. A vasútnál az újabb , villamos és Diesel-mozdonyok beszerzése lehetővé teszi, hogy a korszerű vontatás részaránya elérje a 90 százalékot. Befejeződik az M 7-es út második pályája Székes- fehérvár és Balatonaliga közötti szakaszának építése. A személygépkocsi állomány kb 80 ezer darabbal gyarapszik. A távbeszélő fő- és alközpontok ka' ása mintegy 36 ezerrel I ül. A L/ ’vüSSAG ELETSZÍ N VON ALA. életkörülményei A terv 1975-ben is a lakosság életszínvonalának növekedését, életkörülményeinek javulását irányozza elő. A lakosság jövedelme döntő részben a gazdasági tevékenység eredménye és az érvényes gazdasági szabályozás alapján növekszik. Ezen felül az év közepén sor kerül az 1971 előtt megállapított alacsony nyugdijak átlagosan mintegy 10 százalékos emelésére, Folytatódik a munka- erőcsökkentés az oktatás, a közművelődés, az egészségügy és a közlekedés területén. Ä lakosság pénzbevételei 8—9 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árszínvonal növekedése írem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi áruforgalom folyó árakon számítva, közel 9 százalékkal lesz magasabb, mint 1974- ben. 1975-ben összesen mintegy 90 000 lakás épül. Állami erőből az 1974. évinél 2—3000- rel több, 37—38 000 készül eL Magánerőből — hasonlóan az ideihez — 53—54 000 lakás építésével lehet számolni. Ezen belül növekedni fog a többszintes társasházakban levő lakások aránya A kulturális ellátás keretében különösen a gyermekjóléti és diákszociális intézmények hálózata bővül. Az óvodai hálózat — elsősorban a fővárosban és a vidéki városokban — mintegy 17 000, a bölcsődei hálózat — az 1974. évi 2400-zal szemben — 3700 új hellyel bővül. A bölcsődék nagy része az új lakótelepeken épül. Az általános iskolai oktatás feltételeinek javítására körülbelül 700 új osztálytermet és 2000 diákotthoni helyet létesítenek. Jelentősen javul a napköziott- honi ellátás is. A középiskolai oktatás fejlesztésére 120 osztályterem,. 60 műhelyterem és 5000 diákotthoni hely, a szakmunkásképzés számára pedig 190 osztályterem, több mint 900 tanműhelyi és 3000 tanulóotthoni hely létesül. A középiskolákba 61 000 _ első éves tanulót, a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatára . közel 16 000 első éves hallgatót vesznek fel. Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a gyógyintézeti ágyak száma kb. 2000-rel nő. Fejlődik a járóbeteg-ellátás is. Közel 100 új általános és gyermekorvosi körzetet szerveznek. A szakorvosi rendelési idő kb. napi 600 munkaórával növekszik. BERUHÁZÁSOK A beruházások az anyagi és pénzügyi forrásokkal összhangban, a nemzeti jövedelemmel közel azonos ütemben növekednek, A terv a szocialista szektor beruházásaira 1975-ben 129—130 milliárd forintot irányoz elő. Az eszközöket elsősorban a folyamatban levő beruházások gyors és tervszerű megvalósítására kell koncentrálni, különösen nagy figyelmet fordítva a termelő célú nagy- beruházásokra. Ezért fontos feladat a beruházások műszaki-gazdasági előkészítésének javítása, a szervezettebb együttműködés a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és a gépszállítók között. A termelő ágazatokban leggyorsabban azok a beruházások növekednek, amelyek az energiaellát;is fejlesztését, valamint az élelmiszeripari- mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztését szolgálják. A IV. ötéves terv céljainak megfelelően a beruházások átlagos növekedésénél gyorsabb lesz a nem termelő ágazatok beruházásainak növekedése. Ezen belül is központi feladat a lakásépítés, a személyi szolgáltatások és az egészségügyi- szociális ellátás fejlesztése. KÜLK ERESKEDELMI FORGALOM Nemzetközi gazdasági kapcsolataink a népgazdaság szükségleteivel összhangban, elsősorban a szocialista országokkal megvalósuló együttműködés további szélesítésével fejlődnek. A szocialista országokkal az államközi egyezményekben rögzített előirányzatok szerint kell a külkereskedelmi tevékenységet folytatni. Ez lehetőséget ad arra, hogy a behozatal a kivitelnél gyorsabban növekedjék. Bővülnék az együttműködés különböző formái, a termelési kooperációk, a közös fejlesztések, szélesedik a szocialista integráció. Számolunk azzal, hogy gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal Is erősödni fognak. Biztosítani kell, hogy a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel és a behozatal összhangban legyen a külkereskedelmi egyensúly fokozatos javításának követelményeivel. Ez a termékek exportképességének jelentős növelését és aktív külkereskedelmi munkát követel. ★ A népgazdaság 1975. évi tervének előirányzatai reálisak. Megvalósításuk azonban a gazdálkodás hatékonyságának lényeges javítását követeli. Arra van szükség, hogy a vállalátok, szövetkezetek, tanácsok és intézmények, ezek vezetői és minden dolgozója segítse elő a tervben foglalt közös célok végrehajtását. (MTI) Kongresszusi rminkaversenyben 2,9 milliós túltelj entte* A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat káli üzemében tizenhárom szocialista brigád csatlakozott ahhoz a kongresszusi munkaversenyhez, amelyet a Rákóczi Ferenc aranykoszorús brigád tagjai hirdettek meg. A kongresszusi munkaverseny máris jelentős eredménnyel járt: a tervezett 50,3 millió forintos termelési tervet eddig 53,2 millió forintra teljesítették... Az üzem dolgozói jelenleg egy 53 vagonos borsószállít- mányi tisziüanak, s készitenk elő szovjet exportra. A munka egyik fontos része óriumi vizsgálat. Az Augusztus 20. brigád két te.,. ,ien Katalin és Kozma Mária a borsó tisztaságát, nedvességtartalmát és csíraképességét vizsgálja.' Modern gépek segítik az ember munkáját, nem kell a hagyományos módon zsákolniuk az itt dolgozóknak. (Foto: Puskás Anikó.) Erősödött a párttagság felelőssége, kritikai szemlélete Beszélgetés Lévai Ferenccel, a megyei pártitizoltság osztályvezetőjével Megyénk pártalapszerveze- teiben befejeződtek a beszámoló taggyűlések, melyeken a kommunisták, az alapszervezetek vezetői értékelték, elemezték az elmúlt négy esztendő munkáját. Lévai Ferencet, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét arra kértük, hogy összegezze a taggyűlések tapasztalatait. — Megyénk területén a beszámoló taggyűlések nyugodt, jó politikai légkörben zajlottak le. A hangulatot a bizakodás, a kellő aktivitás és a politizáló készség jellemezte, hiszen a párttagoknak mintegy 25 százaléka szólalt fel, mondott véleményt. A kommunisták döntő többsége egységesen ítéli meg a társadalmi, a politikai, az ideológiai élet fő tendenciáit, a beszámolókat és a viták alaphangulatát eszméink képviselete, a politikai céljainkkal való egyetértés, azonosulás és a tudatos aktivitás jellemezte. Általános vélemény, hogy politikánk kiegyensúlyozott és következetes a célok és feladatok megfogalmazásában, a végrehajtás megszervezésében és a . végrehajtás ■ ellenőrzésében. A párttagság a politika helyi megvalósítását is eredményesnek és megfelelőnek értékeli. —- A taggyűlések alapdokumentumai a beszámolók voltak Talán erről néhány szót — Az alapszervezeti vezetőségek a beszámolókat kollektív munkával készítették. Beépítették ebbe a taggyűlést megelőző pártcsoport-érte- kezletek tapasztalatait, és természetesen kellően hasznosították az éves beszámoló taggyűlések anyagát is. Általában azt mondhatom el, hogy a beszáfnolók tárgyilagosan és kritikusan adtok szamot az elmúlt négy év tevékenységéről. Pozitívan értékelték az alapszervezetek tevékenységét, az elért eredményeket, de önkritikusan szóltak a hiányosságokról is. A beszámolók többsége alapvetően fejlődőnek ítélte meg az alapszervezeti munkát, a kommunisták tevékenységét és magatartását. — Az elmúlt időszakban egyik kiemelkedő feladat volt mindenütt az alapszervezeti munka színvonalának további emelése. Ez miképpen valósult meg? — Azt mondhatom, hogy mindenhol tudatosabbá vált a politikai munka tervezése, rendszeresebb és tartalmasabb lett a szervezeti élet. A vezetőségek igényesebbek lettek a saját és a párttagok munkájával szemben. Nagyobb gondot fordították a taggyűlések szervezeti és tartalmi előkészítésére. Sokrétűbbé vált a gazdasági, a hivatali, a tömegszervezeti vezetők beszámoltatásának módszere. A helyenként tapasztalható gondok ellenére az alapszervezeti vezetőségek kollektivitása erősödött, fokozódott önállóságuk, kezdeményezőkészségük. Jelentős mértékben javult a pártcsoportok tevékenysége, egyre nagyobb szerepet játszanak a politikai nevelő és mozgósító munkában. A teljesség igénye nélkül — még azt emeiem ki, hogy a párttagság több mint kétharmadának van pártmegbizatása, továbbá, hogy az alapszervezetek körültekintőbben, céltudatosabban választják lei és tűzik napirendre működési területük legfontosabb politikai problémáit, gondjait, valamint azt. hogy hatékonyabbá vált a határozatok végrehajtása. ellenőrzése. A zt is meg Kell azonban mondani, hogy a fejlődés e területen igen lassú. — Teljes körképet lehetetlen adni a taggyűlésekről, az ott felmerülő kérdésekről. Mégis arra kérjük, néhány olyan főbb kérdést emeljen ki, amelyek különösen fog- lalkoztaták a párttagságot. — Az alapsaervezetek igen nagy figyelemmel és körültekintéssel foglalkoztak a munkásosztály politikai, gazdasági, kulturális és szociális heíyztét érintő kérdésekkel, kiemelve, hogy a munkásosztály politikai befolyásának még tovább szükséges erősödnie. Igen nagy súlyt kaptak mindenhol az ifjúság-, a nő- és a káderpolitikái kérdések. Ezek kapcsán felmerült, hogy a pártalapszer- vezeteknek még többet kell foglalkozniuk a fiatalok nevelésével. A párttagok felvetették, hogy nem mindenhol történtek kellő erőfeszítések a nők munkakörülményeinek javítására, a szolgáltatások körének, színvonalának emelésére, s az is elhangzott, hogy a káderpolitikai munka hatékonysága még nem mindenhol kielégítő. Ugyanakkor elismerően nyugtázták azokat az eredményeket, melyek a különböző határozatok. alapján születtek. — A taggyűléseken nyilván .kritikai vélemények is elhangzottak — egyes jelenségekkel szemben. — Természetesen. A kommunisták nagyon őszintén és nyíltan szót emeltek egy sor kérdésben. Nyilvánvaló, hogy egy interjú keretein belül nem lehet mindenről szólni, de elmondhatom, hogy bírálták az üzem- és munkaszervezés javítására hozott határozatok végrehajtásánál tapasztalható esetenkénti közömbösséget. néhol a fegyelmezetlenséget. Több helyen szóvá tették, hogy következetesebben keü fellépni a népgazdasági érdekéket megsértőkkel szemben. Felvetődött, hogy egyes vezetőknél kifejlődött az úrhatnámság, a gőg, az átlagostól eltérő, esetenként kirívó életvitel s ez ellen nem mindig lépnek fel kellő eréllyel. A kommunisták szóvá tették azt is. hogy az üzemi demokráciát még mindig igen sok formális elem tarkítja s a munkásokat a demokrácia gyakorlására fel kell lcészítenL — Napjainkban igen fontos az alapszervezetek gazdaságszervező és irányító tevékenysége és e tevékenység színvonalának emelése. E kérdéssel miként foglalkoztak a beszámolók, a hozzászólások? — Az alapszervezetek gazdaságszervező és irányító tevékenysége, valamint az adott terület gazdasági fejlődésének értékelése megfelelő arányban szerepelt a beszámolókban és a hozzászólásokban. A megjegyzések elsősorban az üzem- és munkaszervezésre, a szocialista munkaversenyre, a munkahelyi légkör elemzésére irányultak. Igen sok helyen megfogalmazódott, hogy rendszeresebben kell kikérni a dolgozók véleményét és az is, hogy következetesebben szükséges ellenőrizni a gazdaságpolitikai határozatok végrehajtását. A mezőgazdasági üzemekben nagy eredményként könyvelik el a garantált bérezésre való áttérést, az éleb- és munkaörül - mények javulását. Támogatják a szakosodásra, a gazdasági társulások létrehozására irányuló törekvéseket. — Miként foglalkoztak a beszámolók az alapszervezetek ideológiai- politikai tevékenységével? — Azt lehet elmondani, hogy e tevékenység elemzése során a beszámolók: igen nagy teret szenteltek a különböző pártoktatási formák értékelésének. Több helyen felvetődött a kispolgári nézetek és a vallásos világnézet elleni harc szükségessége, s az is, hogy a helytelen nézetek milyen gondokat okoznak. Hiányosságként lehet elmondani, hogy az alapszervezetek jelentős részében a kérdést formai oldalról közelítették meg, a pártoktatás számszerű jellemzőit gyűjtötték össze és nem foglalkoztak a tagság tudati színvonalának elemzésével, a kommunistákat foglalkoztató ideológiai, kulturális kérdésekkel. — Milyen határozatokat hoztak a taggyűlések? — Az alapszervezetek konkrétan kijelölték feladataikat és a határozatok e tennivalók megvalósítását célozzák. Természetesen nehéz lenne listát készíteni a határozatokról, hiszen azok eléggé eltérőek, de leginkább a testületi tevékenység hatásfokának növelésére, a párttagok munkájának megszervezésére, a politikai nevelőmunka javítására, az ellenőrzés fokozására irányítják a figyelmet Végezetül azt szeretném elmondani, hogy mind a beszámolók, mind. a hozzászólások, mind pedig a határozati javaslatok tat tükrözik, hogy az alapszervezetek munkája színvonalasabbá vált a párttagság felelőssége és kritikai szelleme erősödött. Az alapszervezetek munkája jól szolgálta a X. kongresszus határozatainak megvalósítását és a XI. kongresszus előkészítését. Az eddigi munka kellő alapot teremt ahhoz, hogy kommunistáink az egyre növekvő feladatokat is sikerrel megoldják — fejezte be Lévai Ferenc. Kaposi11 event« 1974. december 22, vasárnap
