Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

Demokratizmus a tervezésben Irta: dr Romany Pál, az MSZMP KB. Területi Gazdaságfejlesztési Osztály vezetője Gépesítés magas fokon Zöld út a beruházásnak Ledől o téglagyár öreg kéménye Derecskén ' A IV. ötéves terv utolsó évéinek előirányzatai elké­szültek, megvitatásuk, vég­ső formába öntésük ezek­ben a hetekben folyik. Az 1975. évi terv kialakításánál természetesen csak becsülni tudják a tervezők a bazis- . időszak, azaz az idei terv teljesítésének eredményeit, a népgazdaság 1974. évi zár­számadását, amely egyben a kiinduló adatait képezi a jövő évi tervnek. Hasonló­an csak a tervezett eredmé­nyek vehetők számításba az 1 "75. év vét re is, ahonnan az új ötéves terv indul. Közben pedig előrehaladott szakaszba jutott az 1976— 1980. évre szóló népgazda­sági terv feladatainak meg­határozása is. Számos olyan beruházás folyik az ország­ban, amely az 1970-es évek végén lép be a termelésbe, azaz ötödik ötéves tervünk mint új termelőkapacitással számolhat majd vele. Amíg a kővetkező ötéves tervre vonatkozó törvényja­vaslat az országgyűlés napi­rendjére kerülhet, még sok munka van hátra. Számos tényezőt® függ az, hogy milyen terv alakítható ki. A kővetkező középtávú terv­időszak kialakításában fon­tos szerepei játszik — töb­bek között — a IV. ötéves terv teljesítése és az új tervidőszak céljainak kiala­kítási módja a megyékben, a városokban, a vállalatok­nál és a szövetkezeiteknél. Az elmúlt három év ered­ményeit és gondjait jól is­merjük. Nemegyszer értékel­te a munkát a párt Köz­ponti Bizottsága és rendsze­resen megvonta a népgaz­daság fejlődésének mérlegét a kormány, illetőleg az or­szággyűlés. Az alapos vizs­gálatok évről évre jelentős haladásról adhattak számot, de megállapították az elma­radásokat is. S mindezt in­tézkedések követték. Az 1973. és 1974. évi széles kö­rű béremelés, a nagyváro­sokban folyó lakásépítés köz­ponti forrásokból való pót­lólagos támogatása, számos jogi és közgazdasági szabá­lyozás általánosan ismert. Több korlátozó intézkedést is kellett hozni a gazdasági élet szabályozására. Központi — együttes mi­niszteri — engedélyhez kö­tötték például a nem ter­melő létesítmények, az iro­daházak, a vállalati üdülők és hasonló épületek beruhá­zásának megkezdését, szabá­lyozták az állampolgárok ál­tal építhető lakások, épít­mények nagyságát atb. Az említett korlátozó inbéaáte- dés alapján a beruházóknak engedélyt kellett kérniük, s közel 100 kérelmet — több­ségében új irodaházak élü­tésére — a központi szervek elutasítottak. Az említett példa is mutatja, hogy a kormányzati szervek követ­kezetesen munkálkodnak a kedvezőtlen jelenségek visz- szaszorításán, s egyidejűleg azoknak a folyamatoknak az erősítésén, amelyek gazda­sági feladataink teljesítését eredményesen segíthetik. Hasonlóan járnak el ta­nácsaink, amelyeknek a tervidőszak ideje alatt — a tanácstörvény alapján — ki­bővültek jogaik és kötele­zettségeik a területükön fo­lyó gazdasági munkával ösz- szefüggésben is. Közvetlen érdekük fűződik ahhoz, hogy a területükön működő gaz­dasági szervezetek tervsze­rűen működjenek, eredmé­nyesen gazdálkodjanak, te­kintet nélkül arra, hogy azok tanácsi, vagy állami vállalatok. mezőgazdasági vagy más szövetkezetek. Tes­tületi üléseiken, szakigazga­tási szerveik munkája nyo­mán szintén az éves fel­adatok eredményes teljesíté­séről adhattak számot, per- «-=> nem kevés gondról, va- '■ ' tt hibáról, mulasztásról ' -k jó része, az esetek gében olyan, amit he- g. sőt csakis helyileg le­het megoldani, az elmara­dást felszámolni. Sok múlik tehát arm, hogy a mostani öteves terv­időszak hátra levő öt ne­gyedévében, valójában az 1975-06 évben mi történik a tervszerű gazdálkodás, a ter­mékek minőségének javítá­sa, a jobb üzem- és munka­szervezés és más ismert fel­adat teljesítése érdekében. És nemcsak ebben a terv­időszakban, hiszen több ta­nács állapított meg a közel­múltban olyan elmaradást, amely a következő tervidő­szak munkáját is hátráltat­ja, ha nem szüntetik meg az előttünk levő időben. Ele­gendő utalni azokra a beru­házási elmaradásokra, ame­lyek a .szakmunkásképzési feladatokat, a közoktatást, a lakossági szolgáltatásokat, vagy más ellátási területet érintenek Az 1976-tól indu­ló ötév,., 'tv nyilvánvalóan számol -zek tervsaertnti magvak - lasával, így tehát hátránnyal indul az a város, vagy megye, amely az elhúzódó kivitele­zés, vagy hiányos előkészí­tés miatt tervezett kapaci­tásait nem hozza létre. Lé­nyegében tehát a következő ötéves terv sikeres teljesí­tése érdekéiben is szükséges a jelenlegi tervben előírtak hiánytalan teljesítése. A ké­sedelem ugyanis valójában alig pótolható, mindenkép­pen veszteséggel, többlet­költséggel jár, s hátrányokat szenved az érintett lakosság is. A másik fontos fetettot a követkenő ötéves fejlesztési tervnek a jó kialakítása, amely a megyékben, a vál­lalatoknál szántén kezdetét vette. A tervező szervek már hosszabb ideje foglal­koznak az 197«—90-ra terje­dő időszak gazdasági fejlő­désének megtervezésével. Megyénként és városonként számiba vették a népesség összetételét, ismerik a mun­kába lépő és a nyugdíjkor­határt elérő korosztályok nagyságát, tájékozódtak a kitermelhető ásványvagyon- ról, a termelés, a közleke­dés, a kereskedelem és más ágazatok bővítéséinek szük­ségleteiről. Megkezdődött az igények és a lehetőségek egyeztetése, megindult a vállalatok fej­lesztésű elgondolásainak ki­alakítása. Nem kezdődött még el — érthetően — az üzemi kollektívákkal való tárgyalás, a terveik egyezte­tése, hiszen jóváhagyásra al- .kalrnas tervek még nincse­nek, nem lehetnek. Ez a termelő üzemekben termé­szetest hiszen a piád érté­kesítési lehetőségek és sok más kérdés még tisztázásra vár. Ahol lehet, mielőbb nyil­vánosságot kell adni a ter­vezésre kerülő feladatok­Mint ahogyan már erről beszámoltunk olvasóinknak, Egerben október 17-én és 18- án kerül sor a szocialista ha- zafiság kérdéseivel foglalko­zó — immár hagyományos — országos tanácskozásra a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, az Oktatási Mi­nisztérium, a Kulturális Mi­nisztérium, a Magyar írók Szövetsége és Eger Város Ta­nácsa együttes rendezésében. Az országos tanácskozás előkészületeiről és program­járól dr. Varga János, az eg­ri várost tanács elnöke adott tájékoztatót. Elmondotta, hogy o törté­nelmi város készséggel ad ott­hont — immár hetedik alka­lommal — a szocialista haza- fiság kérdéseivel foglalkozó, nagy jelentőségű tanácsko­zásnak, hiszen erre kötelezi az egri várvédő hősök soha nem feledhető példamutatá­sának tisztelete. Hozzátette: a város történelme, hazasze­retete, hősiességet sugárzó fa­lai méltó környezetet nyújta­nak a konferenciához, ez in­dította arra a rendező szer­veket, hogy korábban évről évre, újabban pedig kétéven­ként, Egerben tanácskozza­nak — a különböző terüle­teken dolgozó, elsősorban ál­nak; ilyen például a váres­és köeségfej lesates, a lakos­sági ellátás. Csak akkor vár­ható kellő összhang, az ér­dekeltek részéröl való egyet­értés, ha a fejlesztési elgon­dolások kialakításában is széles körű az egyeztetés, ha kellő mértékű az elgon­dolások megvitatása, minél teljesebb a tervezés nyílt­sága. A sokoldalú demokratikus előkészítés mellett is hang­súlyozni szükséges, hogy az elgondolások csak előzete­sek, a törekvés irányát jel­zik és nem tekinthetők még kész tervnek. Mégis ott jár­nak el helyesen, ahol az ér­dekeltekkel ezekről tanács­koznak, véleményüket kérik még mielőtt a testületek a különSozö fejlesztési terve­ket fölöttes szervekhez elő­terjesztik, illetve hivatalosan elfogadják. Ez lehetővé te­szi, hogy a döntések előtt több változatot megstasgÄ- hassanak, sőt a megfelelő döntésre jogosult szerv eíé is alternatív javaslatok ke­rülhessenek. Be a metódus segíthet abban Ja, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési alapokat ésszerűen hasmál- ják fel, adott esetben ugyan­abból az összegből több ége­tő feladatat oldhassanak meg. Jelentős fejlesztési for­rás lehet nemcsak a lakos­ság hozzájárulása az elgon­dolások megvaMsftésához, hanem javaslatai, észrevéte­lei, vagy éppen a sorrendi­ségre vonatkozó elgondoló - saj s. Különösen nem néfkülöshetó ' er. a tdtepütésfejtaeaMóben és más olyan területen, amely­ben közvetlen érdekeltség van a lakosság valamely ré­szének. Sok tapasztalat utal arra, hogy a tervek megva­lósítása is reálisabbá válik, ha annak kialakításában részt vehetnek az érintettek, azok. akiket a tervezett fej­lesztés szolgál, vagy akiknek azt meg kéül valósftamtok. Valójában tehál a tervező munka nemcsak a tervező szervekben, az Országos Tervhivatalban, az Állami Tervbizottságban, tervosz­tályokon folyik, hanem — ahogyan minden család ter­vez — terveznie kell a na­gyobb családoknak, közössé­geknek a maguk területéin. Mégpedig úgy, hogy közben kellő erőt fordítsanak a je­lenlegi időszak feladatainak teljesítésére, a negyedéves, a féléves, az éves gazdasági programok megvalósítására, hogy minél jobb alapot, elő­nyösebb „kezdősebességeit’’ biztosítson minden üzem, te­lepülés, járás, megye, az új következő középtávú terv­időszak indulásához. melett kérdésekkel foglalkozó szakemberek; írók, tudások, művészek, közéleti személfii- ségek — a szocialista hazafi- ságról és ezzel is gazdagítsák az ősi város hagyományait. Varga elvtárs örömmel nyugtázta, hogy az elmúlt években rendezett tanácsko­zások során szenvedélyes, ter­mékeny vita bontakozott ki. Ez nemcsak elvi eredménye­ket produkált, hanem alko­tásra, munkára késztette az írókat, történészeket, pedagó­gusokat, következésként gya­korlati téren ás gyümölcsö­zött, A programról szólva, dr. Varga János ismertette, hogy ezúttal „A szocialista hazafi- ság és a közművelődés" té­makör lesz a tanácskozás alapja. A nagy érdeklődésre számot tartó tudományos Ülés témájának időszerűségét előtérbe helyezi pártunk Központi Bizottságának 1974. év március 18—19-én Hozott határozata „a közművelődés Hosszé viták, áttervezés, módosítások után végre tisz­tázódott minden, részletkér­dés. Néhány hónappal eze­lőtt ugyanis még az sem voll biztos, hogy vajon megvaló­sul-e a Mátrádé recskei Tégla­gyár rekonstrukciója. Kétféle változatot készítettek el a beruházás programjáról, egy olcsóbb és egy drágább, de a gyár egészét érintő rekonst­rukciós tervet. A kormány­közi bizottság döntése min­dent a helyére tett: elfogad­ták a második változatot, s az Estak-magyarországi Tégla­ég Cserépipari Vállalat ennek megfelelően kapott hitelt is. Az első alternatíva 90 milliós programjában csak az új vázkerámiagyártó gépsorok és az automata szárító üzem­behelyezése szerepelt, a má­sodik pedig ezek mellett még egy alagútkemence építését is magába foglalta, összesen 146 millió forintért A munka kez­detén tájékozódtunk arról, milyen lesz az új gyár, ho­gyan lendíti előre a fejlődés­ben a hazai építőanyagipart Gond a munkaerő — A második, drágább vál­tozat azért indokolt — mond­ta Panyik Sándor gyárvezető —, mert hiába építünk kor­szerű gyártósort, ha az ége­tés a régi típusú körkemencé­vel történik, ahol bizony nagy hőségben kézzel kell ki- és bepakolni az anyagot. Igen nehéz munka, s egyre nagyobb gondot okoz embert szerezni hozzá. Az 1959-ben épült, viszonylag korszerűbb 2-es számú gyártóvonal ke­mencéje még a hagyományos marad, s előre tartok tőle, hogy akad-e majd vállalkozó, aki a korszerű alagütkemen- ee mellett itt dolgozik majd. Létszámban egyébként előre* fejlőd ősének feladatairól". Ennek gyakorlati végrehajtá­sához kíván segítséget nyúj­tani a tanácskozás, az állan­dóan érvényben levő szocia­lista hazafiságra nevelés esz­meiségével összefüggésben. Sokat várunk a tanácskozás­tól az ifjúság hazafias neve­lése és a munkásmüvelődés előmozdítása terén is — mu­tatott rá a tanácselnök, A nagyszabású rendezvény október 17-én, délelőtt, 10 órakor kezdődik a Dobó Ist­ván téren, ahol Kárpáti Fe­renc vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettes fogad­ja a helyőrség díszalakulatai­nak tisztelgését majd Pely­he Szilárd, az MSZMP Egri városi Bizottságának első tit­kára mond köszöntőt. 'A tanácskozásra a városi tanács dísztermében kerül sor, Klaniczay Tibor, Kos- suth-díjas akadémikus tartja meg a főreferátumot: A szo­cialista hazafiság és a köz- művelődés címmel. láthatóan nem lesz kisebb igény a gyárban, viszont a nehéz fizikai munka eltűnik, korszerű gépek biztosítják a termék minőségét Kipróbált berendezések Hogyan néz ki majd az új gyár? Amint azt a gyárvezető elmondta, először a bányá­nál kezdik a korszerűsítést. A csillék helyett szállítópá- iyán jut be a nyersenyag a leendő tárolóba. A tárolóból a központi présházba viszik az anyagot itt aprítják, fino­mítják. Innen kerül a tovább működő régi 2-es vonalra és az új nagycsarnokba, az au­tomata gépekre, ahol majd a műszaki egyetem által kiki- sérletezett, mindenkor a leg­korszerűbb falazóblokkok ké­szülnek majd. Olasz prés és továbbító gépaor szerepel a tervekben; az egyik Bitaszé- ken, az ország legnagyobb téglagyárában, a másik pedig Debrecenben dolgozik már jó ideje. Sikerrel mutatkoztak be, alkalmazásuk itt sem látszik kockázatosnak. A szárító, ahol 10—18 sor falazóelem el­fér majd, szintén olasz im­port 30 óra alatt készíti elő égetésre a terméket. Nemso­kára már csak a múlt emléke lesz a kezdetleges szabadtéri száritó... Terv határidő előtt A program fölötti vita be­fejezésével egyidőben már felvonult a generálkivitelező, a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat. Nem késle­kedtek, így tulajdonképpen nagy csúszás sem történt, s a tervezett határidőt tartani tudják. Sőt: az 1977 szeptem­berre tervezett teljes üzembe­A gazdag ’ hagyományokat őrző egri tanácskozás az idén több új vonással is gazda­godik. A KISZ központi bi­zottsága és az Ifjúsági Lap­kiadó Vállalat gondozásában ezúttal könyv alakban meg­jelentetik és közkézre bo­csátják a korábbi hat ta­nácskozás írásos dokumentu­mait. Az egri filmszínházaik­ban, a tanácskozás eszmei mondanivalójával összefüggő filmeket vetítenek, bemuta­tásra kerül az Egri Csillagok című film is. A Megyei Könyvtárban megnyíló doku- menturakiállítás is a tanács­kozás mondanivalójához kap­csolódik. Eger város lakossága ós ve­zetői, tisztelettel és szeretet­tel várják az országos tanács­kozás vendégeit és remélik, hogy hasznosan járulhatnak hozzá a téma kibontakoztatá­sához, a tanácskozás sikeré­hez, hangoztatta befejezésül dr. Varga János tanácsel­nök. (K. Aj helyezést előbbre akarják hozni, s ehhez — úgy tűnik — minden feltétel biztosított. A könnyűszerkezetes épít­mény vasvázait már megvá­sároltak, s a gépek szállítása előtt sincs akadály. A részleges átadás — az agyagtároló építésének befe­jezése — 1975. december 30- ig megtörténik. Pillanatnyi­lag a földmunkáknál tarta­nak, a váratlanul jött esős idő némi zavart is okozott. Az agyag olyan kemény, hogy géppel nem lehet dolgozni, kézi erővel ásnak ki még mintegy ötszáz köbmétert Megkezdték a régi épület bontását: négy részletben tűntetik el a föld színéről. A tetőszerkezetet, körülbelül 60 vagonnyi fenyőlécet, geren­dát, deszkát már elszállítot­tak. Az Ózdi Szénbányák Vállalat robban főcsoportja összesen 6830 furatot készí­tett, ahová robbanótöltet ke­rül, s a következő napokban megváltozik a környék pano­rámája; többek között ledől az 1926-ban épített 64,5 méte­res kémény is, amely az ipar jelképe volt hosszú időn át errefelé. Másfél millió tégla kerül ki a bontásból — soha vissza nem térő alkalom a környék­beli tanácsoknak, hogy szoci­ális létesítményekhez olcsón kapjanak építőanyagot. Az üzemek dolgozói közül is so­kan igényeltek már belőle lakásépítéseikhez. Novemberre kell átadni a megtisztított terepet, s az épí­tők kijelölik az új üzem he­lyét. Mintegy tízmillióval nő meg majd a gyár termelési értéke a rekonstrukció után, az építés ideje alatt viszont a felére csökken a termelés. Amellett, hogy a választék marad: blokktégla, cserép, kúpcserép, kábeltégla, geren­daidom, födémbólés készül addig is, amíg üzembe lép az új vázkerámiagyár. Az új gyárban a 60—65 százalékos üregtérfogatú, nyolc téglaegy­ségnek megfelelő, úgyneve­zett „Alfa” falazóelemeket készítik majd, illetve más, hasonlóan korszerű terméke­ket. Jelenleg az építkezés ideje alatti termelő létszám kiala­kításával foglalkoznak a gyár vezetői. Mindenkinek bizto­sítanak munkát, de elsősor­ban a törzsgárda, a szocialis­ta brigádok tagjait veszik számba az új munkahelye­ken, s azokat, akik tovább képezik magukat a leendő gyár igényeinek megfelelően Nem kevés a gondjuk: az eső miatt félmilliós káruk kelet­kezett az utóbbi hetekben. A korszerűsítés a jövőben ezt már kizárja... Hekeli Sándor MmüsöeS) 1924, október 13., vasárnap Október 17—18 Országos tanácskozás Egerben a szocialista hazafiságról At ormost bánya termelése éves szinten eléri a 840 ezer tonnát. Képünk a Ul-as szá­mú, komplexen gépesített frontfejtésen készült. Bálint János 24 tagú brigádja élen jár a kongresszusi munkaversenyben, s aktívan részt vállal az üzemi feladatok teljesítéséből is. (MTI-foto — Sólymos László.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents