Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-03 / 231. szám

( Szerdo esti külpolitikai koi<....maurunk; Csendestárs BEJÁRTA MAR A VILÁGSAJTÓT a hír: a Cl A, vagyis az amerikai hírszerző hivatal annakidején te­vékeny részt vállalt a chilei demokratikus rendszer szétbomlasztásában, a Népi Egység kormányának megdöntésében és Salvador Allende elnök meggyil­kolásában. Sokan, sokfelé és alapos okkal kérdez­ték: vajon az Egyesült Államok hírszerző szervei mi­lyen jogon és kiknek az érdekében avatkoznak be más államok belügyeibe. Egyes hírek szerint 11 millió, más források sze­rint ennél is jóval több dollárt költött a CIA a Pi- nochet-puccs előkészítésére. Nyugati lapok azt is tud­ni vélik, hogy egy Panama állambeli szupertitkos amerikai támaszponton képezték és képezik ki máig is a latin-amerikai ügynököket, akik aztán ha­zájuk — egykoron Chile, újabban Peru, Argentina és más országok demokratikus intézményei — ellen „szakértelemmel” lépnek fel, segítségül híva, támasz­kodva minden rendű és rangú ellenforradalmi erőre. LEGUTÓBB A WASHINGTON POST című, ez ügyben elfogultnak igazán nem tekinthető, mértékadó amerikai lap szentelt hosszabb cikket az amerikai hírszerzés „piszkos üzleteinek”. Megállapította a cikk szerzője: a CIA olyan titkos szervezetként mutatko­zott be, amely „szakszervezetek és államfők megvá­sárlásával, magánhadseregek kiképzésével és adott esetben államcsínyek végrehajtásával foglalkozik”. Bizonyára Amerikában is nevetségesnek hatnak azok a kísérletek, amelyekkel egyesek igyekeznek igazolni a hírszerzés eljárását. Aligha gondolhatja ugyanis bárki komolyan, hogy az Egyesült Államok határaitól távoli, népesség tekintetében az USA-nál sokkalta kisebb Chile veszélyeztette Amerikát. Hacsak nem bizonyos amerikai érdekek játszottak közre abban, hogy dollármilliókért megszervezték a chilei fasiszta lázadást... Persze, a Moneda-palota eöen indított összehan­golt támadás nem áll példa nélkül a CIA eseménydús históriájában. 1960-ban például az amerikai hírszer­zés szervezte meg Laoszban a Meo-törzs ütegális had­seregét. Vagy: az USA titkosszolgálat^, inspirálta és pénzelte a Kuba ellen végrehajtott, de végül is csú­fos kudarcba fulladt partraszállási kísérletet. Mielőtt 1964-ben katonai államcsíny megdöntötte volna Gou­lard kormányát, a CIA két éven át szinte leplezetlenül beavatkozott Brazília belügyeibe. A WASHINGTON POST ÉLESEN FOGALMAZ: a CIA az amerikai külpolitika „csendestársa”, ám a váratlanul kirobbant botrányt most már aligha lehet eltitkolni. A CIA chilei beavatkozása egyre tarajosabb hullámokat vet Amerikában. Már-már a hirhedt Wa- tergate-ügy hőfokán parázslik a vita, amely a „csen­destárs” módszereit és támogatóit vette célba. Mint a fenti példáinkból is kitűnik, ,nem alaptalanul..1 Cíiüiial-interjú az Izvesztyijában MOSZKVA: „Kudarcot vallott a reak­ciós erők kísérlete, hogy megváltoztassák az ország politikai irányvonalát” — jelentette ki Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára az Izvesztyijának adott interjújában. — A re­akció ugyan megsemmisítő csapást szenvedett, de hiba lenne azt állítani, hogy le­tette a fegyvert. Lehet, hogy egy időre lecsendesedik, hogy aztán újra felemelje fejét, más harci Eszközöket alkal­Arab vélemény Washington közel-keleti politikájáról Az októberi háború év­fordulójához közeledve mind nyugtai anítőbbá válik a kö­zel-keleti rendezés késleke­dése, s ezzel kapcsolatban mind élesebben vetődik fel az Egyesült Államok köz­vetlen felelőssége. A negye­dik arab—izraeli háborút követő tűzszünet életbe lé­pése óta először fordult elő, hogy egy egyiptomi politi­kus hivatalos formában emelt kifogást az amerikai politikával szemben. Iszma- il Fahmi külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés általá­nos vitájában kifejtette, hogy az októberi háború után azonnal le kellett vol­na állítani az Izraelbe irá­nyuló korlátlan fegyverszáL lítást, mert ez a poírtika az izraeli obstrukció -és arro­gancia fokocsódásahoz vese­tett. Az egyiptoma diplomácia vezetője ezúttal — a koráb­bi nyilatkozatokkal ellentét­ben — nem alapvetőnek vagy gyökeresnek, hanem csupán viszonylagosnak ne­vezte az amerikai magatar­tásban bekövetkezett válto­zást, hozzáfűzve, hogy Wa­shington közel-keleti poéti­kája még sok kívánnivalót hagy maga után. mazva —, mondotta Cunhal. A Portugál KP főtitkára két tényezőt emelt ki azok közül, amelyek a gyors és döntő sikert előidézték. EL sóként a széles demokratikus és antifasiszta tömegek éber­ségét és aktivitását említette. Megfelelő időpontban kez­dett hatni a második ténye­ző, az, hogy a fegyveres erők támogatták a népi mozgal­mat: szétzúzták az illegális fasiszta csoportokat, és ezzel megbontották a jobboldali erők felforgató tevékenysé­gének szervezeti magvát. A nép és a hadsereg volt á si­ker biztosítéka —, hangsú­lyozta. Fontos szerepet játszott az eseményekben a Portugál Kommunista Párt is —, ál­lapította meg a főtitkár. — A párt vállalta az összees­küvés leleplezésének és a népi erők mozgósításának kezdeményezését. Követke­zésképpen a népben# tovább fokozódott a párt iránti biza­lom. Cunhal megjegyezte, hogy a portugál ideiglenes kor­mány fontos törvénycikkeket készít elő. Minden alapunk megvan arra, hogy azt ál­lítsuk: az új körülmények között sokkal gyorsabban dolgozhatunk, mint koráb­ban. Derűlátóak vagyunk és bízunk az új, demokratikus Portugália jövőjében —, fe­jezte be az Izvesztyijának adott interjúját Alvaro Cun­hal. Az Egyesült Államok poli­tikája Kuba irányában egye­lőre változatlan marad — je­lentette ki az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője. John King külügyi szóvivő a sajtótájékoztatón közöl­te. hogy a külügyminisztéri­um „vitatja” Javíts és Pell szenátorok véleményét, akik Kubában tett háromnapos lá­togatásukról hazatérve an­nak a meggyőződésüknek ad­tak hangot, hogy a jelenlegi körülmények kedveznek a két állam közötti kapcsola­tok megjavításának. A szóvi­vő a továbbiakban emlékez­tetett Ford elnök augusztus 27-i nyilatkozatára, amely­ben az elnök Kuba magatar­tásától tette függővé a vi­szony rendezését. Sajtóértekezlet Nicosiában NICOSIA: Sajtóértekezletet tartott szerdán Nicosiában Ezekiel Papajoannu, a ciprusi dol­gozó nép haladó pártjának főtitkára, aki nerp régi ben tért- vissza Moszkvából, ahol szov­jet vezetőkkel tárgyalt. „A ciprusi probléma bé­kés, s a szigetország lakos­sága kívánságainak meg­felelő rendezését csak a NATO reakciós katonai kö­reinek stratégiai meggondo­lásai akadályozzák” — han­goztatta bevezetőben. Ismételten az amerikai kor­mány szemére vetette, hogy a CIA útján támogatta a jú­lius 15-i ciprusi államcsínyt Kifogásolta, hogy Henry Kissinger amerikai külügy­miniszter kedden, Makariosz ciprusi elnök felszólalásának időpontjában tüntetőleg tá­vol maradt az ENSZ-közgyí£ lás általános politikai vitá­járól. A főtitkár Makariosznak a szigetországba való visszaté­rését és nemzeti egységkor­mány megalakítását sürget­te. Véleménye szerint Kleri- desz ügyvezető elnök: 'kormá­nyának legsürgősebb'feladata most az, hogy ártalmatlanná tegye a július 15-i állam­csínyért felelős személyeket, NAPJAINKBAN az egyre szaporodó földközi-tengeri problémák között olyanok is meghúzódtak, amelyek pe­riférikus voltuknál fogva kevésbé keltették fel a köz­vélemény figyelmét. Nyilván ezzel magyarázható, hogy a ciprusi konfliktus mellett kevés szó estt a térség nyu­gati körzeteiről, elsősorban a Makhreb-országok sokszínű politikai csoportosulásáról, amelyek pedig számottevő szerepet töltenek be Nyugat- Európa jövőre vonatkozó el­képzeléseiben. A Maghreb egykor földraj­zi fogalmat takart, a múlt évtizedben politikai tartalmat is kapott. Tágabb értelemben Algériát, Marokkót, Tuné­ziát, Mauritániát és Líbiát sorolják ide, azokat az észak- és nyugat-afrikai országokat, amelyek a Földközi-tenger és' a Szahara déli része által határolt sávban fekszenek. Szűkebb értelemben azonban a három elsőt tekintik az t „arab Nyugat” igazi képvi- ’ sélőinek. A három állam érdekazo­nossága elsősorban a közös múltra vezethető vissza: va­lamikor mindegyik francia gyarmati uralom alatt élt. Igaz, ennek alapján Mauritá­nia is ide sorolható, de mi­után földrajzilag távol esett a Földközi-tenger partvidé­kétől, közömbössé vált az ot­tani események iránt, érdek­lődése főleg a fekete-afrikai országok felé fordult. Líbia viszont nemcsak eltérő múlt­ja, hanem közvetlen politi­kai és társadalmi céljai miatt is elüt a Maghreb töb­bi államától. Kadhafi hata­lomátvétele után Tripoli erő­sebbnek érezte a Maghreb, az „arab Kelet” kötelékeit és sorsát a közel-keleti arab or­szágokhoz fűzte. Ezen az orientáción láthatóan az sem változtatott, hogv kísérletet A átéfu&ift A spanyol-szaharai dosszié tett a Tunéziával waio szö­vetség kialakítására. A Magyarországnál csak­nem háromszor nagyobb nyugat-szaharai terület Spa- nyól-Szahara a múlt század végért került Spanyolország ellenőrzése alá és attól kezd­ve csak időnként merült fel a feledés homályából. A kö­zeli múltban azonban egy- ósapásra megváltozott a hely­zet és az addig elhanyagolt terület ismét az érdeklődés központjába került A hatva­nas évek elején ugyanis el­terjedt a híre, hogy Spanyol- Szahara óriási foszfátlelőhe­lyekkel rendelkezik, s az ad­dig hasznavehetetlennek vélt sivatagos vidék gazdag kin­csekkel rendelkezik. (1973-ban már 16.6 millió tonna foszfát került ott napvilágra.) Csak­hamar az is kiderült, hogy a foszfáton kívül még 50—60 százalékos szí n vastartalmú érctelepet es rézteiereket nejt ott a föld mélye. ERTHETÖ, hogy ennek a gazdagságnak túrtok aért is­mét kiéleződtek az addig fel­szín alatt meghúzódó ellenté­tek. Mindenekelőtt Marokkó igyekezett igényét elismertet­ni Spanyol-Szahara felett. Arra hivatkozott, hogy az ősi és etnikai jog alapján mindig az ország integráns részének tekintette ezt a területet, amelyet csak a francia—spa­nyol gyarmati uralom szakí­tott el tőle. Ezzel párhuzamo­san azonban Mauritánia is bejelentette, hogy szuvereni­tása alá kívánja vonni az ad­dig értéktelennek tartott nyugat-szaharai vidéket. A spanyolok viszont, akik tisztában voltak azzal, hogy uralmukat hosszú időn ke­resztül már nem tudják fenntartani ezen a területen, érdekeiket új módszerekkel piÜi • Semara I 3» CD óV­=aP-S^ANYOL ! r^=SZAHARA | MAURITÁNIA WL «kMŰMT 4* igyekeztek megőnzm. Miután az ENSZ gyarmatügyi es dekolonizációé bizottságának követelésére elvben kényte­lenek voltak hozzájárulni, hogy Spanyol-Szahara nép­szavazássál döntsön további söreiről, a lakosság egyes ré­tegeinek megnyerése céljá­ból gyorsan belső önkor­mányzatot ígértek az ország­nak. Spanyol-Szahara. státu­sza végül nem változott, de Madrid már nem visszakoz­hatott. Kénytelen volt hozzá­járulni, hogy a terület ősla­kossága 1975 első felében az ENSZ ellenőrzése mellett népszavazáson döntse el ho­vatartozását. Feltel’ tőén ab­ban reménykedik, hogy a mindössze 54 000 őslakosra megfelelő hatást gyakorol majd az. országban állomáso­zó 30 000 spanyol katona. Marokkó megalapozatlan­nak tekinti Mauritánia igé­nyét Spanyol-Szaharára, ugyanakkor az ENSZ égisze alatt történő referendumhoz csak akkor hajlandó hozzá­járulni, ha a jelenleg marok­kói területen élő, de a spa­nyol gyarmatról származó őslakosság is részt vehet a szavazáson. Algéria és Tuné­zia tartózkodó magatartást tanúsít á marokkói igények­kel szemben. Líbia pedig el­lenzi a terület Marokkóhoz való csatolását. SPANYOLORSZÁG halo­gató magatartása és a Magh- reben belüli nézetkülönbsé­gek Spanyol-Szahara ügyé­ben súlyos következmények­kel járhatnak a NATO szá­mára. Az Atlanti-óceánt megközelítő útvonalak és Gibraltár potenciális védel­me szempontjából igen fon­tos, Marokkó nyomást gya­korolhat a NATO-ra cól- 'ainak támogatására, ugyan­akkor Spanyolország is fel ’aszná'hstri aduként a te­rületén létesített.. amerikai támaszpontokat, ha érdekei ezi megkívánják. TM&dtf LattSi» helyreállítsa az alkotmányos rendet, demokratizálja az ál­lambiztonsági szerveket és a közhivatalokat. „A ciprusi dolgozó nép ha­ladó pártjának küldöttsége Moszkvában ismételten meg­győződött arról, hogy a Szov­jetunió a ciprusi nép őszin­te és önzetlen barátja, s hogy a Szovjetunió következetesen fellép az összes külföldi csa­patok kivonásáért Ciprusról, a Ciprusi Köztársaság bizton­ságának, szuverenitásának és ‘területi épségének biztosítá­sáért, hogy maguk döntsenek ügyeikben, külföldi beavat­kozás nélkül” — hangoztatta Ezekiel Papajoannu. Hozzá­fűzte, hogy a szovjet javas­lat alapján mielőbb meg kell tartani a reprezentatív nem­zetközi értekezletet Ciprus­ról. A görögországi Szaloniki ben amcrikaellcnes tüntetést rendeztek a nemzetközi filmfesztivál alkalmából. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) I Munkaügyi Misztérium közleménye az 1374, év végi munkarendről Ebben 37 évben novem­ber 7-ével kapcsolatban mun­karend-változtatásra nem ke­rül sor. Ezért a vállalatok­nak és egyéb szerveknek a kollektív szerződésben vagy az. azt helyettesítő rendelke­zésben meghatározott mun- kiadő-beosztást kell alkal­mazniuk. Ennek megfelelő­en a november 3-i vasárna­pot 4—5—6-án rendes mun­kanap követi, november 7-e munkaszüneti nap, november 8-a (péntek) rendes munka­nap, november 9-e pedig munkanap szombati munka­idő-beosztással, a páratlan héten szabad 1 napot tartó vállalatoknál (munkakörök­ben) szabad nap. Az év végén ugyancsak rendes munkarendet kell al­kalmazni azzal az eltéréssel, hogy december 24-én és de­cember 31-én szombati mun­kaidő-beosztással kell •dol­gozni. Ennek megfelelően — a kollektív szerződésben vagy az azt helyettesítő ren- delkezésbep meghatározot­tak figyelembevételével — december 22ri vasárnapot, 23.- án rendes munkanap, majd 24-én egységesen szombati munkaidő -beosztás követi. December 25—26-a a mun­kaszüneti nap, december 27-e (péntek) rendes munkanap, december 28-a pedig mun­kanap szombati munkaidő- beosztással, a páros héten szabad napot tartó vállala­toknál (munkakörökben) sza­bad nap. Az év utolsó hetében de­cember 30-a rendes munka­nap, december 31-e (kedd) munkanap szombati munka­idő-beosztással. Ezt követi az 1975. január 1-i (szerda) munkaszüneti nap, majd ja­nuár 2—3-a rendes munka­nap. 4-e pedig szombati mun­kaidő-beosztás, illetőleg az e napon szabad napot tartó vállalatoknál (munkakörök­ben) szabad nap. A vállalatok, amennyiben a .december 22. és január 1. közötti időszakon belül .lel­tározásra. karbantartásra stb. tekintettel akár egy napra i« szünetelteni akarják a mun­kát, kötelesek a felügyeleti szervüktől erre engedélyt kérni. (MTI) KEK-mér kézé*; Ferencváros—Cardiff City KK-mcrkvzcs: Bp. Honvéd—Florentini *9 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents