Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja tegnap megyénkbe látogatott Harmincmillió, tettekben elbeszélve Forint ez a harmincmillió. S ahogyan a két beruházó üzemet nézi az ember, mi­hamar kitűnik, mindkét he­lyen a X. pártkongresszus különböző irányelvei öltöttek testet, igazolva az elköltött tetemes pénz hasznosságát. Milyen tekintetben gyü­mölcsöző ez a harmincmil­lió? Rövidesen megfogalmaz­zuk. Annyit azonban már most előre bocsáthatunk, hogy az új létesítmények nem csupán a termelés foko­zásával függnek össze, ha­nem legalább ilyen súllyal esik latba megítélésüknél az ember. Az üzemi munkás, aki bent a gyárban is sze­retné olyan jól érezni magát, mint családi otthonában, ir Ez a figyelem, gondosko­dás messzire szembetűnő Hatvanban a Duna Cipő­gyárnál, amely 1971-ben még eléggé szűkös keretek között —, mintegy kétszáz ember­nek kenyeret nyújtva — kapcsolódott be a város gaz­dasági életébe. Nemcsak az üzem teljesítőképessége ma­radt el a mostanitól, hanem alig érte el a dolgozók át­lagkeresete is az 1400 forin­tot. S amellett ezeknek az asszonyoknak, lányoknak, férfiaknak mostoha viszo­nyok közepette kellett helyt­állniuk a szalagoknál, tűző­gépeknél. Mit fejlődött a helyzet alig egy-két év alatt? Ta­valy tizenöt millió forintos beruházás eredményeként, birtokukba vehették a mun­kások az újonnan létesített üzemcsarnokot, s a hozzá kapcsolódó öltözőt, 'fürdői, raktárakat. Most, hogy a gyártelepen jártunk, Gábor András műszak vezető nem kis büszkeséggel mutatta meg klubjukat is. Valamint gyors számvetést készített az üzemfejlesztésből adódó eredményekről. Így megtudtuk példány hogy 1973 végére a betanít tott munkások átlagjövedel­me 1980 forintra emelke­dett. Ez év szeptemberétől folyik a szakmásító tanfo­lyam, ami az utánpótlás ne­velése szempontjából fontos vállalkozás. A dolgozók lét­számának ugrásszerű növe­kedése pedig lehetővé teszi, hogy az idén elérjék a bű­vös egymilliót. Ez a gyárte­lepen előállítandó félkész-, illetve külfödi piacra szánt teljesen kész áru — zömé­ben női harisnyacsizma! — tervezett mennyisége, pá­rokban számolva. Az új üzemcsarnokban szót váltottunk Sziics Mi­hállyal, aki negyedik éve itt dolgozik már. Annakidején 2000 forint fizetéssel kez­Vendégünk és kísérete a festői szépségű Szalajka-tölgyben, Czijra Miklós köszönti Nyers Rezsőt. (Foto: Puskás Anikó) radra utazott vendégünk és kísérete. Ott Adamkó Jó­zsef, a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság igaz­gatója tartott tájékoztatót a gazdaság munkájáról, a fes­tői szépségű Szalajka-völgy természeti értékének védel­méről, majd dr. Kovács Je­Garamvölgyi János, a Me­cseki Szénbányák igazgatója szerdán délután tájékoztatta a sajtó képviselőit a zobáki helyzetről. Elmondotta, a délelőtti műszakra jelentke­zők száma körülbelül negy­ven fővel volt kevesebb a szokottnál, de figyelembe keil venni, hogy a sérültek többsége nem állhatott mun­kába. Az üzem dolgozóinak hangulata bizakodó. Rész­ben a gázkitörés sújtotta bá­nyatérség rendbehozatalán, ítészben a napi termelőmuri“ Ifcájóaa dolgoznak, A szövetkezet gazdasági és politikai vezetője átfogó képet adott a három közsé­get átfogó, 1200 embert fog­lalkoztató szövetkezet gaz­dálkodásáról, tagságának helyzetéről. Érdemes néhány dolgot, tényt felidézni a tá­jékoztatóból. Korábban, 15 éve még hat termelőszö­Az igazgató tájékoztatása szerint a komlói kórházban ápolt sérültekről kedvező tá­jékoztatást adtak az orvosok. Mindössze hatan maradtak a gyógyintézetben, de az ő állapotuk sem súlyos. A többiek hazatéi'hettek. Az életüket vesztett dol­gozók hozzátartozóit a vál­lalat segélyben részesítette. Minden elhunyt éves kere­setének háromhavi átlagát kapta. Ezen túlmenően a vállalati tartaléksegélyből is juttattak a szerencsétlenül járA bányászok; családjának, A Ahány ember, szinte annyi szakma. Az Egri Dohánygyár I-es alapszervezetének 5-ös számú pártcsoportjában akad festő, vízvezeték-szerelő, asz­talos, kazánházi dolgozó. A kilenc — fizikai munkás — kommunistát tömörítő párt­csoport munkája részben azért sem könnyű, mert szin­te mindenki más műhelyben dolgozik, másrészt pedig azért sem, mert a többmű­szakos termelés következté­ben nehéz „összehozni” az embereket. Aztán akad közü­lük olyan is, aki nem Eger­ben lakik, s mindez nehezíti a pártmunkát. A közelmúltban megtartott pártcsoport-értékezleten még­is az a vélemény alakult ki — az elmúlt négy év munkájá­nak összegezésekor —, hogy általában a csoport tevékeny­sége jónak mondható. A ki­lenc kommunista munkájára az elmúlt években nem volt panasz, igyekeztek lelkiisme­retesen, szorgalmasan eleget tenni munkaköri kötelessé­güknek Az egyénenkénti ér­tékelés során az is kiderült, hogy a párttagok nem csupán a munkában iárnak élen, de a személyre szóló pártmegbí­zatások tekintetébeo Ussxj nő, a gazdaság igazgatohe­Sajtötáfélcoztcito a zobáki Helyzetről csupán az üzemen belül, bár van közöttük szakszervezeti bizalmi, szakszervezeti veze­tőségi tag is, hanem üzemen kívül is részt vállalnak a tár­sadalmi tevékenységben. Egyik kommunista munkásőr, másik önkéntes rendőr és akad olyan is, aki az MHSZ- nél aktivistaként dolgozik. Ezenkívül igen sok társadal­mi munkát végeztek a gyári óvodának, a Petőfi bölcsődé­nek és a gyógypedagógiai in­tézetnek egyaránt. A társa­dalmi munkánál igen jól jön, hogy szinte mindenkinek más a szakmája, hiszen így igen sokféle segítséget tudnak nyújtani. A pártcsoport-értekezleten elhangzott, hogy az üléseket rendszeresen megtartották, megtárgyalták a párthatáro­zatokat, a helyi feladatokat is. Leginkább a belső, üzemi értékelések váltották ki a legnagyobb érdeklődést, hi­szen a munkahelyi eredmé­nyek, de gondok is közel áll­nak az emberekhez. Á be­számolóban a legnagyobb hangsúly talán a tanulásra esett. Szóba került, hogy ed­dig négyen végezték el a marxista középiskolát, egy kommunista «sédig most .«égé (Folytatás az 1. oldalról) recski üzemében Gubán De­zső, az egri járási pártbi­zottság első titkára, Para József üzemvezető, Sebet István párttitkár és Fodor Gyula főmérnök köszöntöt­ték a vendégeket, majd Pa­ra József tájékoztatta őket a vállalat munkájáról, kö­zeli és távolabbi terveiről. Ezt követően Szilvásvá­lyettese bemutatta a láto­gatóknak az országos hírű erdőmúzeumot. Szilvásváradról Andornak- tályára, az Egervölgye Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetbe vitt vendégünk és kíséretének útja. Itt Czifm Miklós elnök és Kérészi Ká­roly, a pártcsúcsvezetőség titkára ismertette a közös gazdaság eredményeit . és célkitűzéséit'' vetkezet gazdálkodott a mai egy gazdaság helyén. Az egy tagra eső évi jövedelem ak­kor 5900 forint volt, az el­múlt évben pedig az Éger- völgye Termelőszövetkezet­ben ez az összeg 38 ezer forintot tett ki. Jelenleg öt agrár- és nyolc üzemmér­nök dolgozik a szövetkezet­ben. A gazdaságnak jelentős kárt okozott az időjárás — mintegy nyolcmillió forin­tot — de ennek ellenére is, éppen mert jelentős tarta­lékkal rendelkeznek, bizto­sítani tudják a tervezett jö­vedelmet a tagságnak. A szüretet befejezte a gazda­ság — a munkások, a diá­kok sokat segítettek — e héten elvégzik az őszi ve­tést — 10 százalékkal vet­nek többet a tervezettnél — és a kukorica törése is jó ütemben halad. A Politikai Bizottság tag­ja gratulált a szövetkezet vezetőségének és tagságának eredményes munkájukhoz, és sok sikert kívánt terveik valóra váltásához. Nyers Rezső az esti órák­ban visszautazott a fővá­rosba. (papp) Tibii tudást, nagyobb dett, ma háromezer forintot megközelíti a keresete. De szerinte ennél fontosabb, hogy az üzemben mindenki érzi: törődnek vele. Kozák Géza üzemvezetőtől például mindannyian értesültek már a gyermekotthonról, amely­nek létrehozására a központ sokat áldoz, megkönnyítve a gyártelepen foglalkoztatott anyák! helyzetét. ★ Fele-fele! Csak a másik tizenötmillió forintot a harmincból néhány kilomé­terrel beljebb, a Hatvani Konzervgyárban költötték üzemfejlesztésre, elsősorban az egészségügyi követelmé­nyek biztosítására. S maga Bellák István főmérnök mondja, hogy nagyon idősze­rű volt ez a beruházás, az 1972-ben használatba vett egészségügyi központ. Mire képes a korszerűen felszerelt, emeletes épület? Elsősorban biztosítja 1400 konzervgyári munkás zavar­talan tisztálkodási lehetősé­gét, mégpedig azon a fokon, ahogyan azt az élelmiszer­iparnál előírják. Ez gyakor­latilag a fekete-fehér rend­szerű öltöző, ahová reggel fürdőn keresztül mennek be a munkások, s ebéd után azon át hagyhatják él. a gyárat. De másra is jő a negyedik ötéves terv ajándé­ka! Varroda, ruhakiadó, fer­tőtlenítő, büfé kapott benne helyet, valamint önálló mo­sodát nyitott a gyár, hogy függetleníthesse magát a Pa­tyolattól. Ottjártunk alkalmával a ruhakiadóban találkoztunk Juhász Jánosiéval, aki ép­pen Gyimesi Mihályra gi;o- baigatoít egy frissen. n.ouv.tt c« vasalt munkásruiiát. Azt hiszem, nagyon jól .tapintót* a lényegre, mintegy az egész­ségügyi központ kettős sze­repét hangsúlyozva, amikor azt mondotta: e beruházással megoldódott a higiénikus ter­melő munka, s ugyanakkor nyert a dolgozó! Mert más­ként érzi magát az ein „er munkahelyen, utcán talpig ie- fürödve, tisztába öltözve, mint annakelőtte. midőn jó­formán utcai ruhában állt a szalag mellé, dolga végezté­vel pedig paradicsomillatoí árasztva, kezén különböző zöldségek festékanyagával lépett a szabadba, ★ Hát, íme harmincmillió forint története. Ezt a pénzt nemrég ru­házta be két hatvani üzem. És ha a főkönyvelők sze­mével nézve ez az összeg még nem is térült meg a be­ruházó vállalatoknak, visz- szakapták erkölcsiek terén. A munkások hangulatában, jó munkahelyi közérzetében. S ez sem kevesebb a má­siknál! Moldvay Győző Pénzügyi intézkedések a mezőgazdaságban Az energiahordozók világ­piaci árának az utóbbi évek­ben bekövetkezett tartós emelkedése indokolja, hogy a többi vállalathoz hason­lóan a mezőgazdasági üze­mek termelési költségeiben is érvényesüljenek 1975. ja­nuár 1-től a már meghirde­tett új termelői árak. A Mi­nisztertanács v határozata alapján az ebből származó költségnövekedés döntő ré­szét az állami költségvetés kiegyenlíti. A mezőgazdasá­gi üzemek 1975. évi energia­felhasználásának az ár­emelkedéssel összefüggő költségnövekedéséire térítést kapnak. Ennek mértéke az 1973. évi tényleges üzem-és tüzelőanyag-felhasználás alapján számított árküiön­aktivitást zi. Emellett természetesen néhányan máshol is tanulnak. A beszámoló, de a hozzászó­lók is egyaránt hangsúlyoz­ták, hogy a marxista közép­iskola rendkívül nagy segít­séget ad az elméleti kérdések megértéséhez, a vitakészség kialakulásához, a napi poli­tikai eseményekben való el­igazodáshoz. Akik már elvé­gezték, sokkal bátrabban, és természetesen megalapozot­tabban is mernek véleményt alkotni. Ez pedig szükséges is, mert ahogy szóba került, a pártcsoport-üléseken még van is aktivitás, de a taggyű­léseken — nagyobb nyilvá­nosság előtt — már kevesen szólnak a témákhoz, még ha igen jól ismerik is. Éppen ezért a következő időkben az egyik feladata az lesz a pártcsoportnak, hogy lehetőleg mindenki végezze el a marxista középiskolát. Azért is kell ez — mondta Zalai Kálmán pártcsoport­vezető —, mert a kommunis­ták mintegy 70—80 dolgozó­val vannak állandó minden­napos munkakapcsolatban, s főként rájuk hárul az a fel­adat, hogy vitatkozva, politi­zálva magyarázzák, megér­tessék a párt célkitűzéseit.- —msem börzei összegéig terjedhet. Ezen felül térítést kaphat­nak az üzemek egyes, a ter ­melési szempontból fontos, 1974- ben üzembe lépő ter­melési kapacitások energia- igényének többletköltségére az 1974. évi tényleges fel- használás mértékéig. A ked­vezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetek részére az energiafelhasználás többlet- költsége — a támogatási rendszer útján — lényegé­ben teljesen megtérül. Változatlanul jelentős se­gítség, hogy a behozott mű­trágyák, növényvédő szerek, fehérjetakarmányok világ­piaci árának emelkedését az állami költségvetés semlege­síti. Ezzel nyugodt gazda­sági feltételeket teremt a mezőgazdasági nagyüzemek számára. A termelékenység növe­kedése, a ráfordítások na­gyobb hatékonysága, a fo­lyamatosan növekvő jöve­delem lehetővé tette, hogy 1975- től 10 százalékkal fel­emeljék a mezőgazdasági földadót és a termelőszö­vetkezeti jövedelemadót. Az 1975. évi tervfeladatok meg­valósításához — a tervben szereplő fejlesztésekhez és személyi jövedelmek reali­zálásához — szükséges pénz­ügyi eszközök és jövedel­mek így is rendelkezésre állnak majd. Az állami gaz daságok által fizetett nye­reségadó a termeiőszövet- keaeti jövedelemadó többle­tének megfelelő mértékben ugyancsak emelkedik. A tá­mogatási és adóintézkedések hatására várható, hogy nő a munka hatékonysága, taka­rékosabban bánnak az üzem­anyaggal, s a mezőgazdasá­gi nagyüzemek termelési szerkezete is mind jobban kielégíti majd az ország szükségleteit. (MTI) &S&, aewaaabsB it-, gstlíartök

Next

/
Thumbnails
Contents