Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

/ Párttaggyűlések előtt EZEKBEN A NAPOKBAN már javában folynak az elő­készületek pártszervezeteink­ben a párt XI. kongresszu­sát megelőző beszámoló tag­gyűlések megtartására. Ez a munka megkülönböztetett feladatokat ró az alapszer­vezetekre és az őket irá­nyító pártszervekre. Olyan összegezést kell készíteni, amely hű képet nyújt az el­múlt négy évben végzett munkáról, s a tanulságok elemzésével megmozgatja az alapszervezet kommunistá­it. Alapvetően két feladatot kell megoldani: egyrészt a négy esztendő munkájának összegezését, értékelését, másrészt ennek alapján a jövőre vonatkozó következ­tetések levonását. Az össze­gezés tehát nem azt jelen­ti, hogy a kommunista kö­zösség négy éven át végzett munkáját mechanikusan „lel­tárba vegyük”. Ez egy tag­gyűlésen nem lehetséges, de nem is szükséges. Mi kerüljön összegezésre és értékelésre? Vizsgálják meg, hogy milyen eredmé­nyességgel tudták megvaló­sítani azokat a feladatokat, amelyeket a X. kongresz- szus, majd azt követően az 1972-es és 1973-as novem­beri határozatok megjelöl­tek. Elemezzék, hogy saját határozataik mennyiben se­gítették elő a párt alapvető céljainak megvalósítását. Térjenek ki arra, hogyan ér­vényesül az adott területen a párt politikája, ennek szellemében végezték-e mun­kájukat a gazdasági vezetők és a tömegszervezetek. Fog­lalkozzanak azzal is, miként jutott érvényre a párt ve­zető szerepe és ezzel pár­huzamosan növekedett-e a gazdasági, hivatali vezetők, társadalmi szervezetek ön­állósága és felelőssége. Tér­jenek ki továbbá az egyes párttagok munkájára, helyt­állására, a pártpolitika meg­valósításáért végzett tevé­kenységre is. A FÖ FIGYELMET ter­mészetesen a politikai mun­ka értékelésére kell fordíta­ni. Az adott gazdasági egy­ség, intézmény, hivatal ered­ményes "kétségtelenül ma­gukba foglalják és tükrözik s pártszervezet, a kommu­nisták politikai tevékenysé­gének hatását. A beszámo­lók mégsem elégedhetnek meg pusztán az eredmények ismertetésével, hanem adja­nak számot az azok mögött meghúzódó politikai munká­ról is. Mutassák be, milyen nézetek és gyakorlat ellen kellett küzdeniük a párt politikájának érvényesítésé­hez, az eredmények eléré­séhez. Az a jó és vitára ösz­tönző beszámoló, amely er­ről is szól, mégpedig érlelve és vitatkozva. A jó beszámolónak fon­tos feltétele a konkrétság, a tényszerűség. Az eredmé­nyek, a problémák, a gon­dok mindig konkrét munka- területekhez, részlegekhez, személyekhez kapcsolódnak. Semmit sem mondanak az olyan megállapítások, bírá­latok és észrevételek, ame­lyek „általában” és „elvi­leg” hangzanak el, és nem azoknak címezik akiknek valójában szólnak. A nyílt­ságnak természetesen páro­sulnia kell a tárgyilagosság­gal, vagyis a valóságos hely­zetnek megfelelő értékelés­sel. Az őszinte, önkritikus és kritikus szemlélet gya­korlásában mindenekelőtt a vezetőségnek kell jó példá­val elöljámia. Ha nem fél saját munkájának bírálatá­tól, s ezt a beszámoló is tükrözi, az egyben az egész párttagság nevelésének a leghatékonyabb módszere. A jó taggyűlési beszámoló csak kollektív munka ered­ménye lehet. Nem helyesel­hető, hogy egyes pártszer­vezetekben a titkárra, vagy éppen valamelyik vezetőségi tagra bízzák a beszámoló teljes szövegének megírását, a vezetőség többi tagja pe­dig csupán észrevételekkel él. Mivel a beszámoló ma­ga is különféle témákra ta­gozódik, s rendszerint a ve­zetőség egy-egy tagjának re­szortmunkáját is felöleli, célszerű az előkészítésnél is ezt a munkamegosztást al­kalmazni. A kollektív mun­ka feltétlenül igényli az egész vezetőség tevékeny közreműködését a beszámo­ló elkészítésében, de ennél szélesebb kör is bevonható ebbe a munkába. Elsősor­ban azok az akii - <k, akik rendszeresen segítenek a pártvezetőségnek. ennélfog­va viszonylag jó ismerői egy-egy témakörnek. A LEGTÖBB HELYEN már jó előre elkészítik a beszámoló vázlatát, azt ve­zetőségi ülésen megvitatják, s miután elfogadták, megje­lölik az egyes részeli elké­szítésének felelőseit. Ez min­denképpen célszerű, mert így elkerülhető a felesleges munka, s a beszámoló meg­alapozottabbá, egységesebbé válik. Gyakorta visszatérő kér­dés: milyen források állnak rendelkezésre a beszámoló elkészítésére? A legfonto­sabbak a X. kongresszus óta megtartott beszámoló tag­gyűlések tapasztalatai, to­vábbá a vezetőségi ülések, taggyűlések határozatai. Mi­vel a beszámoló csak a leg­főbb kérdésekre térhet ki, az egyes munkaterületek összegezéséhez itt bőven ta­lálnak anyagot. Bármilyen jelentős is ez a forrás, a megtárgyalt napirendek fel- sbrolása, felelevenítése nem elégítheti ki a beszámolóval szemben támasztott igénye­ket. A többletet az az érté­kelés jelenti, amelyet a négy év általános tapasztalatai alapján a pártmunka adott területéről a vezetőség ki­alakít: milyen pozitív és negatív vonások jellemzik a pártmunka tárgyalt részét; mit tett a vezetőség azért, hogy jó irányban befolyá­solja az ügyek alakulását? Ezekről feltétlenül szólni kell, mint ahogy nem ke­rülhető el az adott terület valóságos helyzetének egy­bevetése a párthatározatok­ban rögzített követelmények­kel. A beszámoló elkészítésé­nek másik fontos forrása a párttagság véleménye. A tag­gyűlést megelőző pártcso- port-üléseken a vezetőség megismerhette a párttagság véleményét az alapszervezet munkájáról, megbízatásaik teljesítéséről. Hasznosítsuk tehát a pártcsoportüléseken elhangzottakat, ne hagyjuk kárba veszni ezt a forrást. Pártszerűen kell reagálni az észrevételekre akkor is, ha a vezetőség véleményével nem. vagy nem mindenben egyeznek meg. Nem helyeselhető annak a gyakorlatnak esetleges fel­el evem'tése, amelyet koráb­ban egyes irányító pártszer­vek alkalmaztak. Arra gon­dolunk, hogy beszédvázlatot adtak ki, vagy éppen a párt­vezetőség helyett munkatár- saik_ készítették el a beszá­molót — „segítés címén”. Nagyon hasznos viszont, ha minden irányító pártszerv időben elmondja érdemi vé­leményét az alapszervezet vezetőségének, kollektívájá­nak munkájáról. Ezt már a beszámolóban is jól fel le­het használni. Ugyanakkor nem zárja ki annak lehető­ségét, hogy indokolt esetben a taggyűlésen is megismé­teljék az értékelő véle­ményt. Célszerű, ha a beszámoló feletti vita után határozatot hoznak, amelyben, rögzítik, hogy a taggyűlés a végzett munkáról szóló jelentést el­fogadta: majd sorolják fel, milyen feladatok megoldá­sát tartják szükségesnek a vitában elhangzott észrevé­telek és javaslatok alapján. NEM MINDENNAPI ese­mény a párt helyi vezető testületéinek számadása a X. kongresszus óta végzett tevékenységükről. Nem ün­nepi gyűlésekre van tehát szükség, hanem kifejezett munkaértekezletekre. Hiszen nem a nagy kinyilatkoztatá­sok, hanem a felelősségtel­jes mindennapi munka vi­szi előbbre ügyünket. Dr. Szabó Imre az MSZMP KB alosztályvezetője Csupa sztori... Aranyalma *— a dinnyeíoldőn Baracksiker — a szőlősdomboD Boros szövetkezet — különös uborkája Mostanában nemcsak a természet furcsaságai borít­ják fel a világ rendjét, ha­nem az ember is alaposan kizökkentette a földet meg- íjzokottságából. A termőföld megváltoztatásái’a irányuló törekvéseit egész sor sztori bizonyítja. Valamennyi az ész diadalát jelzi, az alkotó­kedvet, a hozzáértést dicsé­ri. Amikor Csányröl esik sző, a község nevét általában a dinnyével párosítják. A csá- nyi dinnye valóban fogalom lett az utóbbi évtizedekben.. Ez* ma szinte természetesnek tűnik, az viszont már kevés­bé, hogy a csányi ^ alma aranyat ér. Pedig ^ ízét, za­matét, kiváló minőségét a nefnrég zárult őszi, erfurti kertészeti kiállításon arany­éremmel díjazták. De hogyan került Osány- ba a jonatánalma? — kér­dezheti bárki, hiszen ez a fajta köztudottan a szabol­csi táj egyik nagy múltú ékessége. Több mint tíz esz- fcndövel ezelőtt telepítették ács első almafákat az állami gazdaság földjeire. Aztán, ahogy termőre fordult, úgy lett egyre inkább sláger a világpiacon. Mert a csányi jonatán hamar betört a kül­földi üzletek polcaira. Elő­fordul Moszkvában, Berlin­ben, Bonnban, de vásárolják Hamburgban, sőt ami talán a legérdekesebb, a távoli Brazíliában is, ahol szintén megnőtt iránta az érdeklő­dés. Az idén a kora tavaszi fa­gyok éppen virágzásban ta­lálták a Aányi almáskerte­ket és meg is tépázták va­lamennyit. A károk ellené­re mégis 200 vagonnal szed­tek a beérett, ízes gyü­mölcsből. A pusztító időjá­rás nem tudta megvonni a nemzetközi sikert, bizonyít­ja ezt az aranyérem, ami most kárpótlást jeleni a gaz­daságnak. De hogyan tovább? Meg- elégszenek-e ezzel a sikerrel az állami gazdaság vezetői? Nem. Tudatos tervező mun­kával máris hozzáláttak az újabb telepítésekhez. A már meglévő 150 hektár alma mellé újabb 175 hektár ke­rül. Ehhez azonban évek kellenek. Az új területen a jó ízű jonatánon kívül köz­kedvelt starisingoí is telepí­tenek. Az ültetvények, ame­lyek a mai igényeknek már a legmegfelelőbbek, további nemzetközi díjakkal öregbít­hetik majd a csányi alma jó hírnevét. A kellemes ízű kékfrankos borról és csemegeszőlőiről volt híres eddig a gyöngyös­patai Béke Termelőszövetke­zet. Az utóbbi két esztendő­ben viszont a patai neveze­tességek listájára került az őszibarack is. Feltűnő ez, hiszen a faluban nincs kü­lönösebb múltja a gyümölcs- termelésnek. Úgy mondják, a szőlődombokon itt-ott el­szórva lehetett találni né­hány szilvafát, de az őszi­baracknak híre sem volt. Pedig már lassan tíz éve, hogy a lejtőktől meredek Havasalján szépen díszlenek az egyenes sorokban felfutó őszibarackfák. Olyan terület ez, melyet kora tavasztól őszig süt a nap, viszont any- nyira meredek, hogy szőlőt oda már nem lehetett tele­píteni. Az őszibaracknak vi­szont kiváló feltételeket nyújt. Hogy ez mennyire így van, a barack színében, ízé­ben és illatában is megnyil- vápul. Ennek köszönhető, hogy Ausztriában, Csehszlo­Új gyártó- csarnok Tiszafüre­den A Magyar Hajó- és Da­rugyár új 6000 négyzetméte­res tiszafüredi gyártócsarno­kában az 5 és 16 tonnás portáldaruk alkatrészei ké­szülnek. Az új üzemben több mint 500 helyi és környékbe­li dolgozónak adnak munka lehetőséget (MTI Foto — Medgyasszay Béla) Ewí 500 ezer tonne köolei-megtekarítes Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet tervezete Elkészült az energiafel­használás racionalizálásának előzetes országos tervezete: a számítások szerint az ötéves tervidőszakban két és fél milliárd forint beruházással 5000 milliárd kilokalória ta­karítható meg évente, amely megfelel félmillió tonna kő­olajnak. Az Állami Energe­tikai és Energiabiztonság­technikai Felügyelet feltér­képezte az energiafelhaszná­ló üzemeket, s több mint 120 nagy vállalatnál állapította meg, hogy korszerűsítéssel, az eddig eleresztett hő befo­gásával, a hatásfok növelésé­vel és több más módon hasz­nosítható a kárba vesző ér­tékes energia. Figyelembe véve az ország szerény energiaforrását. és az egész világot érintő kő­olajutánpótlási gondokat, az ötödik ötéves terv kidolgo­zásánál most még inkább előtérbe kerültek az energia­megtakarítást célzó beruhá zások. Az energiafelhaszná­lók azonban gyakran nem érzik kellőképpen az ország energiagondjait, hiszen a termelői áremelés után, a jövő évtől is az állam je­lentősen hozzájárul az ener­giahordozók költségeihez. Az energiatakarékosság egyik lehetősége jó néhány üzemnél a még korszerűtlen kazánok rekonstrukciója. A tüzelés hatásfokának javítá­sával 15—20 százalék energia is megtakarítható. Nagy mennyiségű megtakarítás ér­hető el az úgynevezett hul­vákiában és a Német De­mokratikus Köztársaságban jobban ismerik a patai őszi­barackot, mint itthon. De hamar felfigyeltek rá a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban is, hiszen tavaly a hamburgi nemzetközi kerté­szeti kiállításon aranyérmet nyert. A siker az idén to­vább folytatódott. A szövet­kezet kétféle őszibarackot küldött az erfurti kertészeti kiállításra, melyeket ezüst­éremmel tüntettek ki. A gyöngyöspataiak évente 45—50 vagon őszibarackot termelnek. Ezt azonban fo­kozni kívánják. Az elhatá­rozást 1978-ig valósítják meg, amikor a Középbérci-dűlőt is betelepítik majd a jó hírű gyümölccsel. Így aztán nem­csak külföldi országokba jut majd el a pataiak dédelge­tett terméke, hanem több jut belőle a gyöngyösi és a sal­gótarjáni piacokra, főként pedig a helyi elárusítópavi­lonba. Ezzel megyénkben, sőt a környező szomszédos megyékben ‘ is, még többször megízlelhetik a nyugat-euró­pai országokban már közis­mert gyümölcsöt. Talán különös hogy egy nagy múltú szőlő- és bor­termelő szövetkezet éppen uborkával nyerjen aranyér­met rangos, nemzetközi me­zőnyben. Mert erre még nem volt példa. Nagyrédén, miu­tán nincs is aagyofcb bap ladékhő , hasznosításával. Azokban az üzemekben, ahol kemencék dolgoznak — mint például az üveggyárak üvegolvasztói — a forró gá­zok gyakran elvesznek a le­vegőben, holott fűtésre al­kalmas gőzt lehetne termelni megfelelő berendezés beállí­tásával. A hulladékhő hasz­nosítása 416 millió forint be­ruházással évi 225 millió fo­rint megtakarítást eredmé­nyezne. Az Orosházi öblös- üveggyárban például másfél éven belül megtérülhet a beruházás. A geotermikus energia hasznosításával is számol a tervezet, az ország meleg vizű kútjai ugyanis felhasz­nálhatók energiatermelésre. Felmérések szerint különö­sen Szolnok, Csongrád és Zala megye gazdag meleg vízben, a kutak a környéken az irodaházak fűtését, a me­zőgazdasági üzemek hőellá­tását biztosíthatnák. A hőt adaptáló berendezések 500 millió forintba kerülnek ugyan, de évente 290 millió forintot takaríthatnak meg — a terv szerint — az üze­mek az így nyert hőenergiá­val. A legnagyobb tartalék a villamos energia ésszerűbb felhasználósában rejlik, hi­szen csaknem valamennyi üzem „falja” a villamos ára­mot. Az erőművek, bányák ventillátorjainak ház nagy­ságú lapátjait például több száz kilowatt teljesítményű óriásmotorok hajtják. Kor­gyomámya as uborkának. Igaz, alig több mint 20 hek­táron másodvetésként évek óta termelik. De ilyen si­kert, mint amelyet a mosta­ni bécsi nemzetközi kerté­szeti kiállításon elértek, ko­rábban nem vallhatták ma­gukénak. Pedig a szövetke­zet szőlőivel és nagy hírű boraival már több nemzet­közi fórumon vett részt, de csemegeuborkával csak most először. A jó minőség, amely­nek alapja a fajta mellett a gondosság, a szakértelem, várakozáson felüli ered­ményt hozott. Korábban néhány vagon­nal már szállítottak a rédei uborkából a Német Szövet­ségi Köztársaságba, az idén viszont nem termett annyi, hogy exportra is értékesítse­nek belőle. Hét vagonnal szedtek le, amelyet nyom­ban a budapesti Duna Ter­melőszövetkezet savanyító­üzemébe szállítottak, ahol esalamádét készítenek belő­le. Hamarosan üvegekbe ke­rül a rédei uborka és élel­miszerüzleteink egyik sláge­reként árusítják majd a bé­csi aranyérmest. Ami pedig a jövőjét illeti, nem várható különösebb vál­tozás. A szövetkezetben to­vábbra is másodvetemény- ként termelik majd, egyre azonban ügyelnek a gazdák: a jó minőségre. Mentora KüeoSj? szerű változatuk a bányák­ban a jelenleg éjjel-nappal üzemelővel szemben csak akkor működne, ha az ak­nákba szivárgó metán meny- nyisége túlhaladná a meg­engedett értéket. A miskolci December 4. Drótművek dróthúzó elektromos gépei­nek korszerűsítését is java­solja többek között a terve­zet. A tervezet becslése szerint a feldolgozottakon kívül még legalább ugyanennyi — újabb évi 500 ezer tonna —> kőolaj lenne megtakarítható az ilyen rejtett energiatarta­lékok további feltárásával. Szociális és műszaki tej I észt ések az Utasellátó Vállalat Heves megyei egységeiben (Tudósítónktól): Az Utasellátó Vállalat Bor­sod—Heves megyei Területi Igazgatósága Heves megyei vendéglátó egységeiben a közelmúltban került sor a szociális létesítmények kor­szerűsítésére és bővítésére, valamint néhány új üzem­egység beindítására. Korszerűsítették a gyön­gyösi vasútállomás és a 285- ös számú mátraházi vendég­látó egységeket. Gyöngyösön meleg vizes zuhanyzó, mos­dó, öltöző és más mellékhe­lyiségek állnak a dolgozók rendelkezésére. Az október elején megnyílt gyöngyösi autóbusz-pályaudvari auto­mata büfé dolgozóit szintén ellátták szociális létesítmé­nyekkel. A napokban készültek el — 70 ezer forintos költséggel — a füzesabonyi Utasellá­tó Étterem melegkonyhás üzemének a korszerűsítésé­vel. A vámosgyörki büfé dol­gozóinak anyagmozgatását teherlift felszerelésével köny- nyítették. A hatvani és kál- kápolnai vendéglátó egysé­gekben pedig teljes elektro­mos átépítés volt, melynek során korszerű világítóteste­ket szereltek fel. Az Utasellátó Vállalat ‘fi foglalkozással járó megbete­gedések megelőzésére is tett intézkedéseket. A dolgozók reumatikus megbetegedésé­nek megelőzése érdekében minden egységüket meleg vizes boylerrel látták el. A munka- és védőruha-ellátás­ról a kollektív szerződésben intézkedtek, amely végrehaj­tását folyamatosan ellenőr­zik. (szigetvári/) jHMMmO im. »«vsai bet 1* féaMfe <1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents