Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

Egy hét a külpolitikában | Harminc éve szabadul! fel Belgrád AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HETFOl Szovjet—egyiptomi külügyminiszteri tárgyalótok Moszk­vában: Bejelentik Brezsnyev katnM látogatását — Aráját, a PFSZ elnöke Budapesten — Podgorni) finnországi látogatása — Általános választások Kenyában KEDDi Fontos gazdasági tanácskozások a szovjet fővárosban: Simon amerikai pénzügyminiszter és Frlderichs nyugat­német gazdaságügyi miniszter Moszkva vendége — A B éke-Vllágtanács Irodája Panamában ülésezik SZERDAI Az európai kommunista és munkáspártok konzultatív találkozója kezdődött Varsóban — Kissinger beszámol Ford elnöknek közel-keleti útjáról — Fanfanii bízzák meg az olasz kormányalakítással CSÜTÖRTÖK: A KOST Végrehajtó Bizottságának 09 ülésszaka Moszk- ' vában — Castro—Mitterand párbeszéd Havannában — A portugál államfő amerikai útja. PENT EK: Az európai biztonsági konferencia küldöttséget elfo­gadják a következő hetekre vonatkozó munkatervet — Faji zavargások Bostonban. — Hazánkba érkezik' a szingapúri külügyminiszter — BT -ülés Dél-Afrlkáról SZOMBATI Fokozódik a választási kampány Obi utolsó portugál katona is elhagyja Felszabadulási, ünnepség Kijevben — A2-iwivwfrrMi************“******** * ■* * i*************^** így látja a hetet kommentátoraiul. Réti Ervin: SZÁZÖTVEN KÖRNTE- ZETVEDELMI TÉMÁT ta­nulmányoznak a KGST-or- szágok — jelentették be Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak a héten megtartott vég­rehajtó bizottsági ülése után. A környezet védelme általá­nos és mindennapos feladat­tá vált világunkban, s a szo­cialista közösség országai együttes erővel, a tervszerű­ség adta kedvező lehetősé­gekkel kezdenek hozzá a problémák megoldásához. Aligha véletlen, hogy Géni­ben, az Európai Biztonsági Konferencia második szaka­szában is két KGST-ország — hazánk és az NDK — ter­jesztette elő a környezetvé­delmi programot, amelyet lé­nyegében már minden részt­vevő elfogadott. Ha az esztendő negyvene­dik hetét vizsgáljuk, megál­lapíthatjuk, hogy különösen fontos események történtek a nemzetközi politika két, im­már hagyományos ideggócá­ban, Európában és a Közel- Keleten. NEM. VOLT OLYAN nap­ja a hétnék, hogy ne került volna szóba kontinensünk jö­vője. A szovjet fővárosban Brezsnyev—Zsivkov találko­zó zajlott, a bolgár pártve­zető és államfő országa jubi­leumi kiállításának megnyi­tójára érkezett Moszkvába. Csúcsszinten tanácskoztak Csehszlovákia és az NDK vezetői a Honecker vezette delegáció prágai útja alkal­mából. Podgomij Helsinki­be látogatott, abba a város­ba, amely valamikor a jövő év tavaszán az Európa-ta- nácskozás zárószakaszának otthont adhat. A moszkvai vendégkönyvbe két tekinté­lyes nyugati gazdasági szak­ember bejegyzése került: Si­mon amerikai pénzügymi­niszter, illetve Eri derlei» nyugatnémet gazdaságügyi miniszter szinte egy időben folytatott megbeszéléseket a Kremlben, újabb nyematé- kot adván a kelet-nyugati kapcsolatok szükségességé­nek. Az NSZK-i miniszter előfutár is volt, Schmidt kancellár moszkvai bemutat­kozó látogatása még ebben a hónapban várható. Mozgás mutatkozik Genfben is, a koordinációs bizottság elfo­gadta a következő havi mun­katervet, az albizottsági ta­nácskozások száma, pedig az ezerötszáz (!) felé közeledik. A jelek szerint an év végére, vagy a jövő esztendő elejére befejeződhet a szövegezés (nem könnyű munka olyan javaslatokat tenni, amelyek­kel mind a harmincötén egyetértenek, vagy legalább­is senki sem emel kifogást) s azután nyitva az út az európai csúcs félé. Ebben az európai csúcsfor­galomban került sor a kom­munista és munkáspártok varsói konzultatív találkozó­jára. Huszonnyolc párt kép­viselői arról tárgyaltak, hogy a kommunisták, a bal­oldali társadalmi erők mi­lyen szerepet vállaljanak földrészünk békéjének, biz­tonságának megszilárdításá­ban és kibontakoztatásában. Egyetértettek abban is, hogy megfelelő előkészítés után össze kell hívni az európai kommunista és munkáspár­tok értekezletét. A VARSÓI ÖSSZEJÖVE­TELEK és döntései jelezték, milyen nagy munka vár az európai kommunista és mun­káspártokra — egész Euró­pa érdekében. Különösen így van ez, amikor földrészünk nem egy országa belpolitikai útkereszteződéshez érke­zett. Görögországban erősö­dik a választási kampány, november 17-én járulnak * P OffTJClCNTCi Ü/VK Zalaegerszegi TE— Salgótarjáni BTC 4:1 (1:0) I Zalaegerszeg, 5000 néző, vezette- Palotai. Góllövők- Sós, Józsi, Szá- macsek, Tóth, illetve Dudás. Videoton—Haladás VSK Iá) (1:0) Székesfehérvár, 5000 néző. Vezette: Mohácsi. Góllövő: Wollek. A 40. percben a vonal előtt pattogó labdát a beug­ró Wollek nyomta közelről a hálóba. (1:0). VM Egyetértés—Ű. Dózsa 4:4 (3:1) Szőnyi út, 2500 néző. V.: Győri. Góllövők: Bódi, Szuromi (P- *,srniH 1974. október 20, vasárnap f, Takács, illetve Zámbó, Fekete 2, Fazekas. MTK—Vasas 2:0 (Iái) Hungária út, 3500 néző. Vezette: Somlai. GÓHövők: Kiss és Becsei. Jók: Bicskei, Török, Cse- tényi, Kiss és Becsei, illet­ve Müller, Kü és Váradi. Ferencváros—Diósgyőr 2a (1:1) Üllői út, 8000 néző. Ve­zette: Müncz. Góllövők: Máté, Bálint, il­letve Horváth A. (U-esből). Jók: Bálint, Nyilasi, illet­ve Hajas, Salamon. Csepel—Rába ETO 1:0 Góllövő: Csordás. Békéscsaba—Tatabánya 2:1 (1:0) Góllövők: Németh, Kiríb vári, ill. Vágási (öngól). majd úrnak elé a szavazó­polgárok; Olaszországban a kereszténydemokrata jobb- szárny vezére, Fanfani próbál kormányt alakítani, s ez a helyzet kiéleződését hozhatja magával; Törökországban változatlanul várat magára az életképes kabinet megala­kítása; Cipruson csupán az akadozó hadifogolycsere jel­zi a felek kapcsolatát; Por­tugáliában további személyi változások, s a reakciós cso­davárók keltette hangulat ellenére is a nyugodt fatimai zarándoklat mutatták a ked­vezőbb légkört. A LEGFONTOSABB Kö­zel-keleti hír egyébként Moszkvából kelteződött: be­jelentették, hogy Brezsnyev a közeli jövőben Kairóba lá­togat Nem mai keletű meg­hívásról van szó, de az SZKP KB főtitkára eddig mégsem utazott el az egyiptomi fő­városba. Nem az időegyezte­tés okozott gondot, hanem a kairói politika kitérői, ki- sebö-nagyobb vargabetűi, egyes felelőtlen nyilatkoza­tok, amelyek nem biztosít­hattak kellő feltételeket az ilyen kiemelkedő utazáshoz. El kellett telnie egy bizo­nyos időnek, hogy Kairó va- lósabban lássa maga körül a világot. Hiszen csaknem egy esztendő múlt el azóta, hogy tavaly decemberben megkez­dődtek i genfi béketárgya­lások negvalósították a csapatsz^, iválasztást. A foly­tatás elmaradt, s jogosnak bizonyult a szovjet figyel­meztetés, amennyiben a csa­patszétválasztást nem követi az összes arab területek ki­ürítése, akkor a válság káros „befagyasztását" eredménye­zi — nos Kissinger éppen ezen a héten járt ismét a Közel- Keleten, ám a jelek szerint újabb látványos megállapo­dások nélkül... A közel-keleti rendezésben mind nagyobb súlyt kap a palesztin kérdés, s az ENSZ- közgyűlés mostani ülésszaká­nak vitájára meghívták a Palesztinái felszabadítási szervezet küldöttségét. ami lényegében az PFSZ elisme­résére mutat. Erről tájéko­zódhattunk a legilletéke- sebbtől, hiszen Jasszer Ara­fat Budapesten járt. Meg­egyezés történt PFSZ-iroda feállításáról fővárosunkban. A közel-keleti mozgás azért is figyelemre méltó, mert az elhalasztott arab csúcsot a hét végén valószínűleg meg­tartják Rabatban, s ott a résztvevők az új mozzanatok mérlegelésével dönthetnek majd a genfi tárgyalások mi­előbbi felújításáról és közös arab stratégia kialakításá­ról. A HÉT KRÓNIKÁJÁHOZ tartozik még hazánk ázsiai vendége: a Szingapúri Köz­társaság külügyminisztere. A lélekszámúnál sokkal na­gyobb gazdasági és politikai súllyal rendelkező állammal kölcsönösen előnyös kapcso­latokra törekszünk. A nagy- politika mellett említésre méltó egy emberi érdekesség is: a szingapúri diplomácia vezetőjének felesége történe­tesen magyar származású, Békés megyéből vezetett út­ja Délkelet-Ázsiába... Irta; Vlagyimir Tolublco, a Szovjetunió honvédelmi miniszterhelyettese Zsdsnov altábornagy te­metése. ' 1944. SZEPTEMBERÉNEK második felében a szovjet csapatok szétzúzták a hitle­rista erőket Romániában, Bulgáriában és elérték Ju­goszlávia határát. A jugoszláv nép a kom­munista párt vezetéséved már három és fél éve har­colt a fasizmus ellen. A szét­szórt partizánosztagokból még 1942-ben megalakult az egységes jugoszláv népi fel­szabadító hadsereg, amely­nek soraiban 1944. szeptem­berében több mint 400 000 katona harcolt. A szovjet csapatok megérkezéséig a jugoszláv partizánok i vissza­verték az ellenség sok nagy­szabású támadását. Egyre nagyobb területeket szabadí­tottak fel a hitleri hordák megszállása alól. A jugoszláv népi felszabadító hadsereg hadsereg harci cselekményei számottevő német erőket vontak el a keleti frontról, nymódan nagy segítséget nyújtottak a Vörös Hadse­regnek és az egész Hitler-el­lenes koalíciónak. A jugoszláv hazafiak és a megszálló fasiszta csapatok közti erőarányok azonban túlságosan egyenlőtlenek voltak. A jugoszláv népi fel­szabadító hadseregnek nem volt légiereje, elegendő harc­kocsija, kevés volt a tüzérsé­gi eszköze és aknavetője, géppisztolya. Ezért 1944. szeptember elején Joßzip Broz Tito, a jugoszláv nem­zeti felszabadító bizottság el­nöke azzal a kéréssel fordult a szovjet kormányhoz, hogy nyújtson katonai segítséget J ugoszlá viának. Szeptember második felé­ben aláírták az egyezményt, amelynek értelmében a szov­jet hadsereg jugoszláv terü­letre lép. A szovjet kormány kijelentette, hogy tisztelet­Tolubko Vlagyimir Fjodoro- vies 1914-ben született. Katonai szolgálatát 18 éves korában kezdte. A háború alatt törzs- íőnök, dandárparancsnok:, majd a hadtesttörzs operatív főnöke volt. Vlagyimir Tolubko had- eeregtábornok jelenleg a Szov­jetunió honvédelmi miniszter- helyettese, a stratégiai rakéta­csapatok főparancsnoka. ben tartja a jugoszláv nép szuverén jogait, az ország törvényes kormányának a jugoszláv nemzeti felszaba­dítási bizottságot tartja, amelynek kész teljes politi­kai támogatást, katonai és gazdasági segítséget nyújta­ni. A BELGRÁDI hadmű­veletre a legfelsőbb pa­rancsnokság az 57. hadsere­get, a 3. Ukrán Front meg­erősítő egysegeit, a 2. Ukrán Front balszárnyán lévő erők egy részét és a dunai hadi flottillát jelölte ki. A belgrádi hadműveletben először tervezték a három testvéri szövetséges állam — a Szovjetunió, Jugoszlávia és Bulgária — hadseregeinek közös hadműveletéit. Maga ez a tény, nemcsak hadarni veleti, hadászati, de politikai jelentőséget is adott a had­műveletnek. A szovjet csapatok előre­nyomulását rendkívüli mó­don megnehezítették a dom­borzati viszonyok. A harci cselekmények 60 százaléka a nyugati-balkáni és a kelet- szerbiai hegység meredek sziklái, keskeny szorosai, magas hágói és gyors folyá­sú hegyi patakjai közöt folyt. A helyzetet nehezítették az őszi esők és a köd. Ilyen kö­rülmények között igen bo­nyolulttá vált a csapatok, kü­lönösen a harckocsik és gé­pesített erők tömeges alkal­mazása. Jugoszlávia határmenti te­rületein a hitleristák komoly ellenállást tanúsítottak, de nem tudták visszaverni a támadók nagy erejű nyomá­sát. A 3. Ukrán Front csapa­tai, szorosan együttműködve a jugoszláv népi felszabadító hadsereg egységeivel, szep­tember 28-a és október 10-e között a főcsapás irányában 130 kilométert nyomultak előre, elérték a Morava fo­lyó völgyét, és átkeltek a fo­lyón. SIKERESEN FEJLŐDÖTT a 2. Ukrán Front balszár­nyán levő csapatok, a 2. bol­gár hadsereg és a jugoszláv népi felszabadító hadsereg első hadseregcsoportja maga­sabb egységeinek támadása is. Október 13-án, délután a hadtest egységei az Avala- hegység körzetében elérték a jugoszláv fővárost övező vé­delmi vonalat és egyesültek a jugoszláv népi felszabadí­tó hadsereg első hadsereg- csoportjának főerőivel. Meg­kezdődött a belgrádi hadmű­velet befejező szakasza. Október 14-én délután a 3. Ukrán Front gyorscsoportja és a jugoszláv népi felszaba­dító hadsereg egységei déli irányból megtámadták az e'tonséget és három irányban lu. . hn as széttagoló csapást mértek rá. A város keleti, északi és nyugati szélén elju­tottak a hitleristák had táp­területére. Október 15-én estig ke­mény utcai harcokban a ju­goszláv főváros nagyobb ré­szét felszabadították. Ezt követően azonban a Belgrádért folytatott harc bonyolultabbá vált, mivel a támadó csapatok jelentős ré­szét az ellenség nagyszámú, nyúgat felé áttörő alakula­tai elleni harcba vetették be. E csoportok felszámolása október 19-ig tartott. Másnap, október 20-án reg­gel hatalmas tüzérségi elő­készítés után a szovjet és jugoszláv csapatok közös tá­madással elfoglalták a hit­leristák utolsó belgrádi tá­maszpontját, a Kaleimeg- dán-várban. OKTOBER 22-EN a Sla­vija téren temették el a Belgrád felszabadulásakor el­esett a hős szovjet és jugo­szláv katonákat. Á város egész lakossága jelen volt, hogy megadja a végső tiszte­letet a Szovjetunió és Jugo­szlávia fiainak, akik vérük­kel erősítették a két testvé­ri ország barátságát Megvételre felajánlja a Füzesabonyi Állami Gazdaság elfekvő alkatrészeit típusonként Dt 54-es, 75-ös Sz 100, CSRS rendsodró, TE eke, UTV vetógep, PPV—11 állvabálázó, FK fűkasza, TB-tárcsa, dísztiller, RCZ műtrágyaszóró, ST—124 szervestrágyázó, SZK—5, SZK—4 kombájn. Nyersgumi 50 %-os minőségben. Alkatrészekről pontosabb tájékoztatást az anyaggazdál­kodási csoportunk ad. Telefon: Füzesabony 83. Telexen: 63 281. Levélcímünk: 3390. Füzesabony. Kedves vásárlóink szives tudomására hozzuk, hogy ABC áruházunkban, élelmiszer­árudáinkban, szakboltjainkban almavásárt tartunk. i 1 kg Jonatán alma: 3,20 Ft. T&St& HM- ÉLELMISZER KISKER V. Hirdessen a Népújságban! A Hm-i Finommechanikai Vállalat alábbi bélyegzője Hm-i Finommechanikai Vállalat Eger, Dr. Sándor Imre út 6. MNB 350—14 434 23 elveszelt A bélyegző használata 1974. október 16-tól ér­vénytelen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents