Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
Ismerkedés a 80 éré született Molnár Erik Munkáitól? a Küzponli agy £gy óra a s«ármtó?éDpeS Az öreg falak sok mindent láttak. Emlékezhetné- nen egykor volt fiatalok drukkjára, a hajdani „ke- ris’-ek diákos csmyievesei- / re, s nevelőkre, akiket már elszóiított közülünk az Idő. A tanulók, a II. A-sok szintén megszerették az alma matert, az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szak- középiskolát. megszokták a patinás épületet, a nemzedékeket kibocsátó termeket. Sőt, korunk egyik csodáját, a számítógépet, a Cél- letron Ser 2. névre hallgató majd mindentudó masinát is, amelyről’ a korábbi nemzedékek nem is hallhattak. Érthető is, hiszen számítástechnikai tagozatú osztályba járnak, s már második éve ismerkednek leendő szakmájuk műhelytitkaival. Hat megyéből At óra előtt dr. Csicsai József igazgató így mutatta be a jórészt lányokból to- borzódott gárdát: — Zalaegerszegen és nálunk képezzük a jövő folyamatszervezőit, programkészítőit, operátorait. Hozzánk hat megyéből — borsodból, Hajdúból, Hevesből, Nógrádiból, Szolnokból és Szabolcsból — kerültek fiatalok. Természetesen csak azok juthattak be, akik a legjobban felvételiztek, s bizonyították, hogy otthonosan mozognak a matematika és a fizika birodalmában. Gondoskodtunk arról is, hogy kollégiumba ' kerüljenek, s a lehető legkényelmesebb körülmények között készüljenek majdani hivatásukra. Ebben az évben kezdték tanulni a számítógépek rendszertechnikáját és a programozást. Általában a gyakorlatot kedvelik jobban, érthető is, hiszen a Cellat- ron Ser 2., amelyet a Fővárosi Tanács oktatási osztályától kaptunk; inindany- nyiunk számára izgalmas újdonság. — Hol dolgoznak majd érettségi után? — Többségük , üzemekhez kerül. Az igényeket már 1973-ban felmértük, akkor hetvenhét vállalat jelentkezett, így hát nem okoz gondot az elhelyezkedés. Tovább. is tanulhatnak, mert a budapesti Műszaki Egyetemen hamarosan számítás- technikai tagozatot szerveznek. A fiatalok olyan szakmát tanulnak nálunk, amelynek jövője igen sokat? ígér. r Kettős parancs Kezdődik az óra. A gyerekek megkapták a programlapokat, s készítik a feladatot a mindentudó masina számára, amely diszkrét zümmögéssel tudatja, hogy egész apparátusával a megbízatásokra vár. Snekszér Károly matema- tiká—kémia szakos ' tanár maga is tanul, Miskolcon, a budaoesti Nemzetközi Számítástechnikai Központ kihelyezett tagozatán szerez €\ MismsU 4874. december 15« vasárnap folyamatszervezői képesítést. Ha ez meglesz, akkor újabb egy évet áldoz azért, hogy megkapja a magasabb, a rendszerszervezői minősítést. — Öröm együtt dolgozni a gyerekekkel, hiszen türelmetlenül várják a heti háromórás gyakorlatot. Igen jól haladunk, senki nem unatkozik, senki nem lazsál. Mindenki szeretne minél többet tudni erről a gépről. Ezt magam is tapasztaltam, miközben egyre kevesebbet értettem e sajátos pálya, szakszavaiból, különös fogalomkészletéből. A Cél latron Ser 2. C. megkapta a penzumot. Íme az utasítás: — Számoljon nullától százig, s úgy írja ki az eredményt, hogy soronként tíz számot jegyezzen. Az is feltétel, hogy azonos végződésű számok kerüljenek egymás alá. — Ez tulajdonképpen kettős megbízatás s többek között arra szolgál, hogy a diákok ne csak meggyőződjenek arról, mit tud ez a masina, hanem arra is lehetőségük adódjék, hogy menet közben figyelhessék a munkát — tájékoztat a pedagógus. Az egyik kislány a lyukasztó egység — egy extra írógép mellé telepszik, s társa az adatokat diktálja. A parancsleolvasó segítségével azonnal eljut a központi agyig. Ez egyébként pianinóhoz hasonlít, amelyen folyvást fel-felvillan- nak a gépi gondolkodás piros jelei. Az eredményt az olvasó részleg — automata írógép — közli méghozzá másodpercek múltán, s természetesen hibátlanul. Ha valaki mégis tamáskodik, vizsgálatra állíthatja a |masinát. Akik jól jártak A diákok határozottak, magabiztosak, s könnyen eligazodnak a szakkifejezések számomra útvesztők sorát rejtegető dzsungelében. \ Nádasát Kati kerecsenéi, ő véletlenül került erre a tagozatra: — Számviteli, gazdálkodásira jelentkeztem, mert nem is tudtam arról, hogy számítástechnikai is indul. Sikerült a felvételim, s ezért felajánlották: jöjjek át. Tudom, hogy jól jártam, mert ez a pálya nagyszerű lehetőségek sorát ígéri. Itt nem lehet unatkozni, itt minden óra újabb érdekességet, meglepetést hoz, itt élvezet tanulni. Szavai hitelességét igazolja az, hogy tavaly elérte- a 4,5-es átlagot, s az idén szeretne még jobban szerepelni. Az egri Gál Erika szintén a szerencsések közé tartozik. Szülei talán meglepődtek döntésén, hiszen mi felnőttek olyan keveset tudunk számítógéppel. a számítástechnika ábécéjéről: — Ma viszont velem együtt* örülnek az eredményeknek, s ők is biztatnak, hogy érettségi után tanuljak tovább. Erika nem győzi a gépet dicsérni: — A másodperc tört része alatt végzi el a legbonyolultabb műbeleteket is, s nagyszerűen alkalmazható raktárkészlet- kimutatásnál, éves tervek, kalkulációk készítésénél, színes, érdekes vele dolgozni. Erről magam is meggyőződhettem, akárcsak a lányok tájékozottságáról, akik egy-kettőre befejezték a vizsgálatot, ellenőrizve, hogy adódott-e tévedés a program betáplálásakor. S közben csöngettek. Tíz percre pihenhet a bölcs masina, s jöhet a kikapcsolódás, a felszabadult diákzsi(Foto: Puskás Anikó) valy, a nemzedékeket kibocsátó öreg falak között. Ezt már nem regisztrálja a Cella trón Ser 2. Pécsi István sodik napon valóságos hadművelet zajlott le a Tán- csics-portánál. > Harminchat zsandár és katona kerítette be. Ezek, meg a civil nyomozók naphosszat kutatták a halálra ítélt bújdosó után. Szaglászásuk eredménytelensége miatt dühöngve távóztak napszálltával. Táncsics pedig, miközben szó szerint halálra keresték, az Üllői úton bújt meg, Heller szabómester üres utcai szobájában. Másnap éjszaka ha- zaoSont. Néhány órával később Heller szabómester házán ütöttek rajta. Minden jel arra vallott, hogy a rendőrség a legvégsőkig törekedni fog kézre- kerítésére. Éjjel-nappal figyelték a környéket, s a személyeket, akikről t feltételezték, hogy kapcsolatban állhatnak Táncsiccsal. Mindössze két-három rejtekhelye volt, ezeken tartózkodott . KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYBAN, filozófiában is maradandót alkotott, pedig főleg és mindenekfelett történész volt Molnár Erik. Kommunista tudós, aki éppen ezért vállalt — ha a párt hívta — politikusi szerepet. Tagja volt az Ideiglenes Nemzet- gyűlésnek (és haláláig a parlamentnek), éveken át me-, gyénk országgyűlési képviselője volt), majd tíz évig különböző minisztériumok élén állt, volt nagykövet és a Legfelsőbb Bíróság elnökeként részt vett a törvénytelenségek felszámolásában. Alapításától haláláig a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója és 1956 után szinte valarrjennyi történettudományi szerv, bizottság vezetője volt. Mindenekelőtt azonban alkotó tudós. A Budapesten, Bécsben és Rómában tanult fiatal értelmiségi a nagy gazdasági világválság idején jelentkezett írásaival a KMP legális folyóiratainak, a 100 %-nak, a Társadalmi Szemlének és az erdélyi baloldali Korunk-nak hasábjain. Tanulmányai széles területet öleltek fel: a munkásmozgalom történetétől, a mozgalom és elmélet aktuális problémáin át a világkapitalizmus rendszerének nagy megrázkódtatását elemző cikkekig, és a magyarországi társadalom és gazdaság bemutatásáig. A sokoldalú tudós mindig aktuális kérdést vizsgált és mindig elvszerű tudományossággal nyúlt témájához. Jeszenszky Erik, Pálfai István és Szent- miklósy Lajos fedőneveken publikáló Molnár Eriket azonban leginkább a forra- dalmiság és reformizmus kérdéspárja és az agrárprobléma izgatta — jfagyis a nemzetközi munkásmozgalom és a hazai társadalmi-gazdasági továbblépés égető gondjai. MINDAZONÁLTAL ezek az évek'a felkészülés jegyében teltek. Amikor a negyvenes évek elején Molnár Erik számára megszűnt a publikálás lehetőségé és nem szólhatott hozzá a napi kérdésekfelváltva. Viszonylag köny- nyen felderíthető helyek, hasonlóan az Üllői úti szabó házához. Mi lesz, ha a kör bezárul? Otthon még ideiglenesen se tartózkodjék, mert összes rejtekhelye közül ez a legveszélyesebb Ö egész másképp vélekedett: úgymond, ahol egyszer ekkora zajjal, ennyi fegyveressel naphosszat keresték, ott még egyszer nem verik fel értő a környéket. Bizonyos, a rendőrség ugyanabból a logikából indul ki, mint a barátai. Itthon a legkockázatosabb, tehát itt érezné magát a legkevésbé biztonságban. Azért választja otthonát, mert mindén külső látszat ellene szóL Neki adtak igazat a következmények. Természetesen, a puszta elhatározás szinte semmit nem jelentett, ahhoz az idegölő, aprólékos, néma küzdelemhez képest, amelyet konspirác’ónak szoktak nevezni, A végleges hűhez, a történettudomány nagy nyereségére megalkotta a magyar feudalizmus születésének máig alapvető társadalomrajzát, amelyet a fel- szabadulás után a folytatás is követett, Kiteljesedő tudományos működése — jellemző módon — politikusi tevékenységével kart-karba öltve fejlődött. Természetesen az ő munkássága sem maradt mentes a korabeli munkásmozgalom elméleti tévedéseitől. hibáitól, nem átgondolt propaganda-szólamaitól. Az 195S utáni önkritikus felülvizsgálat azonban benne igazi termőtalajra lelt. Addigi kételyeit és fenntartásait végre megfogalmazva fellépett azzal a tudománytalan módszerrel szemben, amely „a hiányzó történeti anyagot a marxizmus-leninizmus általános ^tételeivel .pótolta’; a meglévő történeti anyagot pedig a marxizmus-léniniz- mus általános tanításainak illusztrálására használta fel”. A 60-as évek elején Molnár Erik indította ei polemikus Írásaival az úgynevezett nacionalizmus-vitát, amely hivatva volt (és van) leküzdeni történetszemléletünk nacionalista maradványait. A kérdést — amely azóta sem került le a lapok, folyóiratok hasábjairól — 1957. tapasztalatai és a baloldali szektari- anizmus leküzdésének igénye vetették fel. Benne az osztályharc és nemzeti harc viszonya, a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség kapcsolata volt. A vita egyebek között az ideológiai mozgatórugó jelentőségeire is ráirányította a figyelmet; arra, hogy a gazdasági okok végső soron való elsőbbségéről nem megfeledkezve ezek az alapvető gazdasági indítékok az emberek tudatán keresztül, vagyis eszmei formákban érvényesülnek. Érdeklődésén túl bizonyára a mindenfajta provincializmustól való mentessége is hozzájárult ahhoz, hogy ugyanez időtájt egyetemes történeti stúdiumokkal is foglalkozzék. MOLNÁR ERIKET már indulásakor is jellemezte a történeti és 'dialektikus szemvóhelyet Teréz eszelte ki és rendezte be. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen volt. Táncsics szándékosan hagyta homályban, mert arra gondolt, hátha a rendőrséget okosítja leírásával. Varrólányok dolgoztak a házban Teréz keze alatt, mégsem tudtak semmit a rejtőzőrői. A saját gyermeke, Lajoska nem ismerte az apa szót. — Bácsinak nevezte, ha nagy ritkáp látta. Még a házőrző kutyájukat is a titoktartás kívánalma szerint idomították. Az üldözött ember pedig szakadatlanul dolgozott odújában. Padló felett, és padló alatt a legszigorúbb életrendet parancsolták magukra. Teréz ' foggal-körömmel küzdött a betevő falatért, Táncsics meg írással töltötte ki a múló heteket, hónapokat, évekét. Sorra befejezi a „Bordács Elek, a Gyalógárendás”, a „Hét nemzetiség szövetsége”, a „Hit, papok, pápák” című könyveit és az „Életpályám” első kötetét. Munkái legtöbbjében világnézetét, politikai meggyőződését, társadalmi elképzeléseit fejtette ki más-más oldalról. Tudta, ezekkel egyelőre nem jelentkezhet a nyilvánosság előtt. Próbált írni általa politikailag közömbösnek vélt apróbb műveket, hogy ezeket (barátai segítségével, álnéven megjelentetve, segítsen a háztartás nyomasztó gondjain. Egyetlen ilyen írását sem közölték a lapok. Akarta nem akarta, mindegyikbén benne volt a megmásíthatatlan forradalmár, a kiesérélhetoflen Táncsics Mi- hálv. Ha végkéon fogvóhan volt a kenvér. .Kállavnéra mmdig sgámífhan'ak. S ha már a segítőkről van szó. ne kerülje el az ufókor figyelmét Schumlics .Tánosné neve. Nem tudni, miképpen lélet. A 30-as években Németh Lászlóval folytatott egyik vitájában így tett hitvallást a marxizmus módszere, a dialektika mellett: „A marxista dialektika a valóságról felállított törvényeket, amelyek nélkülözhetetlen támpontjai minden társadalmi cselekvésnek, a folytonos mozgásban lévő. öeszefo’vó, bonyolult valóság szükség- 'szerűfen durván általánosított. leegyszerűsített, megmerevített képeinek tekinti és minden igyekezetével arra törekszik, hogy e törvények folytonos csiszolásával mind jobban hozzásímuljon a kimeríthetetlen, sokszínű to- vahullámzó valósághoz. És a társadalmi fejlődés törvényeit nem helyezi el az emberén kívül, az emberek fölé. hanem egyedül az emberi cselekvésben, az emberi akaratban. az emberi cselekvés, az emberi akarat által tótja megnyilvánulni őket”. Dérer Miklós 20.10: Havannai emberünk Graham Greene angol író élete során bejárta szinte az egész világot. Utazásai által fel fedezett földrészeket, országokat gyakran tette regényei színterévé. Magyarországon megjelent két híi*es regénye közül A csendes amerikai Vietnamban játszódik és döbbenetes hűséggel mutatja be az elnyomás, a gyarmati leigázás különböző módszereit. A Havannai emberünk a BaU- tista diktatúra véres zsarnoksága idején játszódik Kubában, ahol '*z angol titkosszolgálat ügynöknek szervez be egy jámbor pop. szívó-kereskedőt. Az amerikai film jól pergő cselekményével elvezet a havannai* hétköznapokba, ahol csak —látszólag vidám az élet; a háttérben sötét erők tartják kezükben a hatalmat, megfélemlítenek, megfigyelnek. Vezérük Segura kapitány, aki éppen „havannai emberünk” fiatal lányára vetett szemet. (KSJ került barátságba ez a nagyszerű asszony az üldözött családjával. Tabáni fűszeres felesége volt, s Kállaiméhoz hasonlóan egy pillanatra sem halványult benne a segítőkészség, amíg tartott a bújdosás. .A gond, a rettegés, a ki- látástalanság mellé a megaláztatás következett. Rendes körülmények között boldogság a gyermekáldás. Legalábbis Táncsicsék mindig annak tartották. Most nem hiányzott az öröm, csak a magyarázat. Miként születhet gyermek a messze számki vetettségben élő apától? A kis jövevény megint leányka lett. Eszternek keresztelték. Az anyának sok megszégyenítő pillanatot kelleti kiállnia. Nem védekezhetett, nem felelhetett meg a sértésekre. Hallgatott, amíg hallgathatott. De a rendőrségen válaszolnia kellett a kérdésre: ki az apa? Fogcsikorgatva bár, de azt fe-. lelte, hogy egy beszállásolt katona. Ezzel békénhagy- ták. Nem úgy a körülmények, a hosszú várakozás, Táncsics Mihályt Nyolc esztendőt töltött már élő halottként, nyolc esztendő óta csak éjszakánként merészkedhetett elő friss levegőt szívni. Meddig fog még tartani? Közel volt a döntéshez, hogy önként feladja magát, amikor 1857-ben általános amnesztiát hirdettek. Végre előbújhatott rejtekhelyéről. A rendőrség nem tudott beletörődni, hogy nyolc éven át csúffá tették tekintélyét. Eddig kö*eles- ségszerűen tekintették iiidö- zendőnek Táncsicsot. Most, miután nem foghatták el, féktelen gyűlölettel viselteitek iránta kincstári hiúságból, Pillanatkép az óráról. 31. • Az elköltözést követő mát i
