Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-16 / 268. szám

Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Athén választ PÉNTEKEN LEZÁRULT a görög általános vá­lasztások előtti politikai küzdelem. Utolsóként a fő esélyes Karamanlisz ügyvezető miniszterelnök mon­dott nagygyűlési beszédet pártja, az „új demokrá­cia” képviseletében. A demokrácia őshazájában tiz év után első ízben most Vasárnap rendeznek válasz­tásokat. A hét évig tartó katonai diktatúra mindössze három hónapja omlott össze, így a formailag a pol­gári demokratikus játékszabályoknak megfelelő vá­lasztási aktus valójában nem biztosít egyenlő feltéte­leket a 47 induló pártnak és csoportosulásnak. Karamanlisz ügyvezető miniszterelnök kedvezőbb lehetőségeit nemcsak az bizonyítja, hogy ő zárhatta le az előkészületi propagandakampány-sorozatot. Kor­mányfői helyzetéből adódóan a választások időpontját saját érdekeinek megfelelően határozta meg. A HÍRÜGYNÖKSÉGEK eleve kedvezőbb helyze­tük alapján valószínűnek tartják, hogy a mintegy 6 millió választópolgárnak több mint a fele erre a két személyre, helyesebben pártjára adja voksát, azaz Görögországban a centrumtól jobbra elhelyezkedő erők alakíthatnak majd kormányt. A választás előtti hangulatból azonban az is kitűnik, hogy a 300 képvi­selői mandátumból várhatóan jelentős számban része­sedik majd a görög baloldal két fő politikai ereje, az „egységes boldalal” (amelyben részt vesz a Görög Kommunista Párt), valamint a Papandreu vezette Pánhellén Szocialista Unió elnevezésű szervezet. MINTHOGY A KATONAI DIKTATÚRA időszaka óta eltelt alig több mint száz nap nem nyújthatott mó­dot a választóknak az egyes induló pártok tényleges céljainak megismerésére, valószínűnek látszik, hogy a vasárnapi szavazás kimenetelét inkább . az egyes személvek közismertsége dönti maid el. A konzervatív szavazók fő dilemmája, hogy az Amerika-barát Ka- ramanliszt, vagy a Nyugat-Európa felé tekintő Mav- roszt részesítsék-e előnyben. Bármi lesz is azonban a szavazás eredménye, ez csak kiindul ónontja a görög demokratikus kibontakozásnak. Etrvpiőre mée az sem bizonyos, hogy az alkotmánvos kormánvzás Görögor­szágban köztársasági, vagy királysági államformában valósul-e meg. ^WVAM^/VAAAAAAAA/VWWVWWWWWWVWWWNA/WWNAAAAAWy^ Palesztin-vita az ENSZ-ben A palesztin-vita harmadik napján, a péntek délelőtti ülésen Buteflika algériai kül­ügyminiszter, a közgyűlés XXIX. ülésszakának elnöke bejelentette, hogy péntekre virradóra váratlanul elhunyt Omar Szakkal szaúd-arábiai külügyminiszter, Száúd-Ará- bia ENSZ-küldöttségének ve­zetője. A közgyűlés egyperces né­ma felállással adózott a sza­úd-arábiai külügyminiszter emlékének, majd Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár ismer­tette azt a részvéttáviratot, amelyet az ENSZ-titkárság nevében Fejszál szaúd-ará­biai uralkodónak küldött. Ezt követően számos arab ország képviselője ég a kü­lönböző földrajzi körzetek­hez tartozó államok nevében sok más küldöttségvezető, a szocialista országok képvise­letében Csehszlovákia ENSZ- nagykövete fejezte ki rész­vétét. A tragikus haláleset miatt módosult a palesztin-vita pénteki napirendje. A dél- eőttt ülés programján ere­detileg Jugoszlávia, Jordánia, Szomália, Szenegál és Ma­gyarország képviselőjének felszólalása szerepelt. ^ «• r I . r • I •» ( r Csorog választási korkép Karamanlisz ügyvezető mi­niszterelnök nagygyűlésével és Mavrosz volt külügymi­niszter tv-beszédével pénte­ken este lezárult a görög ál­talános választások előtti po ­litikai küzdelem. Mára nem engedélyeztek gyűléseket és beszédeket. Jóllehet, 47 párt küzd a 6 milliónál több választó vök­Japán: gondok és leliefáségek Japán pozíciód az utóbbi években rendkívüli módon meggyengültek. Alapvetően azért, mert az olajválság és a nyomában kibontakozó pénzügyi krízis, valamennyi vezető tőkés ország közül, viszonylag a nyersanyagok­ban legszegényebb Japánt sújtotta a legerősebben. Mindez gyakorlatilag véget vetett a japán „gazdasági csodának”, amely 1950 óta tartott és a távol-keleti szi­getországot a világ második tőkés gazdasági hatalmává tette. Japán gazdasági po­tenciálja természetesen to­vábbra is óriási. Annak azonban, hogy ezt a gaz­dasági potenciált ki lehes­sen használni és így bizto­sítani lehessen a termelés és az életszínvonal fejlődé­sét — vagy legalább meg­akadályozni a visszaesést —, igen komoly nemzetközi feltételei vannak. Az első kétségkívül az, hogy az Egyesült Államok és Japán közötti gazdasági nézetel­téréseket valamilyen módon rendezni kell. Ford ameri­kai elnök november 18-aés 22-e között tesz látogatást Tokióban. A megbeszélések középpontjában a két or­szág közismert katonai kap­csolatán kívül elsősorban a gazdasági ellentetek állnak majd. Az Egyesült Államok egyelőre Japán legnagyobb külkereskedelmi partnere. Az Amerikában tapasztal­ható gazdasági visszaesés azonban erősíti ott a pro­tekcionista tendenciákat. A különböző amerikai ipar­ágak képviselői a kongresz- szustól a japán behozatal csökkentését várják, külö­nös tekintettel a visszaesés­re és a munkanélküliség egyre növekvő veszélyére. Gazdasági szempontból te­hát Tanakának igen ke­mény küzdelmet kell majd folytatiya Ford elnökkel a japán exportérdekeknek megfejelő kompromisszum érdekében. ­Japán általános helyzete és a japán—amerikai gaz­dasági kapcsolatok kérdése természetesen erőteljesen • felveti a távol-keleti szi­getország egyéb nemzetközi gazdasági kapcsolatainak kérdését. Néhány évvel ezelőtt a japán üzleti körök és a tő­kés világ szakértőinek je­lentős része is úgy vélte, hogy a japán—kínai gazdasági kapcsolatok egé­szen rendkívüli új világ­gazdasági tényezőt jelente­nek majd. Ebből annyi min­denesetre megvalósult, hogy Japán lett Kína elsőszámú külkereskedelmi partnere. Mennyiségileg azonban Ja­pán külkereskedelmében a kínai viszonylat továbbra is szerény szerepet játszik r részesedése alig több mint 5 százalék. Az utóbbi évben még bizonyos egyhelyben topogás is bekövetkezett — egyszerűen azért, mert Kí­na gazdasági fejlődése és sajátos belső gazdaságpoliti­kai módszerül igen szűkha­tárokat szabnak a kínai piac felvevőképességének. Másrészt: a kínai export­cikkek sorából Japánt első­sorban a szén és az olaj ér­dekelné. Mindkét területen korlátozottak azonban a kí­nai exportlehetőségek. A szén esetében a tömegében nagv kínai termelés erőtel­jes fogvasztással párosul — az olajtartalékok feltárása pedig piég csak kezdeti sza­kaszban van. Ilyen körülmények között egyre nagyobb hangsúlvt kap a QMBMkii 1974. november 16., szombat S70v;et — :anán gazdasági kapcsolat. Az őszi hónapokban különösen je­lentős eredmények szület­tek. A gazdasági kapcsolatok alapja az 1973 októberében létrejött Brezsnyev—Tanaka megállapodás. Ennek alap­ján kötöttek szerződést a szibériai, Dél-Jakutiában le­vő szénlelőhelyek kiaknázá­sáról. Ez a megállapodás húsz évre szól és százmil­lió tonna kokszolható szén­re vonatkozik, amelynek ér­téke mai világpiaci árakon több mint négymilliárd dol­lár. A Szovjetunió japán hosszú lejáratú bankhitel alapján a szénért gépeket és berendezéseket kap. A második alapvető hosz- szú lejáratú megállapodás a távol-keleti fakitermelésben való együttműködés. Ennek során az évente jelenleg ki­termelt 25 millió köbméter helyett évente több mint 200 millióra lehet növelni A harmadik „nagy téma” a tvumenyi kőolajkincs kiter­melése, amely feltételezi egy, a szovjet Távol-Kelet tengerpartjáig húzódó olaj­vezeték kiépítését. Szumita a japán Export Import Bank elnö'r ' egy moszkvai nyilat­kozatában közölte, hogy en­nek a finanszírozására eset leg nemzetközi bankkon­zorciumot hoznak létre, amelyben a japán banko­kon kívül amerikai és eset­leg nyugat-európai pénzinté zetek 'is részt vennének Mindez párosul azzal, hogy a szovjet—japán kereske delem csak az utóbbi öt év­ben több mint 150 százalék­kal bővült és ebben az év ben eléri a kétmilliárd dől láros szintet. így Japán tőkés országok közül Szovjetunió egvik legna­gvobb kereskedelmi partne­re Ipsz. Mindez természetesen óba- I tatlanül politikai következ­ményekkel is jár. A tapasz­talatok szerint Japán szá­mára a Szovietunió óriási piaca, fejlettsége és nyers- anvag-notenciálja kínálja ^v+>r“des távlatban a leg­V'-vz'WrvNzj^V'.Vy *^*1*7^ íl«* •"*? lob.o tőségeket. I7 nerP'7 nem maradhat hatás nélkül Ja­pán általános politikájára és a távol-keleti helyzet egé­szére sem. Vasszer Arafat, a PFSZ vezetője, aki felszólalt az ENSZ-közgyűlés Palesztina! vitáján, New York-ból négy­napos látogatásra Havanná­ba érkezett. Képünkön Fidel Castro a palesztin vezető társaságában. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Irattárnak, levéltárnak, raktárnak, kisipari műhelynek alkalmas helyiséget belvárosban eladunk, illetve bérbe adunk. 1975. január 1-töl 12—51/1974. jeligére az egri hirdetőbe. saiért és a parlamenti he­lyekért, valójában csak négy politikai pártnak van tény­leges esélye arra, hogy meg­osztozzék a képviselői man­dátumokon. Az egyértelmű esélyesnek tekintett Karamanlisz első­sorban abból kovácsolt poli­tikai tőkét, hogy a junta bu­kása után a nemzet élére állt és megmentette a káosz­tól, amellyel az ’ ezredesek hétéves uralma és a ciprusi puccs nyomán kialakult helyzet fenyegetett Francia sztrájk­ul ozgr a 9 inak A francia kormány • rendőrséget vette igénybe a postások sztrájkjának letö­résére. A belügyminiszter utasítására a rendőrség va­lamennyi vidéki városban eltávolította a postahivata­lokból a sztrájkőrséget. Pá­rizsban pedig éjféltől kezd­ve rendőri osztagok veszik körül a legfontosabb postai elosztóközpon tokát és tele­fonközpontokat. A sztrájkolók megfélemlí­tésére tett rendőri intézke-' dés országszerte nagy fel­háborodást keltett. A balol­dali pártok és a szakszer­vezetek élesen tiltakoztak az alkotmányban biztosított szabadságjogokat sértő in- t^kedés ellen. A francia sa kommentárjaiban hangsúlyozza: a kormány­nak ez a lépése még job­ban kiélezi az amúgy is fe­szült szociálpolitikai légkört. Ford tokiói programi a Tokióban pénteken nyil­vánosságra hozták Ford amerikai elnök látogatásá­nak hivatalos programját. Eszerint az Egyesült Álla­mok elnöke november 18-án érkezik a japán fővárosba, 19-én és 20-án tárgyaláso­kat folytat Tanaka minisz­terelnökkel, majd ezt köve­tően közös közleményt ad­nak ki. Fogadja az ameri­kai vendéget Hirohito japán császár is.-A Kedves Vásárló figyelmébe ajánljuk: Gondoljon, az ünnepekre, már most vásároljon MK 25-ös MAGNETOFONT ára: 1980,— G1RMI KÁVÉŐRLŐT ára: 345,— Kapható. szaküzletekben, áruházakban. Forgalomba hozza, a ■EUIIEMIJMI «• iiaiiT Az egercsehi üzemébe Alkotmány Tsz asztalos- és fűrész­szakmunkásokat, valamint ezen szakmában jártas segédmunkásokat vesz fel. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a tsz központjában Egercsehi. Kossuth u. Mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkező munkaerőt belsőellenőri munkakörbe (elveszünk Fizetés megegyezés szerint Jelentkezés: „Sürgős 957” jeligére az egri hirdetőbe.

Next

/
Thumbnails
Contents