Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-23 / 248. szám

Dinamikus a fejlődés a kohó- és gépiparban Dr. Horgos Gyula sajtótájékoztatója a Parlamentben Még mindig lehet tovább lépni Az adácsiak és vámosgvorkiek újszerű kezdetném ezóse Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter kedden a Parlament Gobelin-termében sajtótájékoztatót tartott a kohó- és gépipar ez évi és a IV. ötéves tervének idő­arányos teljesítéséről és a két iparág előtt álló legfon­tosabb feladatokról. — A IV. ötéves terv telje­sítésében dinamikus fejlő­dés tapasztalható évről évre a kohó- és gépiparban — mondta a miniszter. — A kohászat az első három év­ben 19,3 százalékos termelés- növekedést ért el, az idei évben várhatóan 9—10 szá­zalékos lesz a növekedés a tavalyi évhez viszonyítva. Ez már csaknem 3,5 millió ton­na acélt jelent, jelentős a színesfémkohászat fejlődése, amely évenként 5 százalék­kal növelte termelését, 1974- ben pedig várhatóan 9 száza­lékkal. A termelésnek megfele­lően a tárca exporteredmé­nyei is a vártnál kedvezőb­bek. A szocialista országok­ba szállított gépipari termé­kek mennyisége több mint másfélszeresére nőtt a terv­időszak eddig eltelt részében. A tőkés kivitel értéke 1973 végére 44 százalékkal na­gyobb értéket tett ki mint 1970-ben. Az ez évi export dollárértékben 30 százalék­kal lesz magasabb mint ta­valy. Kiemelte dr. Horgos Gyu­la, hogy a kooperációk egyre nagyobb szerepet játszanak a gépipar kiviteli lehetősé­geiben. A közúti járműipar­ban, a számítás- és híradás- technikában, a szerszámgép­iparban a szocialista orszá­gokba irányuló export egy­ötödét a kooperációk bizto­sítják. míg az importnak 10 százalékát. Ezt az arányt a fejlődő műszaki-tudományos együttműködés tovább szé­lesíti, az új autóbuszcsalád, a hidromechanikus sebesség- váltó, a gázturbinás motor és különböző autóvillamos­sági cikkek kifejlesztésével. A tőkés kooperációk tovább növelik a dollárbevételi le­hetőségeket és igen jelentő­sek a tartós fogyasztási cik­kek műszaki színvonalának emelésében, a lakosság ellá­tásában. A belföldi értékesítés az 1971. évi stagnálás után erő­teljesen gyorsult — össze­gezte a miniszter a hazai el­látás tapasztalatait. 1972-ben Kijut a társadalmi segít­ségből a horti oktatási intéz­ményeknek is: két ipari üzem és a helyi tsz dolgozói ipar­kodnak azért, hogy a gyer­mekek még jobban érezzék magukat. A kapcsolatok már régeb­biek, de az ideq — az üze­mek kongresszusi, s a fel- szabadulást köszöntő munka­versenyének hatására — kü­lönösen érződnek. A válla­lásoknak megfelelően az ecsédi bányaüzem Ho Si Minh szocialista brigádja eb­ben az évben kijavította, fel­újította a játszóudvar, vala­mint a foglalkoztató helyisé­gek felszereléseit, négyezer forintos értékben. A MEZŐ­GÉP horti gyáregységének Május 1. szocialista brigádja a támogatást további hatezer forintos munkával egészítette ki, s az általános iskola új tornatermének kialakításához nyújtott hasonló értékű segít­séget. Ugyanekkor a gyáregy­ség másik csapata, a Kole- szov szocialista, brigád kerí­tést készített társadalmi mait. 8.5. 1973-ban 9.6 százalékkal nőtt a hazai értékesítés a gépipari termékekből. 1974. első felében 13 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában, és üte­me az év végéig várhatóan nem csökken. A kohászati termékekből három év alatt 40 százalékkal többet vásá­roltak a vállalatok, elsősor­ban csőből, huzalból és be­tonacélból nőtt a kereslet. A lakosság érdeklődése növe­kedett — a motorkerékpár, televízió és villamos tűzhely kivételével — a tartós fo­gyasztási cikkek iránt. Né­hány áruféleségből a keres­let ugrásszerű emelkedése, valamint import anyag- és kapacitáshiány okozott gon­dot. Ezek ellensúlyozására korlátozták az exportot, in­tézkedtek a termelés fokozá­sára és a szocialista import növelésére. így csökkent a villamos szerelési anyagok és a mezőgazdasági szerszámok hiánya, a kerékpárellátás megoldására megkezdődött Csepelen a gyár rekonstruk­ciója, ehhez 500 millió ál­lami hitelt biztosítottak a vállalatnak. Tovább folytatódott a ter­mékszerkezet átalakítása, 1973-ban másfél milliárd fo­rint értékű, gazdaságtalanul előállítható termék gyártását szüntették meg a vállalatok és egymilliárd forint értékű cikk helyett korszerűbbet vezettek be, így az 1—3 éves termékek aránya 31-ről 33 százalékra nőtt a gépiparban. A közúti járműgyártás ter­melése 1970 óta megduplá­zódott, az autóbuszok ex­portja még ennél is gyorsab­ban nőtt. A számítástechni­kai iparágban az elmúlt év végéig 22 új terméket kezd­tek gyártani, és hamarosan elkészül az R—15-ös kis- számítógép, az R—10-es tö­kéletesített változata. Ha­sonló a fejlődés a híradás- technikai és műszeriparban is. A négy iparág már csak­nem a felét adja az egész gépipar termelésének. Az eredmények értékét nö­veli — hangsúlyozta dr. Hor­gos Gyula —, hogy a kohá­szat egész termelésnövekedé­sét, a gépipari termelésfelfu­tás 85 százalékát a termefé- kenység javulása biztosítot­ta. A munka hatékonyságának javulása biztosítja a vállala­ti nyereségek gyors emelke­kával a tanács által biztosí­tott anyagból, illetve az inté­zet belső felszerelését gyara­pította. az előbbivel együtt, összesen 13 ezer forint érték­kel. A helyi tsz Vörös Október szocialista brigádja egy ki­selejtezett Nysa gépkocsit küldött az óvodások játékai közé. s udvari körhintát ké­szített az apróságoknak újabb 15 ezer forint érték­ben. Emellett a brigád tagjai az iskolában kijavítottak 160 padot, tanulóasztalt és negy­ven széket. Hozzákezdtek a tornateremben két, tízrészes bordásfal felszereléséhez, s vállalták, hogy a szabadtéri sportfoglalkozásokhoz begye­pesítik az udvar egyik' te­lét, további tízezer forint ér­tékben. Mindez rendkívül sokat je­lent Hort községben, nem csoda, ha érte őszinte tisz­telet, megbecsülés övezi a szocialista brigádokat, akik­kel — remélhetően — még sokáig tart ez a barátság. & aj dését. 1974-ben a kohászat­iján 30—32 százalékos. a gépiparban 15—20 százalékos nyereség várható. Jelentősen javítja az eredményességét .a modernizálódó gyártmány­összetétel. az értékesítés és ezen belül az exportálható termékek mennyiségének nö­vekedése, továbbá az üzem- és munkaszervezés, a válla­lati költséggazdálkodás ked­vező alakulása. Az év gaz­dasági terveinek túlteljesíté­se a kohó- és gépiparban nem kis részben a kongresz- szusi versenyvállalásoknak, a szocialista brigádok minden eddiginél aktívabb és ered­ményesebb munkájának kö­szönhető. Az 1975-ös gazdasági évről szólva dr. Horgos Gyula el­mondta, hogy a kohászatban el kell érni a 3,8 millió ton­nás acéltermelést, a feldolgo­zás bővítése és a minőség további javítása mellett. A gépiparnak fel kell készül­nie elsősorban a szocialista országokkal megkötendő hosszú lejáratú éves szerző­dések pontos teljesítésére, tovább kell javítani az ex­porttermékek struktúrájának gazdaságosságát. A tőkés ki­vitelt növelni kell, mert csak így ellensúlyozhatok a kapi­talista országokból importált alapanyagok és alkatrészek árának emelkedése. Fokozni kell a beruházási javak és fogyasztási cikkek termelé­sét és teljessé kell tenni a választékot szocialista im­porttal. A készletgazdálko­dásban meg kell szüntetni az idei megtorpanást, hogy jö­vőre folytatódjanak az el­múlt évek kedvező tenden­ciái. •— Annál is inkább fonto­sak a rugalmas és gyors vál­lalati intézkedések, amelyek a termelést közvetve, vagy közvetlenül érintik — mon­dotta befejezésül dr. Horgos Gyula —, mert a Kohó- és Gépipari Minisztérium terü­letén dolgozók, több mint félmillióan, igen aktívan kí­sérik figyelemmel eredmé­nyeinket, vetik fel a problé­mákat. A munkásolt legjobb- jaiból a továbbiakban még bátrabban kell közép- és felsőbb szintű gazdasági ve­zetőket képezni. Az üzemi demokrácia szélesítése nagy segítséget adhat az V. ötéves terv céljainak reális kialakí­tásához. Ez azért is szüksé­ges. mert már folynak a kö­vetkező középtávú terv ké­szítésének konzultációi a vál­lalatokkal, és a helyes ter­melési célok meghatározása mellett fokozott gondot for­dítanak a minisztérium ve­zetői a szociális, munkavé­delmi, környezetvédelmi és kulturális fejlesztési fel­adatok korszerű meghatáro­zására. (MTI) HAZAI FÖLDJEINK leg­fontosabb és egyben legfél­tettebb terménye a búza. Évszázadok óta így van ez, hiszen ha búzáról e6ik szó. abban mindennapi kenye­rünk is benne van. Az idén a gondok köze­pette is sok örömet szer­zett a jó búzatermés, örül tek megyénk üzemeiben, mert idejében, szinte vesz­teség nélkül betakarították a gabonát. És örültünk mi. fogyasztók is, mert bizton­ságos körülmények között, magtárakban szunnyad a mindennapi kenyerünket adó búza. De vajon elegendő ez a siker? Megállhatnak üzeme­ink az idén elért kimagas­ló eredményeknél? Vajon ezzel eljutottak már a csú­csig? Nem mondhatjuk, mert sok még a tennivaló. És ami a legörvendetesebb, közös gazdaságaink valóban tesznek is azért, hogy a mindannyiunk által féltett búza még több termést ad­jon. A szántóföldön termelt növények közül kétségtelen, leghamarabb a búzaterme­lést gépesítették. Ez volt a műszaki forradalom első hul­láma a mezőgazdaságban. Aztán a technika rohamos fejlődésével eljutottunk odá­ig, hogy ma már a kukori­cát, a cukorrépát, újabban a napraforgót, a rizst, a szóját is gépekkel, sőt ipar- szerűen. gépsorokkal terme­lik. A búza tehát a „leggépesí- tettebb” növények közé tar­tozik, mégis az idei rekor­don túl több termelhető be­lőle. De hogyan, milyen módszerrel? Ezt keresték a növénynemesítők, a gépé­szek, az üzemszervezők, míg végül kidolgoztak egy olyan szoros, láncszerűen egymás­ra épülő technológiát, amely - lyel a jelenlegi 37—40 má­zsás átlagot mintegy 20—25 százalékkal növelhetik. TAVALY AZ ALFÖLD egyik legnagyobb búzater­melő gazdaságában, a tisza- földvári Lenin Termelőszö­vetkezetben be is vezették az új módszert. Ennek lé­nyege az, hogy nagy hoza­mú búzafajtákat vetettek, földbe került a korábban igen jó termést adó Be- zosztáját is felülmúló Kav- káz, Auróra és Ljubilenná- ja. A vetés előtt a talajt kémiailag vizsgálták. Meg­határozták mennyi a nitro­gén, a foszfor- és kálium­tartalmuk. Az így nyert tu­dományos megállapítások alapján készítették el a mű­trágyázás! tervet. Aztán tö­kéletesítették a munkaszer­vezést is, amely azt jelenti, hogy a talajműveléstől a vetésen át a növényápolásig, illetve az aratásig mindent óraműpontossággal végeztek el, természetesen kellő szak- értelemmel. Mindez nem jelentett több­letköltséget. Nem használ­tak fel több műtrágyát mint korábban, csak a talajtérké­pek alapján szórták a föl­dekre. Nem dolgozott több gép sem. csak eredménye­sebben kihasználták mind­egyiket. Az egyes munka­folyamatokban részt vett emberek viszont nagyobb gonddal és hozzáértéssel lát­ták el feladatukat. Ez meg is mutatkozott, mert nyáron a korábbinál lényegesen több és jobb minőségű búzát arattak le a földekről. A tiszaföldváriak eredmé­nyeire hamar fel is figyel­tek. A közös gazdaság irá­nyításával létrejött társulás­hoz azonnal csatlakozott né­hány nagy gabonatermelő szövetkezet. Szolnok. Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megyéből. A közelmúltban pedig két Heves megyei ter­melőszövetkezet, az adácsi Még amikor a IV. ötéves terv készült — ugyancsak megmosolyogták a fiatal eg­ri Universal Szerviz Ipari Szövetkezetét, amely nem kevesebb, mint 284 százalé­kos „felfutásra” készült. Fantasztikusnak tartották az elképzelést, nevettek rajta a kívülállók, s dorgálták is a kollektíva vezetőit hiúnak vélt elképzeléseikért. Ekkora fejlődés — mondták —, egyszerűen lehetetlenség, tessék józanabbui gondol­kodni ! Aztán az érveknek enged­ve, a szövetkezet változtatott is valamit a programon — jóllehet: a vezetőd nem ad­ták fél a reményt, továbbra is bizakodtak, nagyobb ered­ményekről álmodoztak. Így jutott az idei évre 19 milliós árbevételi terv, amelyre az­tán a párt XI. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját köszöntő munkaversenyhez csatlako­zott kollektíva — sokak is­mételt meglepetésére, cso­dálkozására — mégiscsak rá­ígért még hárommillió fo­rintot. S ennek a „mersznek” — mint utóbb kiderült — ter­mészetesen volt is alapja: biztató lehetőségek kínál­koztak, s találkoztak ké­sőbb a szövetkezeti dolgo­zók ötleteivel, vállalkozó kedvével, lelkesedésével. Egyre inkább kezdett ka­matozni az a széles körű is­meretanyag, amit a több mint 110 dolgozó — a szö­vetkezet létszámának közel és a vámosgyörki is belépett a tiszaföldvári búzatermelé­si rendszerbe. A két gazdaságban össze­sen 800 hektáron termelnek majd iparszerűen kenyérga­bonát. A területet már ki is jelölték, és most ősszel hoz­zálátnak az előkészületeké hez. A földeket kémiai elem­zés alá vesz'k. Ennek alap­ján műtrágyáznak majd, és végzik a talajelőkészítést is, jövőre pedig új gépekkel kezdik meg a vetést. AZ ADÁCSI ÉS A vámos­györki határ évtizedek óta jó minőségű búzát ad. Ezt a kedvező helyzetet szeret­nék még jobban kihasználni a következő években a tu­domány újabb eredményei­nek bevonásával. így még több gabonát termelnek és vele együtt több kenyeret adnak majd nekünk, fo­gyasztóknak. fele — szerzett az utóbbi időkben. A műszerezettség fokozásával, a gépkocsipark növelésével, a műhelyek korszerűsítésével, új szervi­zek nyitásával sikerült meg­felelőbb munkafeltételeket biztosítani, jobb közérzetet teremteni. A saját nevelésű középvezetők mind tökéle­tesebben helytálltak, a ver­senykedv megélénkült. A tavalyi öt helyett már 14 szocialista, vagy szocialista címért küzdő brigád segíti az elképzelések megvalósu­lását. Teljesítményeiket rendszeresen figyelemmel kí­sérik, gondjaikról gyakran tájékozódnak, kéréseiket meghallgatják, amelyek to­vábbi lendületet adnak « versenyzőknek. Az idén bővítették lakás­karbantartó tevékenységü­ket, s csupán az új szolgál­tatás — a szőnyegpadlós burkolás — több mint egy­milliót „hozott” eddig a szö­vetkezetnek. A füzesabonyi, a hevesi és a miskolci szer­vizek dolgozói a helyzet gyors felismerésével hozzá­láttak a tv 2. műsorának vé­telére alkalmas központi an­tennák szereléséhez a szom­szédos területeken, s ha a, mérések kedvező eredményt mutatnak, az év végéig Egerben is elvégzik a ha­sonló feladatokat, ami to­vábbi kétmillió forintot je­lenthet. Várakozáson felül bevált a megyeszékhelyi, Katona István téri szolgál­tatóház: olyanok az igények, hogy már a helyiségek na- gyobbításán gondolkodnak. Nemrégiben a szövetkezet tisztújító közgyűlésén, aztán pedig a Kulcsár Viktor el­nökkel és Karnis Pál párt­titkárral folytatott beszélge­tésünk során hallottuk, hogy az említettek hatására még e hónap utoljáig telje­sítik kongresszusi vállalásai­kat az „UNISZERV” dolgo­zói. Az év végéig pedig va­lószínűleg elérik a 29 millió forintos szolgáltatási árbevé­telt is, amelyből kereken 15 millió a lakosság számára végzett munka lesz. — A lakossági feladatok­ból egyébként már rég tel­jesítettük a IV. ötéves terv teljes programját is — mondták. — S úgy néz ki, hogy az öt évre eredetileg tervezett, összesen 85.8 mil­lió forintos szolgáltatási ér­téket is nemcsak elérjük még az idén, hanem a szá­mításaink szerint közel 90 millióra növeljük. Még ha fantasztikusnak is tűnt an­nak idején... (gyónt) JfÉPWŰtQ 1974. aktába’ 23« szexé» Tegnap délután búzát vetettek Az erős szél és a felhők közül előbukkanó nap együttes hatásának köszönhe­tő, hogy kedden délután a hatvani Lenin Termelőszövetkezet A 5-ös tábláján, a Jász­berény felé vezető műút melletti homokos talajon, ha rendkívül nehéz körülmények között is. de elkezdhették a búza vetését. Eddig mindössze 40 hektár gabona került a földbe. Az őszi vetésre váró terület mgysága 1200 hektár.; (Fotoi Szabó SJ 0 Szocialista brigádok példás segítsége Horton Mentusz Károly A kongresszusi versenyben Az „UNISZERV" még az idén teljesíti ötéves tervét

Next

/
Thumbnails
Contents