Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-23 / 248. szám
Szarvassá vált fiúk Magyar film Gyöngyössy Imre filmet írt es rendezett a sátoraljaújhelyi börtön 1944-es mártírjainak emlékére. Maga az esemény egyszeri és megismételhetetlen. Egy adott pillanatban egységes akaratta kovácsolódik egész sereg ember: ha akarja, ha nem, részesévé válik egv önfeláldozásnak, mert ésszerűen másképp tenni nem lehetett. A börtön kegyetlen hely, de mint mindenütt, itt is ütköznek az erők. Gyön- gyössy három testvért költ bele ebbe a börtönbe: a három vérmérséklet három döntést eredményez. Bálint a kitörést nem érzi indokoltnak, mert rengeteg élet pusztul el, a betegek, öregek és az asszonyok nem számíthatnak sem kíméletre, sem védelemre. Zorán forróvérű, aki azt hiszi, és állítja, ha már az SS-ek átveszik a börtön feletti uralmat, úgyis meg kell halniuk. János, a legfiatalabb, festőművész, aki azt a lehetőséget kapja a fogháztiszttől, hogy fessen, még ebben a lehetetlen helyzetben is valósítsa meg vízióit, amelyek elképesztőéit ugyan, de bárkit meggyőznek a lélek kínjairól, habozik. Anna, az édesanyjuk is itt van, rabruhában adja nekik egyetlen kincsét, a szere tetet, amely nélkül még itt sem lehet emberi életet élni. Ebből a kezdődő négyszögből már látni lehet azt a széf- ágazást, amely az egyetlen pillanat ragyogásával be akarja fogni mindazt a történelmit és történelmei, amely itt lehetséges. A lázadás megindul. És ez nem más, mint az elszabadulás, amelyben mindenki csak önmagát tudja adni. cselekvésben. Lehet bármilyen okos eltervezés, a célszerűségnek ezer egyszerű parancsa, az adott körülményekhez való könyörtelen igazodás, a lélek nem tud feszesen felzárkózni a külső világhoz. Mindenki csak önmagára gondol, mindenki csak önmagát éli át, ezt a borzasztóan fenséges pillanatot, amikor egyetlen mágikus ütésre nyomorult halandóból mélyet lélegző, cselekvő, szabad emberré válik valaki. Az egyik elorditja magát — „szabadság!” — és nem is vár feleletet, továbbrohan. A másik nem törődik a kifejezésekkel, fegyvert ragad, védené magát és övéit, mert ez az ő belső parancsa. Van. akit a szeretet, vagy a szerelem hajt be egy másik testhez és egy másik lélekhez, mert ő itt a legigazibb és a legerősebb. Az asszonyok — miért is ne? —, körmenetté szedelőzködnek, énekelnek húsvéti halleluját, képet szereznek maguknak és azl hiszik, majd ez megvédi őket a bajban. Csodát láttak, a szabadulás rendkívüliségét és elhiszik, hogy ezt a csodát most már sorozatban követik az újabb sebez- hetetlenségek. Mennyi hit és hiszékenység, elszántság és indulat gomolyog ebben a líraian és mégi6 eleven szépségekkel fogalmazott filmben! A történeti mag csak az egyik része az egésznek és nem is nagyobbik. Itt az a fontos, az az igazi tartalom, ami a lélekben játszódik le. A sok lélekben és sokféleképpen. A sorsok itt összegabalyodnak, megcsomósodnak, aztán szétválnak. A menekülők beleütköznek a véletlenbe, a sokszorosan köréjük gyűrűző hatalomba, a vadászat uraiba, a csendőrökbe, a megrémült gyávákba; így vesztik el egymást és magukat, míg egyszer csak vége a pillanatnak, amelyért az Ömária-siralom éppúgy felhangzik, mint a magyar századok mélyéről a halotti beszéd, vagy akár a balladai szavak sziklakeménysége. Gyöngyössy Imre a képek nyelvén alkotja magas feszültségű és mégis oly vonzó, megindító költészetét. Az emberi test, az emberi sors az ő számára csak alkalom, hogy lerögzíthesse, képekbe formálhassa azokat a folyamatokat, azokat a visszatarthatatlan erőket, amik az embert emberré teszik, cselekvő akarattá, vad elhatározássá, történelemalakító erővé. A kérdés felvetődik, mit kell tenni és mikor, de a hogyan nem kétséges. A cselekvés módját mindenki a maga belső parancsa szerint teszi és ez az emberi érdem, ha van egyáltalán a sorsban érdem az egyén oldalán. Lehet vitatkozni a jelrendszerekről, a megformálás különféle irányú és ágú módozatairól, de art a megvalósított szándékot, hogy egy ragyogó képsorban költői ragyogásban tudott felmutatni sorsokat, a rendezőtől elvitatni nem lehet. Ahogyan a szeretet és a szerelem itt megnyilvánul; ahogyan a vaknak látszó sors itt beteljesedik; ahogyan a test test elleni harcban az Móra Ferenc ifjúkori verses fii sete Becses Móra Ferenc-em- lékkel gazdagodott az író szülővárosa, Kiskunfélegyháza. A közelmúltban az író diákköri kézírásos versesfüzete került Fazekas István M óra-kutatóhoz, a Kiskun Múzeum igazgatójához. Az 1896-ban irt verseket tartalmazó füzetet Andrónyi Andor idős tapolcai állatorvos juttatta el a szülővárosba, Weöres Sándor költő közvetítésével. Azt nem tudták megállapítani, hogy a költemények mikor és miért kerültek Tapolcára. 20,00: Egy ember és a többiek Tévéfilm Kassák Lajos novellájából. A budapesti művészeti hetek rendezvény- sorozatában kerül a nézők elé a hajdani munkássorsra emlékező tévéfilm. A harmincas évek munkásélet" 1974, október gserda költői eszközökkel ábrázoló történet főhőse egy éjjeliőr. Ez az ember, aki sorstársainak ezreit testesíti meg, még jól emlékszik az elbukott forradalomra, hiszen maga is részese volt az eseményeknek, s ezért börtönbe is került. Most az éjjeliőr életében csak a széntelepen történtek jelentenek eseményt. Időnként csendőrök tűnnek fel, munkásokat bocsátanak el, az ottmaradóknak már alig fizetnek valamit, a szüntelen rettegés a mindennapók részévé válik. Beliczán, az ..egy ember” pedig hűséges kutyája társaságában figyeli a látszólagos nyugalom, ese- ménytelenség mögött gerjedő indulatokat. Miközben maga is élni és álmodni akar, szebb álmokra vágyik, mint amilyet a kor nyomasztó atmoszférája kínál. Beliczánt Vajda László személyesíti meg, a többi szépben Solti Bertalant, Monn Lilit, Kátay Endrét, Noék Istvánt látjuk. Kassák Lajos novelláját Horváth Z. Gergely rendezte és alkalmazta televízióra: indulatok győznek vagy elbuknak; ahogyan a vajúdó anya szótlanul sírja világgá fájdalmát, de megitatja a mezítelen szerelmeseket; vagy ahogyan az üldözöttekre rontó kutya megjuhászo- dik a védtelen anyaság előtt. Gyöngyössy Imre saját képrendszere, művészete, hitvallása. Abszurd alapállás fókuszaiból gyújtja ki a fényt az eseményekre és hőseire, hogy annál jobban, igazabban megmutassa, megmutathassa art a világot, amely az egyes emberekben, belül a bőr alatt feszeng és ki akar tömi. A szabadságvágy nemcsak külső járuléka az egyes embernek, de belső igénye, ami nélkül nem lehet és nem is érdemes élni. Ennek a szuverén elképzelésnek engedelmeskedik az egész szes-ejlőgárda. Lukács Sándor, Todor Todorov és Frantisek Velecky alakítja a három testvért, Hegedős Erzsi az anyjukat, Törő- csik Mari a vajúdó Etelt, a két jóprofilú fiatal lányt Kútvölgyi Erzsébet és Jan- csó Sarolta, Markót, a lázadás szervezőjét Kozák András, a drámai feszültséget hordozó Balogh Máriát Gyöngyössy Katalin, Ivánt Szőke István. Mindenik benne áll és benne él a folyamatban, egy része csak a lobogásnak, amely a pusztító és fénylő fűzből árad széjjel. Kende János képeinek elemzésére ez alkalommal nincs mód. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez az egész film, ebben a balladai „homályban”, szaggatottságában. indulataiban bontva és eggyéfogva nem választható el Kende János remek operatőri nyomon követésétől. Színei gazdagok és az apokaliptikus freskó felvillantott részletei néha meghökkentésükkel is élményt szereznek. Jeney Zoltán hangjai beleilleszkedtek ebbe a jelrendszerbe. Az más kérdés, hogy mennyire játszott itt a zene alárendelt szerepet. Farkas András Eddi Lammers sugárzó arccal lépett be a Hamburg külvárosában levő kis fényképészműterembe. — Az arcodról látom, hogy jó híreket hozol — köszöntötte Egon Schalmstich, a tulajdonos. — Na, gyere hátra, és mondd el! A parányi műterem végében álló ajtó különleges zárral volt felszerelve, a mögötte levő szoba nagyon különbözött a szegényes kis üzlethelyiségtől, elegáns bőrfotelek, fénylő bárszekrény, süppedő szőnyegek, játékasztalka volt benne. Egon whiskyt és poharakat vett elő és helyet mutatott Eddi- nek. — Igazi aranytojást tojó tyúkot találtam ezúttal — lelkesedett Eddi. — Dr. Aíe- vissennek hívják, egy óriási külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója. Milliói vannak! És a legszebb az egészben, hogy minden a feleségéé, érdekből házasodott! — Remek — örvendezett Egon. — És mivel foglalkozik a vezérigazgató úr? — Egy csodálatos szépségű, hosszú lábú fekete hajú lánnyal. Keleti típus. Dr. Mevissen minden csütörtökön Neumünsterből Hamburgba jön, délelőtt üzletfeleivel tárgyal, délután pedig egy remek kis lakosztályba megy. Fizetni fog, mint a köles. — Szállodai szoba egyszerűbb lett volna — jegyezte meg Egon. — Ebben az esetben ez sem számit — mondta Eddi. Szemközt ugyanis emeletes ház van, annak az ablakából csinálhatnék éppen fényképeket, ha akarnék. — Mindenre gondoltál — nevetett Egon és előszedett egy csomó fényképet. — Na. melyikre hasonlít leginkább? Eddi szorgalmasan nézegette az ártatlannak egy cseppet sem mondható fényképeket, majd kiválasztott egyet, amelyen egy idősebb, pocakosodó férfi volt félrePiros nyakkendős alkimisták Képünkön a hatvani 2-es számú Általános Iskola úttörő kémiaszakkörének tagjai hidrogéngázt állítanak elő, Kiss Péter szaktanár vezetésével. (Foto: Szabó Sándor) Jövőre indul a Győzelem Könyvtára A magyar—szovjet, valamint a Magyarország és más szocialista országok közötti kétoldalú közös könyvkiadás eddig is derekasan kivette a részét abból, hogy népeink mindjobban megismerjék egymás irodalmát. A más országbeli, szocialista eszmei - ségű, elkötelezett literatúra mindinkább a magyar olvasók közkincsévé is válik, a verses kötetek, regények esz- szék és antológiák mind több oldalról mutatják be sajátos eszközeikkel a szocializmus felépítéséért dolgozó embert. Mégis szinte példátlan az a vállalkozás, amely hét szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió — nevéhez fűződik. A tervek szerint minden részt vevő ország jövőre kezdi megjelentetni a 35 kötetre tervezett Győzelem Könyvtárát. E sorozatban olyan művek látnak napvilágot, amelyek saját országaikban már elnyerték az olvasók elismerését. 1975-től kezdve felszabadulásunk 35. évfordulójáig jelennek meg a kötetek. A magyar olvasók jövő év márciusában vehetik kézbe a Győzelem Könyvtárának első darabjait: a bolgár Di~ mov Dohány című regényét, a csehszlovák Otcenasek Rómeó és Júlia és a sötétség című alkotását, az NDK-beli Bruno Apitz Farkasok közt védtelen című művét, a lengyel Andrzejewski Hamu és gyémántját, és Szimonov Élők és holtak trilógiáját. Á továbbiakban is olyan műveket kapnak kézhez az irodalom magyar barátai, mint például Fagyejev Ifjú Gárdája, Solohov A hazáért harcoltak című munkája, Csa- kovszkij Blokádja, vagy Bondarev Égő hója. A valóban- hatalmas vállalkozás révén — hiszen a hét országban összesen több millió kötetről van szó — 33 egyedi mű és két antológia hagyja el az Európa, a Kossuth és a Zrínyi Kiadó nyomdáját. A felszabadulást „elbeszélő” magyar művek közül Nagy Lajos Pincenaplóját. Illés Béla Honfoglalás trilógiáját, Illyés Gyula Ebéd a kastélyban című kisregényét. Szabó Pál Isten malmai című művét, Darvas József Város az ingoványon című írását, valamint Karinthy Ferenc Budapesti tavasz és Dobozy Imre A tizedes meg a többiek című írását „neveztük”. (MTI) REINER WIRTE: érthetetlen helyzetben. egy fekete hajú, hosszú lábú lánnyal. — Ez az! — kiáltott. fel Eddi. — Es gondolod, hogy a fejet simán átkopírózhatod? — kérdezte aggódva Egon, majd a bólintásra megköny- nyebbülten mondta: — Akkor dologra fel! Végre tényleg kereshetünk. Egon és Eddi tökélyre emelte a zsarolást. Kémkedtek jól szituált, idősebb férfiak után, és ha észrevették, hogy valamelyik érdeklődést mutat egy csinos lány iránt, elkészítették a zsaroláshoz szükséges fényképet. De nem ám a kulcslyukon keresztül 1 Ennél sokkal okosabbak voltak. A fotómontázst alkalmazták, így ugyanis nem fenyegette őket az a veszély, hogy előbb-utóbb tetten érik őket. Egon valóságos dokumentációt készített pornográf fényképekből, és minden alkalommal csak kiválasztották a legmegfelelőbbet. A sötétkamrában hamarosan el is készült a legújabb fénykép, amely dr. Mevissent. és a fekete hajú szépséget ábrázolta igen kényes helyzetben, — Havi 10 000-et fizet érte, ennyit biztosan kapunk. Három évig minden hónapban letejeli, aztán szabad lesz. — Rendben — bólintott Egon. — Es mikor beszélsz az angyalkával? — Még ma. Eddi elegánsan felöltözve lesben állt a lakosztály közelében. Amikor dr. Mevissen felbukkant. határozott mozdulattal megállította és megkérdezte: — Dr. Mevissen? — Igen, én vagyok — mondta mérgesen a férfi —, hogy jut eszébe, hogy leszó- litson? — Bocsásson meg. hogy ilyen udvariatlanul megállítottam, de nagyon sürgős üzleti ügyről van szó. — Az utcán nem kötök üzletet — íörmedt rá dr. Mevissen és el akart menni. — Pedig jobb volna, ha megnézné, hogy mit kínálok önnek — mondta Eddi fenyegető hangon, és a férfi kezébe nyomott egy képet. — Szóval, erről van szó — mondta dr. Mevissen és elsápadt. — Hol beszélhetünk? — Ott szemben a parkban — mondta Eddi. — És honnan vette ezt a fényképet? — A szorgalmammal és ügyességemmel szereztem, ha azonban megengedi, üzleti titkaimat nem árulom cl önnek. Nos, megveszi a képet? — Mást aligha tehetek. Mennyibe kerül? — Tartom magam a piaci árakhoz, Tízezer marka. Természetesen havonta, három éven át. Mihelyt az utolsó részletet befizette, megkapja a filmet is. — Háromszázhatvanezer márka — mormogta a férfi. — Jó fogás volt, ugye? És hová küldjem a pénzt? — Semmi esetre se küldje, ezzel ugyanis a rendőrség munkáját könnyítené meg. A jövő csütörtökön ugyanebben az időben várom. És eszébe ne jusson a rendőrséget értesíteni, mert a felesége abban a pillanatban megkapja, a fényképet! — Ahogy kívánja — mondta dr. Mevissen és halkan hozzátette. — Nyomorult zsaroló! A következő csütörtökön Eddi ismét a lakosztály körül ólálkodott. Dr. Mevissen hamarosan felbukkant, egye nesen feléje tartott és egy borítékot nyomott a kezébe. — Koszi — mondta Eddi. — Mivel megbízunk egymásban, nem számolom meg a pénzt. — Számolásra már úgy sincs ideje — mondta a férfi fenyegető hangon. Eddi körülnézett és látta, hogy két rendőr közeledik feléje. Az egyiknél bilincsek voltak. Eddi döbbenten bámult dr. Mevissenre. — Idióta!' A felesége legkésőbb holnap reggel megkapja a fényképeket! — Reméljük is — mondta a férfi. — így legalább a rendőrség elcsípi a bűntársát is. — De a felesége addigra mindent tudni fog! — Nem tudhat meg semmi különöset. A hölgy, akihez járok ugyanis nem más, mint feleségem, első házasságából való lánya. Portugál nyelvszakos, ezért csütörtökönként ő fordítja le Dél- Amerikábn küldendő üzleti leveleimet, Mindjárt tudtam tehát, hogy a zsaroló fénykép hamisítvány. Lehet, hogy más felült, volna, neki, énbennem azonban, hál’ istennek!, rossz áldozatra akadtak.
