Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-16 / 268. szám

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;:: «8 \£ r * Nfl 1«­O £ % S o p £ ÍH SS •< s c a Hangrobbanás hatása az állatokra A INimbus— S. mesterséges hóid megtigyelései Papír anti bébi tabletta Kínában áss évenkénti népszaporulat 2 százalék körül van, amit 2000-ig 1 százalékra szeretnének csök­kenteni. Pekingi kutatók a szájon át bevehető fogam­zásgátlónak egy új formáját kísérletezték ki. A hormon­oldat megfelelő adagját le­vélbélyegnyi nagyságú, az emberi szervezet által meg­emészthető papírféleséggel itatják fel és úgy hozzák forgalomba. Az antibébi- ; papír tömeges előállítása így sokkal olcsóbb, mint a tab­letták készítése, márpedig ez a népes országban elsőrendű szempont A fogamzásgátló papírdarabocska csomagolá­sa is sokkal kevesebbe ké­sül, mint a piruláké, Épült: felülről leleté Építészeti érdekességnek számít a nyugatnémet BMW- cég 99,5 méter magas, 18 emeletes müncheni iroda­háza. Az épületnek először a belső vasbeton magját ké­szítették el, erre függesztet­ték, felülről lefelé haladva az egyes szinteket. így gyor­san és kevés állványzattal lehetett elvégezni az impo­záns épület felhúzását. A homlokzati panelokat nem a szokásos hengerelt szelvé­nyekből szerelték össze, ha­nem japán licenc alapján készültek, s öntött alumíni­um szerkezetűek. A 144 ezer köbméteres be­épített légterű irodaház 2000 dolgozónak a munkahelye. A középmagvas konstrukció mind a látogatóforgalom, mind a munkahelyek közötti belső forgalom tekintetében maximálisan lerövidíti az utakat; a lépcsőház, illetve a felvonók és a legtávolab­bi munkahelyek közötti leg­nagyobb távolság kb. 25 mé­ter. Az épületben nagyter­mes kialakítású munkaterek vannak, tetszés szerint va­riálható könnyű válaszfalak­kal felosztva. Geotermikus erőmüvek A Skylab űrhajósának a Napra irányuló tudományos vizsgálatai rendkívül ered- menyesnek bizonyultak, a napfizikusok szerint korsza­kokkal vitték előre a Nap megismerését. Valójában már valamennyi méréssel próbálkoztak előzőleg is, napfogyatkozáskor a Föld­ről, vagy rakétáról, illető­leg műholdról. A Skylab azonban lehetővé tette, hogy ne esak percekre mérjenek, illetve a műszereknek ne csak egyszerűsített automa­Olvasóké&sülék vakok számára Az autósokat fenyegető mérgezések ig C ~ | X 5 ■ te Ód mikus erőmű. A Szovjet­unióban és Űj-Zélandban is üzemelnek geotermikus eró- , művek. Az energiagondok hatásá­ra Amerikában is nagyará­nyú geológiai kutatásokra készülnek a geotermikus energiaforrás lehetőségeinek ’ tisztázására. Azt remélik, hogy az ezredforduló idején Amerika energiaszükségleté­nek már jelentékeny részét geotermikus energiából lehet előállítani. A szerényebb becslések arról szólnak, hogy az összes fogyasztás 1 %-át \ sikerül így fedezni, az opti- ’ misták azonban már 20 szá- , zalékot is lehetségesnek tar­tanak. Geotermikus erőművek cél­• jára a Földnek azok a terü­letei alkalmasak, ahol a » földfelszínhez közel, arány- i lag csekély mélységben, ma­il gag hőmérsékletű rétegek i fekszenek. Észak-Ameriká- : ban elsősorban Kaliforniá­ban és az Egyesült Államok ; többi nyugati államaiban ta­• lálhatók erre alkalmas terüle- ■ tek. A hurrikánok „meg sze/ídí- tése” Amerikai kutatok azon felismerése alapján szándé­koznak megkísérelni a hur­rikánok „megszelídítését”, hogy a tengerpárolgás vi­szonylag sok energiát szol­gáltat a hurrikán óriási ere­jének fenntartásához. Meg­állapították, hogy a vízfelü­letre felvitt vékony folya­dékfilm kb. 60 százalékkal csökkenti a párolgást, s ugyanakkor a víztömeg hul­lámzását is mérsékelik. A Miami közelében foly­tatott kísérletek során kü­lönféle alkoholokból és ecet- savszármazékokból képeztek molekuláris vastagságú ré­teget a víz felületén, ami­nek hatására a 30—60 cen­timéter magas hullámzás szinte teljesen megszűnt. A módszernek az igazi hurri­kánokra gyakorolt hatását csak azután fogják kipróbál­ni. £k TUDOMÁNY £& THimmtA — TÖDOMABíS lEOBBMIKA^ YPPQMAWY ^ 1BCHNBÄ?« SPOjtóOT ÉS TECHNIKATUDOMÁNY ÉS TECHNIKAoá4 i % A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... 1UDOMANI KS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... ECHNIKA M ilyen a Nap a Skylab-ról! tizált változatát használják. 1973. májusától 1974. janu­árjáig tervszerű sorozatvizs­gálatok folytak a földi mű­szerekkel azonos, vagy ah­hoz hasonló, ember működ­tette berendezésekkel. A hat műszerből négy a röntgen- és ultraibolya-sugárzást ész­lelte, további kettő a lát­ható fényt. Egy eset levéte­lével az összes eredményt filmre rögzítették. Szerencsére ezen időszak alatt a Nap igen változatos tevékenységet fejtett ki, köztük olyanokat is, melyek eddig a Földről nem voltak megfigyelhetőek. Szinte minden eseményt teljes fo­lyamatában tudtak figyelni és mérni. A vizsgálatok fő­leg a felső és az alsó koro­na, valamint az alatta levő kromoszféra jelenségeire terjedtek k*. A hangsebesség feletti re­pülés környezetre kellemet­len következménye a hang- robbanás. Amikor a változó sebességgel haladó hangfor­rás pl. a sugárhajtású repü­lőgép, rakéta stb. sebessége a hangsebességet átlépi, a forrással azonos sebességgel haladó hanghullámok torló­dása áll elő. A torlódás ál­tal okozott energianöveke­dés a hangrobbanás. Az amerikai légierő megbí­zásából néhány egyetem és tudományos szervezet jelen­leg kutatásokat végez a hang- robbanásoknak az állatvi­lágra gyakorolt hatásáról. Különösen a tenyésztett ál­latokra gyakorolt hatás ér­dekli a kutatókat. A közvet­len okot az szolgáltatta, hogy az amerikai légierő állandó kártérítésre kényszerült, mert az állattenyésztők a károkat folyamatosan jelentették. Az USA területe felett a hangsebesség feletti repülés csak a polgári gépekre vo­natkozik, a katonai gépekre nem. A hadirepülőgépek pi- ' lótái a gyakorlatban külö­nösen a városok felett álta­lában tartózkodnak a hang- sebesség feletti repüléstől, ennek ellenére a mezőgazda- sági vidékek és bizonyos ál­lamok, így Alaszka légteré­ben gyakori a hangrobbanás, A panaszosok közül baromfi- tenyésztők és az északi álla­mok nemesvidra-tenyésztői a leggyakoribbak. Milyen eredményeket mu­tatnak az eddigi kísérletek? A baromfikísérletek eredmé­nyeiről még nem érkezett hír. A többi kísérleti állatok, pl. a juhok, a szarvasmarhák és nemes vidrák, a jelek sze­légoszlop-átlaghőmérséklet szokatlanul magas volt (230 abszolút fok), holott a nor­mális érték csak 215 abszo­lút fok lenne. A következő napokban ez a szokatlan hő­többlet még tovább fokozó­dott és január 30-án az át­laghőmérséklet elérte a 254 abszolút fokot (kereken mí­nusz 19 Celsius fok). Tekin­tettel arra, hogy a légoszlop átlaghőmérséklete magában foglalja a légkör mindig na­gyon hideg sztratoszférái ré­tegeinek hőmérsékletét Is, ez az adat a sarkvidéken igen magasnak számít és a légkör kivételes állapotának a bizo­nyítéka. Az amerikai meteorológiai szolgálat Nimbus—5. nevű mesterséges holdja többek közt úgynevezett szelektív sugárzásmérővel is el van látva. Ennek az a rendelteté­se, hogy a légkör saját infra­vörös sugárkibocsátása alap­ján, folyamatosan mérje a légkör legalsó 45 kilométer vastagságú tartományának hőmérsékletét, vízgőztartal­mát és az alsóbb rétegekben (a troposzférában) jelenlevő felhők mennyiségét. A legérdekesebb észlelései­nek egyikét 1973. január vé­gén hajtotta végre. Január 24-én a magas északon, a 80. szélességi kör mentén mért rint nem figyelnek oda a hangrobbanásokra és a vele- 6 járó nyomáshullámokra. A i hangrobbanások nem befő- 1 lyásolták a párzási idősza- f kot sem, a vizsgálati állatok- 1 nal nem csökkent a szapo- t rulat és nem növekedett az t elhullás. A sorozatban kel- j tett mesterséges hangrobba- 1 nási kísérleteknél a hang- \ robbantásokat követően 1—2 \ perc leforgása alatt a csór- r dákban élő állatok teljes ( mértekben visszanyerték f nyugalmukat. Az állatok többsége a gyakorlatban i nem tulajdonított különösebb í jelentőséget a hangrobbaná- : soknak. t A világméretű energiavál­ság egyik következménye, hogy fokozódott az érdeklő­dés a Föld belső melege, mint energiaforrás iránt. A geotermikus erőművekben a földkéregben található víz­gőzt és túlhevített vizet hasz­nálják fel villamos generá­torok meghajtására. Olasz­országban Larderellóban már 70 éve működik egy geoter­tók mellett semmi esetre sem szabad a motorokat még csak be sem indítani. Külö­nösen veszélyes járó motor közelében zárt aknában tar­tózkodni. A mérgezés másik forrása a meglazult kipuío- gócső-illesztés lehet. A mérgezések felismerése nem könnyű, különösen, ha a körülmények nem utalnak egyértelműen lehetőségére. A könnyű kezdeti tüneteket: fejfájást, szédülést, gyenge­séget minden más betegség is okozhat. Nagyfokú izom­gyengeség, összeesés, eszmé­letvesztés, a felső végtago­kon jelentkező görcsök esetén azonban feltétlenül kell gon­dolni CO-mérgezés lehetősé­gére is. A könnyű és közép­súlyos mérgezett ajka, nyál­kahártyái cseresznyepirosak lehetnek, a súlyos mérgezett általában sápadt, ajkai, vég­tagjai kékesek. A betegek székletüket, vizeletüket ma­guk alá engedik, sok esetben hánynak. CO-mérgezés gyanúja ese­tén a mérgezettet azonnal tiszta levegőre kell szállíta­ni. E nélkül minden éleszté- si kísérlet eredménytelen. A laikus elsősegélynyújtók rossz szokása az, hogy russzuilétek esetén a mérgezetteket, bete­geket azonnal fel akarják ül­tetni vagy állítani. A nagy­fokú izomgyengeség miatt nem szabad ezt tennünk még könnyű CO-mérgezés esetén sem. Súlyos esetben, ha a beteg nem légzik, mes­terséges légzést kell alkal­mazni, addig, amíg a spon­tán légzés meg nem indul. A gépkocsi megfelelő szel­lőztetésére ezért mindig nagy gondot kell fordítani. A CO alattomos méreg, mivel sem színe, sem íze nincs. A szaga is igen gyen­ge, a fokhagymáéra emlé­keztet. Jelenlétiét leginkább csak akkor érezzük, ha va­lamilyen füst alkotrészeként keletkezik. Ezen fizikai tulajdonságai és toxikológiai sajátosságai miatt a mérgezés sokszor váratlanul következik be. A CO a vér oxihemogiobinjából az oxigént kiszorítja és a hemoglobinhoz kötődve, car- boxihemoglobin (COHb) ke­letkezik. Ez a vegyület már nem képes az oxigént fel­venni, így a vér nem tud elég oxigént szállítani a szö­vetekbe, és fulladás követ­kezik be. Ez, viszonylag elég­ségesnek látszó oxigén jelen­léte mellett is, azért követ­kezik be, mert a CO-nak 200—300-ször nagyobb az af­finitása a vérfestékhez, mint az oxigénnek. A gépjárművezető vérében a veszélyes méregszint hir­telen következik be, mert a kezdeti, banálisnak tűnő fejfájás után ájulás és olyan fokú izomszegénység követ­kezhet, ami vezetési képte­lenséget okoz. A mérgezési osztályokra ritkán szállíta­nak be országúton vezetés közben CO-mérgezest elszen­vedő betegeket, de ki tudja hány balesetnek volt már okozója lappangó mérgezés. A súlyos, vagy halálos mér­gezések leggyakrabban a szellőzőberendezésekkel nem rendelkező magángarázsok­ban történnek. Kis, egyférő- helyes garázsokban, zárt aj­Az autósok egészségét és életét nemcsak a közúti bal­esetek, hanem a mérgezések is fenyegetik. A mérgezések vagy közvetlen veszélyt je­lentenek a gépjárművek ve­zetőire, utasaira, vagy köz­vetett hatásukkal teszik ve­zetésre képtelenné. Az autósok környezetében állandó veszély a szénmo- noxid (a továbbiakban CO). Mindenütt előfordul, ahol széntartalmú anyagok töké­letlenül égnek el. A benzin- és gázolajmeghajtású moto­rok kipufogógázai nagy mennyiségben tartalmaznak CO-t. A kipufogógázok CO- tartalmát az üzemanyagok minősége ég a tökéletes el­égés mértéke határozza meg. Garázsokban a legnagyobb a CO-mérgezés lehetősége, ahol a motorok üresen való járatása közben, a tökéletlen égés miatt a CO keletkezé­sének lehetősége a legna­gyobb mérvű. Ha a garázsok levegőjének kellő szellőzte­tése nincs biztosítva, akkor huzamos munkahelyi tartóz­kodás esetén idült, illetve halálos vagy súlyos CO-mér­gezés is jöhet létre. Az ún. ’ „közlekedési dugók” terüle­tén, a nagy tömegben üresen járó, tetemes mennyiségű CO-ot termelő motorok nem­csak az autósokat, hanem a gyalogosokat is mérgezik. ! Sokszor szenvednek mérge- ' zést az útkereszteződésekben ; szolgálatot teljesítő rend- | őrök, huzamosabb ideig ott- ' tartózkodó újság- és virág- . árusok. CO kerülhet be a . gépjárművek belső légterébe . a rosszul szigetelt motorház- t bői vagy az előbb haladó gépjármű klpufogócsövéből. Amerikai kutatók „Opticon” néven olyan oivasóké- zilléket szerkesztettek, amellyel a vakok átírás nélkül is iIvasni tudják a nyomtatott, vagy géppel írott szövegeket eddig ugyanis csupán, a hat domború pont kornbinációjá- ~ol álló Braille-írással papírra vetett szövegeket tudták lolvasni, ujjheggyel való letapogatással.) Az „opticon” olvasófejét végig kell csúsztatni a betű- orokon. Az olvasófej optikai rendszere az egyes betűk hé­tét totocellákra vetíti, amelyek különbséget tesznek a só­ét és világos részek váltakozásai között. Az így keletkező eleket a gép elektronikus egysége rezgésekké alakítja át: ■zeket érzékeli a vak ember az ujjai hegyével. Az egyes >etűk a rezgések erősségéből és időtartamából, illetve e tényezők kombinációiból ismerhetők fel. Az eddigi tapasz­talatok szerint kb. 60 órai gyakorlás kell ahhoz, hogy vala­ki percenként 30 szót el tudjon olvasni e készülék segít­ségével. A látó emberek kb. 200 szavas percenkénti sebes­séggel olvasnak, amit e készülékkel másfél évi használat után érhet el a vak ember.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents