Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

Nyugdíjasok között írttá kereskedik: izgalmas ’tár­sadalmi, politikai kérdések­| Amikor elv es gyakorlat ütközik Egy hatvani munkáscsalád kálváriája flefe ,jtíöe emtentí toessaá- Ipetueni mostanában. Olya­sokkal, , akik a harmadik életkor éveit njrűvik. Nyug- HJasokkai. A tegnapi épí- Wikkel, akik átadták helyü­ket az utánuk . következők­nek; azokkal, akiknek —fi­zikai és szellemi — munká­juk nyoma mindenütt fel­lelhető, s akiknek tapasz­talataira még ma is szük­ség van. Életük, problémáik a megérdemelt pihenés évei­ben is az egész társadalom központi ügye-gondja. ■ ■ ■ ■ . „Hatvanhét éves vagyok, hét éve tettek nyugállo­mányba. Meg sem kérdez­ték, akarok-e tovább dol­gozni, beírták a munka- könyvembe, hogy „munka- ■ iszonya megszűnt”. Emlék­szem, minden reggel időben ébredtem, testem kelni akart az ágyból, fel is ültem, az­tán jutott eszembe... Sok­szor nem tudtam visszafe­küdni. Negyven kerek esz­tendőt szolgáltam. Otthon nem találtam a helyemet, egész nap csellengtem ... Aztán visszahívtak, mert szükség volt rám. Több tár­samat ugyancsak visszahív­ták. Hat évig engedtek dol­gozni. Aztán egy nap egy­behívtak bennünket és az igazgató közölte, szegény a vállalat, .nincs abban a helyzetben, hogy nyugdíja­sokat is fizessen.. Több hely­re is hívtak, „idegen” he­lyekre. És • dolgozom most is. Nem érzem magam öre­gebbnek, gyengébbnek, minit 10—15 évvel azelőtt...” Egy nyugdíjas őszinte sza­vai ezek. Sok. benne a kese­rűség, amiatt, hogy a „sze­gény” vállalat ilyen, kurtán- furcsán elbánt véle és tár­saival Pedig ők nem öre­gek és becsületes szorga­lommal megdolgoztak a 800 —1000—1200 forintokért. Több értéket adtak, mint í mennyit a munkájukért kaptak. Valóban: az, aki 60. Élet­évét betöltötte, vagy' még .'innál is többet, öreg em­bernek számít-e? Az általá­nosítást maga az élet cáfol­ja meg. Nézzünk csak szét hivatalokban, üzemekben, vállalatoknál: hány hatva­non túli ember éietlendüle- te, munkabírása nagyobb, mint sok negyvenévesé. Hány 65—70 éves szégyeníti meg szellemi frisseségével a ná­la több évtizeddel fiatalab­bat. Az ember öregségét nem a betöltött évek szá­ma, nem kora, hanem a szervezet tényleges állapota jelzi. A X. kongresszus óta ren­delet szab lehetőséget arra. és ad ösztönzést, hogy azok, akik a nyugdíjazási korhatá- ron túl is megőrzik munka- képességüket, munkahelyü­kön maradjanak, s dolgoz­zanak mindaddig, amíg fel­adataikat maradéktalanul elvégzik. És sokan vannak, akik élnek a lehetőségekkel. A munkakörülmények szün- ‘télen javulása, az új és új technika bevezetése,. a kor­szerű munkavédelmi eg mun­kabiztonsági intézkedések következtében nemcsak az átlagos életkor növekedett meg, de a biológiai örege­dés jelei is jóval később je­lentkeznek. A megkérdezett fizikai dolgozók jelentős része — akik még erősnek, egészsé­gesnek érezték magukat — szívesen maradtak, munka­helyükön nyugdíjazásuk után :s. Voltak és vannak, akik új munkahelyen dolgoznak tovább — nyugdíj után.. S akik korábban mentek nyugdíjba, azok is elfog­laltságot keresnek, amely kitölti megnövekedőit sza- had idejüket. Elfoglaltságot keresnek, amely védelmet nyújt a magány, a fölösle­ges«“ válás érzése ellen. „Nagy dolog az, ha dob gozhat az ember, amíg erős, egészséges” — így summáz­ta véleményét egyik nyugdí­jas bányász ismerősöm, aki rendszeresen kitölti az en­gedélyezett évi 840 órát. * M 1 ■ A nyugdíjasok anyagi helyzete változó. Legnehe­0ÄÄ d&ta&sg as*> msKBaat? aebb körülmények között azok a kisnyugdíjasok él­nek, akik a 40-es évek vé­gén, az 50-es évek elején érték el a nyugdíjazása kor­határt. Ezek közül az idős emberek közül azoknak az élete zökkenőmentes, akik fiatalabb hozzátartozóikkal, gyermekeikkel élnek harmo­nikus családi közösségben. A fiatalok számára különö­sen a nagymama „megfizet­hetetlen” és „pótolhatatlan”; elvégzi a háztartási munkát, segít a gyermekek gondozá­sában, nevelésében. Sok nyugdíjas számára je­lent egészséges elfoglaltsá­got a „kiskert”, a „kisföld”. Ez az elfoglaltság csökkenti a napi kiadásokat. Nem kell a zöldségért, a gyümölcsért a boltba, a piacra menni, a saját termés „ízletesébb” és — ami valójában lényeges —r> mindig friss. S a kert gyakran pénzforrást is je­lent: a felesleges • termést, zöldséget, gyümölcsöt, virá­got el. lehet adni. A nyugdíjazás az M6s em­berek életében új, sajátos problémákkal teli szakasz kezdetét jelenti. Sokan évek­kel azelőtt készülnek rá. Ismerek olyan nyugdíjas há­zaspárt, akik fizetésűk jó részét, amennyit nélkülözni tud talc, takarékba rakták, ebből vettek új bútort, rendbe hozatták, kifestették lakásukat. Mert a megérde­melt pihenés éveiben való­ban pihenni akarnak. Egy volt kőműves, akiről ma­gam. is írtam, gyümölcster­mesztésre rendezkedett be. Ház körüli kertjében hat­van almafa terem, aani nem­csak anyagi hasznot hajt, hanem mámára kellemes időtöltést is jelent, Természetesen, nem lehet receptet előírni arra, ki, ho­gyan készüljön fel nyugdí­jas korára, de arra éleve fel kell hívni a figyelmet, hogy mindeníkd, életének adott keretei között gon­doskodjék megfelelő elfog­laltságról. A mai nyugdíjak biztosítják, a nagyobb anya­gi gondoktól jobbára mentes életet, de az. hogy a nyug­díjas megtalálja-e helyét, nyugdíjazásával kiszakad-e a társadalomból, az embe­rek közül vagy nem, az nem utolsósorban, őtőle függ,, * ■ ■ ■ Ha az ember nyugdíjba megy, nem dolgozik tovább, a munkahely végleges el­hagyásával meggyengülnék, sőt megszakadnak azok a kapcsolatok, amelyek a kö­zös munka során szövődtek. A volt munkatársból csak ismerős lesz. a régi érdek­lődésből pedig pusztán, kí­váncsiság. Minél öregebb az ember, annál kevesebb a barát, a régi kapcsolatokat kevés új váltja fél. Egy 79 éves nyugdíjastól megkér­deztem, hogy hány „lelki” jó barátja van. „Egy sincs — mondta —, mind meg­haltak, kimentek a temető­be.” De különbségek itt is meg­figyelhetők. Nézzünk néhány esetet. Az erdőgazdaság tanács­kozójában rendszeresen öez- szejön a nyugdíjasok „né­pes” társasága. Évek óta a hét pénteki napján kártya- parti van. Tarokkoznak, ka- nasztáznak, s természetesen „szövegelnek egy kicsit” — pár órát, délután, kora es­tén. S tudnak a „kisöregek” a gazdasag mai dolgairól is. Rendszeresen meghívják őket egyesület» rendezvé­nyekre, ahol előadások, kö­zös beszélgetések során új tervekről, elképzelésekről, eredményekről és gondokról kerül szó. Ismerek Egerben egy va­lóságos pinceklubot is. Na­gyobbrészt nyugdíjasok ta­lálkozóhelye, hatvantól a hetvenöt évesig — volt ka­zánfűtőtől a volt igazgatóig, nyomdászig, muzeológusig. Szolid poharazás mellett, ze­neszó és dalolás közben fel- elevenednek itt érdekes élet­események, megtörtént his- naaáfea &■ pacáza . roi is. ■ ■ ■ ■ Itt kéE szói ejtem arról: mire használja szabad ide­jét a nyugdíjas? Téves az az általánosan ismert nézet, hogy a nyug­díjas „időmilliomos”, hogy minden kötöttség nélkül most már legkevesebb 16 órán át azt csinálhat, amit akar, ami tetszik. Gondol­junk csak a háztartást ve­zető, unokákat nevelő nyug­díjas asszonyokra. Nagyon sokan közülük szabad ide­jüket „áldozzák”, hogy a dolgozó fiatalok szórakoz­hassanak, művelődhessenek. Talál-e magának a nyug­díjas megfelelő foglalatos­ságot, amely biztosítja szá­mára a megelégedést, a lel­ki egyensúlyt? Mert ezen áll vagy bukik az, hogy megtalálja-e helyét, bele tud-e illeszkedni — különö­sebb lelki megrázkódtatások nélkül — új életébe. A kultúra egymagában nem töltheti ki a megnöve­kedett szabad időt, jelen­tősége azonban cseppet sem elhanyagolható. Hiszen sok esetben nem az történik, hogy a nyugdíjas többször megy moziba, több könyvet olvas el, hanem az, hogy az idős emberből nyugdíjas korában lesz rendszeres mo­zijáró, rendszeres könyvol­vasó. „Amíg dolgoztam, nem. volt rá időm” — mondják sokan, .Egyre inkább jelentős esse* rephez jutnak a nyugdíjasok kultúrálod ásáfiak szervezett formái. Egerben, egyetlen, nyugdíjasok klubja van, az építőké, amely annyi há­nyattatás után —■ úgy tűnik — állandó helyiséget kapott A nyügdíjasblub régi hagyo­mányokkal rendelkezik. Sok­oldalú lehetőség adott a szabad idő tartalmas ki­használásara. Sok idős em bér második otthonának Könnyen katasztrofálissá váló gépkocsibáleset történt Hatvanban péntekre virradó éjszaka. Az Eötvös Loránd. Geofizikai Intézet műszeres kocsijával — Gyöngyös irá­nyából Budapestnek tartva — a Horváth Mihály utcán előbb egy beton villanyosz­lopnak, majd a 82-es számú háznak vágódott Szunyogh Ferenc villamosmérnök és Dorkó Róbert geofizikus. A kocsit vezető Szunyogh Fe­renc könnyebb, Dorkó Róbert nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel a helyi kórházba került. A nyomba«, megmdftoft tartja a klubot. Hiszen olyan emberek között lehet, akik­nek azonos i problémáik van­nak, akiknek életvitele ha­sonló. A klubban újságokat olvashatnak, vannak külön­böző társasjátékok, rádió és televízió is. Gyakoriak a rendezvények, közös beszél­getések. Sok hasonló klubra lenne szükség, de sajnos, csak egyetlenegy van a megyé­ben: Egerhep, Végezetül kanyarodjunk .még vissza, a legfontosabb, legérzékenyebb kérdéshez, a nyugdíjasok anyagi helyze­téről van újra szó. Milyen változások várha­tók a nyugdíjrendszer fej­lesztésében? Idézzük erre dr. Rózsa József, a Munka­ügyi Minisztérium szociál­politikai főosztályvezetője szeptemberi- nyilatkozatának főbb passzusait: „A nyugdíjrendszerűnk ne­hezen áttekinthető, az embe­rek számára nehéz az eliga­zodás, a jogok érvényesíté­se ... A korszerűsítésre ... sor fog kerülni.,. A bérből élők nyugdíjkorhatára nem változik, ellenben a (terme­lőszövetkezeti) parasztság nyugdíjkorhatárát szállítják le ugyanerre a szintre. Az előzetes számítások ..szerint ez az ötödik ötéves terv so­rán tűzhető napirendre . . . Napirenden van az alacsony összegű nyugdíjból élők megélhetésének vizsgálata, és majd 1973-ben sor kerül­het; a tervben eredetileg meghirdetett alacsony nyug­díjak emelésére is.” Ezek a törekvések újabb bizonyítékai társadalmi ren­dünk mélységes humaniz­musának. A nyugdíjrendszer reformja minden dolgozó embernek lehetőséget bizto­sít arra. hogy nyugdíjas ko- korukban is gondtalanul él­vizsgálat felderítette, .hőgy a vezető elaludt a kormány mellett, s ennek következ­ménye a karambol. A vizsga­lati anyaghoz tartozik az is, hogy a gépkocsiban 80 ezer forintos kár keletkezett, míg a két és fél millió forint, ér­tékű műszerekben mutatkozó károsodás mérvét a szakér­tők csak ezután állapítják meg. A kocsiban — szeren­csére — sértetlen maradt az a kazetta, amelyben neutron kobalt 60-as izotópot szállí­tott a két szakerriber. Ellen­kező esetben sugárszennyező­dést szenvedett volna a kör­Szépen szaporodnak az ákták Csüllög Gergelyek la­kásügyében. Csak éppen a kedélyek nem csillapodnak, s nem kerül pont a mondat végére. Legutóbb, szeptem­berben. birtokháborítás cí­mén rótták meg a kétgyer­mekes' családfőt és terhes iéleségét, felelőssé téve egy­ben bizonyos Va&s Gábor ingó vagyonáért, amelyet a Hatvani Városi Tanács igaz­gatási osztálya négyezer fo­rintra becsült. De ki ez a Vass Gábor? S miért kell immár egy esz­tendeje állandóan rettegés­ben élnie a becsületes Csüi- lög családnak? Igyekeztünk e kérdésekre választ keresni. Hiszen a .munkásházaspár, amely rö­videsen a harmadik aprósá­got várja, tisztességgel meg­fizetett a Báthory utca 73. szám alatti házrészért, te­hát minden joga megvan, hogy békességben éljen,. * Kezdjük azzal, hogy Osül- lögék hat örököstől vették .meg az említett ház öthato­dát, s a maga részét felvet­te Vass Gábor is, mégpedig olyan kikötéssel, hogy kü­lönváltál» élő felesége, s két gyermeke átmenetileg az epület egyik szobácskájábán maradhat. Igen ám! Csakhogy a munkát túlzottan nem ked­velő Vass bizonyos idő múl­tán, anélkül, hogy Csüllögék engedték volna, visszaköltö­zött családjához. Vagyis ki­játszotta a szerződést. De még ha itt megáll, s nem lép fel alaptalan ter­jeszkedési igénnyel! Meg az­tán betartja a békés egy­más rnellett élés aranysza­bályait! Ám pontosan az ellenke­zője történt. A kifizetetlen, hatodik házrész birtokosát arra tüzelte Vass Gábor, hogy a családtagok segédle­tével behatoljon Csüllögék tulajdonába, s a lakásból egy szobát és konyhát le­válasszon. A munkás házas­pár két kisgyermekét pedig ugyanekkor állandóan ül­dözte, veréssel fenyegette az izgága ember. Persze: ' tehette. Hiszen. Csüllög Gergely és felesége hosszabb ideje egy fővárosi építőipari vállalatnál dolgo­zik, így a leány és kisfiú reggeltől estig a reájuk bis zott lakásban maradt tev jeeen védtelenül, if Csüllögék pedig basztak» futottak az igazuk után, Meghallgatásra kévés helyen találtak. Hosszas huzavona végén azt még elérték, hogy visz- szakapják az erőszakkal le­választott szobát, konyhát, bár baltával fenyegette őket a hatodik házrész tulajdo­nosának segédhada. A kis szobában, vészként, ott ma­radtak azonban Vassek. Azaz: csupán a férfi Vass Gábor! Akit felesége, gyerekekkel együtt, estéről reggelre ott­hagyott. Már az sem szen­vedheti« munkakerülő élet­módját, vég nélküli italozá­saik És ha eddig tűrhetetlen, volt Vass magatartása, a család elköltözése után még inkább Csüllögék ellen töri, A kicsik már nem mertek’ az udvarra lépni. S az is előfordult számtalan eset­ben, hogy a bezárkózott, gyermekekre akarta törni az ajtót, miközben ittas fej­jel átkot szórt reájuk. Nos, egy hét végi napon ezt az állapotot elégelte meg Csüllög Gergeiyné. S mivel éppen józanon találta Vass Gábort, végre sikerült rávennie, hogy elköltözzék a házból. A lyukas heverőt. szétesett tűzhelyt, és néhány koszos edényt maga a fér' hordta ki a kis szobából, s rakta kupacba a kapunál, hogy majd másnap érte jön,. Csüllögék most mégis ül­nék a pácban! Mert két nap múlva Vass Gábor nem tért vissza a Báthory utcába, hanem a tanácsházára vitt útja, ahol birtokháborítás miatt pa naszt emelt a tisztes rnun- Kascsalad ellen. Ott pedi g nem. vették figyelembe, hogy rosszhiszeműen, jogcím nél­kül maradt vissza az egy­kori örökségben. Ellenkező­leg. A kapuhoz kirakott holmit négyezer forintra be­csülték, bár jószerint négy­százat sem ér. Majd az 1881/1974. számú ügyiratban figyelmeztették Csüllög Ger­gelynek hogy birtoksértést követett el, s felel a négy­ezer forintra taiksált ingó­ság „állagúnak” megóvásá­ért Röviden. és magyarul: Vassnak jár a kis szoba. S a háztulajdonosok kötelesek otthagyott gönceit vissza- hordani. if Nem vagyunk jogászok, de az itt lejegyzett tényék, je­lenségek egyértelműen beszé­desek. ■ Éspedig arról tudósítanak, hogy a helyi tanács igazga­tási osztálya bedőlt a bir­tokvédelemért folyamodó, ám arra teljességgel mél­tatlan Vass Gábornak S egyben elmarasztalta a Csül­lög csaladot, amelynek apró tagjai ellen vétségek, ga­rázdaságok, szemérmetlensé­gek sorozatát követte el a jogcím nélkül ott wagadt férfi. Mindez pedig történt Í974 őszén, amikor már érvényes az új családjogi törvény, s országos erőfeszítéseket te­szünk ifjúságunk védelme, a munkások életkörülményed­nek továbbfejlesztése érdé- kében. Mintha élv és gyakoriért ütköznének. Legalábbis «6- ben az esetben! B&olibu# G®m- ' jenek. Pataky De^so Az izotópos kazetta sértetlen maradt U&4áftai> UlÍmM AZ BSZTERGO»ií BAZILIKA A DUNÄVAE

Next

/
Thumbnails
Contents