Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-24 / 249. szám

Brigádok tegnap Szüreti pi É rdemes lenne egyszer fölkutatni a brigád szó pontos eredetét. A nyelvésze­ti kutatás izgalmas társada­lomtörténeti adalékokkal szolgálna a ma emberenek, akinek a brigád lassacskán munkahelye természetes kör­nyezetét jelenti. Munkában összekovácsolódott, erős, újabb célok elérésére ser­kentő közösséget, — a hova­tartozás biztonságát, mint az otthoni, egyetértő családok. Pedig ez a szó mást is ta­kar. A hétköznapi, kenyérke- reső munkához csak az utóbbi időben kapcsolódott. A brigád: harci egység. Az európai népeknek évszázadot, kon át a háborút idézte a mai, munkát, békét, alko­tást megtestesítő kifejezés. A fogalmak változása: a gondolkodás, a társadalom változása. Szocializmust épí­tő harminc évünk jellegzetes eredményei a fogalmak vál­tozásán is lemérhetők. A bri­gád szó jelentésváltozása csak egyetlen az átminősülé- sek közül, mégis magában hordozza, fölmutatja a töb­bieket. Röviddel a felszabadulás után alakultak meg az első munkabrigádok. Együttes munkára szövetkeztek, úgy akartak belépni a tulajdo­nukba, hatalmukba kerülő gyárba, hogy minden egyes napon önmagukat gazdagítva térhessenek haza. Ami a fia­taloknak ma történelem, az el6ő brigád tagoknak saját fiatalságuk és a néphatalotm ifjúkora. Még csak néhány A mész Mint ismeretes: a Cement és Mészművek Bélapátfalvi Gyára annak idején az el­sők között csatlakozott a párt XI. kongresszusát, il­letve a felszabadulás 30. év­fordulóját köszöntő munka­versenyhez. Később pedig a dolgozók — különösen gaz­dasági vállalásaik teljesíté­sével —, egyre több ered­ménnyel is bizonyították, hogy szándékuk komoly. Az igyekezet hatására jól sike­rült az első félév: jeleske­dett a bánya, a klinkerke- mencéknél számottevő hő­megtakarítást értek él, s négy nappal növelték az üzemnapok számát, továbbá javították a mészkemencék' fajlagos termelését. Mészből és cementből egyaránt je­lentős volt a „plusz”. Érthetően örültek a bél- apátfalviak, igazán nem kel­lett túlzott optimizmus ah­hoz, hogy derűlátással te­kintsenek a jövőbe. Örömük azonban — sajnos — nem tartott sokáig, mert a má­sodik félévben, a még jó­nak mondható július után. váratlan fordulattal egy ke­vésbé szerencsés hónap kö­vetkezett. S a folytatás is hasonló. Ennek ellenére szép tem ben végéig — a há­romezer tonnás cementtöbb­letből — még a tavalyihoz és a tervezetthez képest is magasabb volt a teljes ter­melési érték. Amivel éppen elégedettek is lehetnének a gyárban — ha a kongresz- szusi munkaversenyben nem jobb eredményekre vállal­koztak volna... — Mi történt tulajdonkép­ben? — kérdeztük Bélapát­falván. — A piaci tapasztalatok, sajnos, megváltoztatták az országos vállalat elképzelé­seit, programját — vála­szolta Gárdosi Sándor osz­tályvezető. — Tekintve, hogy a mész iránt megcsap­pant a kereslet, a termelé­sét központilag visszafogták, ami minket is 10 ezer ton­nával érint. Vagyis: ezt a memvisége* már egyszerű­en nem kérik tőlünk az idé"’ . Nvp -ónva’ "a” érezzük a hiányát, s hiába iparko­dunk más vonalon pótolni az elkerülhetetlen értékki­esést, hiába fokozzuk példá­ul a kőeladást — kevésnek bizonyulJobb híján es ma lélegzetvételnyire volt a lét közvetlen veszélyeztetettsé­ge, de éppen ezért lett pontos, eltéveszthetetlen a következő lépés. Az elcsöndesült fegy­verek tövében megnyílt a le­hetőségek egyre táguló hori­zontja, kézzel fogható közel­ségbe kerültek történelmünk áhított sorsfordulói. A mun­kások, az értékek mindenko­ri megteremtői, végre gazdái lehettek saját sorsuknak. Az * első munkabrigádok megmutatták, mire képes a munkás, ha kizsákmányoló! helyett magának dolgozik. Üjjáépí tették a gyárakat, megalapozták a szocialista gazdaságot. A szocializmus építésének ebben az első, nagy csatájában a brigádok álltak az élen. Ott állnak ma is. Vállalják a kor parancsát, felismerik és teljesítik a fejlődés köve­telményeit. A munkabrigádokból felnőtt szocialista brigádok már a gazdaság és az emberi tulaj­donság együttes formálását erről van szó, ha iskolába já­ró társaik helyett mások vállalnak rendszeresen dél­utáni műszakokat, és akkor is, ha vasárnap az egész bri­gád egyik tagja házépítésnél segít. A kézről kézre járó könyvek, a színházban eltöl­tött esték sem beszélnek másról. A gyermekotthonok­ba látogató brigádok, az egye­dül élő öregeket támogatók, a környékbeli iskolákat és a gyáruk tájékát egyaránt szé- pítők, nyíltan felelősnek tart­ják magukat távolabbi kör­nyezetükért. Maguknak is örömet szereznek, miközben másokról gondoskodnak. Te­szik amit szivük, kötelesség­érzetük diktál, és közösségi gondoskodásuk csiszolódik, erősödik. Vélemények szem­besülnek, döntések születnek, igények támadnak, tapaszta­latok halmozódnak munkahe­lyük termelésétől független ügyekben is mert úgy tart­ják, rájuk tartozik, közük van hozzá. Bár a zuhogó eső miatt többször is abbahagyták a munkát, mégis amikor csak lehet, az Egerszalóki Általá­nos Iskola tanulói is részt vesznek a szüretelésben. A diákok ötven fős turnusok­ban váltják egymást, amely nem kis segítség a Vörös Csillag Termelőszövetkezet­nek. Több mint hatvan hek­táron kell minél előbb befe­jezni a hárslevelű, a leány­ka, az olaszrizling szedését. Bal oldali képünk a szüre­telő diákok egyikét örökí­tette meg. Október eleje óta folyama­tosan érkeznek a szőlöszal- lítmányok az Egri Csillagok, az andornaktályai Eger Völ­gye és az ostorost Egyetér­tés termelőszövetkezetekből az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság feldolgozóte­lepére. Szeptemberben ké­szült el 40 milliós költség­gel a négy fogadógarattal és zúzó-bogyózóval ellátott új átvevötelep, amely máris be- bizonyítot'a szükségességét. Második felvételünk a szőlő érkezésekor készült. vallják feladatuknak. Nem kevesebbet, mint a szocializ­mus teljes lehetőségeinek birtokba vételét vállalták ez­zel. A munkaeszközök fölötti uralomhoz párosulóan az emberi sors irányítását. Az emberek boldogsága, harmó­niája nem az egyén magán­ügye többé, hanem a közös­ség célja. A szocialista brigádok min­dennapi életében most an­nak vagyunk tanúi, hogy mi­ként értelmezik ezt a mai körülmények között. Akkor is előbbre hoztuk a téli nagy javításokat: hozzáláttunk h leállított mészkemencék ha­gyományos rendbetételéhez Mert tétlenkedni véletlené sem akarunk .. — A nem kívánatos körül­mények — beszélte Vitányi Imre, a szakszervezeti bi­zottság titkára —, eléggé megzavarták az embereket. Többen is kiléptek, s át­pártoltak a biztosabb meg­élhetést ígérő építő vállala­tokhoz, itt a helyi nagyberu­házás területén. A bányától egész műszakra való dolgozó elköszönt, amit természete­sen mind nehezebb elvisel­ni... Egyszerűen érthetetlen ez az egész mészügy! Tavaly is voltak problémáink, s az idén megint előjöttek, holott a mészre szükség van. Emel­lett a mi meszünk közis­merten jó minőségű, s az iparban a leggazdaságosao­|_| arc ez is, nyugodtan ki- ** mondhatjuk. Napi küz­delem során dönt egyre több­ször a „mi” az „én” helyeit nemcsak a munkában, de az élet minden területén. A sor­rend mindenki nyereségére cserélődik fel. A személyes elfogultságok, önös érdekek leküzdése az élet valódi ér­tékei fölismerésének, megbe­csülésének ad helyet. A szo­cialista brigádok ezeket az értékeket képviselik, amikor együttesen vállalják a gaz­dasági és emberi érdekek szolgálatát. ban termelt anyagok egyike. Most mégis, megint ide ju­tottunk! A történtek — hangsú lyozni sem kell különöseb­ben —, nemcsak a bányá­ban, a mészüzemben okoz­tak gondot, hanem szinte az egész gyárban meglehetősen felzaklatták a kedélyeket. Ahogyan azonban látni: nem estek teljesen kétség­be, s mindent megtesznek azért, hogy mentsék a ment­hetőt. Ott iparkodnak, ahol lehet, mert a világért sem akarnak túlságosan szégyen­ben maradni. Sorra veszik év eleji vállalásaikat, s minden tőlük telhetőt meg­tesznek eredményeik javítá­sáért, vagy itt, ott esetleg előfordult hiányosságaik pót­lásáért, hogy legalább ön­maguk miatt ne kelljen pi­rulniuk. Gy. Gy. Hazai csemege> kukorica A kecskeméti Zöldségter­me,sztésí Kutató Intézetben felújították a hazai cseme­gekukorica nemesítését, amit a tertnék iránti hazai és kül­földi érdeklődés tett szüksé­gessé. Számos eunópai ország lakosainak étrendjén szere­pel a csemege-kukorica, amelynek eddig legnagyobb kultusza Amerikában volt. Most itthon is megkezdték termesztését. Az ország első csemegekukorica-ültetvénye a Hosszúhegyi Állami Gaz­daságban van, s termését a Kecskeméti Konzervgyár dolgozza fel. Egyelőre költ­séges külföldi, főleg ame­rikai fajtákat használnak, de jövőre már új hazai hibrid kerül nagyüzemi kísérleti termesztésre, amely megfe­lel a gazdasági és a piaci követelményeknek. A ház­táji gazdaságok részére pe­dig felújították a fehér ma- zsolakukoricát, amely az idén már termést hozott a kiskertekben. Vicctárt Erzsébet felrúgta a tervet Szalmából is lehet pogácsát csinálni r Uj módszer Poroszlón HarmincnégymiHió forint nem is kis pénz, bizonyára nagyon komoly oknak kell lennie ott, ahol ilyen össze­get szánnak egy új beruhá­zásra. A poroszlói Novem­ber 7. Termelőszövetkezetnek meg is van az indoka, hogy miért vágta ilyen nagy fába a fejszéjét. A Tisza menti községben olyan takarmányüzemet lé­tesítenek, amely jóval felül­múlja elődeit De lássuk csak sorjában, hogy mi in­dította a gazdaság vezetőit arra, hogy belefogjanak egy ilyen nagy terv megvalósí­tásába? A poroszlói koros gazdaság jelentős állattenyésztéssel rendelkezik, s a továbbiak­ban még inkább fejleszteni kívánja ezt az ágazatot. Há­rom év múlva, a jelenleg' szakosodási folyamatba il­leszkedve, a termelőszöve+ kezeiben 500 szarva.smarh- kizárólag tejtermelésre, 500 hústermelésre lesz beállítva. A sertésállomány létszáma is emelkedik, 1976-ra 10 ezer hízót bocsátanak ki telepük­ről, Ez a felfutás nagyon megbízható és kiegyensúlyo­zott takarmányozási hátteret kíván. Ezt figyelembe véve döntöttek úgy a gazdasági szakemberek, hogy megépí­tik az új takarmányszárító és készterméket előállító üze­met. Ez a „fehérjegyár” na­gyon sok mindent tud. Az eddig forgalomban le­vő szárítóktól például abban különbözik, hogy mindenből képes az állatok számára tá­pot készíteni. Lucernalevél­ből 26—28 százalékos emészt­hető njrersfehérje tartalmú, 11 százalék körüli nyersros­tot tartalmazó tömegtakar ­mányt készít, amely megkö­zelíti az állattenyésztés leg­fontosabb nyesanyagának, a szójababnak az összetételét. A szárító és feldolgozó üzem kukoricaszárból is képes jó minőségű lisztet csinálni, de a legnagyobb üzlet a szalmá­ból előállított pogácsa for- nájú granulátum. Ez irán* úlágszerte szinte kielégíthe- etlen kereslet mutatkozik, mivel a szarvasmarha-te­nyésztésben a korszerű ta­karmányozás nélkülözhetet­len kelléke. A nagy lej termelésű tehe­nek — mint például a Hol­stein Friz — ugyanis egy nagyon nehezen megoldható képlet elé állították a me­zőgazdasági szakembereket. A nehezen megoldható prob­léma hétköznapi nyelvre le­fordítva úgy hangzik, hogy a hat-hétezer litert termelő egyedeknek olyan óriási az energiafelhasználásuk és- en­nek következtében a táp­anyagigényük, hogy hiába eszik egy tehén állandóan a hagyományos takarmányból, akkor sem tudja felvenni a hatalmas termeléshez szük­séges energiát. Olyan takar­mányt kell tehát készíteni, amely sűrítve tartalmazza az értékes .energiaforrásokat, ugyanakkor a szarvasmarha rendkívül bonyolult biológiai felépítésű gyomorszerkezete ne károsodjék. Többek között ezt szolgál­ta a Poroszlón létesülő új 'akarmányüzem, amelynek építési munkáit az idén megkezdik, s úgy tervezik, hogy jövő májusában már megindul az óránként 50 mázsa takarmányt gyártó gépsor, Sz. A, (Foto: Puskás Anikó) Az átvevőtartályokból cső­rendszeren kerülnek a für­tök a nagy teljesítményű vörös- és kékszőlő-feldolgo­zóba, ahol olasz és szovjet gyártmányú fejtő- és prés­géppel eddig több ezer má­zsa leánykából, rizlingből és Medoc noirból. készítettek mustot. iMMlmO 1974, öktóber 34„ csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents