Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

I >jlä@ imoimmm, egyeswimu AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 299. szám ARA: 1,— FOR! NTT 1974. december 22„ vasárnap Az 1975. évi népgazdasági terv A Minisztertanács Tá’ékoztatási Hivatala közli; A Miniáfctertanács megtár­gyalta és jóváhagyta a nép­gazdaság fejlesztésének 1975. évi tervét, amelyet az 1974- ben elért gazdasági fejlődés­re alapozva a kialakult bél­és külgazdasági feltételek, valamint a IV. ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljai­nak figyelembevételével dol­goztak ki. A népgazdaság 1974-bett dinamikusan fejlődött, a gazdasági növekedés üteme az elmúlt évinél és a terve­zettnél is gyorsabb volt. Ja­vult a termelés szerkezete, emelkedett a munka terme­lékenysége. A nemzeti jöve­delem mintegy 6 százalékos növekedése teljes egészében a termelékenység javulásá­ból adódott. Meggyorsult s nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése. Túlteljesültek a terv élet­színvonalpolitikai céljai, a tervnek megfelelő mérték­ben nőtt a beruházási tevé­kenység. Tovább bővültek külkereskedelmi kapcsola- , ‘iáink. A népgazdaságot 1974-ben ti tőkés világgazdaság zava­rni és a meggyorsult inflá­ció miatt kedvezőtlen külső hatások érték. Meggyorsult infláció miatt kedvezőtlen külső hatások érték. Az importált termé­kek árszínvonala jóval gyor­sabban nőtt, mint az expor­tált termékeké, és az ebből adódó cserearányromlás je­lentős népgazdasági veszte­ségeket okozott. Az ipari termelés ' 1974- ben a tervezett 6 százalék­kal szemben várhatóan 8 százalékkal lesz több az 1973. évinél. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és a kohászat termelése nőtt. A munka termelékenysége kö­rülbelül 7 százalékkal emel­kedett. Jelentős a szerepe az sredeményekben a szocialis­ta brigádmozgalomnak és a párt XI kongresszusa, va­lamint a hazánk felszabadu­lásának harmincadik évfor­dulója tiszteletére kibonta­kozott munkaversenynek, amely a termelés növekedé­sét, a munkaszervezés javu­lását, a termelékenység emelkedését egyaránt segí­tette. Az eredmények mellett tar- pasztalhatók voltak kedve­zőtlen jelenségek is: a több­lettermelés egy része nem felelt meg a szükségletek­nek; indokolatlanul nagy volt a készletnövekedés; az anyagimport, főleg a tőkés anyagimport az exportnál gyorsabban nőtt; növeked­tek az állami támogatások iránti igények. Mindez azt is jelzi, hogy a termelés szerkezetének változtatása nem haladt & kívánato® ütemben. Az építőipari termelés nö­vekedése az éves tervben előirányzott 4 százalék he­lyett mintegy 5 százalék volt. Ezen belül az építőipari vál­lalatok és szövetkezetek tér ;-ve V: eb R s?áza­k- ■’ A bér b a.si építke­zések összes- íkben elérték a tervben előír' nyzottat, a naev'.y’.ruh ázások ki vitel ezé- *ébsn azonban jelentős az elmaradás. A mezőgazdaság eredmé­nyei kedvezőek. A termelés 'ssüavímalffl Mintegy S—6 szár. zalékkal meghaladja az 1973. évi szintet. A gabonatermelés kielégí­ti a lakosság kenyérgabona­szükségletét, fedezi a meg­növekedett állatállomány ta­karmányellátását és expor­tot is lehetővé tesz. Tovább nőtt az ipari növények és a burgonya vetésterülete. A kedvezőtlen őszi időjárás azonban jelentős terméski­esést, illetve minőségromlást okozott. Emiatt cukorterme­lésünk nem éri el a várt szintet. Zöldségfélékből és gyümölcsből a tavalyihoz ha­sonló mennyiség termett, a bortermés jóval kevesebb az előző évinél. Az őszi beta­karítási munkákat hatható­san segítette a termés meg­mentéséért kibontakozott tár­sadalmi összefogás. Az állattenyésztés terme­lési értéke 8—9 százalékkal haladja meg a múlt évik Különösen a sertéstenyész­tés és a sertéshústermelés nőtt erőteljesen. A szarvas­marha-tenyésztésben az 1973-ban megindult fejlődés folytatódott Ä közlekedés területén a termelés és az áruforgalom dinamikus emelkedése meg­növelte az áruszállítás irán­ti igényeket. Ezeket — főleg az őszi csúcsidőszakban — a közlekedési vállalatok nagy nehézségekkel, különleges intézkedésekkel tudták csak kielégíteni. A vasúti közle­kedésben a korszerű Diesel és villamos vontatás részará­nya 88 százalékra növekedett. Befejeződött a Szob—Buda- pes—Lökösháza vasútvonal teljes villamosítása. Tovább bővült és korszerűsödött a vasúti és közúti vállalatok járműállománya is. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1974-ben di­namikusan, az előző évinél és a tervezettnél is gyorsab­ban emelkedett.' Ebben nagy szerepe volt a központi bér- és szociálpolitikai intézkedé­seknek. A fogyasztói árszín­vonal növekedése éves át­lagban nem haladta meg a tervezett 2 százalékot. Igya lakosság egy főre jutó reál- jövedelme 5,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 4,5 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása 6 százalékkal több, mint 1973- ban. A kiskereskedelmi forga­lom folyó áron 10 százalék­kal nagyobb, mint az előző évben. Az áruellátás alap­jában kiegyensúlyozott volt. Az ipar alapanyag-ellátásá­nak nehézségei azonban a fogyasztói piacon is éreztet­ték hatásukat (vegyicikkek­ből, építési szerelvényáruk­ból stb. időnként hiány volt). Elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt egyes idősza­kokban nem volt kielégítő a zöldség- és gyümölcsellátás sem. Az év során. — a célul kitűzött 85—86 ezer lakás­sal szemben — 88—89 ezer lakás építése fejeződik be. Ezen belül állami erőből összesen mintegy 35—36 ezer lakás épül. A beruházási tevékenység az év folyamán fokozatosan növekedett, az éves ráfordí­tás a tervezett 118—119 mil­liárd forint körül várható. A beruházások volumene 6 —7 százalékkal felülmúlja ugyan az előző évit, de ezen belül az egyedi nagyberuhá­zásokra fordított összeg a tervezett alatt marad és csak kis mértékben haladja meg az 1973. évi színvonalat. A külkereskedelmi forga­lom 1974-ben is dinamiku­san, a tervezettnél gyorsab­ban növekedett. A külke­reskedelem a KGST-orszá- gokkal folytatott áruforga­lomban mind a kivitel, mind a behozatal tervét túlteljesí­tette. A nem szocialista or­szágokkal folytatott külke­reskedelem — nagyobbrészt a jelentős áremelkedések következtében — lényegesen felülmúlja a tervezetettet. A tőkés piacokon nagymérté­kű volt az árak, elsősorban az importunk jelentékeny részét kitevő kőolaj, olaj- és vegyi termékek és nyers­anyagok árának emelkedése. Ugyanakkor exportterméke­ink árszínvonala jóval sze­rényebb mértékben nőtt. Az árak alakulása és a behoza­talnak a kivitelt meghaladó növekedése miatt, a tőkés országokkal folytatott külke­reskedelmünk egyenlege passzív. Az 1975, én fér? céljai A népgazdaság 1974-ben a tőkés piaci tényezők okoz­ta nehézségek ellenére, ösz- szességében eredményesen fejlődött. Az elért eredmé­nyek megfelelő alapot nyúj­tanak ahhoz, hogy a munka hatékonyságának további céltudatos növelésével gaz­daságunk fejlődését 1975- ben is biztosítani tud­juk. Számítani kell azon­ban arra, hogy a tőkés világgazdaság válságjelensé­gei nem szűnnek meg éj ezek gazdaságunkra tovább­ra is kedvezőtlenül hatnak. A fő feladat 1975-ben a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Ezér a n eriz ti jöved ’m din­es növekedését fenntart­va a fogyasztás ős a fe- • » az 1974. évin. i csak Lassabban növelhető. Meg kell gyorsítani a ter­melés szerkezetének átala­kítását, fokozni kell a min­den piacon gazdaságosan ér tékesíthető termékek terme­lését, csökkentve, illetve megszüntetve a gazdaságta- trnifl ivKrmgOJité.. A gazdánrm­dás minden területén növel­ni kell a munka hatékonysá­gát és általánossá kell ten­ni az energiával, anyaggal és pénzeszközökkel való, ésszerű takarékoskodást. Főiiib előirányzatok 1975-ben a nemzeti jöve­delem volumene 5—5,5 szá­zalékkal, a nemzeti jövede­lem belföldi felhasználása 3—3,5 százalékkal emelke­dik. Ezen belül a lakosság anyagi fogyasztása kb. 4 százalékkal, a szocialista szektor beruházása 5—6 szá­zalékkal növekedhet Mérsé­kelni ke’l a készletek, növe­kedésén-; :k ütemét IP AB 1975-be a terv az ipar termelés o százalékos nőve lését irányozza elő. Ez a fej­lődés megfelel a IV. ötéves tervben előirányzott éves át­lagos növekedési ütemnek (Folytatás s & oldalon) Befejeződött a testvérpártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó Kép az ülésteremből; az európai kommunista és mun­káspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó­járól. (MTf-foto — Fénves Tamás fe!v. — KS) A szovjet küldöttség (jobbról): B. Ny. Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizott­ság titkára, a szovjet küldöttség vezetője, (jobbról a máso­dik) K. F. Katusev, a kb titkára. (MTI-foto — Szebellédy Géza felv. — KS) Közleményt adtak ki arról, hogy az európai kommunista és munkáspártok 1974 októ­beri varsói konzultatív talál­kozóján létrejött megegyezés­nek megfelelően december 19—21-én előkészítő találko­zóra került sor Budapesten. A közlemény hangoztatja; a budapesti találkozón meg­állapodás született az európai kommunista és munkáspár­tok konferenciája szerkesztő bizottságának létrehozásáról, amelynek munkájában vala­mennyi testvérpárt részt ve­het. A bizottság maga szerve­zi munkáját figyelembe véve a varsói és a budapesti ta­lálkozó véleménycseréjét és eredményeit. A testvérpár­tok felkérésére a Német Szo­cialista Egységpárt vállalta a bizottság összehívásával és munkájával kapcsolatos fel­adatok ellátását. (P (Folytatás a 2. oldalon.) {Egymás kost — éssintén A téma nem volt isme­retten; az utóbbi he­tekben több fórumon került megvitatásra a jövő esz­tendő gondja-baja, terve. Ennek a témának volt tör­vényerejű összefoglalója az országgyűlés téli ülésszaka, amelyre a legmegfelelőbb jelző: az őszinteség lehet. Ma már ehhez nem kell vastaps, de az ember az őszinteséget mindig értéke­li, mert éppen az egymás közötti nyíltság, a gondok közös megvitatása produ­kálja az igazi eredménye­ket is. Manapság a világ­ban egyre-másra jelentkez­nek a mindennapokat ér­zékenyen érintő problé­mák. Fittől természetszerű­leg mi sem vagyunk men­tesek. De ugyanakkor hoz- zá kell tennünk, hogy ami a nyugati hétköznapokra jellemző, az nálunk sok­kal mérsékeltebben jelent­kezik, azon egyszerű tény­ből adódóan, hogy a szo­cialista világrendszer e kölcsönösség elvén enyhíti '• a jelentkező gondokat. ; A pénzügyminiszteri ex- i pózéban elhangzott, hol ; szorít a cipő, hol kell ta- ‘ karékoskodnunk, hol kell ; és hogyan felülbírálni ön- \ magunkat, hol kell javíta- ; ni, vagy éppen mi a leg- j jobb módszer a további , munkához. De az expozé [ mondott mást is, s ez meg- nyugtató különbséget jelen- ; tett rendszerünk. javára. ! Nem közömbös például, hogy a gondok mellett —, amelyek gazdasági egysé­genként komoly formában is jelentkeznek, s amelyek felhívják a figyelmet a ja­vítanivalóra —, mégis van erőnk és lehetőségünk olyan intézkedésekre, ame­lyek az embert, szocialista társadalmunk polgárait se­gítik, szolgálják. A pénzügyminiszter által bejelentett szociális intéz- 1 kedések ékesszólóan beszél- ; nek erről. Ügy is fogalmaz- '• hatnánk: az országgyűlé- ; sen a problémák felsorolá- sa mellett jó helyet kapott ; az a rész is, ahol az állam I bejelentette: hogyan tud és ; akar segíteni. Ezt természe­tesen kiegészítette azzal az ésszerű és indokolt kíván­sággal is, hogy hol kéri az állampolgárok segítségét. A : lényeg tehát a közös mun­ka, a közös, inkább sza­vak nélküli, de a tettekkel ékesszólóbb bizonyíték, amely a szocialista építő­munka további alapját ad­ja. 11 z, hogy „közös”, nem ~ véletlenül szerepelt gyakran az országgyűlésen. Mert az eredmények közö­| sek itthon is, és közösek a szocialista országok nagy £ családjában is. ^ | Kátai Gáton ; év számvetése Jubxeumi közg>űlés a demjéni Haladás Tsz-ben Negyedszázaddal esselőM egy decemberi napon 14 demjéni család összefogott és közös elhatározás után tér melőszövetkezetet alapított. \ kisközség határában a koriban mindössze 110 ho ovi területen kezdték meg közös gazdálkodást Mégis volt az alapja a később m gész községet magába te nörítő, újjászervezett sző •etkezetnek. Huszonöt év eredményeit méltatták szombaton délelőtt a demjéni szövetkezet tagjai a községi pártházbaa psnde­aett Jubileumi közgyűlésen. Fodor József, a közös gazda­ság elnöke mondott ünnepi beszédet. Felidézte a 25 esz- ndő nehézségeit és sikereit, í j.mutatott, hogy a szövet­et 1959-es újjászervezése i komoly fejlődést ért ei i őlőből például a korábbi- >z képest 12 szeresére, ga inából pedig háromszorosá a nőtt az átlagtermés. Ezt nagyarányú gépesítéssel, az agrotechnika tökéletesítésé­vel, eb a szakemberek szá­mának növelésével érték el. A kedvező etre&oéqgek alag* Jási évről évre emelkedik ti szövetkezet közös vagyon® és ezzel együtt a tagság jö­vedelme is. A mp": mlékezés után a közös gazdaság elnöke ju­talmakat adott át. Az alapí­tók. közül Dián JOr.sif és isztrek Flórián „K raelőszövctkezeti tzj’ kitün­tetést. Mező Sá dór és Erdé­lyi Sándor pedig pénzjutal­mat kapott. Három elhunyt, alapító tag özvegyét ugyan­csak pénzjutalomban része­síúsurn. t

Next

/
Thumbnails
Contents