Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

A 31. hónap gondja .Jlarminc hónap öröme” — címmel jelent meg egy könyv. Tulajdonképpen jogszabály-ismertetés volt, abban az időben, amikor megteremtődött a lehető­ség, hogy a kisgyermekes ünya 30 hónapon keresz­tül. gyermekgondozási se­géllyel, otthon maradjon a Pici mellett. A 30 hónap öröméről már sokat be­széltünk. Szóljunk most a 31. gondjairól Mert ezek is jelentkeznek. Példának je­gyeztem fel néhány kis­mama „monológját K. LASZLÖNÉ. Hároméves lett a kisfi­am. Nagyon jó volt otthon maradni vele, de annak is eljött az ideje, hogy vissza­menjek dolgozni. Kellett is, mert hiányzott a kereset, a 800, majd később a 850 fo­rintos gyermekgondozási se­gély fele se a fizetésemnek. Az első kellemetlen megle­petés akkor ért, amikor le­járt a 30 hónap. Elmentem az óvodába, s ott sajnálattal közölték, hogy szeptember 16-a előtt szó sem lehet a gyerek felvételéről. Az én fiam áprilisi. Addig md le­gyen? Nincs hely, az óvoda kihasználtsága... és itt mon­dott egy százalékot az óvó néni, ami azonban számom­ra nem jelentett vigaszta­lást Bementem a vállalat­hoz, kikértem az esedékes szabadságomat és utána még szeptemberig fizetésnélkülit. Itt ért a második kellemet­lenség. Addig számolták oda és vissza szabadságom nap­jait, amíg hat nappal keve­sebb jött ki. Megjártam a munkaügyi döntőbizottságot, végül a munkaügyi bírósá­got, ahol megítélték, mennyi szabadság jár nekem. Köz­ben természetesen sikerült haragosokat is szereznem a vállalatnál, mert minek ofc- vetetlenkedtem. K. TIBOKNt'. Azt olvastam, hallottam, hogy ha valaki visszatér a gyermekgondozási segélyről, azt eredeti helyére kell visz- szatenni, vagy legalábbis ha­sonlóra, s a fizetését úgy kell rr megállapítani, mintha végigdolgozta volna ezeket az éveket. Egyformán, a hoz­zá hasonló beosztásban dol­gozókkal. Én nem vettem igénybe mind a három évet, mert lakást kaptunk, bútort vettünk és minden fillérre szükség volt. így is jó időbe kerül, míg egyenesbe jö­vünk. Jelentkeztem 30 nap­pal korábban, hogy vissza­megyek dolgozni. Nem ke­rültem vissza a régi helyem­re. Arra hivatkoztak, hogy aki helyettesített, azzal na­gyon meg vannak elégedve és ón úgyis mindig hiányoz­ni fogok a gyerek miatt. Nem mondom, az új kollé­gák szívesen fogadtak, meg­értéssel, de nekem mégis na­gyon rosszul esett. Hát mi­ért nem azt a másikat tet­ték az új munkahelyre, aiká tulajdonképpen az én he­lyemre jött. És ott volt a fizetésem. Két hónapig ki­lincseltem a munkaügytől a szakszervezetig, amíg ren­dezték a fizetésem és meg­kaptam azt az emelést, amit időközben, míg én távol voltam, a többiek megkap­tak. Ha nem megyek el gyér-. mekgondozási segélyre mennyi kellemetlen percet „megspórolhattam” volna. L JANOSNÉ. Az én vállalatomnál nem volt semmi baj. A gyereket is azonnal felvették a böl­csődébe. Szerencsém volt. De mi úgy terveztük, két- három gyereket akarunk. S kettőt vállaltunk is, amikor megvettük a lakást. Ügy hozta az élet, hogy már út­ban van. a második. És az én gondom ezzel kezdődik. Már szóltak arról, ha meg­szülöm a másodikat, kite­szik a gyereket a bölcsődé­ből, mert olyan kevés a fé­rőhely most már, hogy a gyermekgondozási segélyen lévőét nem veszik fel. Most számolok. A másodikkal sem akarom teljes egészében ki­venni a három évet, erre rengeteg okom van. De mi lesz, ha egy vagy másfél év múlva, akkor már két gye­rekkel jelentkezem, meddig kell vámom helyre. Tavasz- szal lesz egyéves a kicsi, s őszig vámom kell. Vagy akár akarom, akár nem, ki kell vennem mind a három évet, és akkor ismét csak várni az őszi felvételekig. Ahogy én ismerem hallo­másból is, az óvodai, böl­csődei férőhely két-három év múlva sem lesz elegendő. Hogyan oldjam meg majd, már két gyerekkel együtt, három—négy hónapig fize­tés nélkül? Nem is szeretek rá gon­dolni. B. ISTVANNÉ. Itthon vagyok három évig. Községünkben nincs bölcső­de, a gyáriba meg nem vi­szem be, mert miért törném reggel öttől az autóbuszon.. Nagymama sincs, aki vi­gyázna rá. Mindenképpen, úgy jobb, hogy itthon va­gyok. Amikor terhes lettem, mór a szakközépiskola első osztályába jártam. Munka­helyi vezetőim javasolták, meg is kaptam hozzá min­den segítséget. Szülés előtt még levizsgáztam az első osztályból. Most végzem a második osztályt, évhalasz­tást nem kértem, mert meg­oldunk mindent a férjemmel együtt. Kiszámoltuk, mire hároméves lesz a gyerek, éppen befejezem. De! (Most itt vagyok 850 forintos gyer­mekgondozási segéllyel. Első gyerekünk, családi pótlék nincs. Amíg dolgoztam, so­hasem kerestem kétezer alatt, de a gyár a tanulás minden anyagi költségét fe­dezte. Most nem kapok sem­mit. Saját pénzemen járok havonta Miskolcra. Végig­nézték máraz összes rendel­kezéseket, de azt mondják, nem találtak rá lehetőséget, hogy gyermekgondozási se­gélyen lévő anya tanulmányi költségeit fedezzék. Segélyt ugyan már kaptam, de ez legfeljebb a kéthónapi uta­zást fedezi. Most. amikor a legnagyobb szükségem lenne rá, nincs megoldás. Pedig nemcsak nekem jó, hogy a gyermekgondozási segély ideje alatt megszerzem a magasabb képesítést, ami­nek az elérésére tulajdon­képpen a gyárban biztattak. Ar Végighallgattam a kis­mamákat. Tagadhatatlanul sok a szubjektivitás a pa­naszukban. Azt is vála­szolhatnám; „bezzeg a mi időnkben...” De mégis úgy érzem, minden gondosko­dás ellenére maradtak nyitott kérdések. Ha mindenkinek érdeke, hogy a nők használják fel továbbképzésükre a gyer­mekgondozás három esz­tendejét. miért nem Tehet azt anyagilag is támogat­ni? A gyermekgondozási se­gélyen lévő mama gyerme­kének nem tudnak helyet biztosítani sem az óvodá­ban, sem a bölcsődében, amíg a másodikkal otthon van. Ezzel egyet lehet ér feni, mert így diktálja a szükség. De miért kell két Jhárom hónapi vagy en- nél több fizetés nélküli szabadság, amíg a téli kora tavaszi gyerekek el­jutnak az óvodába? Miért kell a „gyes’’-ről visszatérő mamának kilin­cselnie a szabadságáért, az egyébként kötelező fizetés- emelésért, amikor erre törvény van? A 30 hónap öröme után miért kell a 31.-et ennyi gonddal kezdeni? Deák Rózsi Arra természetesen számí­tott Irina Avcsina, a moszk­vai Lenin-renddel kitünte­tett Központi Forradalmi Múzeum kutatója, hogy az Egerben meglátogatott vete­ránok többsége még ma is jól beszél oroszul. Az vi­szont meglepte, hogy az el­ső kérdés, amelyet neki fel­tettek így hangzott: mi új­ság Omszkban... ? Özvegy Nagy Lajosné ugyanis Omszkból került Egerbe. A forradalom, a polgárháború napjaiban is­merkedett meg az ott, in­ternacionalista csapatokban harcoló magyar katonával, aki Paula Andrejevnát fele­ségül hozta Magyarország­ra... S a történet folytató­dott. Nemcsak az idős néni mesélt, elmondták az emlé­keiket a. többiek is, akik egykor bátor harcosként az októberi forradalom vívmá­nyaiért harcoltak. Régi, kez­detleges technikával készült fényképek, megsárgult ira­tok kerültek elő, s az any- nyiszor elregélt történetek részletei kerültek be a ku­tató jegyzetfüzetébe. — Minden egykori inter­nacionalistát megkeresünk, hogy meghallgassuk, majd a múzeumunk számára feldol­gozzuk a visszaemlékezései­ket. Megkérjük őket, hogy ajándékozzák nekünk azokat a fényképeket, emléktárgya­kat, amelyek ma már törté­nelmi, muzeális értékűek. Szeretnénk minél több olyan szovjet ember nevét is meg­tudni, akikkel például a magyar katonák együtt küz­A honfitársak: Paula Andrejevna, azaz özvegy Nagy Lajosné és a történész-kutató, Irina Avcsina. (Foto: Puskás Anikó) döttek a fehérek ellen. Saj­nos, a nemzetközi brigád magyar, tagjai közül már csak kevesen élnek. A Szov­jetunióban mindössze negy­venet tudtunk felkutatni, az elmúlt évben Szamarkand- ban hármat. Ezért örülök, hogy Heves megyében a ré­giek közül kilenccel beszél­hetek. .. — A Forradalmi Múzeum­ban található magyar anyag­nak melyek a legértékesebb darabjai? — Azok a felvételek, do­kumentumok, amelyek pél­dául Varga Gyula, Zalka Máté, Kun Béla, Varga Ist­ván és Szamuely Tibor szov­jetunióbeli tevékenységével összefügg. Bemutatjuk pél­dául Zalka Máté tőrét, irány­tűjét, sőt azt a puskagolyót is, amely megsebesítette « hős katonát. — A mostani gyűjtés so­rán felkutatott magyar vo­natkozású emlékeket mikor mutatják be a múzeum tár­latain? — Ha visszatérek Moszk­vába, akkor a meglévő anyag újrarendezését kezdjük el és 2 év múlva állítjuk ki a do­kumentumokat, például azt a fényképet is, amelyet öz­vegy Nagy Lajosnétól kap­tam. Apropó, a kérdés: mi újság Omszkban... ? Csodá­latos várossá nőtt a háború után. Szép, nagy, tiszta és boldog emberek lakják. De ezt így nehéz elmondani — fordul az Egerbe került hon­fitársához —, inkább tessék hazalátogatni... (szilvas) Besenyőtelken is közelebb került egymáshoz az iskola és a művelődési ház (Tudósítónktól): A füzesabonyi járás négy községében folyik közműve­lődési kísérlet az iskola és a közművelődési intézmé­nyek együttműködésének ki­alakítására. A kísérlet egyik színhelye Besenyőtelek, ahol szeptember 1-től Kalóz And­rásnak, az iskola igazgató- helyettesének irányításával eredményes munkát végez­nek a közművelődési intéz­mények is. A javuló együttműködés a gyermek- és felnőttkönyvtá­Túl sok gondja eddig alig­ha volt, hiszen szülei min­dent megtettek azért, hogy háborítatlanul tanulhasson, helytálljon az iskolában. Márta nem is volt há­látlan: tanárai dicsérték igyekezetét, nem mindenna­pi szorgalmát. A kémiát és biológiát különösképp sze­rette, s szabad idejét is szí­vesen áldozta arra, hogy mind többet ismerjen meg e két tudományág titkaiból. Amikor eljött a nagy pil­lanat, a pályaválasztás, ^ a tizenhárom éves lány, még­is megtorpant. Vonzotta az egészségügyi szakma, gon­dolt arra, hogy Egerbe, a Gárdonyi Géza Gimnázium és Egészségügyi Szakközép­iskolába jelentkezik. Hatá­rozni mégsem tudott, mert szimpatikusnak tűnt számá­ra a biológia-kémia tagozat is. így kötött ki a megyei ta­nács pályaválasztási tanács­adó intézetében. Biztatást, •segítséget, tanácsot remélve. Tesztek pergőtüzében A csoportos vizsgálat so­rán — mindig ezzel kezdődik a képességek és adottságok felmérése — feladatok töme­gét kapta, tesztlapok sorát kellett kitöltenie. S ezek aztán a maguk módján vallottak az egyéni­ség megannyi összetevőjéről. CiMwmős «WA akíóbsr ZZ,, wa&iraa*. Merre tovább, Márta? Az Irle—Csirszka teszt a szórt érdeklődést, a Révész —Nagy-féle figyelemkoncent- ráció-vizsgálat a monotónia- tűrés hiányát jelezte. Bőven akadtak reménykel­tő eredmények is. Márta be­bizonyította, hogy ügyesen eligazodik a számviszonyok világában, s nem rossz kap­csolatteremtő, analógiás gondolkodása sem. Mindezek olyan tulajdon­ságok, amelyek nélkül el­képzelhetetlen bármiféle al­kotó tevékenység. S ekkor közbeszólt a War- tegg—Biedma személyiség­vizsgáló rajzteszt. Meg kell adni, szerzői értették szak­májukat. Voltaképpen egy­szerű az egész: különböző beállítású rajzmotívumokat kell kiegészíteni tetszés sze­rinti alakzatokká, figurák­ká. Pár perces munka, s az. eredmény — az értő pszi­chológus számára — mégis jelzi az egyéniség jellemző vonásait Mártáról — többek között — azt, hogy irtózik a külön­böző betegségektől. Más szó­val: egészségügyi pályára aligha alkalmas. A csoportos vizsgálat ered­ménye csak kiindulópont, hi­szen a neheze még hátra van. .. A beszélgetés bizonyít Szombati Istvánná pszá- £hoió£ua, miuiáia, összegezt& a tesztek pergőtüzében szü­letett jelzéseket, hívatja a kislányt, amolyan kontroli- beszélgetésre. Ez is egyik — néha igen hatásos módja — a személyiség feltérképezé­sének. A zavartság nehezen oldó­dik, idővel mégis meghitteb­bé formálódik a légkör, s a szavak is könnyebben öt­vöződnek mondatoikká. Az izgalom, a drukk telje­sítményt csorbító visszahúzó erő, hiszen gátat szab a sze­mélyiség kibontakozásának. Erre utaltak a tesztek is, s erről tanúskodik a beszélge­tés. Egy azonban kiderül — s ez máris biztos — az egész­ségügyi pályát nem Márta számára találták ki. Nein kell sokáig érvelni, ő is be­látja: — Mindig viszolyogtam a betegségektől, arra azonban nem gondoltam, hogy emiatt nem lehetek jó ápoló- vagy asszisztensnő. íme, előbbre jutottunk, ol­dódik a bizonytalanság, az egyik lehetőség kiesett. Marad tehát: a biolögm- Icémia tagozat. Ehhez nem hiányoznak az adottságok. A munka azonban koránt­sem fejeződött be, hiszen következnek a laboratóriumi xhzsgáía&OBC Szót kémek a műszerek Ahhoz, hogy valakiből jó vegyész vagy kémikus le­gyen, nélkülözhetetlen bizo­nyos fokú kéz- és ujjügyes­ség. Ezt rafinált, majdhogy mindentudónak tűnő szerke­zetek mérik. Egyikük az OMEGA-SUPPORT névre hallgat, s a két kéz koordi­nációját mérlegeli, s nemcsak jelzi, hanem ötletesen szá­molja is a hibákat. Előke- i rül a stopperóra, mert az idő is lényeges. A feladat korántsem egy­szerű, de a kislány megbir­kózik vele, s következhet a Ricossai-féle ujjügyesség­vizsgáló. Apró golyócskákat — mé­retük folyvást csökken — kell két lemez közé elhelyezni. A stopper itt is nélkülözhetet­len. Ravasz alkotmány a Moe- de-fonaltábla, első pillantás­ra labirintusnak tűnik, s eb­ből az útvesztőből piros és fehér madzagok mutatják a kiutat. Az előbbit le kell te­kerni, majd az eredeti me­netrend szerint visszakötni. Akinek sikerül, azt bizonyít­ja, hogy nem zavarja az egyhangú munka, kiváló a megfigyelőkészsége, irigylen­dő a türelme. A kislány nem sok hibát vétett. A laboratóriumi felmérés eredménye pozitív. Az össz­képhez már csak az orvosi vizsgálat megállapítása hiányzik. Évente ötszázan Ez sem sokáig várat ma­gára. Kinn a folyosón újabb pá­ciensek várakoznak, mind­annyian legalább annyira tanácstalanok, mint Márta. — Évente ötszáz gyerek, általános és középiskolai ta­nuló kerül hozzánk. Többsé­güket az iskola küldi, de nem kevesen jönnék saját elhatározásukból, egyedül vagy szüleikkel. Jó érzés el­mondani, hogy hallgatnak ránk, javaslatainkra, s azok­ra az adottságokra, képessé­gekre alapozva döntenek, amelyekkel tényleg rendel­keznek. Nagy dolog ez, hi­szen a rosszul sikerült pá­lyaválasztás. derékba törheti a fiatalok egészséges fejlő dését, s konfliktusok sorát szüli. Aki viszont a he lyes utat választja, elégedett emberré formálódhat. Márta ismét a pszicholó­gusnő előtt ül, s hallgatja a végkövetkeztetést: — Art tanácsolom, hogy biológia-kémia szakra je­lentkezzél, ha így határozol, nem ér csalódás. A lány búcsúzik, mosolya azt tükrözi, hogy határozott, s nyoma sincs a megtorpa­násnak, „ „ Pécsi István rak munkájától kezdve M művelődési ház gyermekkö­zösségeinek számszerű növe­kedéséig sok konkrét dolog­gal lemérhető. A községi ta­nács jelentősen növelte a mű­velődési ház állami támogatá­sát. Társadalmi összefogással rendezték, parkosították az intézmény környékét, új ke­rítést emeltek, a parkokban játszótereket és sportlétesít­ményeket alakítottak ki. A művelődési ház ad he­lyet a közeljövőben induló felnőttoktatásnak. Az iskolai és egyéb úttörőrendezvények zömét a nagyteremben ren­dezik meg. A gyermekkönyv­tári részleg heti 8 órában kölcsönözve elégíti ki a ta­nulóifjúság olvasási igényeit. ■ Október elejétől kezdve ismét tartalmas klub- és is­meretterjesztő programmal dolgozik a művelődési ház. Kedd esténként rendszeresen tartja összejöveteleit az asszonyokból álló díszítőmű­vész szakkör. Itt tartja pró­báit a Lenin Tsz Páva köre is. Pedagógusok vezetésével működik az ifjúsági kiub és az irodalmi színpad. A fiata­lok részére több ismeretter­jesztő előadás, klubest, filmankét és . űtibeszámoló hangzik el e hónap folya­mán. Testvérkapcsolatot lé­tesítettek a poroszlói ifjúsági klubbal, és kölcsönösen szer­veznek klubtalálkozókat. Az irodalmi színpad tagjai ezek­ben a napokban a község fel­szabadulási évfordulójára szerkesztett műsoruk beta­nulásán fáradoznak. A művelődési házban több olyan szakkör is helyet kap, amely általános iskolás ta­nulókat foglalkoztat. Ilyen a bélyeggyűjtők, az MHSZ-sze! közösen szervezett motoro­sok köre, és a közeljövőben egy gyermekkönyvbarát szakkör is megkezdi itt mű­ködését Császár fataám a > B újság Omszkban?

Next

/
Thumbnails
Contents