Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

rWWWN/ H eti külpolitikai összefoglalónk «WíVWVWWVVVVSAAAAAAAA/VS/VW\AAAAA/SAAA/V^^A^^^^^VWVWSA/>AAA^ AZ ESEMENYEK KRÓNIKÁJA: HÉT KO: Bondaranaike asszony, Sri Lanka kormányfője, Moszk­vában tárgyal — Vj katonai kormány alakul Bolíviában — Magyar-nyugatnémet gazdasági megállapodások alá­írás Budapesten — lzreli légitámadások Libanon ellen KEDD: A többség állásfoglalása ellenére az AASZ formailag fenntartja a Kuba-ellenes blokádot — Kádár János fo­gadja Murrayt, a brit szakszervezeti főtanács főtitkárát — Tito berlini látogatása SZERDA: Arafat felszólalásával megkezdődik a palesztin vita az ENSZ közgyűlésén. — Az egyesült baloldal választási nagygyűlése Athénben. CSÜTÖRTÖK: Szovjet-^magyar gazdasági megbeszélések Moszkvában — EKHT-ülés Becsben — A Közös Piac tudomásul veszi a szocialista országokkal fennálló kétodalú kapcsolatok meghosszabbítását. — EBK-tanácskozás Genföen PENTEK: A reakciós aknamunka nyomán belpolitikai feszültség Portugáliában — Irmák szenátor kormányalakítási pró­bálkozásai Törökországban — Csiao Kuan-hua az új kínai külügyminiszter — Kissinger „ola}”-beszéde ' 5 SZOMBAT: > Előkészületek Vlagyivosztokban a Brezsnyev—Ford csúcs­i találkozóra így látta a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: A GENFI ENSZ-PALO- TABAN a minap egy külö­nösen érdekes emberrel ta­lálkozhattam. Nevét nem is­meri a széles nyilvánosság — munkájának eredményei­vel azonban mindennap ta­lálkozunk. Vlagyimir Lo- bacsev egykoron a hanoi szovjet nagykövetség taná­csosa, majd Bombay-! fő- konzul, a konferenciákat szervező osztály vezetője a világszervezetben. Nyolc­száz személyes stábjával egy év alatt 6500 nemzetközi összejövetelt szervezett, a kiadott dokumentumok két­százmillió sokszorosított vagy nyomtatott oldalt tet­tek ki. Amint a palota új épülete zámyának henger alakú, belső tanácskozóter­mében jártunk, ahol tavaly decemberben összeült a kö­zel-keleti békeértekezlet, nem állhattam meg a kér­dést; mennyi időre lenne szükség, hogv megszervezzék a konferencia folytatását? „Rajtunk nem múlik — vá­laszolta a szovjet ENSZ- tisztviselő. — Ez a tanács­kozás „abszolút elsőbbséget’ élvezne és akár huszonnégy óra alatt összeülhetne. Fel­téve, ha a politikai elhatá­rozás megtörténik.. A hét New York-1 jelen­tései azt tükrözték, hogy egy alapvető vonatkozásban erő­södött a közel-keleti kibon­takozás lehetősége. A raba- ti ar'ab állásfoglalás után most az ENSZ-tagállamok többsége alakít ki olyan vé­leményt, hogy a palesztin népnek törvényes joga van az önálló nemzeti létre az államalakftásra. Jasszer Ara­fat, akit államfőnek kijáró külsőségek között fogadtak a világszervezetben, nagy hatású beszédében arról szólt, hogy Palesztinában most kezdődik a béke, s Pa­lesztinában most kezdődik a háború, a béke olajágát s a szabadságharcosok fegyverét hozták magukkal. A költőd szavak találóan érzékeltetik: valóban válaszúihoz érkez­tünk. IZRAEL NEM FOGADTA EL a felkínált olajágat: fő­delegátusa még a legheve­sebb ENSZ-vitákban is pá­ratlan kirohanásokat inté­zett a palesztinok ellen. Az izraeliek nem maradtak meg a szavaknál: a hét folya mán öt alkalommal hatol­tak be Libanon területére, palesztin táborokat bombáz­tak és ágyúztak. (Vannak kommentátorok, akik a fel újult katonai tevékenységet a feszült belső helyzettel hozzák kapcsolatba, a Ra- bin-kormány így akarja le­vezetni a fokozódó elégedet lenséget. Miután az izraeli fontot 43 százalékkal leér­tékelték s Tel Aviv sze­génynegyedein tüntetések vi­hara söpört keresztül, gyógy­írként a nacionalista szen­vedélyek felkeltésével pró­bálkoznak.) Az izraeli ma gatartás tehát a papírforma szerint alakult, de azENSZ- beli vita után nagymérték Q.Nwisw ben növekszik majd a Tel Avivra nehezedő politikai és erkölcsi nyomás. Ecuador fővárosában, a 2600 méter magasságban el­terülő Quitóban furcsa győ­zelmet szenvedtek az ame­rikaiak. A különös szóössze­tétel indokolt, az Amerikai Államok Szervezetében vé­gül is sikerült fenntartani­uk Kuba formális blokád­ját, de a huszonegy ország­ból mindössze három adta voksát a blokád fenntartá­sára. Mégpedig micsoda há­rom: a junta-Chile, Para­guay és Uruguay, a fasisz- toid rendszerek díszpéldá­nyai. Tizenkét ten a blokád ellen foglaltak állást, hatan .tartózkodtak — köztük a nyilván taktikázó Washing­ton is. Quitó után máris nem egy ország, Venezuela, Honduras, Costa Rica és Kolumbia jelentette be, hogy helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, így azután az „elszigetelők” szi­getelődnek el, méghozzá igen gyors tempóban. Egy mondatban idekívánkozik a DÍVSZ várnai kongresszu­sának javaslata is: a követ­kező ifjúsági találkozót Ha­vannában rendezzék meg. Mozgalmas képet mutatott a héten kontinensünk. Olasz­ország negyvenhatodik napja keres kormányt, Törökor­szágban Ecevit két sikerte­len kísérlete után Irmák szenátor szeretne, legalább­is átmeneti kabinetet alakí­tani a jövő nyári választá­sokig. A francia sztrájk­mozgalom drámai mozza­nata, hogy a postások mun­kabeszüntetésének letörésére már a fegyveres testületeket is mozgósították, de ezzel aligha csökken a szociális feszültség. Portugáliában a fegyveres erők mozgalma erélyes intézkedésekkel vá­laszolt a reakció rémhírter­jesztési kampányára: szük­ség esetén katonai irányítás alá helyezik majd a kulcs- fontosságú létesítményeket. Görögországban pedig le­zárult a választási kampány Hellasz polgárai ma járul­nak az urnákhoz. Jóllehet a baloldali pártok eleve ne­héz és hátrányos helyzet­ben vannak — a tíz év utáni első választás ered menyeit nagy figyelemmel várják Görögországban és külföldön egyaránt. Hazánk nemzetközi kap­csolatai különösen sokolda­lúan mutatkozhattak meg ezekben a napokban. Kádár János fogadta a brit szak- szervezetek vezetőjét, s be­jelentették Fock Jenő in­diai és burmai látogatását. Moszkvában magyar—szov­jet gazdasági tárgyalásokra került sor, Budapesten Fri- derichsnek, az NSZK gaz­daságügyi miniszterének megbeszélésed nyomán tíz4 évre szóló kétoldalú szer­ződést írtunk alá. Magyar parlamenti delegáció tett körutat Jugoszláviában és Budapesten átadta megbízó­levelét Portugália első nagy­követe. Magyar felszólalás hangzott el az ENSZ köz­gyűlésében a palesztin-vita részeként, Bécsben a közép- európai fegyveres erők csök­kentéséről szóló tárgya­lásokon s tevékenyen részt vettek képviselőink a római élelmezési világkonferenci­án. A HETI ÖSSZEFOGLALÓ műfajának sajátossága, hogy a megtörtént s nem a vár­ható eseményekkel foglal­kozik. A héten azonban egy­mást követték az előrejel­zések: Vlagyivosztokban minden készen áll a szom­baton kezdődő Brezsnyev— Ford csúcstalálkozóra. j KI Iliin HIHIIMIIIII'.imiHHMHIttUIMIII November 23—24-én a képünkön látható, Vlagyivosztok közelében levő épületben találkozik Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára Gerald Ford amerikai elnökkel. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Lisszaboni tudósítás Antikommunista rémhírkampány Simó Endre, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Antikommunista rémhír­kampányt folytat a reakciós klérus és a jobboldal a Por­tugáliához tartozó Madeira szigetén. Az egyházi körök ismét elővették a szeparatiz­mus jelszavát is: eszerint Madeirára, az „Atlanti óceán Caprijára” fényes jövő vár, ha elszakad Portugáliától. Lisszabonban egy sor mun­kaértekezletet tartottak An­gola és a Zöldfoki szigetek helyzetéről. Portugália mind­két gyarmatán feszültté vált a helyzet az elmúlt napok­ban, az ott élő portugál jobb­oldaliak az imperialista nagytőkével együtt politikai és gazdasági szabotázsakciók­kal meg akarják akadályozni a gyarmati rendszer további felszámolását. A portugál államtanács Costa Gomes tábornok, ál­lamfő elnökletével hat órán át tárgyalt a választójogi törvényről. Elhatározták, hogy az alkotmányosé nemzetgyűlési választásokon azok a portugál állampolgá­rok is szavazati jogot kap­nak, akik az afrikai gyarma­tokon élnek. A köztársasági elnökség szóvivője szerint a szóban forgó portugálok nagyobb jogokat élveznék Peking: Távolodás a szocializmustól G. RJAZNOV, a Novosztyi szovjet sajtóügynökség kül­politikai szemleírója képet ad a Kínai Népköztársaság jelenlegi gazdasági helyzeté­ről, az életszínvonalról. Kommentárjában mindenek­előtt abból indul ki, hogy a maoista vezetés a köztársa­ság 25. évfordulója alkalmá­ból — különös módon — hallgatásba burkolózott a gazdasági eredmények pub­likálását illetően. A cikkíró egyebek között megállapítja: Kína 1953-ra helyreállí­totta a népgazdaság hábo­rús kárait- Az első ötéves tervidőszakban, 1953—57 kö­zött az ipari és a mezőgaz­dasági termelés 67,7 száza­lékkal emelkedett. A gabo­natermelés az 1949. évi 108 millió tonnáról 1957-ben 185 millió tonnára emelkedett. Az ország fennállásának el­ső tíz esztendejében sikerült alapjában bevezetni a szo­cialista termelési viszonyo­kat városon és falun egy­aránt, megteremteni az ipa­rosítás alapjait, azt a gaz­dasági bázist, amely lehe­tővé tette a további szocia­lista építést. A nyolcadik pártkongresszuson (1956 szeptember) jóváhagyták az ország szocialista ipari-ag- rárállammá változtatásának irányvonalát. Leszögezték, hogy a Szovjetunióval és a szocialista világrendszerrel szoros együttműködésben a szocializmust építik a Kí­nai Népköztársaságban, Sajnos, a kispolgári nvo- •nás előtt hamarosan .. fel­húzták a zsilioeket. A mao­isták balos álforra'-ialmi jel- 1874. november 17„ vasárnapi szavak alapján a „nagy ug­rás” és a „népi kommunák” kísérletébe taszították az országot. 1958-ban Mao és a párt központi bizottságának politikai bizottsága kijelen­tette, hogy a kommunizmus megvalósítása Kínában már nem is olyan távoli... Nem számolván az objektív le­hetőségekkel, a vezetőség úgy tervezte, hogy röpke öt esztendő alatt az alapve­tő gazdasági mutatók tekin­tetében túlszárnyalják a fejlett tőkés országokat, az ipari termelést 6,5-szeresé- re, a mezőgazdasági terme­lést pedig 2,5-szeresére si­kerül emelniök. Az acélter­melést 5,3 millióról 80—100, újabb öt után pedig 400 millió tonnára növelhetik. A NAGY UGRÁS nem si­került! Maoék a hatvanas évek elején már azt mond­ták, hogy a szocializmust Kínában legfeljebb száz, sőt kétszáz év múlva épít­hetik fel, s hogy a szocia­lizmus győzelme lehetetlen a világforradalom győzelme előtt... A kalandorpolitika eredménye az lett. hogy az ipari termelés 1962-ben a régebbinek felére csökkent, a mezőgazdasági termelés lezüllött, s a hatvanas évek eleién általános ' éhínség sújtotta az ország lakossá­gát. A kommentátor ezután egy érdekes mozzanatra mu­tat rá: — Kínában — külföldi közgazdászok szán""fósai sze­rint — 1973-ban 25 millió tonna acélt gvártoHak. 9n— 95 milliárd kilowattóra elektromos, áramot fejlesz­tettek, körülbelül 320 mil­lió tonna szenet és hozzá­majd, mint a világ külön­böző országaiban dolgozó portugálok, de kisebbeket, mint a Portugáliában élők. Példáiként említette az An­golában élő portugálokat: ők összesen három képviselőt küldhetnek a nemzetgyűlés­be, függetlenül attól, hogy végül is hányán szerepelnek majd a választása lajstromon. Hasonló elv szerint szavaz­hatnak a Mozambdkban élő portugálok is. Lisszaboni megfigyelők megjegyzik, az államtanács döntése lényeges, hiszen An góléban a fehértelepesek tartják kezükben az ország gazdasági életét, ezek pedig mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megakadá­lyozzák, illetve feltartóztas­sák a gyarmatosítás felszá­molásának folyamatát, ők jól tudják, hogy céljukat a Portugáliában végbemenő demokratikus fejlődés meg­akadályozásával érhetik el a legjobban. Az angliai reak­ció arra is számított, hogy a nemzetgyűlésbe küldött kép­viselőin keresztül igyekszik olyan alkotmányt kidolgoz­tatni, amelyben biztosítja magának a gyarmati, vagy legalábbis a neokolonial ista kizsákmányolás jogát. (MTI) vetőlegesen 34 millió tonna kőolajat bányásztak. Ha Kína a nyolcadik pártkong­resszus szellemében, a szo­cialista országokkal való szövetségben fejlődik, ak­kor a hatvanas évek végé­re. 525 millió tonna szenet, 43—45 millió tonna acélt és 180 milliárd kilowattóra vil­lanyáramot termelhetett vol­na. Vagyis: az 1973. évi termelését a kétszeresére emelhette volna — állapítja meg a cikkíró. Természetesen így is szá­mottevőek az 1949-hez mért eredmények. Egyes készít­mények, így például a rá­dióelektronikai termékek megközelítik a világszínvo­nalat. Kína két műholdat bocsátott fél és nukleáris robbantásokat hajt végre. Kína lakossága azonban a Föld lakosságának 22 szá­zaléka. A világtermelésben való részesedése viszont a hetvenes évek 'elején mind­össze 2.3 százalék volt (szén­ből 11,5. elektromos ener­giából 1.4, kőolajból 0,7. cementből 2,4. gépkocsiból 0 17 százalék). Számos ipar­cikk egv lakosra jutó há­nyada tekintetében az utol­só helyet foglalja el a vilá­gon. az Életszínvonal úgy­szólván nem emelkedik. 1949 és 1958 között a mun­kások és alkalmazottak át­lagbére több mint kétsze­resére növekedett. 1958-ban az évi á+lask»rpcp+ 656 jüan volt. A további több rrn"J tíz év alatt ez a szint nem emelkedett. sőt, némileg csökkent, s az Űi-Kína hír­ügynökség jelentése szerint 1971-ben 650 jüant tett ki­A kilencedik és a tizedik pártkongresszus lényegében elvetette a szocializmus épí­tésének korábban elfogadott programját. Sőt, a kínai ti zedik kongresszuson el is ítélték a nyolcadik kong' resszusnak azt a tételét, hogy a fő feladat a terme­lés növelése. Ezt a megha­tározást revizionista elmé­letként bírálták. A tizedik pártkongresszus anélkül, hogy említette vol­na a szocializmus anyagi és műszaki bázisának felépíté­sét, a dolgozók anyagi igé­nyeinek kielégítését, a totá­lis militarizálás és háborús felkészülés maoista politiká­jának szükségességét hang­súlyozta. A katonai kiadá­sok az 1973. évi költségve­tési előirányzat 40 százalé­kát emésztették fel! Mindent egybevetve: a kí­nai szocialista bázis eltorzu­lása abban foglalható össze, hogy a kínai vezetés nem utasítja ugyan el az állami és a szövetkezeti tulajdon­formát, de antiszocialista cé­lokra használja fel. A Mao- csoport egyszerűen semmibe veszi a szocializmus gazda­sági törvényeit. A termelés fejlesztése a KNK-ban nem az életszínvonal emelésének, nem az emberi céloknak alávetettek, hanem a tö­megektől és a szocializmus­tól idegen elképzeléseknek, a katonai potenciál növelé­sének. A jelszó: aki idejé­ben felkészül a háborúra, az uralkodni tud másokon, aki nem — mások uralma alá kerül. A MAOISTÁK elszaka­dása a szocializmus építé­sének marxista—leninista el­veitől, veszélybe sodorja kínai nép szocialista vív-"' nyait, gátolja az ország fej lődését. G. Rajznov (APN—KS) Az elmúlt hét nem bizo­nyult szűkmarkúnak olyan eseményekben, amelyek akár politikai-közéleti, akár aktuális gazdasági kérdé­sekre egyaránt felhívta megyénk lakóinak a fi­gyelmét. A LEGFONTOSABB, hogy a XI. pártkongresszus he­lyi előkészítésében újabb fejezet nyílt: a pártcsoport- értekezletck után novem­ber 15-től megkezdődtek a pártalapszer vezetékben a l - móló taggyűlések. Itt már nemcsak a kommunis­ták „hagyományos” év vé­gi zárszámadására kerül sor, hanem a X. pártkong­resszus óta eltelt esztendők politikai munkájának vitat­kozó, értékelő összefoglalá­sára, s ugyanakkor felsza­badulásunk közelgő 30. év­fordulójára készülődve ott húzódik a rendezvények mögött a szocialista társa­dalom építésének három évtizedes, munkás törté­nelme. AZ EMBERNEK mindig jólesik, ha elismeréssel szólnak azokról az ered­ményekről, amelyek mögött nagy munka és lelkesedés, a közösségért érzett fele­lősségtudat húzódik meg. Az elismerést magas rangú vendégtől hallottuk, Nyers Rezsőtől, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjától, aki a héten megyénkbe lá­togatott, és tájékozódott a termelőmunka eredményei­ről. A szüret — éppen a héten — befejeződött, nagy intenzitással folynak az őszi munkák a határban, hogy az időjárás okozta kiesést pótoljuk. Ahogy Nyers Rezső megfogalmaz- ' ta, az a nem mindennap?011 helytállás, összefogás biz­tosíték arra, hogy megva­lósuljanak mindazon cél­kitűzések, amelyeket a párt és a kormány Heves me­gyétől elvár. IGEN FONTOS, és » közmüvelődéspolitikai ha­tározatok helyi megvalósí­tásáért komoly felelősséget vállaló Jórum megalakulá­sáról adhattunk hirt á hé­ten: létrejött, és megkezdte működését a Heves megyei Tanács Közművelődési Bi­zottsága. A közművelődés­politika helyi feladatainak összehangolása, célszerű munkamegosztása, segítség a tervezésben és a végre­hajtásban, s nem utolsósor­ban a végrehajtás ellenőr­zése; ezeket a feladatokat hivatott végezni megyénk­ben a közművelődési bi­zottság. Különösen emlí­tésre méltó, hogy egy-egy te. iilet, gazdasági egység, vagy intézmény beszámol­tatására is sor kerül. Leg­közelebb, mint ismeretes, a munkásművelődés hely­zetét vizsgálják és értéke­lik a Gagarin Hőerőműnél. Ügy véljük, szükséges és időszerű volt e fórum meg­teremtése, melynek — cél­jai ismeretében —, bizal­mat szavazhatunk. ÉRDEKESSÉGKÉPPEN — bár tartalmában távol áll a kuriozitástól — érdemes még szólni arról, hogy hosszas vita után elfogad­ták a megyeszékhely új cí­merének tervezetét a váro­si tanács végrehajtó bizott­ságának ülésén. A döntés természetesen még nem végleges; erre majd Eger ’áros Tanácsának ülése atott, a lakosság véle­'nyének figyelembevéte­lével. Kátai Gábor k Á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents