Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-20 / 246. szám
Az ifjúsági termelési mozgalmak sikere —j Fiataljaink és az első munkahely — Áz üzemi és szövetkezeti parlamentek tapasztalatai — Megszünnek-e a lakásgondok? A Heves megyei Tanács és az Állami Ifjúsági Bizottság vizsgálata Hazánkban elsőként a He- v<* megyében élő fiatalok élet- és munkakörülményeiről, kulturális és szórakozási lehetőségeiről, lakásgondjainak a megoldásáról tájékozódott — Fekete Győr Endrének, a megyei tanács elnökének jelentése alapján — az Állami Ifjúsági Bizottság. Az Aczél György miniszterelnök-helyettes vezette munkacsoport —, amelynek tagja több központi pártvezető, miniszter. miniszterhelyettes és államtitkár — jelentősnek értékelte az ifjúsági törvény végrehajtásában elért Heves megyei sikereket. Hasznosnak és követendőnek tartották azokat az intézkedéseket, amelyeket a tanácsi vállalatoknál, illetve szűkebb hazánk szövetkezetéinél tettek' a dolgozó fiatalokért. Melyek voltak ezek a sikerek és intézkedések? Milyen munkáról, összefogásról, együttműködésről számolhattak be az országos bizottság előtt megyénk vezetői? 14 ezer fiatal érdekében•— A tanácskozás során nm*~ «Jenekelőtt arról esett szó, hogy a megyei tanács és a ytR7. megyebizottsága együttműködési megállapodást kötött az ifjúsági törvényből adódó feladatok összehangolt végrehajtására. Mintegy 14 ezer fiatal érdekében tették ezt: a tanácsi vállalatoknál és a megye szövetkezeteinél dolgozó, tanuló ifjúmunkásokén... Ax összehangolt tervezésre, a közös munkára valóban szükség volt, hiszen <*sak így lehetett biztosítani, hogy a munkahelyi intézkedési tervekben valóban az ifjúságot érintő leg- ' főbb gondolatok szerepelje« nek. Néhány mezőgazdasági f üzemnél még Így is nehezen , kezdtek hozzá a helyi fel- i adatok megvalósításához. Pé- lyen és Boconádon például I esak késve, többszöri sürgetés eredményéként született meg az intézkedési terv. Máshol viszont — mint a sütőipari vállalatoknál — az intézkedési tervben szereplő témákat a kollektív szerződésbe is bevették, azaz az ifjúsági törvény szellemében módosították a közös szerződést: az új elképzelések szerint rendezték a fiatal szak- • munkások bérét; az eddiginél jobban figyelembe veszik a munkájukat a kitüntetések, ’■'jutalmak adományozásakor; a lakásépítési támogatás összegének szétosztásakor; külön i kulturális és sportalapot , hoztak létre. ? A példa ma már nem I egyedi, több vállalatnál, : szövetkezetnél követték a ► «ütőipari kollektívákat. Mint 1 a megyei ifjúsági bizottság ' tagjai —• a több mint 100 vállalatnál és szövetkezetnél \ végzett vizsgálat alapján — 1 megállapították, az utóbbi ' évben mindenütt többet és rendszeresebben foglalkoznak az ifjúság nevelésével, élet- és munkakörülményeik javításával... Az első munkahelyen, ifjúsági brigádban Nem könnyű önállóan megtenni az első lépéseket az életben. Jól tudják ezt a vállalatok és a szövetkezetek vezetői is, a legtöbb helyen éppen ezért fogadják ünnepélyesen, s mindenre kiterjedő tájékoztatóval a kezdő fiatalokat. Nem mindegy ugyanis, hogy melyek az első tapasztalatok: egy életre meg lehet szerettetni, vagy utáltatni a munkát —, s ez valóban az első benyomásokon, a fogadtatáson múlik. És a kollektívába való beilleszkedésen. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál szívesen fogadják a pályakezdő fiatalokat, a szakmát tanulókat, nem véletlen hár hogy a végzett fiatalok 95 százaléka a vállalatnál marad... Nem kallódnak el a fiatalok a munkába állás után sem: a vállalatoknál, szövetkezeteknél dolgozó több mint 8 ezer ifjúmunkás mindegyike részt vesz a különböző termelési mozgalmakban. Közülük 2743-an az ifjúsági, vagy a szocialista Brigádok tagjai. Egyre többen neveznek be a kiváló ifjúmunkás, szakmunkás, mérnök, technikus, közgazdász, vagy a ki minek mestere, . illetve a szakma ifjú mestere címért indított versenybe. A legjobbak jelentős anyagi és erkölcsi elismerésben részesülnek, A verpeléti, a detki és a pé~ tervásári termelőszövetkezetek ifjú munkásait, fiatal dolgozóit még külön kedvezményekben is részesítik: külföldi utazásokkal, korszerű művelődési lehetőségek megteremtésével jutalmazzák a jól dolgozó ifjúsági brigádok, s az alapszervezetek tagjait. Több helyen kaptak a fiatalok ifjúsági klubot, ízlésesen berendezett KlSZ-hélyisé- get a vállalattól, a szövetkezettől, Felsőtárkányban, Komlón és Nagyvisnyón is a régi vágyuk teljesült a fiataloknak a klub megnyitásával ... 15 felszólaló.«« Székről az eredményekről, a szemmel látható változásokról, a kommunista műszakok sikereiről, s természetesen a még meglevő gondokról is szót ejtették az üzemi ifjúsági parlamentek résztvevői. A 23 tanácsi vállalatnál és a 155 szövetkezetnél megtartott tanácskozáson átlagban IS fiatal mondta el a véleményét. Sok mindent örömmel fogadtak a fiatalok, néhány dologra viszont éppen ők hívták fel az illetékes vezetők figyelmét: kevés, mondták, a szövetkezeti vezetésbe bevont fiatalok száma. A megye 1030 tsz-ve- zetöségi tagja közül mindössze 68 a fiatal! Gond a lakásépítés, nagy a „beugró” összege, panaszolták a parlamentek résztvevői. A helyzet azóta már változott: a tanácsok máris jobban támogatják a fiatal házasokat. Egerben a kiutalt lakások 32,8, Gyöngyösön a 33, Hatvanban pedig a 48 százalékát ifjú házasok kapják. Megnövekedett az ifjúsági lakásépítési akcióban elkészült otthonók «rima is: csak Egerben 200 lakásba költözhettek be az utóbbi két évben a fiatal igénylők. Enyhítik a gondokat azzal is, hogy a vállalati támogatással több fiatal jut lakáshoz. Az elmúlt három évben 7,3 millió forinttal járultak hozzá a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek 406 lakás felépítéséhez. Közős ügy lett A megyében tett ifjúságpolitikai intézkedések sora bizonyítja tehát, hogy szűkebb hazánk vállalatainál, szövetkezeteinél közös ügy lett az ifjúsággal való törődés. Az ifjúság nevelését, a kulturális igényeinek kielégítését, a tanulásuk elősegítését, a lakásgondjaik megoldását, a jó munkahelyi légkör kialakítását minden vezető egyformán a saját feladatának is tekinti. S hogy ez mennyire követendő példa, arra álljon itt az Állami Ifjúsági Bizottság határozata: „Az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága gondoskodjék arról, hogy a Heves megyei Tanács elnökének jelentését tájékoztatás céljából valamennyi megye és a fővárosban működő tanács elnöke megkapja”. Szilvás István Cukorgyártás — gondokkal A csapadékos ősz országszerte akadályokat gördít a betakarítási munkák elé, * ez a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipari üzemek termelésére is kihat. Nem kis gond ■ cukorrépa szállítása, feldolgozása sem. / Ennek ellenére a Hatvani Cukorgyár laboratóriuma számára a tényleges munka már a termeléskor, kinn a földeken megkezdődött, az érési kísérletek, a cukorrépa egyéb jellemzőinek vizsgálatával. Később a gyártás során, a technológia minden egyes fázisát gondos laboratóriumi munka előzi meg, (fent) hogy a kész termék az előirt minőségi követelményeknek megfeleljen. A kristályosító állomás vá- kuumtartályainál a hőmérő higanyszála 80 Celsius fokot mutat (jobbrah A cukorlé tisztítása és bepárlása után ezekbe az óriási üstökbe kerül. (Foto: Puskás Anikó) Vízgondok Hevesen Ev végére készül el a tárolótorony Az utóbbi hetekben sok gondjuk van a vízzel a hevesieknek. Különösen az új, emeletes házak lakói panaszkodnak sokat: nincs nyomás a vezetékben, a földszintre kell járniuk, s vödrökben hordják a vizet a lépcsőkön. 1968-ban alakult a vízmű Akár a múlt, az örökség vádiratának is nevezhetjük azt a rendkívül értékes száz oldalas tanulmányt, amelyből részletesen megismerhetjük az Eger alatt húzódó pincerendszert, a korántsem veszélytelen labirintusokat, és természetesen a javasolt tennivalókat, a szükséges intézkedéseket is. Mert amilyen szép, értékes, kedves maga a város, legalább annyira csúnya és félelmetes föld alatti „alvilága”. Mint a tanulmány előszavából kiderült: az öt éve tartó tudományos kutatásban dr. Kieb Bélának, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusának irányításával az egyetem ásvány- és földtani tanszékének, a Nógrádi Szénbányák Földtani és Földmérési Irodájának, a Földtani Intézet észak-magyarországi'' szolgálatának, a Magyar Tudományos Akadémia Földrengésvizsgáló Obszervatóriumának, az Akadémia Földrajztudományi Kutató- intézetének, a Központi Földtani Hivatalnak és a városi tanács műszaki osztályának — a tanulmány elkészíttetésének ötlete is az osztályé —1 szakemberei vettek részt. — A kutatások eredményeit ismerve: mivel, mennyivel tudunk ma többet a város alatti pincerendszerről, mint korábban? A kérdésre Zám- bori Ferenctől, Eger város főmérnökétől, a városi tanács műszaki osztályának vezetőjétől kértünk választ. Téma: a város alatti pincerendszer Kormánybizottság alakult Egerért — Mindenekelőtt pontosan tisztázódott, hogy a pincerendszer kialakulása három fő ókra vezethető vissza. Egy része hadászati, óvóhélyi célokra készült, igen sok pince az építőanyagként hasznosított „tufafej tési láz” eredménye, a pincék többsége azonban a vidék szőlő- kultúrájához kapcsolódik. Ezenkívül külön csoportba tartoznak a homokpincék. A kutatások eredményeiként pontosan tudjuk továbbá, hogy hol húzódik a pince- rendszer és milyen a vágatok állaga. Sajnos, nem sok jót mondhatok el róla. — As utóbbi években hányszor jelentett közvetlen veszélyt a pinceomlás a városban? — A kutatások megkezdése óta több mint negyven pinceomlás történt. Nyolc közút, egy vasút alatt, húsz épület megrongálódott, ötöt pedig le kellett bontani is. Sajnos közte volt egy bölcsőde is. — Helyszíni riportok alapján lapunkban is többször beszámoltunk már a pince- rendszer megerősítési munkálatairól. Ugyanakkor az sem titok: a városnak, a megyének sincs annyi pénze, hogy a veszélyeket elhárítsák. — Ez pontosan így van. Szerencsére gondjainkat, problémáinkat az országos szervek is ismerik. Pusztai Lászlóné országgyűlési képviselő interpellációja alapján 1971-ben az országgyűlés is megismerhette Eger város súlyos problémáit. Ezt követően Faluvégi Lajos pénzügyminiszter kormánybizottságot küldött a varosba, amelynek javaslata alapján a Pénzügyminisztérium a pincemegerősítési munkálatokra az 1974—75-ös évekre tízmillió forintos központi támogatást adott. Ez a segítség tette lehetővé a tervszerű biztosítási munkálatok megkezdését. — A veszély végleges elhárításához azonban lényegesen nagyobb összegre van szükség. — A tanulmányban javasolt módszerekkel történő megerősítési költségek elérik a 280 millió forintot. Rendkívül nagy összegről van tehát szó. És még ha meg is kapnánk a szükséges anyagiakat, mintegy tízéves munkára lenne szükség. Mondanom sem kell: az idő múlásával a pincék állaga is romlik és a költségek is emelkednfk. — Pécs is hasonló gondokkal küzd, a város vezetőit kormánybizottság is segíti a pincerendszerek okozta veszélyek elhárításában... — örömmel mondhatom, hogy Szilágyi Lajos építési és városfejlesztési miniszter- helyettes vezetésével Egerért is megalakult a kormánybizottság. Nagy előnyünk továbbá a pécsiekkel szemben, hogy nekünk már van egy nagyon értékes tanulmányunk is, amely alapján a kormánybizottságnak is könnyebb dolga lesz a szükséges intézkedések meghozatalakor. Ez a bizottság még ebben a hónapban Egerbe látogat, s egyrészt a kutatások eredményei, másrészt a helyszíni tapasztalatok alapján, reméljük, hatékony intézkedések születnek. Azt ma még nem tudjuk, hogy mennyi pénzt kapunk, de azt eddig is tapasztalhattuk: az illetékes országos vezetők a lehetőségekhez mérten mindent elkövetnek a város valóban csúnya, félelmetes alvilágának megszüntetése, illetőleg a megszépítése érdekében. Szükség is van az országos segítségre, mert a város nemcsak az egrieké és a pincék okozta veszély napról napra j fokozódik. —■ koás ~~ I társulás, azóta már elkészült a 44 kilométeres vízvezetékhálózat, s hozzáfogtak a 600 köbméteres víztorony - építéséhez is. A tárolótorony végleg megoldja majd a fejlődő nagyközség gondjait, azonban a befejezés egyelőre várat magára; a daruszerkezet műszaki habái miatt az építők nem tudják tartani a tervezett ütemet. Pillanatnyilag a tároló szigetelését végzik: remény van arra, hogy az év végére már vizet ad a torony, s az egyre szaporodó emeletes házakban sem lesz vízhiány. A beruházás sorár. a nagyközség vízműtelepét is kibővítik; két, egyenként száz köbméteres tárolót építenek Ezzel már az ipari üzemek vízellátását is megoldják a nagyközségben. Segít a kakáié gép,par Több kohó- és gépipari vállalat nyújt segítséget az őszi mezőgazdasagt munkák gyorsításához részben erőgépek átadásával, részben alkatrészek és alapanyagok so- ronkívüli szállításával. A gyárak szocialista brigádjai pótvállalásokat tettek a a kongresszusi munkaversenyben, így nemcsak időarányosan, hanem határidő eíőtt kielégítik a mezőgazda- sági üzemek szükségleteit. äMimO 1974. október 20„ vasárnap
