Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

Ha Kairóban

meggyújtanak egy gyertyát...

Tudósítás Piszkéstetőrol, ahol szerelik az ország

Képzeljenek el egy fényképezőgépet., amelynek súlya 25 tonna. Nem, nem tévedés, csakugyan huszonöt tonna, bár az is lehet, hogy harminc, A lencse átmérője egy méter, a gyújtótávolsága pedig 15 méter. Ez az óriási . teleobjektív” az ország legnagyobb távcsöve, a napokban érkezett a jénai Zeiss- művekből, s már szerelik az ország legmagasabb obszervatóriumának új kupolájába.

Ragyogó napsütésben indultunk és sűrű kődben érkeztünk fel Piszkéstetőre, a Magyar Tudományos Akadémia obszervatóriumába, ahol 967 méter magasból figyelik a csillagászok az égbolt titkait. Ügy gondoltuk, egy estére, vagy éjszakára betársulunk hozzájuk, odaálltmk a távcső alá és megnézzük, mit mutatnak a csillagok. Az idő sajnos elrontotta játékunkat, a sűrű köd elzárta előlünk a csillagos égboltot, s így most elmarad a riport, amely a csillagok járásáról kívánt beszámolni.

Gombnyomásra

fordul

Az obszervatórium tudományos kutatója azzal fogadott bennünket, hogy bizony rosszkor érkeztünk és nemcsak a köd miatt, hanem azért is, mert épp most érkezett az új, óriás távcsövet hozó kamion. Megnyugtattuk, hogy akkor mégiscsak jókor érkeztünk, hiszen ilyet se láthat mindennap az ember, s bizonyára olvasóink is szívesen veszik, ha friss híradással szolgálunk egy épülő obszervatóriumról, valamint az ország legnagyobb távcsövéről.

Miután óvatosan lepakolták a kincset érő ládákat, a tudományos kutató, aki már 23 éve fürkészi Piszkéstető- ről a csillagok titkait, megmutatta a mintegy 40 millió forintos költséggel épülő űj obszervatóriumot, amely külső formájában egy kupolás erődre emlékeztet. Meg- másztuk a karcsú csigalépcsőt. s megcsodáltuk a tíz méter átmérőjű, gombnyomással forgatható kupolát, amelyről feljegyeztük: ez az első hazai gyártmány. Ebbe a kupolába szerelik és betonba ágyazzák az ágyúnak is beillő hatalmas távcsövet.

A kupolától néhány perces erdei sétány vezet a kényelemmel berendezett s jól felszerelt főhadiszállásig. Itt laknak a csillagászok, akik felváltva havonta egy hetet töltenek Piszkéstetőn, három hetet pedig Budapesten, ahol feldolgozzák megfigyeléseik eredményeit.

Az égbolt megfigyelése helyett beszélgetünk. Természetesen a csillagokról és a távcsövekről.

— Mit tud a régi távcső7

— Nagyon sokat. Ez egy Schmldt-rendszerű, 90 centiméteres átmérőjű teleszkóp, amelynek gyújtótávolsága 1,80 méter. Ezzel a távcsővel, at égbolt nagy területét lehet megfigyelni. Egyszerre több objektumról — csillagokról, csillagrendszerekről, ködökről, halmazokról, lehet' felvételt készíteni. Egy 16x16 centiméteres fotólemezen például sok száz millió objektum látható.

— S hogyan lehet ezeket megkülönböztetni egymástól?

— Ez a tudomány. Természetesen megfelelő műszer és jó szem kell hozzá.

— Milyen érzékeny ez a távcső?

A Uöm

ám október 4, péntek

legnagyobb távcsövét

— Megpróbálom érzékeltetni. A szabad szemmel látható csillagok — amelyek néhány száz és néhány ezer fényévre vannak tőlünk — nem érdekelnek bennünket. Mi a messzi csillagokat ku- tatjuk. azokat, amelyeket tíz- húsz-harminc millió fényév távolságra vannak a Földtől. Ilyen messzi vannak a szupernóvák is, amelyekből már sikerült felfedezni jó néhányat ezzel a távcsővel. A Schmidt tehát nagyon érzékeny távcső. Ha például Kairóban meggyújtanak egy gyertyát, annak a fényét le lehetne vele fényképezni.

Talált egy üstököst

— Mit tud még ez a távcső?

— Elénk tárja például a csillagok fényét. A csillagász számára ugyanis a fény beszél, az mond el mindent: hogy milyen nagy a csillag, milyen összetételű, s azt is, hogy milyen távolságra van. Néha meglepetéssel is szolgál a távcső és az égbolt. Előfordult már, hogy szupernóvát keresett a csillagász és üstököst talált.

— Elég ritka az üstökös?

— Évente négy-öt üstököst találnak a világon. Hazánkban harminc évvel ezelőtt Kulin György fedezett fel egy üstököst, s most ez év márciusában itt, Piszkéstetőn találtuk a másodikat.

Találtak egy üstököst... Mindezt olyan természetesen mondja, mintha arról beszélne, hogy egy mozijegyet találtak a főutcán. Megtudjuk még, hogy 1975. augusztusában Nap-közeibe kerül a szóban forgó üstökös — amelyet felfedezőjéről Lovasüstökösnek neveznek — s így majd kisebb távcsővel is látni lehet.

— Számít arra a csillagász, hogy felfedez valamit?

— A csillagász megfigyelésekét végez és azokat feldolgozza. És ha közben talál valami újat, mondjuk felfedez egy szupernóvát, vagy egy üstököst, annak természetesen ugyanúgy örül, mint egy orvos, vagy fizikus, akinek a kutatása valami újat eredményezett.

Közel hozza az égboltot

— Es mit tud az új távcső?

— Az sem tud többet, inkább úgy mondom, hogy más a feladata. Az új távcső gyújtótávolsága 15 méter, tehát az égbolt egy kis területét, úgy is mondhatnám, az egyes objektumokat „figyeli”, de azt alaposabban. Ezzel a távcsővel is 16x16 centiméteres fotólemezt készítünk, de ezen a felvételen mindössze tíz-húsz csillag látható. Tehát lényegébén közel hozza az égboltot, s így jobban meg lehet figyelni. Van egy másik előnye is ennek a távcsőinek. Már említettem, hogy a csillagász számára a fény beszel. Nos, ez az új távcső elektromos jellé alakítja át a távoli csillagok és egyéb objektumok fényét és a hozzá kapcsolt komputerbe táplálja az adatokat.

— Mikor tekinthetünk az égboltra ezzel az új távcsővel?

— Remélem, az év végéig elkészülnek az építők és a szerelők is, és akkor egy felhőtlen téli éjszakán megfigyelhetjük a csillagok járását.

— A Lovas-féle üstököst

is?

— Talán azt is.

— Bocsánat, de a bemutatkozásnál nem értettük a nevét.

■— Lovas Miklós vagyok.

(márkusz)

Későn ébredek, késik a boldogi iskola felújítása

Szülők, gyermekek, pedagógusok panaszkodnak: hiába van Boldogon két iskola, csak az újat lehet használni, így aztán akkora a zsúfoltság, hogy még a művelődési ház klubszobáiba is tanulócsoportokat kellett telepíteni. Ha ez a helyzet, valóban nem irigylésre méltóak az iskolaviszonyok a négyezer lelkes községben. Visszatért'a régi, változó rendszerű, estig való tanítás. Megnőtt a nevelők terhe, felelőssége. Otthon pedig hiányzik estefelé a gyermek, pici olykor könnyít a szülő gondján. De mi a hiba kútforrása? Fridrich István igazgatót hallgassuk meg!

— A templom melletti régi épület annyira elavult, hogy szükségessé vált teljes felújítása. E célra a megyei tanács művelődési osztályától kapott 420 ezer forint támogatást, amelynek birtokában július folyamán a községi vezetők a hatvani TÖVÁL- nál megrendelték a munkát. Hiába szabadítottuk fel azonban az öreg épületet, az átalakítás mindmáig nem kezdődött meg. Ezt sínyli most a község oktatásügye, ezt sínylik diákok, nevelők. Véleményem szerint a hatvani vállalat több jóindulattal, már beavatkozhatott volna az ügybe, s az egyes szakipari munkák elindításával közelebb hozhatta volna az egész felújítás megvalósulását.

Az illendőség úgy kívánja, hallgassuk meg a másik felet, jelen esetben a hatvani TÖVÁL vezetőit. Mii mond Tóth István igazgató a késedelemről?

— Az áldatlan állapotért nem vagyunk felelősek. Boldog csak nyár derekán kapta meg az iskola felújításához szükséges pénzfedezetet, s ezután köthettünk szerződést a kivitelezésre. A papír minket igazol. Az épület helyre- állítását jövő esztendei határidővel vállaltuk ... Tanévnyitásra már csak azért sem ígérhettünk kitatarozott iskolát, mert petőfibányai társüzemünk, amely az új ablakokat, padlózatanyagot gyártja, csak november derekára igazolta vissza rendelésünket. Ha netán hamarabb jutunk ezekhez a szerelési, építési anyagokhoz, természetesen megkezdjük a munkát, abban a pillanatban, annál több jóval azonban senkit sem kecsegtetünk, mint amennyinek megvan a valóságos alapja.

A két nyilatkozat összevetéséből egyértelműen derül ki, hogy a boldogi iskolásoknak, nevelőknek ezt a tanévet már „szükségállapotban” kell kihúzniuk. Ez tényekből fakad. S mindjárt tanulságot

is szül, amit egy közmondással fejezhetünk ki leginkább. Ki korán kel, aranyat lel... Vagyis, ha időben indítják

el rríozgalmukat a boldogi szervek, akkor hamarabb ott a pénz. A cég pedig — a nyári hónapokat kihasználva — évnyitásra elvégzi a megrendelt munkát.

(moldvay)

100 éves jubileum a levéltárban

A Magyar Országos Levéltár újjászervezésének 100. évfordulója alkalmából csütörtökön délelőtt tudományos ülést tartottak a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. Garam- völgyi József, kulturális miniszterhelyettes köszöntötte a jubiláló levéltár dolgozóit, majd átadta a kitüntetéseket a levéltári munkában kitűnt hat dolgozójának. Dr.

Ember Győző akadémikus, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója ' referátumában ismertette a levéltár 1874-ben történt újjászervezésének előzményeit, az intézmény évszázados fejlődését.

Korreferátumok hangzottak el az Országos Levéltár dolgozóinak munkájáról, a levéltár nemzetközi kapcsolatairól, közművelődési tevékenységéről, a központi gazdasági levéltárról.

20.00:

Tigrisugrás

Rákosy Gergely sikeres könyvéből Várkonyi Gábor rendező és Ráday Mihály opertőr készített filmet, amelyet a budapesti művészeti hetek alkalmából sugároz a tv.

A történet főhőse, Magdi — fiatal lány — aki már- már reményvesztve hánykó- dik az életben; nine» semmilyen különleges képessége, amivel kiemelkedhetne a köznapok szürkeségéből. Egy szerencsés találkozás, egy új szerelem döbbenti rá: a teljes élethez nélkülözhetetetlen a hittel végzett munka. S a boldogságot nem egyetlen nagy „tigrisugrással”, hanem kitartással, küzdelemmel, a gondok-bajok vállalásával, azok legyűrésével érhetjük el. Magdi markáns egyéniségét Kútvölgyi Erzsébet személyesíti meg. Az ifjabb korosztály számára bizonyára vonzerőt jelent, hogy a film zenéjét Szörényi Levente és Brpdy János írta. (KS)

A tábornok,' aki nem írt levelet

i.

Az az éjszaka sotetebb volt minden éjszakánál, amely valaha is ráborult az aradi sáncokra. Arra az éjszakára utoljára virradt hajnal tizenhárom ember számára, akik a magyar szabadságért haltak vértanú- halált.

A^on az éjszakán tizenkét cellában' leveleket írtak. A szerelmes szeretet halálos virágai nyíltak ki a szomorúan lobogó gyertyafénynél. Vécsey Károly: Szeretett, mindennél kedvesebb feleségem! Lcinlngen Westerburg: Kedvesem! Tisztán és magasztosan lebegsz előttem. Legforróbb és talán legfájdalmasabb Lázár Vilmos levele:

Mindenem e földön, kedves szentem, Máriám! Csókold kedves gyermekeinket, öleld forrón szívedre nevemben, miként én Téged képzeletemben ölellek és szorítlak utolsó percig éretted dobogó szerelmes szívemhez.

Knézich Károly nem írt. Egykorú feljegyzés szerint átadta meghagyásait a Bánságban élő rokonaihoz Plé- va Balázs lelkésznek.

És Egerbe nem irt? Hiszen itt élt ifjú felesége és két apró leánya. A nagy családból, amely Itt terebélyesedett ki, senki nem tud arról, hogy szeretteihez levelet írt volna.

Ki volt ez az ember? A legszótlanabb, a leglcomo- rabb a halálra ítéltek között.

Életrajza szerint 1808-b^m született Veliki-Gyergyave- czen, Horvátországban, mely ma Jugoszlávia része, s akkor - Ausztria fennhatósága

alatt állt. Édiesaipja osztrák seregbeid határőrtiszt, édesanyja magyar, Benkő Borbála, aki rokonságban állt Látás Mihállyal, az osztrák' hadseregből később megszökött tiszttel, aki Omer pasa néven török hadvezér lett. (A róla készített osztrák tv-filmet a Magyar Televízió is bemutatja.)

A hadi iskolák elvégzése után hadapród, hadnagy, majd az 1840-es évek elején százados a 34. számú gyalogezredben. Ez az ezred Galíciában állomásozott, de 3. zászlóalját Egerbe vezényelték. Itt ismerkedett meg Knézich Kapitány Katalinnal.

Katalin édesapja tanácsbeli polgár, akinek családja Macedóniából származott. Egyik ősének neve a régi görögkeleti temetőben így van kőbe vésve: Itt nyug szik isten szolgája, megbol dogult Kapitány Ádám Mi hály. Emléke örök. Moscho polisz városából származik Elhünyt az úrban 17.5 no vember 3-án Egerben. Az évszám harmadik számje gyét eltüntette az idő. Ö le hetett Katalin nagyapja, ak először viselhette a Kapi tány nevet, elődei Adam ok, Adamik voltak. A csa Iád tulajdonában levő jegy gyűrű vésete szerint 1842 július 14-én tartották az el jegyzést, 1844. június , 3-án volt az esküvő, a mai „Rossz templom”-ban, ahol ma a Bródy mozi filmjeit perge tik. (1845 márciusában itt tartotta esküvőjét Marco Ca sagrande, a nagy omolom szobrásza is, mert bár Hild József székesegyházát 1837- ben befejezték, a belső berendezés még nem készült eh)

Knézich 1848. június második felében indult a fellázadt szerbek ellen. Bóhi-k Gusztáv, aki vele együtt harcolt s később hadsegéde lett, így ír róla: „Maga volt a rend és pontosság. Dandárjában, sőt később hadosztályában a legénységből igen sokat névről is ismert, ellátásukról a lehetőségig gondoskodott. Többször

mondta: csak az éhes és rongyos katona gyáva. Ha nélkülözni kellett, ö éhezett és szomjazott legtöbbet. A szabadban táborozván a legsárosdbö időben is közönségesen a puszta földön feküdt.”

Végigverekedte a szenttamási harcokat, majd Szegedre, innen Törökszentmik- lósra került csapat testé ve!. Amikor beköszöntött az 1849-es esztendő, s vele a szerencsétlen kápolnai csata. azt a parancsot kapta, hogy keljen át a Tiszán, egyesijiiön Damjanics csapattestével és vívják meg Szolnokot.

Március 5-re virradó Hajnalban Várkonynál kelt át a Knézich-dandár a Tiszán, egy rozoga kompon s néhány kis csónakon. Ott, a Tisza jobb partján találkozott egy szerb, meg egy hor- vát tiszt, "a magyar szabadság két hőse. Damjanics a parton járt le-fel. s hatalmas hangján szólította Kné- zichet. Mikor a középtermetűnél is valamivel kisebb, Inkább gyönge, mint erős testalkatú Knézich az óriás termetű Damjanics előtt megállt és halkan a nevét mondta, Damjanics könnyekig meghatódott, megölelte és aast mondta; Örömömben

Az aradi tizenhárom névaláírása, köztük Knézich Karolye is.

(Kacziány C. tanár gyűjteményéből)

reszketek, hogy végre ismét egy szlávot látok, aki jobban fél i az istentől, mint a világ hatalmasaitól.

A dicsőséges szolnoki csatában Knézich a jobbközépen harcolt. A 65. honvédzászlóaljat itt szerelték fel a zsákmányul ejtett osztrák puskákkal, mert eddig csak kaszával küzdött. A középtiszai sereg előtt kezdve, mint III. hadtest szerepelt Damjanics parancsnoksága alatt s a felső sereghez, az I. és II. hadtesthez csatlakozott.

Isaszeg, Vác, Komárom voltak a nehéz próbatételek. Komáromhoz vonulóban át kellett keim a Nyitra. és ösitva megáradt wtzén.

amely tengerré dagadt, s a jeges áradatban kellett órákig gázolni, s vizesen, sárosán tölteni a dermesztő áprilisi éjszakák De április 20- án hajnali háromkor az ellenség három fősánca ágyústól, katonástól a honvédség kezében volt.

Knézich ekkor lett tábornok és a II. osztályú hadi- érem tulajdonosa. Buda visszavívásához már az ő vezényletévéi vonult a III. hadtest, annál Is inkább, mivel- Damjanics nehezen mozgott lábtöráse miatt.

A testi megpróbáltatások után most súlyos lelki válságba került Knézich. (Folytatjuk.*

Dr. Kapor Elemér