Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
KrmvrmZárszámadás és előretekintés 4M <™b HELtHT «• EZ EB DJ OTTHON — DJAW HAKHARi» “ TOS LAKÁSOK — NAGYOBB TÁMOGATÁS Túlteljesítjük a lakásépítés IV. ötéves tervét A LAKÁSÉPÍTÉS idei tervének megtetézésévél, a várkészítése érdekében évente átlagosan 20 ezer, többségében komfort nélküli régi lakást szüntettek meg. 1970 Nem kell hozzá jóstehetség, nyugodtan ide írhatjuk: termelőszövetkezeteink az idén is kedvező évet zárnak. A közgyűlésen kevés helyen éri majd váratlan csalódás a terv számait ismerő tagokat. Az idei zárszámadás mégis kétszeresen „különleges” körülmények között készül. Az idei ősz ugyanis olyan kegyetlen megpróbáltatást jelentett, amire a magyar mezőgazdaságban évtizedek óta nem volt példa. Az őszi terméseredményeket jélző számok azonban már tényszá- mok. Nem mondhatjuk ugyanezt a másik különleges körülményről. Ennek gyökere ugyanis nem a határban, . nem a tsz-ek gazdálkodásában található. Mégis be kell látnunk, hogy a világgazdaságban zajló, egyáltalán nem kedvező folyamatok tőlünk távol vannak ugyan, de hatásuktól teljes mértékben nem tudjuk függetleníteni magunkat. Az ismert jelenségek mellett meglepetésekkel is számolni kell minden gazdálkodó szervezetben. Az őszi munkák végső eredményéről tudósító tény- számok, alaposan belenyúlnak a zárszámadásba, néhol abban szerkezeti változásokat is okoznak. Volt például olyan, alföldi termelőszövetkezet, amely az őszi betakarításra nyolcvanezer forint munkadíjat irányozott elő, ezután pedig 800 ezret (!) fizetett ki. Ami javadalmazást a tagoknak, vagy a besegí- tőknek ígértek azt természetesen ki kellett fizetni és ki Is fizették, illetve fizetik, Ez sokfelé alaposan megnöveltev a. jövedelmi színvonalat. A kormány méltányolta a kényszerű körülményeket és gondoskodott arról, hogy a kényszerű .körülmények miatt meenöveköde+t kiadás ne Okozzon a term el őszövetkeze- tekben még külön adóterheket is. .ló célra lordílott toniitok Akik az ősszel, néha már- már embertelen körülmények között helytálltak, azok a bérüket megérdemlik, nem sajnálhatja tőlük senki. Mégis, ha már erről\an szó, beszélnünk ^kell a jövedelmi színvonalról. Ezt a termelő- szövetkezetek tervezik, a kiugró elfutások megakadályozását külön adótételek szolgálják. A mostani helyzet- ' ben, — gondolva a jövő évi tervekre is — semmi képpen nem indokolt, hogy a termelőszövetkezet a szokásosat meghaladó jövedelemszint- emelést valósítson meg, vagy tervezzen be. Ezt bizonyára meg lehet érttetni a tagokkal is. Viszont a jövedelemfelosztásról töprengve, helyes gondolni arra, hogy igen sok termelőszövetkezetünkben a munkakörülmények, a szociális , és kulturális juttatások még a joggal megkívánt — a tagok által megkívánt — szintet sem éri el. Ahol tehát az idei esztendő eredményeiből erre lehetőség nyílik, igen helyes, ha megemelik a szociális-kulturális alapot, ha gondoskodnak öltözőszekrényről és zuhanyozóról, üzemi konyháról, netán klubhelyiségről, de az sem túlzás, ha megfelelő nagyságú összegek felhasználásával biztosítják a tagság szervezett üdültetését. E célokra fordított forintok is az életszínvonal emelését szolgálják, vonzóbbá teszik a szövetkezetét a fiatalok, vagy a képzett szakmunkások- és szakemberek előtt, tehát a gazdálkodás biztonságát szolgálják. Elemzések, következtetések A zárszámadás: adatok tömkelegé. Egy-egy nagyobb gazdaságban — de a kisebbekben is — az elemzések seregét végzik el és építik be a zárszámadás rubrikáiba, az elnöki beszámolóba, majd a következő évi tervbe. A már idézett „második különleges körülmény” teszi kötelezővé, hogy ezeket az elemzéseket sehol ne kezeljék mechanikusan, hanem vonjanak le azokból minden következtetést, amit csak lehetséges, és a gazdálkodás javításg végett érdemes. Hiszen az ismert okok miatt manapság kiemelt jelentősége van az energiatakarékosságnak, a hozamok fokozásának, a hatékonyság növelésének, a költségek csökkentésének. A most készülő elemzések srjk ilven lehetőségei: csillantanak fel. Hiszen a számok alaposabb vizsgálata megmutathatta oéldául. hogy nagyobb flanelem mellett olyan, korábban „tehernek” érzett ágazatok, mint a cukorrépa- termesztés, vagy kertészkedés. ha kiugróan nagy hasznot nem is hoznak, de hozzájárulnak a gazdálkodás biztonságához, a tagok foglalkoztatásához, a beruházások hatékonyabb kihasználásához. Tartalékolás a meglepetések ellen Beszéltünk ebben az írásban bizonytalansági tényezőkről 1«. Azokban a gazdaságokban, ahol tavaly túlfeszített tervet készítettek akár jövedelemben vonalra, akár beruházásokra, — már most tapasztalják, hogy az előre nem kalkulálható tényezők bizony nehéz helyzetgj; teremtettek. Jó az ilyesmire előre felkészülni. A mai világgazdasági helyzetben már nem egyszerűen kockázatot vállal, hanem kalandorkodik az az „agytröszt”, amely fillérre „kidekázott” csak ha „minden lépésünk kijött” ■esetén teljesíthető elképzelések elfogadására tesz javaslatot a bizottságoknak, majd a közgyűlésnek. Ha valaha fontos volt, akkor most igazán fontos a tartalékolás, egy-egy kis, vagy akár nagyobb biztonsági tényező beépítése. Az államnak van is erre néhány előírása, de az okos gazda a saját hátát most az előírásokon tú) is biztosítja. Növeli a. tartalékalapokat, hogy a siker reményét akkor se veszítse el. ha váratlan tényezők keresztülhúzzák számításainak egyes tételeit. Írott és íratlan normák betartásával Sajnos a vártnál több olyan gazdaság lesz, amelynek elképzeléseit a kedvezőtlen ősz megingatta, ahol a zárszámadás a szokásosnál nagyobb gondok között készül. Az ilyen gazdaságok vezetőit és különösen főkönyvelőit szeretnénk óva inteni a „mérleg kozmetikázás” egyébként ismert módszereinek alkalmazásától. Számos leváltás, sőt, elmarasztaló bírói ítélet mutatja megyénkben is, hogy ezek az eszközök ismertek ugyan, de alkalmazásuk nemcsak a kisebb és nagyobb közösség számára káros, hanem a mérlegbeszámoló aláíróira személy szerint is. A törvényes előírások célja a kozmetikázás megakadályozása Azt javasolnánk azonban, hogy ne csupán az írott, de az íratlan — erkölcsi, tisztességbeli — normákat is tartsák be. A leltárkészítés, az értékelés, a számlaösszesítés és a mérlegkészítés során. F. B. 'Megyeszerte szaporodnak az új lakások. Egyre több hétvégi telket alakítanak ki városaink és szép fekvésű falvaink mentén. Mindez természetes is, hiszen életszínvonalunk emelését fémjelzik. Azt viszont már kevesen tudják, hogy egy új ipari üzem vagy lakótelep építését, a hétvégi telkek felosztását mennyi munka előtzi meg. Mennyi felmérésre és adatrg van szükség ahhoz, hogy minden változást pontosan nyilvántartsanak. Akik pedig ezt végzüt: a Heves megyei Földhivatal dolgozód. Merthogy a nyil- nyilvántartás közvetlenül a földhöz, a kialakított területhez kapcsolódik. A megyei földhivatalhoz évente nem kevesebb, mint 30 ezer területváltoztatási okirat érkezik. Nem csoda tehát mennyire szérteágazó munkát végeznek. Gondoljunk csak a termelőszövetkezetekre, amelyek gazdálkodásunk további javítására átalakítják a termelés szerkezetét. Több helyen' például a kormány- programnak megfelelően szőlőt, gyümölcsöst telepítenek. Ez megint csak a korábbi területek megváltoztatását igényli. Ilyenkor ismét mérnek és új adatokat határoznak meg. Az utóbbi időben különösen a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszöhatóan 89 ezer lakás átadásával már a IV. ötéves terv első négy évében jóval több új otthonnal gazdagodik az ország, mint az* előző tervidőszak öt esztendejében. Akkor — az előirányzatot ugyancsak túlteljesítve — 327 ezer lakás épült, s ezt mintegy 12 ezer lakással haladjuk meg 1971—1974-ben. Lényegesen növekedett te‘ hát a lakásépítés üteme, ami elsősorban a korszex-ű építési módszerek térhódításának köszönhető. A III. ötéves tervben még mindösz- sze 90 ezer lakás* az összes új otthon 27 százaléka épült korszerű technológiával: blokkos, öntött-betonozásos és paneles módszerrel. Jelenleg csaknem minden második lakás termelékeny, modem technológiai módszerrel épül. Az építőipar munkaerőgondjai miatt a lakásépítés dinamikus növekedése elképzelhetetlen lett volna a házgyári hálózat nélkül, amely többszörösére növelte a termelékenységet. Jelenleg nyolc házgyár és öt panel- üzem dolgozik, és rövidesen a veszprémi és a kecskeméti házgyár is megkezdi az üzemszerű munkát, tehát ebben a tervidőszakban fejeződik be a házgyári hálózat létrehozása, amelynek kapacitása évi 34—35 ezer lakás lesz. A korszerű gyártóbázisok már az ország minden nagyobb települését elláthatják házgyári termékekkel. A IV. ötéves terv első négy évében átadott új otthonok nagyobbak és korszerűbbek mint a korábbiak. Az 1961—1965 között épített lakásoknak még csak 73,3 százaléka volt kettő és kettőnél több szobás, a III. ötéves tervben ez az arány 85,6 százalékra, & jelenlegi tervidőszakban pedig már több mint 90 százalékra növekedett. Természetesen ennél szerényebb ütemben javult az ország lakásállományának komfort összetétele, bár ehhez az is hozzájárult, hogy a településrendezés, az új lakóterületek előföldnyilvántartásl adatot. Érthető, hiszen a föld minősége alapján fizetnek adót. Ugyanakkor a föld minőségét meghatározó aranykorona érték szerint döntik el, hogy egy területen búzát, kukoricát vagy épben takarmánynövényeket terrpel- jenek. A Földhivatal a városok és falvak lakóit, a közös gazdaságokat tehát egyre több nyilvántartási adattal látják el. Ezeket feldolgozni ma már hagyományos módszerekkel rendkívül időigényes és nehéz. Ebben segített az Országos földügyi és Térképészeti Hivatal, amikor egy esztendővel ezelőtt Esztergom mellett Egerben kísérletképpen bevezette a számítógépes adatfeldolgozást. Egerben egy NDK gyártmányú Sömstron-típusú számítógépet helyeztek üzembe, amely része az .Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal gépi adat- feldolgozó központjánál?:. Hasonló számító automatákat már korábban bevezettek Magyarországon. Ilyen működik például a Dunai Vasműben, amellyel a termelést elősegítő gazdaságos- sági számításokat végeznek. Egerben viszont az egész megyére kiterjedő földnyilvántartási adatokat dolgozzák fel a géppel. Az automata rendszer matematikád műveleteket végez, amelyre —1974 között a komfox-tos lakások aránya 24-ről 33, a félkomfortosaké 10-ről 11 százalékra emelkedett és ugyanakkor a komfort nélkülieké 66-ról 56 százalékra csökkent. A IV. ÖTÉVES TERVBEN az állami lakásépítés aránya — bár jelentősen növekedett — elmaradt az előirányzattól, de azt a hiányt pótolta a magánlakás-építés, a lakásépítő szövetkezetek, az OTP-öröklakások, a vállalati lakások építési előirányzatainak túlteljesítése. Az'állami támogatás hitel- politikai és szociálpolitikai kedvezményeinek növekedése és a vállalatoktól, munkahelyektől kapott mind nagyobb arányú támogatás alapján az építési költségek növekedésének ellenére is jóval nagyobb a lakosság lakásépítési kedve, mint a rendelkezésre álló •lehetőségek. Kevés ugyanis a kisajátítással, a szanálással és elsősorban az el ők özmű vetítéssel előkészített építési terület. E gondok megoldásában segített az OTP azzal, hogy a tanácsoktól vett át területeket közművesítésre, a lakásépítés feltételeinek megteremtésére. Egyébként az idén összesen 7 milliárd, a jövő évben pedig várhatóan 8 milliárd forint értékű hitelt nyújt a lakásépítéshez. Ebben a tervidőszakban a dolgozók, elsősorban a munkások lakásproblémáinak (Tudósítónktól) Tíz éve annak, hogy Egerben, a Közúti Építő Vállalatnál egy műszakiakból álló brigád alakult. Eredményes munkájukért időközben elnyerték a szocalista brigád címet. Ennek a szocialista brigádnak emberformáló, nevelő erejét bizonyítja, hogy időközben tagjai szinte valamennyien magasabb rriűszaháromféle programot alkalmaznak. Először a hagyományos adatokat lyukszalagra rögzítik, azután a földrészek változásairól önálló munkarészeket készítenek. A harmadik program pedig ezt a két műveletet egyesíti. Az elmúlt esztendőben mind a három programot lkalmaaták és ezek segítőével készítették el a hevesi járás 17 községének teljes gépi. föld-adatnyilvántartását. Újszerű volt ez a munka, hiszen a korábbi több ezer kézzel írt birtokig helyett most néhány lyukszalagtekercsre rögzítették a 3500 változást, amely összesen 84 ezer adatból áll. Az első kísérleti esztendő tehát lezárult. Annyi máris bebizonyosodott, hogy az eddigi 30—90 napos intézési időt lényegesen lerövidítik a gépi feldolgozással. Emellett pedig az eddigieknél is pontosabb adatokat szolgáltatnak az állampolgároknak és a nagyüzemeknek.' A kísérletet természetesen jövőre tovább folytatják és megyénk más járásaiban is lyukszalagra rögzítik a földváltozásokat. A folyamatos adatszolgáltatás tehát amellett, hogy gyors és megbízható, egyre inkább elengedhetetlen tartozéka lesz a tervezésnek és mindenképpen a jövő felé mutat. fmentusz) I megoldásában mind nagyobb részt vállaltak munkahelyeik, vállalataik. Tavaly 17 ezer lakás megszerzését, építését segítette vállalati hozzájárulás, es az idén már több mint 1 milliárd forint értékű támogatással: mintegy 20 ezer lakáshoz juttatják dolgozóikat. így az országban már majdnem minden negyedik új lakás vállalati támogatással épül. Különösen sok kedvezmény, vállalati táipogatas segíti a munkáslakások építését. Az 1973-ban kezdett niunkásla- kás-épftési akciók alapján tavaly 2148 új otthonba költöztek be a munkáscsaládok, s az idén — az előzetes adatok szerint — mintegy 4000 lakásba. A különböző építőközösségek fokozott támogatása révén a társasházi, illetve a lakásépítő szövetkezeti tonnában — előreláthatóan — a IV. ötéves tervre előírt 65 ezer helyeik 75—80 ezer új otthon épül fel a nagyváré-1 sokban, ipari központokban. számítottnál jóval nagyobb arányban gazdagod^ tak a vidéki kisebb települések'is, s az előzetes számítások szerint ebben a tervidőszakban az előirányzottnál 40—45 ezerrel több családi ház létesül. A jövő évi terv 90 ezer új lakás építését irányozza elő. ENNEK MEGVALÓSÍTANA VAL tehát túlteljesítjük a IV. ötéves terv lakáselőirányzatát, várhatóan csaknem 430 ezer új otthon épül fel az előírt 400 ezer helyett. (MTI) ki és gazdasági beosztásba kerültek. A más vállalatokhoz kerülő műszakiak sero váltak ki a brigádból, hanem kapcsolatot kerestek új és, régi vállalatuk között. Az egri és a kecskeméti Közúti Építő Vállalatok, között ilyen ösSzeszervezcdés- ből, együttműködésből született meg az első, úgynevezett „tröszti" műszaki brigád. Az egri és a kecskeméti együttműködés konkrét eredményekkel mérhető. Mindkét vállalat valamennyi munkáját első osztályú minőségben vették át a' megrendelők. Az előkészítés műszaki fejlekfctés, termelés- . szervezés terén kifejtett nagyon szoros együttműködés feltétlenül segített abban, hogy a kecskemétiek túltel- . jesítették a vállalat 170 millió főrintos termelési éltekét. A tröszti műszaki brigád a saját vállalati felad ttokon túl az útépítés legfontosabb problémáira, kérdéseire keres megoldást. A műszerezettség továbbfejlesztésére saját erőből több olyan fejlesztést hajtottak j végre, amely az egész szakma továbbfejlődése szempontjából figyelemreméltó. Szinte valamennyi útépítő vállalatnál használják már azt a gyors bitumenvizsgálatra alkalmas korszerűsített extra- haló készüléket, melyet ez a brigád hozott létre. Ugyancsak nagy a vállalatok ér- . deldődése a brigád megfúrói és igen olcsón előállítható forgalomirányító berendezései iránt. A kitűnő „Tröszti szocialista műszaki brigád” cím odaítéléséről a közeljövőben dönt a tröszt vezérigazgatója a szakszervezeti intézőbizottsággal való megbeszélés alapján. T. Mányi Judit IH®§ 1974. december 15., vásárrá# Pipálnak a boksák a Blikkben Pálkutas Balázs es Papp József, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság munkásai begyújtották az utolsó boksákat, s ezzel befejeződik a szénégetési idény. A bükki erdő fája különösen alkalmas szénégetésre, külföld szíveién vásárolja a faszenet. A szén égetés nemcsak hozzáértést, \> nagy türelmet is igényel, hiszen egy-egy boksa égetése patt éjjel-nappal őrködni kell. (MTI Foto — Kerényi László) — ........................... ............. ■ '_______________ Ti zenhét község lyukszalagon Gépesített földnyilvántartás Heves megyében vetkezetek igényelnek sok Egri és kecskeméti útépítők együttműködése
