Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
Saradon befejezték a búza vetését Jól haladnak az őszi munkák A hegyvidék is lehet kincsesbánya. •. Hogy idejében földbe kerüljön a búza, a traktorosok ttakjaikat. Jó ütemben halad az őszi vetés. jócskán megnyújtják mű- (Foto: Szabó Sándor) Az elmúlt hét száraz időjárása kedvezett az őszi mezőgazdasági munkáknak, a földeken továbbra is nagj7 erővel dolgoztak a betakarításban, a vetésben. A sarud i Tiszamente Termelőszövetkezetben szerda délig végeztek az összes őszi vetéssel. A tervezett 1072 hektár helyett 1180 hektáron kerültek talajba az őszi kalászosok magvai. A búza vetésterületét az eredeti nagysághoz képest tiz százalékkal növelték. Száz hektárnyi mélyfekvésű, nehéz, kötött talajú területet nem tudtak megközelíteni a munkagépek, így ezt a részt kénytelenek voltak repülőgéppel bevetni. Jelentősen meggyorsult az utóbbi napokban a cukorré-' pa szedés is. A 124 hektár területről csaknem teljes egészében kiszedték a répát, csupán három négy hektáron van még földben a termés. Tíz vagon kukorica naponta Az atkán Űj Élet Termelőszövetkezet november 1- ére fejezte be a szüretet, s ehhez a sikerhez nagymértékben hozzájárult a gyöngyösi szakmunkásképző intézet 50 tanulója, valamint az Atkári Általános Iskola hetedik és nyolcadik osztálya. Jól halad az őszi vetés és 166 hektáron már kikelt az őszi árpa. A búza vetés- területét 690 hektárról 716 hektárra emelik. Csütörtök délre fejezik be — amennyiben az időjárás is engedi — az ősziek vetését. Jól halad a kukoricatörés, napi 10—11 vagon morzsolt kukoricát szállítanak be a szárítóba. Ha a termelőszövetkezet területét nem éri jelentős csapadék, november 20-ára befejezik a kukorica betakarítását. Jó a termés a füzesabonyi járásban A napos, szeles, szárazabb Időjárás következtében ismét teljes kapacitással végzik az ősziek megkésett betakarítását és a vetéseket a füzesabonyi járás termelőszövetkezetei. Az elmúlt hét végén minden szövetkezet határában újra munkához láttak a vetőgépek. Füzesabonyban és Poroszlón gépi erővel végzik a kukorica törését, a szövetkezeti tage* pedig, segítő családtagjaikkal együtt, a háztáji kukoricaterületek betakarítását végzik folyamatosan. A legutóbbi értékelés alapján teljesen befejeződött a járásban a rozs vetése, a burgonya, a fővetésű silókukorica, a zöldség- és gyümölcstermő területek termékeinek betakarítása. A hat és fél ezer hektárnyi kukorica vetésterületének több mint 50 százalékán megtörtént már a betakarítás — igen jó termésátlagok mellett. Befejezéséhez közeledik a cukorrépa szedése, melynek 407 hektáros termőterületéből már igen kis mennyiség van még a földeken. Az elmúlt hét végéig mintegy ötezer hektár területen kerültek földbe az őszi vetések, és ez a mennyiség szinte napról napra növekszik. Befejezés előtt állanak az őszi vetések alá történő szántási munkálatok, s a tavaszi vetések alá is már eddig több mint hatezer hektáron történt meg az őszi mélyszántás. További kedvező időjárás esetén az őszi vetések is hamarosan befejeződnek a járás termelő- szövetkezeteiben. — A termelőszövetkezet egyik jogelődje, az egylet*! „Ezüstkalász”, még 1948-ban alakult meg Pétervásárán. A mostani, vagyis az 1969-es egyesülés előtti „Gárdonyi” csak 1960-ban. Én ebben ott voltam az alapítók között — mondja Bocsi László, a közös gazdaság egyik brigádvezetője, aki az utóbbi években egyben személyzeti vezetője is a termelőszövetkezetnek. — Akkor még minden egészen másként volt. Emlékszem, hogy mint növénytermesztési brigádvezető, 43 lovas fogatot irányítottam a szántáshoz. Gépünk nem volt, a szállítást is a lovakkal bonyolítottuk le. Ma négy lovunk van mindössze. A különböző erő- és munkagépek számát hirtelen össze se tudnám számolni... o © © © A pétervásári Gárdonyi Termelőszövetkezet ma, pontosabban 1969 óta négy község — Váraszó, Erdőkövesd, Kisfüzes és Pétervására — termelőszövetkezeti gazdáit tömöríti magába. Az egyik volt a hegyvidéki gazdaságok között, ahol elsőként alakult valódi nagyüzemi méretű termelőszövetkezet, * s egyike azoknak a hegyvidéki közös gazdaságoknak,1 ahol a kedvezőtlen termőhe-^ lyi adottságok ellenére is* megtalálták, kialakították a ^ jó gazdálkodás feltételeit — Két fontos dologra koncentráltunk 1969 óta — mondja Kaszab Balázs főmezőgazdász. — Az egyik a szakosodás, a másik a melioráció, a lejtők megvédése, a terméketlen völgyek termővé tétele. Ez azt jelenti, hogy — a megyében az elsők között — létrehoztuk a szakosított tehenészeti telepet, megkezdtük a legelők telepítését azokon a lejtőkön, ahol a szántóföldi művelés nem gépesíthető, s nagy az eróziós veszély. A termelőszövetkezetnek az egyre erősödő szarvasmarha-tenyésztés ma is a fő ágazata. Jelenleg 900 körül mozog a szarvasmarhalétszám. amelyből 370 a tehén, a többi növendék. Illetve hí■ómarha. Emellett mintegy 3000 anyajuhot ia tartanak — élve a juhászat fejlesztését ösztönző kormányzati lehetőségekkel. Vagyis a fiatal anyaállatok tenyésztésbe való visszahagyásával egyrészt komoly mértékű ártámogatást kap a szövetkezet, másrészt lassan teljesen felfrissül, megfiatalodik az anyaállomány, s ez majd jótékonyan érezteti hatását az ágazat jövedelmezőségében az elkövetkező években. — Tovább bővítjük mind szarvasmarha-, mind juhállományunkat — tájékoztat a főmezőgazdász. — A magyar tarka tipusú tehenek keresztezését rövidesen megkezdjük a nagy tejhozamú Holstein—Fríz fajtával. Már kiválasztottuk azt a 200 tehenet, amelyek a legnagyobb tejhozamot produkálják jelenleg is. Ezek lesznek gazdaságunk jövő tehenészetének az „ősei”. így lényegében két ágra bomlik az állomány: egyik a tejelő, másik pedig a hústípusú egye- deket szaporítja. Közel egy évtized telik el addig, amíg a keresztezés folyamata lezárul, s a terveink szerint akkor majd a legkisebb tej- hozamú tehén fog annyit — vagyis évente ötezer litert — „termelni”, mint most a legjobb teheneink ... • A juhászati ágazatot további 500 anyával szaporítják már a következő években, s a régi, korszerűtlen tartási körülményeket ia felszámolják. A leendő juhászati telep tervei már készülnek az Agrárgazdasági Kutatóintézetben. Ez a szakosodás, az egyre intenzivebbé váló állattenyésztés szükségessé teszi a takarmánytermesztés és -tárolás olyan színvonalon való kialakítását, hogy biztosított legyen a szükséges szálas- és szemes takarmány. Ezt a már meglevő 600 hektár telepített legelő területének további 200 hektárral való növelésével, valamint a már most is szép termésátlagot produkáló 250 hektár kukorica mennyiségének fokozásával érik el. (50—55 mázsát takarítanak máris be hektáronként, a teljesen gépesítve!” Moszkvába jár konzultálni Nagyon sokan ismerik Gyöngyösön dr. Pintér László főorvost, a kórház szemészeti osztályánák a vezetőjét. Mozgékony alakja mindenütt feltűnik, ahol valami hivatalos, társadalmi vagy politikai esemény zajlik. Érdeklődik a világ dolgai iránt. Valami belső nyugtalanság hajtja és ez tartja ébren a figyelmét minden iránt, amit egy szóval így nevezünk: az élet. Tegyük hozzá — a minél teljesebb élet. 0 a kórházi pártalapszer- vezet titkára is. De valamikor a munkásőrök szürkéskék egyenruháját is hordta. Számos dolgozata jelent már meg a szemészet témaköréből, előadásokra hívták és hívják meg, orvosi kongresszusokra. . Hozzákezdett Gyöngyöspata lakosságának szemészeti szűréséhez. Gyakran sétál a Mátrában családjával és a kedves időtöltései között található még a mátrai ás- Ványvilág mintáinak gyűjtéMost évente kétszer Moszkvában időzik, régebbi és újabb kori írásokat böngész és meghányja-veti dolgait Csernyavszkij professzorral, a Helmholz Intézet glaukoma osztályának vezetőjével, aki az orvostudományok doktora, ö Pintér doktor aspiránsvezetője. Ennyi minden hogyan fér meg egy emberben? És egyáltalán: mi késztette erre az életmódra, mi hajtja, állandóan. hogyan tudja így szétosztani magát a rengeteg elfoglaltság, munka és hasznos időtöltés között? ★ Két eredendő élményét említi. Az egyik: kamaszfejjel került Miskolcon a népi kollégiumba, ahol a közvetlen politikai hatások formálták világképét és belső meggyőződését. Aztán Kettesy professzor a debreceni egyetemen, akinek tanársegédjeként jutott el a mai témához: a glaukomához, azaz a zöldhályoghoz. Ezekből a forrásokból táplálkozik legfőbb tulajdonsága, az érdeklődés. Érdeklődés a világ és a szemészet, az orvostudomány dolgai iránt. Amikor Odesszában a Filatov Intézetben időzhetett, csak elmélyült a vonzódása az eredeti téma iránt. Még valami tartozik ide. Pintér doktor édesapja is orvos volt. akitől megtanulta, hogy a gyógyítás szándéka és akarása a legfőbb elv, időben is megelőz mindent, minden mást az orv-os számára A családi légkör, Kettesy professzor iskolája, a népi kollégium: így lehet tetten érni a döntő erővonalakat Pintér főorvos alkatában. A tulajdonképpeni indulás 1972-ben, a Pesten megtartott európai szemészkongresszuson kezdődött, ahol összetalálkozott a moszkvai Helmholz Intézet tudós igazgatójával Trutnyevával. Öt kérdezte míg, hogyan tudna kutatásokat végezni az intézet segítségével a glaukoma területén. Azután egy levélváltás következett, amiből megtudta, hogy a szándékának semmi elvi akadálya nincs. Már „csak” egy pályázatot kellett elnyernie ahhoz, hogy ösztöndíjjal, levelező úton megszerezze a tudományos fokozatot. Gyakorlatilag még egy sor vizsga kellett előzetesen ehhez. Bizonyítania kellett ismereteit az orosz és a német nyelvből, a szemészetből és a filozófia tudományának alapos birtoklása is követelmény volt és még maradt is. Tavaly megérkezett a kedvező válasz, a Magyar Tudományos Akadémia érdemesnek találta arra, hogy a glaukoma tárgyában elmélyült kutatásokat folytasson, és ehhez a magyar állam támogatását is megkapta. Már kétszer járt kint Moszkvában, de a következő napokban is újra oda indul, hogy a kutatásait folytassa. ★ Laikus módjára, néhány szót a témáról. Ezt a betegséget, a zöldhályogot, ma még nem lehet gyógyítani, de ki- fejlődését késleltetni képes az orvostudomány. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, minél előbb fel kell ismerni a zöldhályogot. A kór megállapítására már a múlt század végén felfedezett egy eszközt Mehr iakov, amit finomítottak azóta, de lényegében ezt használják a szemnyomás méréséhez, nagyon sokfelé. A szemnyomás olyan, mint a vérnyomás. Változása tehát jelez is sok mindent az orvosnak. Miután a szemnyomást közvetlenül mérni élő emberen nem lehet, hiszen ahhoz a szembe kellene bevezetni a műszert, a mostani eljárás csak megközelítő értékeket ad, tehát sok hibaszázalékot rejt magában. Dr. Pintér László ezt az eljárást akarja finomítani, hogy a tényleges szemnyomás meghatározásának megbízható módszerét kidolgozva, a zöldhályogot mielőbb fel lehessen ismerni. Miélőbb, mert annál kevesebb kár érte a szemet, a látást, annál hatásosabban késleltethető a látás romlása. Ehhez hozzátartozik még egy megdöbbentő adat: a negyven éven felüli emberek két százaléka glaukomás, többségük nem is tud róla, mert amikor már észreveszi, hogy a látása romlik, a betegség eléggé előrehaladott állapotban van. ★ Nem is lenne ő igazán, ha még más területen ia nem foglalkozna a gyógyítással, a kórmegállapitással. Radnót Magda akadémikus keltette fel az érdeklődését a termog- ráfia szemészeti lehetőségei iránt. Az infravörös sugárzás mérése ez lényegében, ami valóságos rétegvonalakkal térképezhető fel a műszer segítségével. Mutatja a testrész hőmérsékleti különbségeit, egyben jelezve, hogy a magasabb hőmérséklet feltehetően gyulladást takar. Rendszeres méréseket végez Pál Sándorral, a Gagarin Hőerőmű mérnökével, aki a műszert kezeli, az eredményeket elemzi Pintér doktor társaságában. Ma már a technika és az orvostudomány nem nélkülözheti egymást, ebből is kiderül. ★ Síok a munkája, nem is mindenki nézi egyértelmű elismeréssel azt, amit csinál. Mintha azt mondanák: egy kis vidéki kórházi főorvos, minek flancol olyannal, hogy aspirantúra. A családja megérti, támogatja, a felesége segít neki nyugodt körülményeket teremteni a tanuláshoz, a kutatáshoz. Azt mondja, amit mások a földi javak birtoklásában tudnak elérni, ő annál többet, de legalább any- nyit tud felmutatni és később még inkább, més területen, a tudomány területén. Kétségtelen, időben eléggé leterhelte magát, annyi mindent vállalni és tisztességgel ellátni, nem nagyon megy, ezt már az aspirantúra első évének leteltével jól látja. Valamit engednie kell a maga iránt támasztott követelmények szintjéből. Hogy a kandidátusi fokozat után mi lesz, azt ma még nem látja. De megállni nem szeret az elkezdett úton, legfeljebb egy szusszanásnyi időre megpihenni, hogy felfrissültén mehessen tovább. Élete minden eddigi meghatározó élménye ezt követeli meg tőle, erre sarkallja, és igazán akkor érzi Jól magát, ha a szemészettel foglalkozhat, ha az emberért tehet vn lami hasznosat Ez doktor Pintér László kommunista orvos. (L Mólóit Ferenc A fő ágazat és a hozzá kapcsolódó takarmány termesztésen kívül közel 109 hektáron messze földön híres almát is termesztenek Pétervásárán. Az idén is — ax 50 százalékos fagykár ellenére — 70—75 vagonnal adtak át a felvásárló szerveknek, s e mennyiség több mint fele export volt Most kezdődtek meg a szövetkezet erdő-, illetve fagazdaságának a bővítését korszerűsítését szolgáló munkák is: a Váraszón üzemelő, 36 dolgozót foglalkoztató faüzem 15 további új munkahellyel bővül, s korszerűbbé válnak a termelési körülmények is. Ennek következtében a faüzem jelenlegi A millió forintos éves árbevétele közel tízmillióra emelkedik már jövőre, s legalább egy-, másfél millió forinttal növekszik az erdőgazdálkodásból származó mostani 8— 6 milliós árbevétel is. Nem beszélve az Erdőkövesden üzemelő savanyitóüzem bevételéről, amely az év kilenc hónapján keresztül 3ő—40 asszonynak biztosít munkát. —- A savanyításhoz szükséges káposzta és paprika megtermelését ez évtől kezdődően a háztáji gazdaságok végzik — mondja Molnár Pál, a szövetkezet 28 éves párttitkára, aki egyben a zöldségtermesztés irányítója is. — Több mint 300 család számára biztosítunk ezáltal kedvező háztáji jövedelmet. s ugyanakkor a közös számára is 20 vagonnal több feldolgozható mennyiség termett már az idén is ebben a szervezésben, mint az elmúlt években. Arról nem is beszélve, hogy tetemes bérköltségtől menekültünk meg ezáltal... A harmadik „kisüzem” a szerviz és javítóműhely, amely ez év májusában készült el mintegy 6 millió forintos költséggel, s a gazdaság erő- és munkagépeinek javításán kívül 25 ezer óra lakossági-közületi szolgáltatást is végez évenként De egy két-háromezer liter napi kapacitású tejcsomagolófeldolgozó is üzemel a tehenészeti telepen, s ellátja a környező hegyvidéki települések boltjait naponta friss, csomagolt tejjel. © © 0 © — Minden megváltozott nálunk 1969., a megalakulás óta — mondja Bocsi László. — Az emberek, mi magunk változtunk talán a legtöbbet mégis. Emlékszem, hogy a kezdet kezdetén mennyit vitatkoztunk, valósággal veszekedtünk minden reggel, a munkaelosztásnál. Senki sem akarta azt csinálni, amit rábíztak, úgy kellett a tagok jó részét a lakásáról munkába szólítani. Megváltozott a határunk is teljesen. Azt hiszem, hogy például az apám, ha úgy repülőgépről leereszkedne, nem ismerné meg a régi péterkei határt. Hol vannak már azok a terméketlen, vízfolyásos-bozótos völgyek? Ezek helyén most a legjobb szántóink teremnek. Lejöttünk a hegyről a völgybe, s a lejtőkön jó legelők és fiatal erdőtelepítések „rajzoltak” új térképet És azt hiszem, hogy az sem eltitkolni való, hogy például 1971 óta 31909 forintról 1973-ra 36 ezer forint fölé emelkedett a közösből származó, egy dolgozóra jutó éves jövedelem. — Jövőre újabb gépeket vásárolunk, • a gyümölcs telepítés és a fa üzemi rekonstrukció mellett megkezdjük a leendő hízómarhatelepünk kivitelezését Is... Ebben a közös gazdaságban így lelték kincsesbányára a négy hegyvidéki község szövetkezeti gazdái... Faludi Sándor Nwisöu Q 1974. november T„ csütörtök 1 T
