Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

Gázos ügy Fokozatosan javul a propán-bután- gáz ellátás Dávidék révbe jutottak... Húszmillió palack Magyarország«! másfél millió propán- bu tátigáz fo­gyasztót tartanak nyilván és körülbelül 80 ezerre tehető az engedélyre várók száma. Nem csoda tehát, ha a pé- bé-gázellátás gyakori be­szédtéma a lakosság köré­ben. A közelmúltban sok volt a panasz, hogy akado­zott a szállítás és a fogyasz­tók csak késve kapták meg a palackokat. A kiesést Százhalombattán egy beren­dezés okozta, amely műsza­ki hibája miatt április és szeptember között hatezer tonna gázzal kevesebb jut­hatott a lakosságnak. Nap­jainkra a telepeken ismét folyamatosan cserélik a megüresedett palackokat. A lakosság életszínvonalá­nak és lakáskultúrájának nö­vekedésével, a hétvégi házak gyarapodásával párhuzamosan növekedett nálunk a propán- vekedett nálunk a propán­butángáz iránti igény, hi­szen a gáz használata keve­sebb fáradsággal és keve­sebb szennyeződéssel jár, mint a hagyományos tüze­lésé. 1965-ben» még eatfe 279 ezer, 1970-ben már egy­millió háromszázezer, nap­jainkban pedig több, mint másfél millió háztartásban használnak pb-gázt, ame­lyet a kőolaj finomítók mel­léktermékeként, a földgáza tói leválasztva nyernek. A forgalomba kerülő pébé-gáz mintegy 80 százaléka hazai eredetű, 20 százalékát pedig a Szovjetunió szállítja. Az évente — Űjabb üzem épül Algyőn — Kevés a tároló igények megfelelő kielégíté­sét elsődlegesen a hazai ter­melési kapacitás és az im- jport mennyisége befolyásol­ja. Logikus lenne a kérdés, hogy miért nem importá­lunk többet, hogy megoldód­janak a gondok. Jelenleg még akkor is bajos lenne több pébé-gázt vásárolni, ha mondjuk, a Szovjetunió nö­velni tudná a szállításokat. Kicsiny ugyanis a tárolóka­pacitás, és gyakran gondot okpz a szállítás is, mivel kevés a vasúti tartálykocsi. Hazánkban hét tárolótelep működik, napi 800 tonnás kapacitással. Ilyen feltéte­lek mellett 80—85 ezer pa­lack kerülhet ki a csere­telepekre naponta» s ez évente körülbelül 20 millió gázpalack forgalmát jelenti. Jelenleg körülbelül 1600— 1700 cserélőhely van az or­szágban, s rajtuk kívül 1200 úgynevezett mini-cser ehély, ahoi egyszerre 20—25 pa­lackot tartanak csak. A ki­sebb településeknek ez a forma felel meg a legjob­ban. Bár a Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt irányítása alá tartozó vállalatok mindent megtesznek a jobb ellátás érdekében, jelenleg még így is csak két falura jut egy cseretelep. A jelzések szerint fordu­lópontjához érkezett ha­zánkban a propán-bután- gáz ellátás. 1975-ben Algyőn 7800 tonnával több hús Megnyugtató téli ellátásra készült fel az élelmiszer-kereskedelem A kedvezőtlen őszi időjá­rás nehezítette ugyan, de nem zavarta meg az élelmi­szerkereskedelem tervszerű felkészülését a lakosság téli ellátására, amely a készletek s az ipari szállítási szerződé­sek alapján megnyugtatónak Ígérkezik. A kereskedelmi vállalatok az ipari és a me­zőgazdasági partnerekkel együttműködve mindent megtettek a téli, ezen belül az év végi ünnepi forgalom zavartalan lebonyolítására, az alapvető fontosságú élel­miszerekből — akárcsak évek óta kielégítenek min­den igényt. Az év utolsó ne­gyedében például cukorból a tavalyinál 4100 tonnával több, összesen 77 000 tonna áll a lakosság rendelkezésé­re, húsból és húskészítmé­nyekből 7800 tonnával több kerül forgalomba, s ez fe­dezi a megnövekedett szűk-, ségleteket. Baromfiból és to­jásból a tavalyihoz hasonló­an bőséges és választékos el­látással számolhatunk; az ünnepek előtti nagyobb igé­nyekhez igazodva az ipar 10 százalékkal több pulykát és hízott baromfit ad az üzle­teknek. A kínálatot javítja a kiskereskedelem közvetlen árubeszerzése, valamint a szabadpiaci felhozatal. A lakosság téli zöldség-, burgonya- és gyümölcsellá­tásáról megfelelő készletek tárolásával gondoskodik a kereskedelem. Október végé­ig a tavalyihoz képest 40 százalékkal több áru került a raktárakba, s a tervek sze- x-int a múlt évinél 10 száza­lékkal nagyobb téli készlet lehetővé teszi a jobb és vá­lasztékosabb ellátást. Némi gondot okozott ugyan az elő­írt mennyiségű burgonya biz­tosítása, a hiányt azonban több mint 5000 vagonos im­porttal pótolják. Burgonyá­ból 23 százalékkal, vörös­hagymából és foghagymából 12 százalékkal, zöldségből 7, téli almából 6 százalékkal több kerül a téli piacra, mint a tavalyi szezonban. A ren­delkezésre álló készlet ele­gendőnek Ígérkezik a primő­rök megjelenéséig. A téli ellátáson belül fi­gyelmet fordított a kereske­delem a sertésvágásokhoz szükséges cikkekre. Rizsből a várható igényeket megkö­zelítően több mint 15 000 ton­na — igazi, fényezett rizsből a szükségesnél kevesebb —, sóból 46 500, fűszerpapriká­ból 2300, borsból 510 tonna — többségük már a raktárak­ban — áll az első negyedév végéig a lakosság rendelke­zésére. Fűszerpaprikából egyébként szükség esetén, az export terhére, többet is tud adni az ipar. amely a rózsa­fajta kivételével választék­ban is teljesíti a kereskede­lem megrendeléseit. • A tárolt alma a korai ta­vaszi gyümölcsökig tart. DéZi- gyilmölcsből a múlt évinél többet importálnak. Az év végéig ugyan kevesebb citro­mot vásároltak a tavalyinál — akkor ugyanis az influen­za-járvány miatt a szokásos­nál többre volt szükség —, az igények szerinti ellátást azonban — ha kell, további behozatalokkal is — bizto­sítani tudják. A tavalyinál 1200 tonnával több narancs, a a választék bővítésére két­szer annyi egyéb déligyü­mölcs — grape-íruit, ana­nász, füge — kerül forga­lomba, hatszáz tonnával nö­velik a banán behozatalt is, a kereslethez képest azon­ban még ez sem lesz elegen­dő. Külön gondoskodott a kereskedelem a karácsonyi és az év végi ünnepi ellátásról. (NTO itj befejezik a rxagy kapaci­tású kiválasztó berendezés szerelését, s ez azt jelenti, hogy a következő egy-két évben minden igénylő kap­hat probán-butángáz hasz­nálatra engedélyt A jövő évtől — elvben — csupán a tárolótér és az elosztó háló­zat szabhat határt a fejlő­dés ütemének. A várható forgalomra készülve, négy töltőtelep újjáépítéséhez kez­denek hozzá. A szállítás gyor­sítására konténeres palack­szállítással kísérleteznek; az új algyői telepről a 10-es számú Volán speciális ko­csikkal szállítja a palacko­kat ' Eddig elsősorban a lakos­ság juthatott pébé-gázhoz, de jelentős fogyasztónak számított az üdülőhelyeken a vendéglátóipar, és általá­ban az idegenforgalmat el­látó magánkereskedelem. A gáz mennyiségének növeke­désével már számolni lehet közületi fogyasztók bekap­csolásával is, sőt engedélye­zik a pébé-gázzal működő vízmelegítők, fűtőberendezé­sek használatát is. A Fővá­rosi Gázkészülékgyártó Vál­lalat például már ki is ala­kította 25 literes palackkal működő úgynevezett Siesta fűtőberendezést, amelynek első szériája körülbelül 3 ezer darab — mér forga­lomban is van. A propán-butángáz hasz­nálatához szükséges kellékek eddig nem szerepeltek a hi­ánycikkek listáján. A Zo- mánci Darf Művek tűzhelyei mellett megtalálhatók a len­gyel, román és NDK-beli készülékek Is. Eddig még nem volt panasz az alumi- niumárugyár palackjainak hiányára sem. A várijaié gyors ütemű igénynövekedés azonban előrelátásra, körül­tekintésre figyelmeztet. Ke­reskedelemnek és gyártó vállalatoknak, valamint a forgalomba hozóknak közö­sen kell felkészülniük, hi­szen 1980-ig a jelenlegi évi 230 ezerről, körülbelül 350 —360 ezer tonnára növeke­dik a felhasználható pro­pán-butángáz mennyisége. (K. I.) — Nekem tíz, a férjemnek kilenc testvére van. Annak­idején a dohánytermesztésből éltünk, azzal foglalkozott majdnem mindenki a falu­ban. Földet béreltek a szülé­ink, persze nem valami nagy gazdaságot lehetett így gyűj­teni. Ügy kerültünk össze a férjemmel, hogy bizony ép­pen csak volt valamicskénk. Bérletben laktunk, aztán a magunk erejéből építkeztünk Tenken, a faluban. Két szo­ba van a házban, előszoba, meg kamra, konyhát is ket­tőt húzattunk. Nemrég ment férjhez a lányom, még ott laknak nálunk, ők is elfér­nek. Tele van1 bútorral a la­kás : ők megkaptak mindent az esküvőre! Szoba, konyha­bútor — húszezer forintot hagytunk Kápolnán, mikor neki vásároltunk. Hát ugye, falun sokba vannak a lá­nyok. .. Törékeny asszony Dávidné. Vékony, de fürge mozgású. Azelőtt nem dolgozott, mond­ja, otthon volt a háztartás­ban. De nem volt rest, abból szedték a pénz jó részét, amit ő otthon végzett: disznóhizla­lásból, büromíitartásből. Pár hónapja lett munkás. A Finomszerelvénygyár heve­si gyárába jár. Életében elő­ször itt látott belülről üze­met. ■ KIM A nagycsarnokban hetven­nyolcvan ember dolgozik együtt. Automata gépek mel­lett szorgoskodó beállító la­katosok, egy-két hónapja fel­vett gépmunkásnők, anyag­szállító segédmunkások. A kívülről jövőnek szinte fáj a zaj, a dübörgés, csattogás. Kinn a szelíden pusztuló csendes őszi táj, a síkság, ahol a szántókon, legelőkön akadályt nem találva nyar- galászik a szél — bent olaj­szagú meleg. Az asszonyok kezét, ruháját átitatja az olaj, amelyben fröcskölve fürdik az esztergán formálódó anyag. — Azelőtt a gazdaságban, meg a téeszben dolgoztam egy-egy ideig — mondja Dá­vidné. — Ez azért más. Itt a nyolc órát ha letudja az em­ber, akkor szabad, maga gaz­dálkodik az idejével. De ott korán, ha hideg volt, hideg­ben. ha meleg volt, akkor a napon, de tettük, reggeltől estig. Olaj ? Zaj ? Mindent meg lehet szokni. Meg aztán, amikor letelik a műszak, le­vetkőzünk, megfürdünk tető­től talpig, másik ruhát ve­szünk; kész. ■ ■ ■ * Dávidné férje, Dávid György, beállító lakatos az új gyárban. Felesége keze alá készíti az automatát, tőle függ a család teljesítménye. — Az itthoni nyomorúság­ból én Pestre mentem szak­mát tanulni: 1951-ben lettem vasesztergályos a Csepel Autógyárban. Sokáig nem tudtam, miért, de valahogy nem szoktam meg azt a he­lyet. Egyszer aztán, amikor hazajöttem, s kimentem a fa­lunk határába, körüljártam az ismert utakon, azt mond­tam: én nem megyek többet vissza. Persze a kereset kel­lett, nemsokára meg is nő­sültem, elmentem hát sofőr­nek. A borforgalmi vállalat­nál alkalmaztak, hordtam a palackokat az ország minden részébe. Hej, micsoda évek voltak azok... Szombathelyre, a Balaton-partra, meg a jó ég tudja merre; hajtottam, hogy legyen pénz. Sokszor, annyi értéket vittem egyszerre, hogy kisebb házat is lehetett volna venni rajta. A felesé­gem volt a kocsikísérő, per­sze nem engedtem neki emel­getni, a rakodás is az enyém volt. Később néha a gyerek is jött velünk. Így kirándul­tunk az országban: visszafe­lé jövet megálltunk megnéz­ni a herendi porcelánokat, vágy a Szent István koroná­zó templomot, vagy a mecse­Befejeződtek a területi űttörőparlamentek Befejeződtek a megyei út­törőparlamentek, amelye­ken az úttörőcsapatok kül­döttei javaslatokkal fordul­tak pajtásaikhoz úttörőéle­tük érdekesebbé és tartal­masabbá tételére. A tanács­kozások részvevői felkérték a felnőtteket, valamint az állami és társadalmi szer­veket is, hogy támogassák csapataik céljainak eléré­sét Ugyanakkor felajánlották, hogy aktívan részt vesznek minden olyan akcióban, amely az úttörőcsapatok éle­tének tartalmasabbá tételét segíti. A megyei parlamen­tek küldöttei november 23. és 27. között Szegeden vesz­nek részt az úttörőparla- mentek országos tanácskozá­sán. l ton. a pártalapszervezet felé A KAEV egri gyára hét partcsoportjának egyike, amelyet Varga Zoltán vezet, a Kistályai úti telepen. Való­jában azonban jóval több en­nél, hiszen a gépgyártó üzem köztudomásúan a gyáregység feladatainak nagyobb részét végzi, s ennek felelősségén másodmagával, a telép másik pártcsoportjának kommunis­táival osztozik. Vajon, hogy sikerül meg­felelnie a kívánalmaknak? — kérdeztük a fiatal vezetőt. — A csoportunk 11 tagja nyolc szocialista brigádból „verbuválódott’’ — beszélte Varga Zoltán —, ami azt je­lenti, hogy a gazdasági célki­tűzések jelentős hányadát eleve közvetlenül ismerjük. Tudunk a gondokról, lehető­ségeinkről, tisztában vagyunk egymás képességeivel, erejé­vel, amelyek alapján aztán időről időre összeállíthatjuk a magunk stratégiáját. Azt a stratégiát, amit minden eset­ben az aiapszervezet, a gyár egészének programjához iga­zítunk. Természetesen; a kongresszus, a KB, s más fel­sőbb pártszervek határozatai­nak szellemében. — Konkrétabban? — Mint ismeretes: eleg sok a kooperációs munkánk, je­lentős a külföldi megrendelő­vel való együttműködésünk. Kapcsolataink alapja nyil­vánvalóan a megbízha­tóság, a jó minőség. Ál­landó hát a harcunk a selejt ellen, a megrendelések időben történő teljesítéséért. Ami általában eredménnyel is jár, hiszen komolyabb rek­lamációt talán még nem is kaptunk... Sajátos körülmé­nyek között kell fejlődnünk: a régi telep kiköltöztetésre van ítélve, az új pedig nap­jainkban alakul. Beruházása­inkat, érthetően az új gyár területére kell irányítanunk. Nos, egy-egy észrevétellel, ja­vaslattal ebben is segítünk. Meglévő eszközeinket pedig a jobb munka és üzemszerve­zéssel próbáljuk mind jobban kamatoztatni... A növekvő követelményekhez valameny- nyiünknek egyre jobban kell alkalmazkodnia. Sikerült el­érnünk, hogy az idei evben már az utolsó szaktársunk, elvtársunk pótolja a hiányzó Vili. általánost. Szinte mind­annyian elvégeztük a kihe­lyezett marxista—leninista középiskolát, mások a Mar-, xizmus—•Leninizmus Esti Egyetem általános, illetve szakosító tagozatán tanulnak, vezetőképző iskolába járnak. A tanulás is pártfeladatunk: s amint tapasztalható, komo­lyan vesszük. , — Milyen pártfeladatok vannak még a csoportjuk- baa? — Az említettek mellett, pártmegbízatásként az egyik elvtársunk például az szb- nek, a másik a helyi vöröske­resztes csoport vezetőségének tagja, s a KISZ-szervezetet patronálja, van, aki szocialis­ta brigádot vezet. Aztán akad, aki a falujában önkén­tes rendőr, nálunk pedig ön­kéntes tűzoltó, s van, aki ágit.- prop.-aktíva, pártsajtót, pártkiadványokat terjesztve segít, hogy csak néhányat említsek. Mindenkinek van feladata, aminek elvégzését szemmel tartjuk, számon kér­jük. Az idén például, már az év elején, márciusban mér­legre tettük a teljesítménye­ket. Az értekezleteink egyéb­ként esetenkéntiek: akkor ke­rül sor rájuk, amikor szüksé­ges, nehogy formálisakká vál­janak. Az utóbbi időkben például a kommunista mű­szak, illetve a mezőgazdasági betakarítási akció szervezése előtt tanácskoztunk. Koráb­ban pedig akkor, amikor két új párttagot, illetve két új munkásőrt javasoltunk sora­inkból a szervezetek erősíté­sére. Általában a másik párt- csoporttal közösek már az üléseink, mind szorosabb az együttműködésünk, ami tu­lajdonképpen kezdete egy ké- r sőbbt önálló alapszervezet ki- t ^ alakításának... Röviden: így I elünk, dolgozunk G&. G&. aoseaber- JK, jwsfcft tét Pécsen. Éjjel-nappal ve­zettem — összesen félmillió kilométert. Csodálom, hogy megúsztam baleset nélkül. Ezért választottam most ezt a munkát: itt nyugalom, biz­tonság, kiegyensúlyozott élet van. Dávid György alacsony, kopaszodó, mosolygós szemű ember. Azt mondja, családi pótlékkal megvan a három­ezer forintja. Azelőtt, sofőr korában ugyan két hét alatt kereste meg ezt a pénzt, de itt a körülmények, az élet rendszeressége sokat pótol­nak. Igaz. a gyerekek sokba vannak- még, a fiú tanul, a lánynak is kell a segítség’ a fészekrakáshoz. ■ ■ ■ ■ A „lány mar fiaraiasz- szony — közben csatlakozik a társaságunkhoz. Ildikó, az­az Tóth Sándorné. Tizennyolc esztendős múlt, fiatalabbnak látszik. — Nem tanultam tovább, a barátnőimmel együtt az isko­la után mindjárt mentünk a téeszbe dolgozni. Nem volt 'valami jó kereset, meg aztán szabad idő is kevesebb ma­radt a munka után. Később, ahogyan gépeket hoztak a szövetkezetbe, munka is ke­vesebb akadt. Jól jött a gyár itt sokunknak. A betanulás? Azt hiszem, három hét alatt meg lehet tanulni azokat a munkafogásokat, amelyek szükségesek. Persze, az első hetekben nem hozza az em­ber a normát, azonban ké­sőbb már egész könnyű. Ezek félautomata gépek, van olyan munkafolyamat, hogy három, de sokszor öt esztergát is keli ellenőrizni egy munkásnak. — A férjem a tanácsi épí­tőknél dolgozik, jól keres. Két évig maradhatunk a szü- leimnél, addig szeretnénk venni egy házhelyet valahol a faluban. Nem, Hevesre nem akarunk beköltözni. Tenken születtünk, ott élnek a roko­naink, ismerősök. Szép kis falu, az a kár, hogy nem fej­lődik úgy, mint kellene. Be­járni nem nehéz, még éjsza­kai műszakba sem. Most kü­lönben nincs három műszak, de az,.e.leJén elég sokat jár­tunk éjjel is. Hamarabb fneg lehet szokni, mint gondolná az ember. Képzelje — szól közbe az apa —, az esküvő utár. mikor a szabadságról vissza jöttek, mindjárt éjszakara osztották be...! Felszabadultan nevetnek. ■ ■ ■ ■ — Sok falubéli jár ide .' Vannak-e már jó ismerősök, barátok az itteniek között? A családfő mindegyikük nevében válaszol: — Itt könnyen barátkozik az ember. Fiatal gyár, fiata­lok a vezetők, a munkások zöme is az. Ami a tudásban hiányzik, azt igyekszünk pó­tolni a szorgalommal. Egy­másra is vagyunk utalva. A brigádok most alakulnak, s ne higgye, hogy csak a falu­beliek verődnek össze. Itt munkások vannak, egyíor mák. — Jó volna, ha több lehe­tőséget adnának a tanulásra Nekem, ugye mindegy, a to­vábbképzésen most is részi veszek, de aki szakmunkás akar lenni, annak nincs lehe­tősége. Elkelne Hevesen egy szakmunkásképző. Így neve­lődhetnének itt helyben, jó, tanult brigádok. ; ■ ■ ■ ■ Két óra múlt. A második műszak vette át „melegen” a gépeket, a délelőttösök már az öltözőben. Dávid György néhány tanácsot ad a lányá nak, aztán a feleségével együtt a kijárat felé indűl. Lyukasztás a jelenléti kár­tyán, aztán az öltöző felé ve­szik az utat. Komótosan, nem sürget a busz, amíg az idő engedi, motorral járnak. Még jót is tesz: kiszelíőzteti a fe­jet a motorozás... Hekeli Sándor Uinüitüa O

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents