Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-13 / 240. szám
Az Erőmű Beruházó Vállalat irányításával, mintegy száz vállalat közös munkájával épül Leninvárosban az új Tiszai Hőerőmű. A beruházás első ütemében 1 négy, tgyenként kettőszáztizenót megawatt teljesítményű egységet építenek fel. Jelenleg az első egység technológiai berendezéseit szerelik, építik a további egységek alapjait, épül az erőmű kettőszázötven méteres kéménye, amely most száz méter magas, (MTI Foto — Erezi K. Gyula) A pártkongresszus tiszteletére Megvalósuló vállalások Mátraderecskén és Szajlán MEGYÉNK TERMELŐSZÖVETKEZETEI is eredményesen munkálkodnak a pártkongresszus tiszteletére tett munkaverseny-vállalások megvalósításán. Bár az időjárás a legtöbb helyen nem kedvez az őszi munkák zavartalan végzéséhez, az eredmények, az eddig végzett munka üteme, mégis bizakodással tölti el a verseny részvevőit Mátraderecskén a termelőszövetkezet vezetői és tagjai az elsők között emlegetik a gépcsoport 14 fős, szocialista címért küzdő kollektívájának a felajánlásait Ezekben megtalálható, hogy az éves bevételi tervet 2 százalékkal túlteljesítik, s a gépekre tervezett anyagfelhasználásnál 3 százalékos megtakarítást érnek el. A brigád tagjai azt is vállalták, hogy a nyári munkáknál a kalászosok betakarítását minimális szemveszteség mellett, augusztus 20-ig befejezik. Azóta — bár a versenyt még nem értékelték — kiderült, hogy a kalászosok betakarítását valóban példás szervezettséggel, a vállalásnak megfelelően végezték el a kombájnosok. — Valamennyien igyekeztünk — tájékoztat Horváth Mihály, a termelőszövetkezet fiatal gépcsoportvezetője, aki egyben társadalmi munkában a versenyfelelősi posztot is ellátja. — Az eredmény nem is maradt el, mert augusztus 19-én, már az egész területünkön befejeződött az aratás. — Es a társadalmi munkavállalások? — Fiatáljaink, főleg gépcsoportunk szocialista címért küzdő brigádja, arra vállalkozott, hogy a tanyaközpontban — ahol most van kialakulóban a közös gazdaság korszerű szarvasmarhatelepe — 500 óra társadalmi munkát végeznek. Ennek egy részét a gépudvar és a műhely csinosítására, rendbehozatalára fordítják. A gépműhely dolgozói is kivették részüket a sikeres nyári munkákból: állandóan készenlétben voltak, s rajtuk is múlott, hogy a gépek mindig üzemképesen állhatták munkába. A növénytermesztésben dolgozók is tettek vállalásokat. Többek között az éves terv 3,5 százalékos túlteljesítését vállalták úgy, hogy a fontos és sürgős munkák idején még nyújtott műszakban is doL- goznak. Az értékelés még hátra van ebben a vonatkozásban is. de máris kimutatható, hogy időarányosan teljesítették, amit vállaltak. Ezen túlmenően, az állattenyésztési és az erdészeti dolgozók is tettek felajánlásokat, amelyek között a legjelentősebb, hogy az előirányzott társadalmi munkákon kívül plusz 300 órát teljesítenek a kong- tászteletére. És az ígéret tettekké vált: válla lásuk jelentős részét mar teljesítették. — Eves tervünk, s így a vállalások maradéktalan teljesítése is — mondja Horváth Mihály — most már csak azon múlik, hogy időben és jó minőségben el tudjuk-e végezni az őszi munkákat Ez ugyanis a mostani időjárás miatt, komoly gondokat okoz szövetkezetünkben is. Mindenesetre valamennyi termelőszövetkezeti tag és alkalmazott nevében mondhatom: rajtunk semmiképpen sem múlik... SZAJIaAN, a négy községet magába foglaló Búzakalász Termelőszövetkezet dolgozói és szocialista brigádjai is komoly vállalásokat tettek a pártkongresszus tiszteletére. Vállalásukban megfogalmazták, hogy az ez évi termelési tervet 5 százalékkal, vagyis másfél millió forinttal, a szövetkezet bruttó jövedelmét pedig 4 százalékkal, mintegy félmillió forinttal teljesítik túl. — Termelőszövetkezetünkben 11 brigád tett szocialista vállalást. Ezek között hét növénytermesztő brigád, s egy állattenyésztési, egy traktoros, egy gépszerelő, és egy építőbrigád — mondta Koska Ottó, a közös gazdaság párttitkára. — Pártvezetőségünk a ver- senybízottsággial közösen, a közelmúltban értékelte a 11 brigád vállalását, s szeptember végén a szocialista brigádvezetők tanácskozásán ismertettük is a kongresszusi verseny álláséi. — Milyen eredmények tettettek eddig? — Megállapítottuk, hogy » vállalások teljesítésének eddigi eredményei szinte felülmúlják a várakozást. Ugyanis mind a 11 brigád időarányosan teljesítette vállalását. Különösen jelentős plusz sír- bevételt hozott a gabonabeta- karitás időszakában a szem- veszteségmentes betakarítás, amely terven felül, 50 vagon gabonát jelent. Ugyanakkor a hízómarha-értékesi- tésünket is 10 százalékkal teljesítettük túl eddig, s jól halad a szakosított telep benépesítése. A társadalmi munkát tekintve, brigádjaink 900 órát vállaltak, melyek jelentős részét már ledolgozták. Elmondhatom, hogy szocialista brigádjaink nagymértékben elősegítik az egész közös gazdaság fejlődését, jól serkentik a többi termelőszövetkezeti dolgozót is a szorgalmas és lelkiismeretes munkára, a vállalt feladatok maradéktalan teljesítésére. F. S. Miben geoítiiotnok? Ásó, kapa és szaktudás... A díszes naplók J százai bizonyítják, hogy a szocialista brigádok tagjai hány és hány alkalommal maradtak benn az üzemben, hogy társadalmi munkában csinosítsák, szépítsék a műhelyek környékét, vagy a gépek mellett dolgozva segítsék — a kommunista műszakokért járó bérükkel — a szabadságukért harcoló népeket éppúgy, mint az árvíz sújtotta vidék lakóit, illetve a gyermekvárosok árváit... Ezerféle módját eszeltek ki annak, hogy miként tudnának nap mint nap hasznos segítséget nyújtani a vállalati célok megvalósításához, hogyan tudnák szorosabbá tenni a kapcsolatot az általuk patronált iskolákkal, óvodákkal, öregek napközi otthonával — természetesen közösen és a napi műszak letelte után. A gond csak az volt, hogy több brigádtag vonathoz, autóbuszhoz voit kötve: nem tudta hát ugyanúgy teljesíteni a vállalását, mást a helyben lakó társai. A legtöbb helyen erre is találtak megoldást. Megyénk tizenegy vállalatánál döntött úgy nemrégiben a kollektíva, hogy a bejáró dolgozók ne az üzemben, hanem a lakóhelyükön töltsék le az önként vállalt órákat. Így a dolgozó is, a brigád is és a lakóhelyi közösség is jól jár —A timácceal összefogva A nagyobb váBStatek. üzemek vonzáskörzetéhez tartozó községek vezetői örömmel fogadták a hírt a brigádtagok döntéséről. S ez érthető is: mindenütt jól jön a segítség. — Miben segíthetnek? — kérdezett vissza Faragó Miklós Mátraderecske tanácselnöke, amikor a társadalmi munkásokról érdeklődtünk. Aztán sorolta a község terveit: tizenhárom kilométer utat építenek közösen, saját erőből; le szeretnék csapolni a fölösleges belvizet; az évfordulóra felújítják a községben levő emlékműveket; parkosítanak, új salakpályát építenek a sporttelepen ... Egyszóval a tanács adja az ásót, a kapát, a lapátot, a brigádtagok pedig a szaktudást — máris nagyot lépnek előre. Mátraderecskén egyébként eddig is sokat segítettek a téglagyári szocialista brigádok. Szabad idejükben játékokat készítettek az óvodásoknak, villanyt szerelték, ott voltak az iskola felújításánál, s csak az útépítésnél több százezer forintos munkát végeztek. — Az elkövetkezendő évek társadalmi munkaterveit a közeljövőben egyeztetjük majd a brigádokkal. A munkájukkal jókora összeget le lehetne faragni abból a 3 millió forintból, amelybe az új napköziotthon megépítése, illetve az óvodabővítés kerül a következő 5 éves tervben. A Kis János altábornagy nevét viselő szocialista brigád tagjaira biztos számíthatunk, hiszen a vezetőjük, Kocsma József tanácstag, ismeri a közös terveket ... Valóban: összefogás kérdése. Egy faluból hét üz -mbe... Mátrabaüáról reggelente hét üzem, vállalat munkahelyeire indulnak az emberek. Mi\lt Czene János vb- tifckár elmondta, , dolgoznak a ballaiak a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysegében, a nagybátonyi FÜTÖ- BER-nél, a jánosaknai Fehérneműgyárban, a srroki Mátravidéki Férmnűvekben, de sokan járnak a vasúthoz, a VOLÁN-hoz és a ménke- sá bányába is. Az előzetes becslések alapján az eljáró brigádtagok sokat tehetnének a község fejlesztéséért — Sok egyéb mellett a legtöbbet a Petőfi és a Május 1. utca korszerűsítésénél segíthetnének, de elkelne « dolgos kéz és a szaktudós a községben tervezett két autóbuszváró, a járda, valamint az új futballpálya építésénél is — sorolta a teen dókét a vb-titkár. A tanács itt is várja a brigádtagok és az üzemek jelentkezését, hogy közösen felmérve a feladatokat, elkészíthessék a társadalma munkák terveit. Drágulnak a foto-vegyszerek Az év elején sok panasz ” hangzott el a fotóvegyszerek hiányára. Annak idején, a REANAL Finomvegyszergyár és az OFOTÉRT vezetői elmondották, hogy a vegyszeralapanyagok szinte eltűntek a világpiacról, s még öt-tízszeres áron is csak a legnagyobb nehézségekkel tudtak hozzájutni. A két vállalat, ígéretének megfelelően, a nyár végére felszámolta a hiányt, s amíg a folyamatos ellátást nem tudták biztosítani, nem változtattak az árakon. A vegyszeralapanyagok többszöri és nagymértékű világpiaci áremelkedésének költségtöbbletét azonban a REANAL már nem tudja viselni, ezért azt teljes egészében érvényesíti a fogyasztói árakban. A REANAL és az OFOTÉRT tájékoztatása szerint, október 15-től emelkedik azoknak a fotóvegyszereknek az ára, amelyekhez hidraki- nont, metolt és thiszulfátot használnak feiL Az áremelés mintegy 33 olyan vegyszert érint, amit a fotoamatőrök használnak. Ezekből évi 12 millió forintos forgalmat bonyolítanak le. Az áremelés legkisebb mértéke 10 százalék, s az attól függően változik, hogy melyik vegyszerhez mennyit használnak fel az említett alapanyagokból. Az árváltozásokról az OFO- TßRT-üzLetekben tájékoztatják a vevőket, A fotóvegyszerek áremelkedése az OFOTÉRT szolgáltatásait — előhívás, másolás stb. — nem érinti, a vállalat kockázati alapjából fedezi az alapanyag-drágulás miatt megnövekedett költségeket. Új sorok a naplóban Az üzemi szocialista, brigádok kezdeményezésének megvalósítása nem távoli dolog. S mini ahogy a brigádnaplókba beírták a vállalásokat, úgy kerül majd a krónika lapjaira az eredmény is: több gyermeket tudnak elhelyezni a községek bölcsődéiben, óvodáiban, napközi otthonaiban, fényesebbek lesznek a falusi utcák, a közösen épített járdákkal még több helyről űzik el a sortat, minden utcába eljut az egészséges ivóvíz, egyszóval megvalósul, mindaz, amiről eddig annyit beszéltünk, átínoríoetuimk. S mindez a jövőbeni közös ossaefogás nycanafi. Szávák István Sok baj van még a városi kereskedelemmel is —, hogy lenne hát minden rendben a falusi üzletekben? Kétségtelenül igaz a megállapítás, s logikusnak tűnik a következtetés is. Semmiképpen sem lehet azonban törvényszerű községeink rosz- szabb ellátása, hiszen napjainkban már az itt élőknek is szinte hasonlóak az igényeik amazokéhoz. Amit lépten- nyomon kifejezésre juttatnak, amelyből nem engednek. Ez utóbbit látszanak igazolni a „vidéki” panaszok, reklamációk, levelek és szóbeli bejelentések. Főleg pedig a társadalmi ellenőrök figyelmeztetései, „követelései”. Azoknak az embereknek az észrevételei, javaslatai — akik maguk is a várostól távol laknak. Bújócskát játszó árcédulák, rendetlen boltok A füzesabonyi járásban —, hogy csak egyetlen területet ragadjunk ki megyénkből — ma már félszáznál is több állami, szakszervezeti társadalmi kereskedelmi ellenőr, aktív dolgozó és nyugdíjas figyeli megbízása alapján a boltokat. Néhányuk egészen dicséretes buzgalommal és eredménnyel. Csupán a SzakTársadalmi ellenőrzés, falun örökkel való együttműködésre. Mert tényleg azon vagyunk, hogy kevesebb hiba Jegyen falun is szervezetek Heves megyei Tanácsának közgazdasagi bizottságánál vaskos dossziévá nőtt munkájuk dokumentuma. A doszié anyagában tallózva ilyeneket és hasonlókat olvashatunk csupán a legutóbbi, a szeptemberi, október eleji vizsgálatokról: A füzesabonyi, 16. számú ABC-áruházban még mindig nem csomagolják a kenyeret. A 2. sz. vegyesbolt pultja mögött szétdobált kis dugócs- kák, kupakok tiltott szeszmérésről, féldecizésekről árulkodnak (amit egyébként éppen a vizsgálat idején is bizonyított két szomjas vendég, aki minden bizonnyal kocsmának nézte az üzletet.) A gyár — a Mátravidéki Fémművek — üzemi konyhájában az előírt fityula helyett csak hálóval kötötték be a fejüket az itt dolgozó nők. Piszkos a kenyérruha, fedetlen a kávés-, tejesedény, amelyek egyikébe — bizonyára mindenféle öngyilkos- sági szándék nélkül — belerepült a légy is. Rendetlen a raktár is: rakodólap helyett csak a puszta földön van az áru, vegyesen az üres göngyöleggel, amelynek természetesen másutt kellene lennie. S ugyan, hogyan panaszkodhatna bárki is, amikor a panaszkönyvet — egy asztalfiók őrzi?! Sajnos, a szomszédos, a 36. számú büfénél sem sokkal jobb a helyzet: a hűtő- szekrényben például a tej együtt van a hentesáruval, piszkos a személyzeti törülköző. a mosdótál mellől hiányzik a szappan, hogy csak néhányat említsünk azok közül, amelyért a vezető megneheztelt az ellenőrre ... A dormándi 11-es vegyesboltban hiányzanak az árcédulák, a 8. számú húsbolt- ban nagy a rendetlenség a pult alatt. Alig akar hinni az ember a szemének, amikor végre azt olvassa, hogy — ennyi hiba után — a poroszlói 1. sz.. présszóból az ellenőr teljesen elégedetten távozott... Néha: falra hányt borsó Gyűlnek, szaporodnak a jegyzőkönyvi bejegyzésed Vajon van-e foganatjuk a figyelmeztetéseknek ? — Olykor — válaszolja az SZMT közgazdasági bizottságának munkatársa, Koczka József, S bizonyságul válaszleveleket mutat — Egy korábbi észrevételre reagálva például újabb hűtőszekrényt kapott a dormándi, 8. számú húsbolt, hogy az áruját jobban elhelyezhesse. Ugyanebben a községben intézkedtek abban is, hogy az italbolt rendszeresen kapjon szódavizet. A besenyőtelki 17. számú vegyesbolt, a füzesabonyi AfESZ 12-es üzletének vezetőjét felszólította a szövetkezet illetékes osztálya, a hiányzó árcédulák pótlására, s figyelmeztették a központból a 36. sz. bolt főnökét is, hogy a dohányáruval együtt ne tároljon vegyi cikkeket, élelmiszereket. — Néha azonban, sajnos, falra hányt borsó, amit az ellenőr mond, kér — halljuk Rózsa Lászlótól, a megyei tanács kereskedelmi felügyelőjétől —, s így, például még mindig gyakori, hogy az egyes árucikkek mellett nincs feltüntetve az értékük. Ami bizony alapvető hiba... — őszintén örülünk a társadalmi ellenőrök segítségének — beszélik a füzesabonyi ÁFÉSZ központjában —. s iparkodunk is mielőbb intézkedni. Felügyelő bízó1< gunk tagjait pedig kül kérjük a rendszeres széni lékre, a társadalmi elleíiA stratégia Juhász Ferenc, a jfeísfei őri nács kereskedelmi előadója elégedetten tapasztalja, hogy mind élénkebben „mocorognak” a társadalmi ellenőrök. Am még többet, sokkal többet vár tőlük, jóllehet tudja, hogy egy-egy faluban, ismerősök, rokonok, barátok között igazán nincs könnyű dolguk. Ügy véli azonban, hogy csereellenőrzésekkel áthidalhatók e nehézségek is, amit egyébként példák igazolnak. Másrészt oktatás, továbbképzés szervezésével, rendszeresítésével próbálkoznak, hogy a módszerek csiszolódjanak, tökéletesedjenek. Végül, de nem utolsósorban, mind határozottabban kiállnak egy-egy társadalmi ellenőr igaza mellett, s hivatalból is igyekszenek az aktívák tekintélyét növelni. S így, ha csodákra nem is. javuló eredményekre feltétlenül számítanak. Gyóni Gyula NínüiswC* 1974. október 13* vasárnap
