Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka f- ^folytatás az & oldalról) / üt téren. Biztosítja, hogy a magyar gazdálkodó szerveze­tek külkereskedelmi tevé­kenységüket a világkereske­delemben általában érvénye­sülő feltételek mellett foly­tassák. Lehetőséget ad to­vábbá számunkra, hogy részt jegyünk azokon a sokoldalú A törvényjavaslat a kül­kereskedelmi jog megadásá­nak csupán legfontosabb fel­tételeit határozza meg. A ja­vaslatban megjelölt kerete­ken belül a gyakorlat az adott időszak gazdaságpoliti­kájától függően fog kiala­kulni. Külkereskedelmünk sas el­rületfi egy asg és mássá! inkább szüksége van arra, hogy — gazdasági fejlettsé­gi szintjének emelése érde­kében — részt vegyen a ma­gas műszaki szintet képvise­lő bonyolult termékek elő­állításában. Kizárólag belső piacunk­ra támaszkodva el sem kezdhettük volna számos Képünkön a Heves megyei képviselők egy csoportja. tárgyalásokon; amelyeknek célja az áruforgalmat sújtó vámok csökkentése ,és az egyéb kereskedelmi akadá­lyok megszüntetése, Kétolda­lú kapcsolatainkban, és a nemzetközi fórumokon egy­aránt határozottan fellépünk a kivitelünket hátrányosan érintő megkülönböztető in­tézkedések ellen. Különösen fontosnak tartjuk a magyar kivitelt fékező mennyiségi korlátozások mielőbbi fel­számolását. Szükségesnek tartjuk, hogy az Európai Gazdasági Közösség vonja vissza azokat az érdekein­ket sértő, egyoldalú intézke­déseket, amelyek megakadá­lyozzák olyan hagyományos termékeinket, mint az élő­marha és marhahús, az Eu­rópai Gazdasági Közösség tag­országaiba történő kivitelét, múlt években jelentős ered­ményeket ért el. Forgalmunk dinamikusan növekedett. Ke­reskedelmi mérlegünk 1972- ben és 1973-ban aktívummal zárult. A IV. ötéves terv 1975. év végéig várható tel­jesítése arról tanúskodik, hogy a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó céljainkat elérjük. Bíró József befejezésül rá- . mutatott: A külkereskedelmi törvény megalkotása egyik eleme a jogalkotási programnak, amelynek célja, hogy a gaz­dasági élet legjelentősebb kérdéseit törvény szabályoz­za. A javaslat tartalma össz­hangban áll a párt és a kor­mány gazdaságpolitikájával, A Minisztertanács hevében kérem a tisztelt országgyű­Képviselők a kamerák „kereszttűzében*. (Foto: Perl Marton) Az Egyesült Államok — politikai megfontolásokból — eddig nem tette lehetővé, hogy vállalataink a legna­gyobb kedvezmény elve alap­ján kereskedjenek az USA- beli vállalatokkal. Ennek megfelelően természetesen mi sem biztosítjuk az ameri­kai áruk számára a legna­gyobb kedvezmény elve sze­ri nti elbánást. Ez a helyzet kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésének jelenleg ko­moly akadálya. A külkereskedelmi tevé­kenységre jogosult gazdálko­dó szervezetek köre az el­múlt években jelentősen bő­vült. Külkereskedelmi tevé­kenységet ma több mint 100 íazdálkodó egység fejt ki, amelyek különböző szervezeti tormában működnek. A kül­földi vállalatok kereskedelmi képviseletére állami képvi­seleti vállalatokat hoztuifls létBfc lést, hogy a törvényjavasla­tot vitassa meg és fogadja el. Dr. László Andor felszó­lalása következett. Az ., ál­lam ti tkar h angsúlyozta: — A törvényjavaslat a gazdasági tevékenység egyik fontos és mind jelentősebb köret szabályozza, hiszen hazánkban az egy főre jutó export 20 év alatt körülbe­lül a tízszeresére emelke­dett. Ez az ütem más or­szágokéval . összehasonlítva magasnak mondható. Az egy főre jutó kivitel a követke­ző években is gyorsan fog nőni. A növekedés gazdasá­gi fejlődésünk követelmé­nye, hiszen a nemzetközi munkamegosztásban való mind intenzívebb részvétel annál sürgetőbb igény, mi­asá tejo-KW. télekCTaiTWj áfttiB­fejlesztésí programunkat, mint például az autóbusz­programot, az olefinprogra- mot, az alumíniumipar fej­Iteszréset, a. bővítését, a szarvasmarha- tenyésztés korszerűsítését és növelését stb. Ipari és me­zőgazdasági termelésünk nö­vekedésének tehát feltétele, «hogy bővítsük világpiaci kapcsolatainkat. E5z teszi le­hetővé, hogy gazdaságunk szerkezete kedvezően ala­kuljon, vagyis mind nagyobb legyen a nemzeti jövede­lem, s mindennek eredmé­nyeképpen rendszeresen emelkedjék a nép jóléte. A továbbiakban rámuta­tott: a törvény egyenlő fel­tételeket és lehetőségeket biztosít hazánk minden kül­kereskedelmi partnere szá­mára. Mi — érdekeinknek megfelelően —* azokkal az országokkal építjük legin­kább gazdasági kapcsolata­inkat, amelyeket a piac nagysága, a kapcsolatok tar­tóssága és biztonsága jelle­mez, ahol exportunkat tel­jesen egyenjogúan kezelik, minden hátrányos megkü­lönböztetés nélkül. Ilyen pi­ac mindenekelőtt a KGST, amely önmagában véve is megfelelő hátteret ad a ma­gyar népgazdaság fejlődésé­hez. __ A KGST-ben tömörült o rszágok politikai és gazda­sági együttműködéséből ki­alakult fejlődés vetette meg az alapját annak, hogy a 70-es évek elejétől kezdve a tagországoknak nemcsak az egymás közötti, hanem a nyugati országokkal folyta­tott külkereskedelme is gyors ütemben növekedhetett. lunfc. több iránt száza­lékkal emelkedett Ezzel szemben a szocialista or­szágokkal folytatott külke­reskedelmünk, megállapodá­sainknak megfelelően, terv­szerűen alakul. A külkereskedelemről szó­ló törvényjavaslat tehát a gazdasági élet rendkívül ér­zékeny területén alkot új jogi rendszert. Hangsúlyoz­ni kívánom, hogy külkeres­kedelmünk eddig is megha­tározott jogszabályok szerint folyt. Mégis: az országgyű­lés előtt levő törvényjavas­lat nem pusztán azt jelen­ti — bár önmagában ez is jelentős lenne —, hogy a korábban hozott rendelke­zéseket és jogszabályokat most rendszerbe foglaljuk és egységesítjük. A vitára bo­csátott törvényjavaslat en­nél tovább megy, tovább lép az állami monopólium té­nyének megerősítésével, tar­talmának gondos, pontos meghatározásával és tör­vénybe iktatott mrnősités#« vei. Megerősíti, hogy a kül­kereskedelemnek alapvető feladata a párt és a kor­mány gazdaságpolitikájának parciális érdektől mentes szolgálata. Kiemeli a Köl­csönös Gazdasági Segítség ' Tanácsa és a szocialista gazdasági integráció jelentő­ségét. A törvényjavaslat ki­mondja, hogy a külkereske­delem a népgazdaság szer­ves része, e tevékenység állami irányítása — a szo­cialista tervgazdálkodás kö­vetelményének megfelelően ■— fontos eszköz kormá­nyunk kezében a gazdasági élet egységének szabályozá­sához. Ez a törvényjavaslat nem egyszerűen az adás-vé-f telt szabályozza, hanem ha­zánknak a nemzetközi mun­kamegosztásban betöltött szerepét rögzíti. A Vita során több képvi­selő fejtette ki véleményét az új törvényjavaslattal kap­csolatban. Válasz a képviselői hozzászólásokra Huszár István Az országgyűlés jelenlegi ülésszakának napirendje — úgy vélem — ékesen bizo­nyítja törvényhozásunk fo­lyamatos és tervszerű tör­vényalkotó tevékenységét. A külkereskedelem — mint ezt a törvényjavaslat bevezető mondata igen pon­tosan meghatározza — az export és az import útján összekapcsolja népgazdasá­gunkat a világgazdasággal, hozzájárul hazánknak a nemzetközi munkamegosz­tásban betöltött szerepének kiszélesedéséhez. Ezáltal se­gíti a népgazdaság szükség­leteinek mind teljesebb és mindinkább előnyös kielégí­tését, s így szolgálja tár­sadalmi céljainkat, a gaz­dasági fejlődés ügyét. A kül­kereskedelmi tevékenység át- meg áthatja egész éle­tünket, mindennapjainkat. _ Ezzel magyarázható tehát s törvényjavaslat iránti or­szágos érdeklődés. Ugyanez a fokozott érdeklődés és fi­gyelem hatotta át aaokat a tisztelt képviselő elvtársakat is, akik a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a ke­reskedelmi bizottság együt­tes ülésén a törvényjavasla­tot megvitatták. Az idei év első nyolc hó­napjának adatai azt jelzik, hogy a külkereskedelem to­vábbra is eredményesen dol­gozik, habár jóval nehezebb körülmények között, mint áz előző esztendőkben. Nem a magyar áru lett kevésbé ke­lendő, de mi is megéhezzük azt a hihetetlen áremelke­dés-hullámot, amely a tőkés piacot az utóbbi egy évben elárasztotta. Azoknak a ter­mékeknek az ára, amit mi exportálunk, mintegy egy­negyedével lett magasabb a nem szocialista piacokon, mint egy esztendővel ezelőtt volt. Ugyanakkor azoknak a termékeknek az ára —több­ségük nyersanyag vegyi­cikk és gép —, amit nem szocialista piacról importá­Miután több felszólaló nem jelentkezett, Apró Antal megadta a szót dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ternek, aki válaszolt a kép­viselői hozzászólásokra, ja­vaslatokra. A konkrét javaslatokra ki­térve — arról szólt dr. Bíró József, hogy a külkereskede­lem országos tevékenysége és egyes vállalatainak anyagi érdekeltsége összeegyeztet­hető. Ami az exportra ter­melő vállalatokat illeti: vá­lasztási jógiik —, hogy me­lyik külkereskedelmi cégünk­kel működjenek együtt — egész sor területen bővülő­ben van. Természetesen az együttműködésnek — az in­formációkérésnek, a válasz­adásnak — minél pergőbben kell alakulnia, hiszen egyet­len vállalat kereskedő ked­vét sem fokozza az ügyletkö­tések több hónapos átfutási ideje. A gyors ügyintézéshez megvannak a szervezeti fel­tételek. Az importtal kapcsolatos vállalati kockázatról szólva a miniszter megemlítette — megfelelő jogszabályi rende­zés és államháztartási gya­korlat nyomán — 'egyetlen gazdálkodó egység sem rövi­dülhet meg, de nem is tehet szert jogosulatlan gazdasági előnyre. A külkereskedéssel járó tárgyalások, utazások gyakorlatát — amiről szintén sző esett a vitában — dr. Bí­ró József megfelelőnek mond­ta. Az ilyen utakon részt ve­vők 30 százaléka külkereske­dő, 70 százaléka pedig külön­böző termelő területek szak­embere. Kétségtelenül igazuk van azoknak, akik a külke­reskedelem és a hazai terme­lés, valamint a külföldi piac­kutatás szakembereinek mi­nél közvetlenebb, eredménye­sebb közös munkáját, együtt­működését szorgalmazzák. A külkereskedelmi minisz­ter végül ismételten kérte, hogy az országgyűlés emelje törvényerőre a beterjesztett javaslatot. Az országgyűlés dr. Bíró József válaszadása után előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a ke­reskedelmi bizottság jelen­tésében foglalt módosító ja­vaslatokat, majd a külke­reskedelemről szóló törvény- javaslatot általánosságban és — a megszavazott módosító indítványokkal — részletei­ben egyhangúlag elfogadta. Apró Antal elnöki zársza­vával berekesztette a csü­törtöki ülést. Az országgyű­lés ma 10 órakor folytatja munkáját: megtárgyalja « Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökének beszámo­lóját a tanácstörvény vég­rehajtásáról. (MTI) (Munkatársunk telefonje­lentése): őszi ülésszak, őszies idő­ben; de az országgyűlés lég­körére mindenkor oly jel­lemző, derűs hangulatban. Megfigyeltem, hogy amikor egy új törvény elfogadásá­ról kell dönteniük a képvi­selőknek, tehát nem valami „hétköznapi” országos témát kell —< hár ez is fontos — a helyére tenniük, viselke­désüket, beszélgetéseiket, gesztusaikat valami sajátos intenzitás hatja át. Törvényalkotás — ez az országgyűlés elsőrendű fel­adata. A törvények között — anélkül, hogy ez csorbí­taná valamelyiknek is a je­lentőségét — bizonyos kü­lönbségek vannak. Elég megemlíteni például az el­múlt év gazdasági zárszám­adásának. a törvényerőre emelesét, vagy az ifjúság­ról szóló törvény megterem­tését. Ez utóbbit azért em­lítem, mert a maga nemé­ben úgy ahogy van, egy tel­jesen új törvény vol& És — teljesen új a külkereskede­lemről szóló tegnap megsza­vazott törvény is. Ilyen át­fogóan ezt a fontos népgaz­dasági területet nem szabá­lyozta jogrendszerünk — a Polgári Törvénykönyvben is csak közvetett módon talál­kozunk e témával így: kül­kereskedelmi tevékenységet magánszemély nem folytat­hat. Hát easrt hívták M aa 5- J a- ¥ * újságírók figyelmét erre az új törvényre az ülésszak kezdetét megelőző sajtótájé­koztatón. ★ . Mire az első csengőszó vé- gigszáll a folyosókon — há­romnegyed tizenegykor — képviselőink már teljes számban itt vannak: Sas Kálmán, a bélapátfalvi le­endő új cementgyár min­dennapos gondjával (éppen e napokban folyik a terv­egyeztetés a szovjet part­nerrel), Szabó Imre úgy is, mint tsz-élnök, az ijedten- tréfás megjegyzésével: — Meg le se ment rólam az istálloszag. s máris kér­déseket akarsz feltenni. „.? Es Pusztai Lászlóvá, a közlekedési és postaügyí mi­niszterhez címzendó kérdé­sekkel : — Mi lesz végre az Egert• átszelő 25-ös út építésével? Mi lesz az új egri vasútál­lomás sorsa? S megjött Tiliczky József is a Zagyva völgye gondjai­val, valamint Vadkerti Mik­lósáé és Fodor Istvánná a vendégeikkel. Tehát kezdődhet az or szággyűlés. TÉT '•& ssokasostát, éH£eróas- rá _ megnyitó és az expozé né­hány mondata után most nem ürülnek ki a diplomá­ciai, páholyok; a diploma­ták nemcsak udvariassági látogatást tesznek a „Ház­ban”, hanem végighallgat­ják dr. Bíró József minisz­ternek a külkereskedelmi törvényjavaslatot előterjesz­tő beszédét. Érthetően min­den velünk kapcsolatban ál­ló országot érdekel a köz­vetve őket is érintő első magyar külkereskedelmi törvény. A törvénytervezethez nem­csak a ..bejegyzett’ felszóla­lóknak van hozzáfűznivaló­juk. A szünetben » ez a term, — Ez a törvény — mond ja dr. Tamas László — biz­tonsagot és több lehetőséget ad a kereskedelem számára. Mint ismeretes, a nemzeti jövedelem több mint 40 szá­zaléka a külkereskedelemből származik, tehát e fontos népgazdasági ágazatnak még több, a törvény által védett biztosítékra van szüksége. Üj lehetőségeket teremt a törvény a Szovjetunióval ' folytatott kereskedelem mel­lett — ez a bázis — a nyu­gati exportlehetőségek szem- JBoatiábél át űsa&sazeszi kep­nak a termelő vállalatok, s ■nagyobb teret a kooperáci­ók. Nálunk az élelmiszer- iparban például az eddigi lehetőségekkel is jól éltek, szép eredményeket értek el a különböző társulásokkal. Ezt most megerősíti az új törvény, sőt lehetőséget ad a nagyobb ütemű fejlődésre. — A külkereskedelem tör­vényes rendezése — teszi hozzá Hevér Lajos — ne­künk, a MEZŐGÉP Tröszt­höz tartozó gyáraknak is sok segítséget jelent. Már az is fontos, hogy a törvény egyszerűsíti az egyes, ko­rábban igen bonyolult kül­kereskedelmi eljárásokat, az önálló — tröszti szintű — export-import tárgyalásokat Az első nap utolsó szü netének vége. Még két hoz zászólás, aztán, dr. Bíró Jó zsef miniszter válaszol, majd a szavazás1 következik. — Hányadik tört>eny ez, amióta képviselő? — kerde zem meg gyorsan a fehér hajú Tiliczky Józseftől, mi­előtt belépne az ülésterem­be. — 1963 óta... Körülbelül ez a hatvanadik. Este fél hat körül szüle­tett meg .az új törvén/. Karai Gábor asftá- ektctm sáeSs* I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents