Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-17 / 294. szám

* KŐlQ'MBÍA «luKo» •Piuu BRAZÍLIA AMERIKA ■Qiimbot«® \-\ ■ A.Cerro «* \i*'r Lw A P«ro <~ J2 l Ca»apalca«*J'-a OoyalQ , Limai® Ä fHuancayo^ \ «Lircay 'S. *Cuico ■e M.T tT“”* y~ ® Vaskohastat'v a S3 Sílnesféinkohás7aK^#Mjrcori8 tt)é ifi Vegyipar — »Ateiju “ . —Moilendot Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Ffilsértfi hangok Az Európai Biztonsági Konferencia immár nap-; jaink realitása. Minden ellenkező előjelű próbálkozása ellenére a szocialista országoknak ez a javaslata ist olyan népszerűnek bizonyult világszerte, hogy a nyu­gati kormányok sem zárkózhattak el előle. A képlet? ma is igaz. Változatlanul vannak fékezési kísérletek, de j a konferencia létezik és halad Vannak azonban „atlanti” személyiségek, nem is j akármilyen pozícióban, akiknek ez a sebesség is több,; mint gyors, és akik ma sem tettek le arról az eredeti! célkitűzésükről, hogy megtorpedózzák a konferenciát. Joseph Luns, a NATO főtitkára, mint a moszkvai i Pravda hétfői száma emlékeztek erre, a minap adott; olyan nyilatkozatot, amely bizony kimeríti az akna-! munka fogalmát. A főtitkár nemcsak azt jelentette ki, hogy nem hisz ! a jelenlegi második szakasz meggyorsításának lehetősé- j gében, hanem azt is, hogy a harmadik — befejező —< szakasz megtartását sem tartja keresztülvihetőnek. Ez; a kitétel mintegy betetőzése azoknak a fülsértő han-j goknak, amelyek az utóbbi időben, sajnos, mind gyak- < rabban hallatszanak az atlanti főhadiszállás kömyé-í kéről. A tőkés világot sújtó gzdasági problémák ismereté-? ben az lenne a logikus, hogy minden anyagi és egyéb í erőforrást a gondok leküzdésére mozgósítsanak. Egyes| körök azonban a másik, lejárt „megoldást” választják: kardcsörtetéssel, hisztériakeltéssel, a „külső veszély” emlegetésével elterelni a figyelmet a nagyon is létező? .belső gondokról. Ettől azonban a gondok nem tűnnek el, mint ahogy; megmaradnak a szervezet olyan új dilemmái is, mint aí portugál változások, a török—-görög ellentét kiélező-; l dése. „Bizonyos NATO-köröknek az enyhülés szabotá- \ lására irányuló kísérletei — írja a Krasznaja Zvezda! című szovjet lap — feltétlenül óvatosságra inti Európa? és a világ népeit.” Egyiptom elutasítja Israel ajánlatát Egyiptom kategorikusan el­utasítja Rabín miniszterel­nöknek azt az ajánlatát, hogy kössön elkülönített megállapodást Izraellel — írja az A1 Ahram."— Egyip­tom csupán olyan békés meg­oldást fogad el, amely egyér­telmű a közel-keleti válság átfogó rendezésével. 'Egyip­tom ugyancsak elutasítja azt az elképzelést, amely szerint Izrael később külön-külön tárgyalna a többi arab or­szággal Rabln miniszterelnök leg­utóbbi nyilatkozataiból ki­tűnik — mint erre Fahmi egyiptomi külügyminiszter is rámutatott —, hogy Izrael még mindig képtelen a kö­zel-keleti realitások felis­merésére és tudomásul véte­lére. Fahmi egyiptomi külügy­miniszter legutóbbi nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy Izraelnek előbb-utóbb el kell ismernie a Palesztinái Fel­szabadítást Szervezetet a Pa­lesztinái nép törvényes kép­viselőjeként, miként azt az ENSZ-kÖzgyülés 29. üléssza­ka tette történelmi jelentősé­gű határozataiban. Az amerikai—izraeli törek­vések rövid távú célja az arab egységfront megbontá­sa oly módon, hogy az egyik arab államnak ajánlatokat tesznek, miközben figyelmen kívül hagyják a többieket — vélekedik, az Egyptian Ga­zette. — A béke elérése csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttes erőfeszíté­sei révén lehetséges. Clj tó via tol az INTRANSZMAS előtt Hétemeletes, modem iro­daház magasodik a körülöt­te már-már falusiasnak lát­szó szófia; házak fölé. A be­járatnál üvegtábla, amelyen á budapesti látogató anya­nyelvén olvashatja; IN- TRARZMAS Bolgár—Magyar Társaság • • • Aminthogy a szófiai látogató is anya- nyelvén olvashatja ugyanezt Budapesten azon az Alkotás utcai házon, amely ugyan­csak magasan néz el a Dé­li pályaudvar környéke fe­lett, s hatalmas betűkkel hirdeti': INTRANSZMAS. — Gyakran megkérdezték tőlem nyugati vendégeink — mondta egyszer Jl)a Dzsaga- rov, a közös vállalat első, már leköszönt vezérigazga­tója —, hogy miért éppen Magyarországgal társult Bul­gária az INTRANSZMAS megalakításához? Erre persze néni könnyű válaszolni. Egy­szer úgy vágtam ki magam, hogy visszakérdeztem az il­letőt*: ön .miért, .éppen a fe­leségét vette el? Hiszen bi- - zonyáya udvarolt más lá­nyoknak is... Nos; ennek a válasznak az igazi csattanója az, hogy Uzsagarov elvtárs felesége — magyar. Ma már igencsak szónoki­nak hat a kérdés: mi is az INTRANSZMAS ? Egyre töb­ben jegyzik meg, hogy az üzemen ■ belüli anyagmozga­tás és raktározás korszerű eszközeinek, gépeinek és géprendszereinek fejleszté­sével (megtervezésével, ki­kísérletezésével, kivitelezé­sével) foglalkozó vállalat. Az utóbbi időben a sajtóban is egyre több szó esik róla, mert iparunk fejlettségi szintje ráirányította a figyel­met az. anakronizmusra: Ma­gyarországon még mindig egymillió ember foglalkozik anyagmozgatással és raktá­rozás-sík s hasonló a hely­zet B riában és a többi szocial !.:••■.a országban is. Az anyagmozgatás gépesítése és .automatizálása tehát renge­teg embert, szabadíthat fel a munkaerőgondokkal küszkö­dő ágasatok számára. Ezt látták .eláré a két ország g Kfgg ISIS, december 17» kedd vezetői, amikor — éppen tíz évvel ezelőtt,, 1964 őszén — megállapodtak a közös társaság életre hívásában. Es az INTRANSZMAS a következő tavasszal már el is kezdte hasznos működé­sét. — Nagyon eredményes volt ez az évtized — mon­sége, előrehaladt közöttük a szakosodás. Á szófiai rész­leg, amely továbbra is a vállalat székhelyének szá­mít, a nagy teljesítményű szállítószalagok, szállítópá­lyák és berendezések terve­zésére szakosodik, a mi pro­filunk pedig a gépesített magas raktárak, erőművi daruk tervezése és kivitele­zése. Mindez meggyorsítja a műszaki fejlesztést, s min­den reményünk megvan ar­ra, hogy következő évtize­dünk még sikeresebb lesz. Nagy Károly Hírek— képekben Huszar Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével Kubában járt kormányküldöttség december 15- én hazaérkezett. A képen: Czlnege Lajos honvédelmi mi­niszter fogadja Huszár Istvánt a Ferihegyi repülőtéren. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese a Par­lamentben fogadta a Laoszi Ideiglenes Egységkormány ha­zánkban tartózkodó gazdasági küldöttségét. Képünkön: Bor­bándi János és South Petrasy laoszi gazdasági és tervezési miniszter, a delegáció vezetője. Edward Gierek, • a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára fogadta az Osztrák KP küldöttségét. A képen: Edward Gierek az OKP elnöke, Franz Muhri társaságában. (Népújság-telefoto — CAF—MTI—KS) Elutazott a kínai küldöttség BUKAREST Bukarestből hazutazott .a Kínai Népköztársaság gaz­dasági kormányküldöttsége. A látogatás során aláírt 1975. évi román—kínai áru­forgalmi és fizetési egyez­mény az árucsere-forgalom jelentős növelését irányozza elő. NAIROBI: x Agyhártyagyulladás- és ko­lerajárvány pusztít Kenya, több körzetében. Vasárnapi jelentések szerint a betegsé­gek következtében eddig több mint ötven személy vesztette életét. A kenyai ha­tóságok minden nyilvános összejövetelt betiltottak, és elrendelték a bárok és szó- . rakozóhelyek bezárását is. ★ BUDAPEST: Fock Jenő. a Miniszter- tanács elnöke táviratban fe­jezte ki részvétét Huari Bu- mediennek, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saság Forradalmi Tanácsa és I Minisztertanácsa elnökének abból az alkalomból, hogy Ahmed Medeghri, Algéria belügyminisztere, a forradal­mi tanács tagja tragikus hir­telenséggel elhunyt. ★ DJAKARTA: A djakartai rádió vasárna­pi közlése szerint 20 személy vesztette életét és többen megsebesültek annak folytán, hogy Szumátra déli részén a folyóba zuhant egy autóbusz. ★ BOSTON: A bostoni rendőrség szom­baton rátámadt eny több ezer főből álló tüntető menetre, amelynek részvevői a faji megkülönböztetés ellen tilta­koztak. A hatóságok meg­akadályozták, hogy a menet a város legelőkelőbb üzleti- negyedén keresztül vonuljon-:,, s a tüntetők közül többet ler. tartóztattak. LIMA: A perui kormány szómba-• ton bejelentette, hogy jövő márciusi hatállyal államosít-«' ?' ja az országban működő va­lamennyi magánkézben levő ? nemzetközi telex- és távíró-* f szolgáltatást. A , kormány .dekrétumának érteimében a : perui állami ügjhiöi^ségek sajátítják a külföldi tór-^0-' saságök tulaj döiiäft. ★ BELGRAD: Tito, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi. Köztársaság ei- : nöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének elnöke táviratban mondott köszöne­tét- Kádár Jánosnak, Loson-,, czi Pálnak és Fock Jenőnek; a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából küldött jókíváh-' ságaikért. Az INTRAi SZMAS-székház a budapesti Alkotás utcában. (MTI Foto — Balassa Ferenc felv. — KS) dotta Jeney István mérnök, a vállalat vezérigazgató-he­lyettese, a budapesti köz­pont igazgatója. — A ter­vező tevékenység 6—10 szá­zalékkal, a fóvállalkózói for­galom 10—12 százalékkal nőtt évente. Csupán a száz­halombattai hőerőmű részé­re megtervezett és elkészí­tett daruk 36 millió forin­tos értéket képviselnek, pe­dig csak csepp a tengerben a vállalat i egész tevékenysé géhez képest. A szófiai és a budapesti részleg 1200 sze­mélyes • mérnöki-műszaki gárdája a magyar és bolgár jgények kielégítésén túl, te­vékenységének mintegy 40— 50 százalékát „exportálja”. Dolgoztunk az NDK-nak, a , Szó vjetúrii ónak, Romániá­nak; nyugati, közel-keleti cégek is érdek1 (kinek. Az idén január 1 óta megrefor­mált alapszabállyal műkő dünk, — Mi a lényege? — Megnőtt az egyes rész­legek önállósága és felelős­Amiről a hírek szóinak PERU Peru 1,3 millió m* területű ország, Latin-Amerika ne­gyedik legnagyobb állama. 14,1 millió főnyi lakosságá­nak 44 százaléka kecsus, 4 százaléka ajmara indián, 43 százaléka mesztlc, 8 száza­léka kreol. Hivatalos nyelv a spanyol. Az indiánok több­sége a hegyekben, az inka időkből fennmaradt falukö­zösségekben él és primitív gazdálkodást folytat. A la­kosság harmada a parti sík­ságom él, a népesség fele vá­roslakó. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem 500 dol­lár (1973). 1438 körül alakult meg az inka birodalom, amelynek felbomlását a bel­ső nehézségeken túl a spa­nyol hódítás is elősegítette (1542). Ettől kezdve Peru a spanyol királyság fennható­sága alá került. 1780—81 a rabszolgasorsra juttatott in­ka őslakosság Tupec Amaru vezetésével fellázadt a hódí­tók ellen. 1810—24 független­ségi háborúban lerázta a soanyoi igát Felső-Peru Bo­lívia néven levált Peruról. 1879—83 a csendes-óceáni háború után, salétrommezői Chiléhez kerültek. A szá­zadforduló táján kezdődött meg a brit és az amerikai tőke behatolása az országba. Az 1968-ban hatalomra ju­tott katonai kormány haladó intézkedéseket hozott (föld­reform) és államosította a gazdaság különböző szekto­rait. (eáyes bányavállalatok, nehézipar, külkereskedelem). Trópusi éghajlatú, mezőgaz­dasági ország, exportra ter­melő bányászattal és halá­szattal. Mezőgazdasági ter­melést, a megművelhető föld­terület alig 10 százalékán folytatnak, a termelt búza, kukorica, rizs a lakosság élel­miszerszükségleteit nem fe­dezi. A mezőgazdasági ex­port szempontjából fontos a gyapot, cukornád és a kávé. Az évi 840 ezer tonnányi halliszt termelésével első he­lyen áll a világon. Az or­szágterület 60 százalékát bo­rító őserdők értékes fa­anyaggal rendelkeznek. A legfontosabb devizater- mefő ágazat az elmúlt évi 1 milliárd dolláros kivitel 59* százalékát adó bányászat (réz-, ólom-, cink-, vasérc- és kőolaj). A gyapot-, cukor- és kávékivitel együttesen 18 Ä Rézérc Xt Volfrámér; fi Vegyiper & Ezüstére © Textilipar © Élelmiszer*»* BOLIVIA Titkac százalékkal, a halliszt 20 ­százalékkal részesedett. - az. ., exportból. Az importja fo- ~.-V gyasztási javakból, félkész­termékekből és berendezés sekből állt. Peru külkereske­delmi forgalmának túír.vo-. ' mó része az USÄ-val, . az... NSZK-val és Japánnal ' Bóvy.' nyolódik. Az ország kivitelé-;., ben a szocialista országiéi. . 5—6, a behozatalában 2—3 százalékkal részesednék. A magyar—perui kapcsa,:. latok 1968 óla élénkültek meg. 1973-ban kivitelünk ér- ■ teke 130 millió devizaforintot ért el, vásárlásaink értéke I pedig 75 millió devizaforint volt. Iparunk sikeresen kap-, csolódott be a perui gazda­ságfejlesztő tarvek végrehaj­tásába: oktatási eszközöket,, kórházi berendezéseket, köz*: lekedési eszközöket (autó­busz) szállított a latin-arne-y.v- rikai országba. Gyártási • együttműködés valósul meg a perui árammérő-gyártás­ban, előkészületek történtek az autóbusz és az autóbusz­alkatrész közös gyártásának megszervezésére. A legutób­bi magyar—perui gazdasági­tárgyalások eredményéit összegező jegyzőkönyv az egészségügy, az energetikai ipar, az üvegipar, a cső- gyártás, az elektronikai ipar területén kívánja hazánkat a perui gazdaságfejlesztési ter­vek megvalósításába bekap­csolni. A magyar export nö­vekedése lehetővé teszi, hogy többet vásároljunk a fehér- , ietakarmány alapját képező iallisztből (jövőre 20—30 ezer tonna), színes fémekből (réz, ólom, cink), gyapotból, kávéból, textilárukból és <:i~ garettából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents