Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-12 / 239. szám
Elkészült és megkezdte a próbaüzemelést hazánk legújabb házgyára Veszprémben. Évente mintegy 2300 lakáshoz elegendő, nagy méretű panelt gyártanak, a próbaüzem befejeztével. Képünkön. elkészülte k az első fürdőszoba-elemek. (MTl-foto: Jászai. Csaba felvétele — KS) Az emberről, az ember védelméről van szó Befejezte munkáját a ÜL országos közlekedésjogi konferencia Három .napáig tartó ta- nácskozás után véget ért tegnap a harmadik országos közlekedésjogi konferencia, amelyre ezúttal Egerben került sor. A tegnapi tanácskozáson dr. Fülöp Andor, az Egri Megyei Bíróság elnöke töltötte be az elnöki tisztet, s a konferencia mintegy 300 résztvevője a „Kártérítési és biztosítási szabályok összefüggései a reparació és a ■prevenció szempontjából” című témakörről tanácskozott. összefoglaló és értékelő előadást dr. Gábor László bíró, a Közlekedéstudományi Egyesület városi közlekedésjogi szakosztályának elnöke tartott öt kértük meg a rendezvény végén, tájékoztassa olvasóinkat a konferencia munkájáról céljáról és természetesen a közlekedésjog jelenlegi helyzetéről, feladatairól és lehetőségeiről. — Először is azt szeretném megemlíteni — mondta —, hogy 1970-ben merült fel az igény, hogy nyilvános vitákat rendezzünk a közlekedésről. Az ugrásszerűen megnövekedett forgalom szükségessé tette, hogy ne csak a közutakon rendezzük a szabályokat, hanem ezzel párhuzamosan fejlődnie kellett — többek között — a közlekedési jognak és a forgalomszerve- zésnek is. így vált gyakorlattá, hogy a közlekedési szakemberek kétévenként összeülnek, és a legaktuálisabb kérdésekről tárgyalnak. Az első ilyen konferenciára 1970-ÜSen, Szegeden került sor, 1972-ben Győrött, most pedig itt tanácskoztunk. — Miben tudná meghatározni az egri konferencia jelentőségét? — Mindenekelőtt a témánk pontos megjelölésével: „A közlekedési jog és a közlekedő ember.” Ügy vélem, már ebből világosan kitűnik: az emberről, az ember védelméről van szó. Az emberek érdekében tanácskoztunk. Ennek során közlekedési büntetőjogi, közlekedésrendészeti igazolási, forgalomszervezési és szabályozási, közlekedés-pszichológiai, balesetmegelőzési és polgári kártérítési témakörökről tárgyaltunk. Előadásokra az ország legkitűnőbb szakembereit kértük fel, és ők a legidőszerűbb kérdésekből tartottak referi ‘umot. ' Ily módon sikerült elérni célunkat: tájékoztatni a konferencia résztvevőit a legújabb helyzetről, meghallgatni ezzel kapcsolatos véleményüket, és Sahetőeeguak rmtek hogy az illetékes szervek tudomására hozhatjuk az itt elhangzottakat. — A konferencia iránt megnyilvánult érdeklődést mennyiben igazolják az elmúlt három nap alatt itt elhangzott javaslatok? — Sok olyan, javaslaton hallottunk: a közlekedési jogról, amelyek bevezetése föltétien hozzájárulhat a jobb, biztonságosabb közlekedés megteremtéséhez. Néhányat megemlítenék ezek közül. Előzőleg azonban, hadd utaljak arra, hogy a balesetek 95 százalékát emberi tényezők okjozzák. Ezek csökkentése érdekében érthetünk egyet azzal, hogy az új KRESZ várhatóan 100 kilométerre csökkenti az országúti maximális sebességet, az autópályákon pedig 120 kilométer lesz a sebesség felső határa. Szigorúbban veszik majd az utóivás- nak nevezett esetet, amiről akkor beszélünk, ha valaki ittasan balesetet okoz, és ezt követően is fogyaszt alkoholt, hogy ez utóbbira hivatkozva, azt a látszatot keltse, a baleset bekövetkeztekor még nem volt ittas állapotban. Elhangzott javaslat arra is, hogy a többszörös visz- szaesés a jövőben ne szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek számítson. Hasonló a helyzet az engedély nélküli vezetéssel, és javasolták azt is hogy az ittas állapotban karambolo- zókat szándékos veszélyeztetés miatt büntessék. Meg kell akadályozni a jövőben a vagyonátruházással kapcsolatos visszaéléseket is. Arról van szó ugyanis, hogy használt gépkocsik vásárlásakor sok esetben az előző tulajdonos nevén marad az autó, hogy az új tulajdonos ne kényszerüljön az átírási költségek kifizetésére. Előfordultak már olyan kirívó esetek, hogy egy-egy jármű már a negyedik-ötödik tulajdonosnál tartott, a forgalmi engedély azon ban még az első vásárló nevén futott. — Várható-e változás a gépjárművezetői jogosítvány megszerzési lehetőségével kapcsolatban? — Igen. Jelenleg ugyanis a 16. életévét betöltő állampolgár is kaphat indokolt esetben vezetési engedélyt. Mivel sok a fiatalkorúak által okozott közlekedési baleset, indokoltnak látszik a korhatár IS évre történő felemelése. Jó lenne a felső korhatárt is meghatározni, az előbbihez hasonló indokok alapján. Ezek mellett természetesül sok mse. tqntafc javaslat hangzott el az egri konferencián. Köztük különösen nagy érdeklődéssel hallgattuk dr. Horváth László Gábornak, a KPM Vasúti és Közúti Alkalmassági. Intézete igazgatójának pszichológiai kísérleteiről szóló előadását. Erről röviden csak annyit, hogy dr. Horváth a közlekedési bűncselekményt elkövető személyek viselkedésének motivációival foglalkozott. Nagyon érdekes megállapításokra jutott azzal kapcsolatban, hogy adott szituációban ki, miért viselkedik úgy, ahogyan ez róla kimutatható. Az ilyen jellegű kutatásoknak nagy fontosságot tulajdonítunk, és véleményünk szerint a jövőben is érdemes foglalkozni hasonló vizsgálatokkal. — Köszönjük a nyilatkozatot fbecíky) Mi les* a régi lakásokba?? A pénz sem mindig segít... ORSZÁGOS GOND a lakásfelújítás. a régi épületek, városrészek korszerűsítése. Erre szintén figyelnünk kell amellett, hogy még az új lakások építése számit a legfontosabb feladatnak. Már csak azért is, mert a régi, rossz épületekben, a korszerűtlen, a ma igényeinek egyáltalán nem megfelelő lakásokban élő családok egyúttal lakásigénylők, a tanácsok állandó ügyfelei. A másik ok pedig: eljutottunk oda. hogy a felszabadulás előtt épült, 40—50 éves vagy sokszor még régebbi épületek ma már igen rossz állapotban vannak. Sokáig nem foglalkoztunk velük megfelelően, a hibák csak nőttek, s most már több éves lemaradást kell behoznunk. Természetesen az eddigieknél jóval nagyobb erőfeszítéssel. EZ VOLT az általános vélemény a napokban Egerben tartott országos épületfelújítási kor/erencián, ahol megyei szakemberek — dr. Kovács Sándor, a megyei tanács építési osztályának vezetője és Veres Zoltán, a tanácsi tervező vállalat főmérnöke — is tartottak előadást, elmondták gondjaikat, szóltak az eredményekről. amelyeket a városok rekonstrukciójában elértünk. Kilencvenezer lakóépület, 115 ezer lakás van a megyében. A lakások közül 32 ezer 50 évesnél idősebb, de 40 ezer van azokból is, amelyeket 25 évnél régebben építettek. Az öreg házak többségénél pedig nem időtálló építőanyagokat használtak, a felújítás tehát évről évre sürgetőbb feladat. A megye lakásállományának nagyobb része személyi tulajdonú, ezekkel kapcsolatban a lakásfelújítási szolgáltatások megfelelő ütemű fejlesztése lenne a feladat. Mint ismeretes, a megyei tanács vb a IV. ötéves tervidőszakban 11.4 millió forint támogatást szavazott meg a lakossági karbantartó kapacitás fejlesztésére. A támogatást azok a szövetkezetek kapták meg, amelyek pályázat alapján nagyobb részt vállaltak a la'káskarbantar- tási munkákból. 1973 végéig ebből a pémíből 6,2 milliót már átutaltak, főleg építőipari kisgépek beszerzésére. Hogyan hatott ez a nem éppen csekély összeg? Kiderült, hogy a támogatott szövetkezetek árbevétele szolgáltatásból 1973-ban még kevesebb volt. mint a megelőző esztendőben. Ha az idén is tovább tart ez a visszafejlődés, érdemes lesz felülvizsgálni az egész pályázati rendszert. Ez tehát a helyzet a személyi tulajdonú lakások felújításánál. Persze, nem jelenti azt, hogy a munkák üteme is ugyanúgy csökken, mint a szövetkezetek árbevételei, csak éppen kisiparosok kapják a megbízásokat. Egyelőre nem mondhatunk mást: sokszor jobb, de mindenképpen olcsóbb munkát végeznek a kisiparosok. A lakásfelújítási konferencián az állami bérlakások helyzetének vizsgálata kapott nagyobb hangsúlyt. A tennivalók itt ugyanis talán még sürgetőbbek. Körülbelül 115 ezer lakást tartanak nyilván megyénkben. 1971- ben 7758 lakás tartozott a kezelt bérlemények közé, 1973-ban már 8680. Javításra tavaly szinte ugyanannyi pénzt terveztek mint három éve. annak ellenére, hogy majdnem ezerrel több lett a bérlemény. Még szembetűnőbb viszont a pénzfelhasználást mutató adat: 1973ban csaknem kétmillió forinttal kevesebbet . fordítottak javításra, mint 1971- ben! Azt már nem is kell mondani, hogy a. tervezett összegnél (45 millió forint) nyolc millióval kevesebbet költöttek el. Miért? Megvan a pénz, mi kell még? — kérdezhetné bárki. A válasz: nincs kapacitás. De nincs elég átmeneti lakás sem, ahová a felújítandó régi házakból költöztethetnék a lakókat. Pedig hát a programok szépek, a korszerűsített lakások már mind komfortosak, ahol lehet, gázfűtéssel ellátva. Ugyanis általában nem jellemző már az a szemlélet, hogy csupán. a homlokzatokat kell renefbe- hozni a hatás kedvéért, és ami mögötte van, az már nem érdek«. Hiába a legszebb terv E gyik ismerősöm a közelmúltban az Egyesült Államokban járt, ott élő rokonait látogatta meg. A látogatás során természetesen szó esett a hazai és az ottani dolgokról, s arról is, hogy a szocialista, vagy a kapitalista életfonna a jobb. Nem is a vita volt érdekes, hanem annak egyik mozzanata. Ismerősöm nevetve mesélte, hogy a kint élő rokonok a kapitalizmus fölényét többek között azzal ■jellemezték, hogy ott az államokban van munkanélküli segély. És semmiképpen sem akarták megérteni, hogy nálunk nincs, de nincs is szükség rá. Hiszen napjaink egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy egyre kevesebb a munkaerő, néhány szakmában pedig szinte alig van utánpótlás. Ez a kis történet jutott az eszembe, amikor a közelmúltban megtartott megyei pártbizottsági ülésen az egri Finorriszerelvénygyár igazgatója arról beszélt, hogy egyre nehezebb a szakmunkásutánpótlás biztosítása. A gyár az idén legalább 150 ipari tanulót szeretett volna beiskolázni, de mindössze a harmadát sikerült, A példa egyáltalán nem egyedülálló, hiszen az idén ősszel az egri szakmunkásképző intézet csupán 616 tanulót vett fel, ugyanakkor az üzemek igénye jóval meghaladta az 1300-at. Különösen nehéz a helyzet a vasasszakmákban, alig akad jelentkező esztergályosnak, géplakatosnak, köszörűsnek, marósnak. Ámbár vess .jobb- a helyset-a kőművesszakmában sem. A megnyugtatónak semmiképpen sem nevezhető helyzet erősen veszélyezteti az üzemek távlati terveit, hiszen munkáskéz nélkül a legszebb, leghasznosabb elképzelés is csupán légvár. A legnagyobb gond az, hogy a fiatalok körében nem népszerűek a fizikai pályák, kivéve egy-két „reklámszakmát”. A megyei pártbizottsági ülésen, de más fórumokon is sokszor tárgyalták njár, hogy vajon mi lehet az oka ennek. Az egyik ok feltétlenül az, hogy maguk a szülők is úgy vannak vele, hogy inkább mérnök, orvos, vagy tanár legyen a gyerekből, mint lakatos, vagy esztergályos. Sok esetben még akkor is, ha a gyerek más pályát választana magának. Elgondolkozható tényező az is, bogy a munkások körében is sokan vannak úgy vele, hogy tanuljon, a gyerek — mindenáron. Régebben csak a mezőgazdasági munkások körében volt divat a mori- dás, hogy tanulj fiam, meit ha, nem, tsz-tag lesz belőled. Most megjelent ennek az ipari változata is: tanulj, mert különben lakatos, vagy esztergályos leszel. A fiataloknak a fizikai pályák iránti érdektelenségét az is kiváltja, hogy nem is nagyon ismerik a különböző szakmákat, néha pedig teljesen téves elképzelésük van egy egy pályáról A termelő üzemek és az iskolák kapcsolata — néhány pozitív példától eltekintve —, még nem rendszeres, nem folyamatos. A fiatalok képzeleszakínáfc nehezebbnek tűnnek, mint a valóságban, másrészt pedig sok esetben lényegesen korszerűtlenebbnek képzelnek ei egy mai üzemet a valóságosnál. Mindez egyáltalán nem gyakorol vonzó hatást rájuk. A gyons technikai fejlődés és a specializáció következtében szinte naponta „születnek” új szakmák s hogyan érdeklődne valaki az iránt, amiről még hallani is alig hallottt, elképzelni meg pláne nem tudja, , A gyárkapukon lógó munkásfelvételt hirdető cédulák, az újságokban tömegével megjelenő álláshirdetések feltétlenül arra figyelmeztetnek, hogy lényegesen többet szükséges a fiatalokkal. az életre, a munkára való felkészítésükkel foglalkozni. A családnak, az iskolának, az üzemeknek — végső soron az egész társadalomnak egyaránt. Úgyis, hogy jobban megismerjék a különböző szakmákat, azok szépségeit, s érezzék, hogy társadalmunkban rángja, tekintélye van a munkának, a munkásnak. Főként erkölcsileg, de anyagilag is. A rohamos technikai fejlődés következtében újabb és nagyobb teljesítményű gepek állnak munkába. A fáradságos fizikai munkát egyre inkább kiszorítják, könnyítik az ember életét, munkáját. Ember nélkül azonban a legcsodálatosabb gép is csupán holt eszköz. a szerkezetet a munkásnak kell mozgásba hoznia. Ezért szükséges többet törődni a jövő munkásaival. _ Eajjosg Leveste EGERBEN, a legnagyobb rekonstrukciós munkálatok színhelyén valamivel jobb a helyzet mint a megyei vagy akár az országos átlag, s ez elsősorban az ingatlankezelő vállalatnak köszönhető. A belváros rekonstrukciója, amely 1968-ban kezdődött, sok szakembert vonzott már ide, s elismeréssel szóltak róla a mostani tanácskozá son jelenlevők is. Pedig vállalkozót itt sem könnyű találni, hiszen azok a gazdálkodó . egységek, melyekét felújítási munkák elvégzésére szerveztek, szívesebben építenek újat. Mert ehhéz műszakilag jobban felkészültek, nagy gépeik vannak, a felújításoknál viszont az élőmunkaigé-fty nagy, és ráadásul képzettebb szakemberek is kellenek, mint egy új ház építéséhez. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vúlldlat ugyancsak kevesebb felújítást tud végezni, mert feladatai ú-j beruházásokhoz, a lakás- programhoz kötik. Az ingatlankezelő úgy igyekszik magán segíteni, hogy szövetkezeteket von be a rekonstrukció munkáiba. Mim azt Semjén Pál, az egri Ingatlankezelő Vállalat igazgatója elmondta, a megye- székhely építőipari szövetkezetét, lakáskarbantartó szövetkezetét és az UNI- SZERV ipari szövetkezetét bízták meg a feladatok elvégzésével. Az UNISZERV szereli majd fel például a 2. program vételére alkalmas tv-antennákat a tokaji adó bővítésének befejeztével. Ezenkívül mintegy száz dolgozóval felújító részleget hoznak létre az ingatlankezelőnél, s az V. ötéves tervben évente legalább 10—15 millió forint értékű munkát „saját maguknak” ei tudnak végezni. A szükséglakások gondja is megoldódik az idén Egerben. Tizennyolcat lebontanak a Szovjethadsereg úti barakkokból, újat építenek a helyükre' Ezenkívül 42 lakást kapnak még a korábbiakhoz, így már e hónaptól fokozatosan gyarapítva, 82-re nő az átmeneti lakások száma. Ez a rekonstrukció fel gyomul ását jelentheti a mostani megtorpanás után. LTJ FOGALOM kezd elterjedni: a városok rehabilitá ciója. Ezalatt egységes szemléletű, a mai kor igényeinek megfelelő átalakításokat értenek a szakemberek. Az országos tanácskozáson megállapították, hogy legalább húsz esztendőre van szükség, és a jelenlegi felújítási kapacitás másfélszeresére, hogy a „rehabilitációs” lemaradásunkat behozzuk szelte az országban. Nemcsak 6ok pénz kell tehát, mert az — úgy tűnik — önmagában még nem segít... Hekeli Sáadet Az országos műanyagipart kollokvium Hazánkban ugrásszerűéi megnőtt a műanyag-felhasználás, és nagymértékben fejlődik a következő ötéves tervben a műanyaggyártás. 1950-ben még csak 20 dkg műanyag jutott az ország egy-egy lakosára, ma viszont már csaknem 20 kiló. s ez 1980-ra 40—44 kilóra emelkedik. Közismert, hogy a magyar—szovjet olefin'- egyezmény és az ezen ala puló petrolkémiai program megvalósítása során . nagy műanyaggyártó-bázisok ala kútnak ki, és a termeles a következő évtized végére eléri- a 300—350 000 tonnát. Nem mellékes tehát. hogy ezt a nagy mennyiséget m;- lyen gazdaságosan és milyen célszerűen használja fel a feldolgozó ipar. tNWWMG)
