Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-03 / 231. szám
Munka és munkaidő A kérdésre — mennyi is a napi, vagy a heti munkaidő hossza Magyarországon? — voltaképpen roppant egyszerű a válasz: napi nyolc, vagy heti 44—48 óra, attól függően, hogy a szóban forgó munkahelyen már megvalósították-e a munkaidő csökkentését, vagy még nem, A válasz már sokkal komplikáltabb, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyi a napi vagy heti munkaidő hossza a valóságban? A napi fizetett félórányi ebédidőt eleve le kell vonnunk, mert ezalatt többnyire néni dolgozunk, viszont a törvényesen megállapított heti 44, vagy 48 órás munkaidőbe ez is beleszámít. Némi matematikai alapismerettel könnyedén kiszámítható, hogy a tényleges munkaidő máris heti 41, vagy 45 óra. Bár csak így lenne! — sopánkodnak, joggal, a munkaügyi szakemberek, a műhelyfőnökök, s általában mindazok, akiknek hivatali kötelmei közé tartozik a munkarend, a munkafegyelem. a munkaintenzitás figyelemmel kísérése, vagy éppen az ezzel kapcsolatos írott szabályok és íratlan normák betartása. Hol az a munkahely, ahol mondjuk a reggel hat órakor kezdődő műszakot valóban hatkor kezdik, s hol az a hivatal, ahol reggel nyolckor, fél kilenckor mindenki munkával — értve ezalatt a produktív tevékenységet — kezdi a napot? A műhelyekben jó esetben is fél—egy óra telik el az anyagért, szerszámokért, alkatrészekért való futkosással, az irodák világában bevett szokás a reggeli kávézgatás, némi kis -tercierével fűszerezve, s ezek a közjátékok átlag két—három óránként megismétlődnek, további negyed—félórákkal csökkentve a valóságos munkaidőt. S ne csak a munkásokról és a beosztott alkalmazottakról essék szó. Néhány éve úgynevezett munkanap-fényképezést végeztek egy iparág vezető beosztású alkalmazottai körében. Kiderült, hogy a vezetők is kénytelenek napi munkaidejük tekintélyes részét olyan tennivalókra fordítani, amelyek alaposan csökkentik a produktív munkaidőt. Statisztikai közhely, hogy például az iparban az úgynevezett műszakegyüttható mindössze 1,4 körül mozog, s már hosszú évek óta nem sikerül feljebb tornáztatni. Ez annyit jelent, hogy az ipari termelőberendezések, az optimális három műszak helyett alig másfél műszakban dolgoznak, s korántsem csak a munkaerőhiány miatt. Mindez csak némi adalék a kérdés megválaszolásához: mennyi is a munkaidő hossza Magyarországon? Ha nem tlenne szervezetlenség, ha lényegesen szilárdabb lenne a munkafegyelem, ha megfontoltabb lenne a technológiai tervezés és a gyártáselőkészítés, ha racionálisabb módszereket alkalmaznának az ügyvitelben, akkor a valóságos — tehát a munkával eltöltött — idő feltehetően erősen megközelítené a törvényesen meghatározott heti 44, vagy 48 órát. De ha mindezeket figyelembe vesszük, s valamilyen módszerrel megpróbálnánk kiszámítani —és leszámítani — az ilyen-olyan okokból adódó veszteségeket, akkor is bajban lennénk az .iménti kérdésre adandó válasszal. Mért bizony előfordul — nem is ritkán —, hogy valóban munkával múlik el a napi nyolc óra. Rendszerint a nagy túlórázások idején, amikor a napi műszak minimum 10, de inkább 12 óra hosszat tart. Vagyis lehetetlen megmondani, hogy mennyi is a valóságos munkaidő, s ez a bizonytalanság alapvető szervezési hiányosságokra, ebből következően pedig mérhetetlen — és kiaknázatlan — tartalékokra utal. S utal a tennivalókra is. Igaz: nagyszabású, az egész munkamenetet felforgató rendszerszervezéseket végrehajtani nem tartozik a köny- nyen, gyorsan megoldható feladatok közé. De ha módszeresen kutatni kezdjük, hogy miért is rövidebb a tényleges munkaidő a törvényesen megállapítottnál, akkor minden munkahelyen tucatnyi — különösebb erőfeszítések és beruházások nélkül is végrehajtható — tennivalóra bukkanunk. Vértes Csaba Az országban harmadik lesz Szarvasmarha-vizsgáló tudományos állomás épül Pélyen Kevesen tudják, sokan meglepetésként fogadták, hogy megyénk déli részén, a szikes földekkel borított Pély határában épül egy országosan is jelentős mező- gazdasági beruházás. A falakat már felhúzták, a faluba vezető műút mellett fehérlenek az épületek. Kívülről nem tűnnek.. különösnek, hiszen van belőlük több száz hasonló az országban. Belülről azonban mégis eltérőek az átlagostól. A kerítés mögött szarvasmarha-vizsgáló tudományos állomás épül, amely a békéscsabai és felsőmindszenti •után harmadik lesz az országban. Az állomást a kormány által meghirdetett szarvasmarhaprogram részeként létesítik, melyet az Országos Állattenyésztési Felügyelőség irányít majd. Ezen a területen még nem is oly rég juhtelep volt, amit a közelmúltban felszámoltak. Ennek helyén alakítják ki most a vizsgálóközpontpt. Meri valóban központ lesz, hiszen négy megye: Borsod- Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szolnok közös gazdaságainak szolgáltatnak tudományos adatokat. Az öt épületből álló telep egyikében 240 férőhelyes borjúnevelőt rendeznek be, ahol automata etetőberendezések segítségével meghatározott recept alapján tejpótló tápszert adnák az állatoknak. A ' borjakat két hetes kortól nyolc hónapos korukig nevelik azonos feltételek között Azután néhány száz méterrel odébb a kétszázas hizlalóba kerülnek át az állatok. Itt újabb hét hónapon át fehérjedús tápot, illetve lucernát kapnak és kötetlen tartással hizlalják valamennyit. Összesen tehát tizenöt hónapon át vizsgálják az állomáson a szarvasmarhák, takarmányfelhasználását és ezzel összefüggésben azt is, hogy súlyban mennyit gyarapodtak. A legjobb egyedeket kiválasztják és amikor elérik az 550—600 kilót, élő, illetve vágott' állapotban hasonlítják össze az állatok csontozatát, valamint húsuk SWÍnőségét. A hizlalás, illetve» « vágás saras szerzett adatokat minden évben őszszegyűjtik és az Országos Állattenyésztési Felügyelőség fajtabizottsága értékeli azokat. A tapasztalati anyagot pedig rendszeresen elküldik Heves, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Nógrád és Szolnok megye állattenyésztési felügyelőségeinek, melyek az üzemeknek adják közre. Ezzel segítséget nyújtanak a gazdaságoknak, hogyan válaszszák ki nevelésre és hústenyésztésre a legjobb egyede- ket. Az állomás vizsgálati eredményei tehát jelentősek lesznek, hiszen tudományos módszerekkel szerzett adatokkal az üzemek még pontosabban felmérhetik és megállapíthatják az állatok takarmányfogyasztását Így csökkenthetik az önköltséget, ugyanakkor még több szarvasmarhát választhatnak hizlalásra, amely export- termelésünket növeld a világpiacon. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat brigádjai vállalták, hogy október 30- ra felépítik és átadják rendeltetésének a pélyi szarvasmarha-vizsgáló tudományos állomást. A 15,5 milliós beruházás, amelyben a borjúnevelő és hizlaló istállók mellett raktár, szociális és iroda épület, valamint gépszín is helyet kap, lehetővé teszi a tudomány újabb eredményeinek gyakorlati alkalmazását Ezzel pedig országosan is a tenyésztői munka színvonalának növelését. (mentusz) Turistákra várva Jönni, látni - és visszatérni... Az eredeti mondás egy kicsit másként hangzik — Jönni, látni, győzni...; — az idegenforgalomban a győzelem azonban csak akkor az igazi, ha a vendég nemcsak itt tö’t néhány kellemes napot, hanem alkalom- adtán vissza is tér. — Plovdiúból jöttünk Heves megyébe. Igaz, nem a targovistei testvérmegye szülöttei vagyunk, mégis nagy lelkesedéssel vállaltuk az elmélyült kapcsolatok ápolását. Közülünk még senki sem járt Magyarországon, éppen ezért örültünk, amikor pontosan ide, a sokat emlegetett ékszervárosba. Egerbe vezetett az első utunk. Valamennyiünk nevében mondhatom, hogy visszatérünk még ebbe a történelmi városba ... (Szav- ka Petkova tanárnő, egy bolgár egyetemi diákcsoport vezetője.) / Mi a vonzerő? A tapasztalt idegenforgalmi szakemberek szerint a változatosan összeállított programok, a jó szervezés, a kitűnő, gondos vendéglátás a legjobb cégér. A színes prospektusok tömegével felér, mondták, ha egy elégedetten távozó .turista azt írja a vendégkönyvbe, hogy legközelebb a családjával, a barátaival, az ismerőseivel együtt tér vissza megyénk valamelyik üdülőhelyére, vagy éppen Egerbe.« S egyre több az ilyen turista. Magyaros vendéglátásunknak, a hegyes vidékből alfölddé szelídülő tájnak, a minden percükben élményt nyújtó programoknak tulajdonítható, hogy az utazási irodák vendégei közül jó néhányat már régi ismerősként köszöntenek az alkalmazottak. Azokat, akik újból és újból visszatérnek ide, merj: szerelmesei az ínyencfalatoknak, a zamatos hegyvidéki boroknak, az évről évre épülő, szépülő városainknak, falvainknak. Kell-e ennél nagyobb vonzerő? Egert látni... Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a magyarországi turizmus egyik Mekkája — Eger. Évente százezrek „zarándokolnak” el ide az or- szágból-világból, hogy barangoljanak egyet a szűk utcákban, megismerkedjenek a történelmi múlttal, a barokk építészet remekeivel, a város mai életével. Az idén megdőlt minden eddigi tuPártmunkások Aki több mint „bélyegfelelős’' Jezoviczky Béla bördakö- szörűs immár 11 éve dolgozik folyamatosan a HAFE egri gyárában. Munkájában mindig is igyekezett becsülettel, szorgalommal helytállni, s bizonyára ezért esett rá a választás négy évvél ezelőtt. Akkor lett ugyanis az I-es pártalapszervezet egyik párt csoportjának a vezetője. Az elmúlt évek során gondjai — igaz, örömei is — lényegesen megnőttek, hiszen nem csupán saját magáért felelős, hanem a 13 főt számláló pártcsoport munkájáért, de azon belül minden egyes kommunista tevékenységéért is. S ez bizony, akárhogy is vesszük, nem köny- nyű dolog; Ma már — jóval! túl a kezdeti nehézségeken — megszokta, megszerette ezt az önként vállalt feladatot. Pedig hát nem ment mindig minden simán és gördülékenyen. Csak a közelmúlt példáiból idézve: a gyár átszervezése, az új feladatok tudatosítása, a minőségileg magasabb színvonalú munkát igénylő autóbusz-sebességváltók gyártására átállni — bizony fokozott agitációs feladatot követelt tőle is, a többi kommunistától is. Amellett, hogy a munkában is bizonyítani kellett. Csendesen, higgadtan beszél. Arról, hogy a pártvezetőség munkaterve alapján rendszeresen tartják a pártcsoportüléseket, s ezeken sorra veszik a legfontosabb politikai, gazdasági feladatokat. Külön kiemeli, hogy minden kommunistának önálló megbízatása van, s évenként értékelik, hogy ki miképpen állt helyt a munkában és a pártmunkában. — Mindenki érzi a felelősséget — mondja. — Nemcsak magunkért, másokért is. Ezért van, hogy a mi, de a többi pártcsoport munkájában ns új vonás jelentkezett, amit úgy fogalmaztunk meg, hogy „kifeléfordulás”. A lényege az, hogy nem csupán a pártcsoporton belül akarunk hatást kifejteni, hanem máshol is. Néhányan a KISZ tevékenységéhez nyújtanak segítséget, s például, ha valamelyik brigádnál akadozik a munka, akkor egy párttagot bízunk meg a patronálással. S ami állandó és folyamatos tevékenységünk; a vitatkozás, a meggyőzés. Természetesen azokkal is, akik nem tagjai a pártnak.' A közelmúltban például a kispolgári szemléletmód elleni harcot tűztük napirendre, s bizony a vitában nem volt hiány. Jezoviczky Béla most igen oasx feladatra keszuL A közeljövőben ismét összeül a pártcsoport, s ezen nem kisebb dologról esik szó, mint a csoport négyéves munkájáról, s ezen belül minden (kommunista munkájának személy szerinti értékeléséről. Á mérleg elkészítése megfontoltságot, alaposságot, nagy körültekintést igényel. — Nálunk az emberek megszokták a személy szerinti értékelést, sőt igénylik is. Nem szeretik az általá- •1 osságot. Ma már senkit sem elégít ki, ha art mondjuk, hogy: általában jól mennek a dolgok, de azért vannak hibák is. Rögtön rákérdeznek, hogy hol mennek jól a dolgok és kik dolgoznak jól, vagy hol van. hiba és kik nem tesznek eleget a kötelességüknek. De így helyes ez. Jezoviczky Béla munkájával sokat segített abban, hogy a kis kollektíva ösz- ♦szeforrt, egységes lett. Az emberek bíznak benne, tudják, hogy „él a jogaival”, „beleszól az ügyekbe”, s nem egyszerűen „bélyegfelelős”. Az alapszervezeti munka csak akkor lehet jő, ha jó a pártcsoportok munkája is. Ezt a gyárban ma már minden kommunista látja, s ezért dolgozik Jezoviczky Béla is. Nem is akárhogyan. Kaposi Levsats ristarekord: az egri varnak például eddig csaknem 400 ezer látogatója volt. Ebből 200 ezret az Egertourist képzett, több idegen nyelvet beszélő guide-jai, idegenvezetői kalauzolták végig a városon a főszékesegyháztól a vár kazamatáiig. A nyári hétvégeken fürtökben lógtak a kíváncsi turisták a városnéző autóbuszon, s lépten-nyomon fényképező, filmező, idegen nyelven beszélő csoportokkal találkozott az 'ember. Egert látni... — ez lehetett a célja annak a több mint nyolcezer szovjet, ezeregvszáz bolgár, ezerötszáz román, csaknem háromezer lengyel, négyezer- háromszáz csehszlovák, kelet- és nyugatnémet, osztrák, amerikai, francia, holland, dán, svéd, olasz, finn, angol, jugoszláv vagy arab turistának is, akinek az IBUSZ szervezett programot. Nem is beszélve a hazai kirándulókból álló csoportokról, amelyekből csak a Cooptourist hatvanat kalauzolt. Az Express egri irodája 2500 külföldi fiatallal és több mint 20 ezer magyar ifjúmunkással, diákkal ismertette meg a város nevezetességeit... Az idegenforgalmi programok nemcsak a megyeszékhelyhez kötődtek. Eljutottak a csoportok tagjai — érdeklődésüknek megfelelően — Szilvásváradra, Párádra, Gyöngyösre és a Mátrába, Ecsédre, Mikófalvára, Felsőtárkányba, Bükkszékre és Hatvanba: termelőszövetkezetekhez, gyárakba, AFÉSZ-ekhez, műkedvelő művészet’ csoportokhoz, sőt még lakodalomba is».. Bortúra, lovasprogram, szüret Hogy fogadtuk a turistákat, milyen programmal vártuk az ide látogató külföldi és hazai vendégeket? Mint az idegenforgalmi és az utazási irodák vezetői elmondották, az idén egy sor újdonságot találhattak a csoportok tagjai az útifüzetekben. Az IBUSZ például orgonahangversennyel egybekötött városnézést, borkóstolással színezett túrákat ajánlott a vendégeinek. A legkeresettebb mégis a Mát- raderecskén, Mátraballán, Ecséden és Mikófalván bemutatott lakodalmas program volt. Sokan voltak kiváncsiak a mezőkeresztesi és a szilvásváradi lovasbe- mutatókra is. Külön programokat szerveztek a szovjet turistáknak, akik az idén először tettek egyéni autóstúrákat Magyarországon. Az első állomásuk minden alkalommal Eger volt, de itt búcsúztak az országunktól a haza utazó szovjet turisták is: 140 csoport búcsúvacsorájára került sor Egerben... , A Cooptourist főként szakmai utakat szervezett. Gyöngyösön és Egerben látogatták meg az ÁFÉSZ-t külföldi csoportok. Kelet- Szlovákiábói 65 csoport utazását bonyolították le az egri irodán keresztül. Szovjetunióból 38 csoport érkezett szakmai programra Heves megyébe, egy nyugatnémet csoport pedig egyenesen a magyar néptánc tanulmányozására érkezett Egerbe, s kért programot a szövetkezeti utazási iroda szakembereitől. A fiatalok utazási irodája, az Express több szabadtéri programmal várta a vendégeit: kirándultak a Szalaj- kába, Felsőtárkányba. Mezőkövesdre és a Mátrába. Csehek, lengjelek, szovjetek részére szerveztek baráti találkozókat üzemekben, termelőszövetkezetekben. Ezekben a napokban pedig külön szüreti programokkal várják a Csehszlovákiából érkező csoportokat. Az Egertourist is bortúri- val, Heves megyei körutazással, lovasprogrammal (kettes- és négyesfogaital mutatták be a Szalajka- völgy nevezetességeit), bükki túrával színezte az idei, nyári választékát. Ezeken az utakon bemutatták a megye borvidékeit, a műemlékeket, az erdei skanzent, a lipicai múzeumot és az ősemberbarlangot ... A sikeres utak öröméről számolhattak be tehát ® megyébe ellátogató hazai és külföldi turisták. szezon — Uj űj programok Bár még javában tart a* idegenforgalmi főszezon, a megyei irodák vezetői és munkatársai már a jövő évi „csemegéket” állítják össze. Az IBUSZ-nál szeretnék bővíteni a lakodalmas játékok programját, Mikófalván pedig bemutatni egy népi játékot, a fonót. A helyszín már meg is van, most a koreográfián dolgoznak. A Cooptourist egri irodájában egy szövetkezeti nap megrendezését tervezik 4—5 ezer vendég részvételével. Üjabb szlovák és jugoszláv csoportok utaztatásáról is mostanában tárgyalnak majd. Az Expressnél egy álmárvölgyi kirándulás programját készítik elő, Bánkúton pedig ifjúsági sítúrákat szerveznek tervezik egy Szépasz- szony-völgyi majális bemutatását is. Az Egertourist szakemberei 'Úszó-, sí- és főzőtanfolyamokat kívánnak indítani az érdeklődő külföldiek számára; természetesen a hazai csoportok sem maradnak ki ezekből az újszerű programokból. Űj szezon kezdődik — új tervekkel, s az ' ideinél sokkal nagyobb feladatokkal. S reméljük, még több elégedett külföldi és hazai turistával... Szilvás István Gyümölcsrásó gép Balatonbogláron, as állami gazdaságban hatvannégy hektáron kezdték meg a besztercei szilva szedését. A hosszadalmas munkát igénylő gyümölcsszedésben az iaen segít a rázógép, amely naponta 600 fáról „szedi" le a (MTI-foto — Bajkor József) Nimm na ey _ 333L aktéba- I« «süíertok t
