Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

^zerdo esti külpolitikai kommentárunk: Mozgás a Közel-Keleten KIADÓS SZÜNET UTÁN egyszerre több szinten is mozgásba lendült a közel-keleti diplomácia. Fahmi egyiptomi külügyminiszter Gromiko vendégeként a szovjet fővárosban tárgyal, s a szovjet—egyiptomi ál­láspont egyeztetésére már Kissinger újabb körútja mérlegének ismeretében került sor. Az ENSZ fóru­mán is fontos döntés született a hét elején: meghív­ták a Palesztin Felszabadítási Szervezetet a közgyűlés' Palesztinái vitájára. Az arab vezetők pedig hamaro­san csúcskonferenciát tartanak, amelyen a rendezés esélyeit a sokrétű diplomáciai tanácskozássorozat alapján tekinthetik át. Egyelőre még korai lenne jóslatokba bocsátkozni, de az nyilvánvalónak látszik, hogy az egyiptomi— izraeli, illetve a szíriai—izraeli csapatszétválasztási megállapodást követő rendezési megtorpanás után most új szakasz kezdődik a válság megoldására. A több hónapig tartott kényszerszünet módosította né­hány arab ország nézetét, s az erőfrontok bizonyos át­rendeződésére került sor. Ezt a változást tanúsítja egy­részről Kairó magatartása: Egyiptom a rendezés első szakaszában nagy várakozással tekintett Washington­ra. A kissingeri közvetítés azonban nem hozta meg az egyiptomi vezetés által remélt eredményeket — s az amerikai külügyminiszter mostani körútja — a kairói A1 Ahram szerint — ismét csak a szakaszos rendezést szorgalmazta. Az Egyesült Államok maga­tartását leleplezte az a tény is, hogy az ENSZ-beli szavazáskor a PFSZ meghívása ellen foglaltak állást. KAIRÓ FIGYELMÉT az sem kerülte el, hogy Kissinger a háttérben kísérletet tett az arab országok megosztására az olajpolitika kérdésében, s jól érte­sült források tudni vélik, hogy Szaúd-Arábia hajlik is az amerikai koncepció elfogadására. Minthogy Egyiptom és Szíria szoros kapcsolataival ellentétben a harmadik „frontállam”, Jordánia külön álláspontja mind egyértelműbbé válik, Kairó a holtpontról csak úgy képes kimozdítani a rendezés ügyét, ha nagyobb határozottsággal támaszkodik a közel-keleti kérdés­ben is következetes politikát képviselő Szovjetunióra. A SZOVJETUNIÓ ELVI MAGATARTÁSÁT mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Leonyid Brezs- nyev a kairói politika vezetőinek valamikori ingado­zásaitól függetlenül elfogadta Szadat elnök meghívá­sát és januárban Kairóba látogat. Brezsnyev és Szá­dat találkozója minden bizonyára alapvető jelentősé­gű esemény lesz a két ország kapcsolatainak további javításában, s egyben az egész közel-keleti rendezés folyamatában. iUiegicezdöcIiltl a varsói konzultatra találkozó (Folytatás az l. oldalról) Ezzel egyidejűleg az euró­pai tőkés államokban meg­erősödtek a baloldali érők po­zíciói, megnövekedett a mun­kásosztálynak és a tömegek­nek az események alakulá­sára való befolyása. Büszkék vagyunk arra, hogy nyugat­európai elvtársaink sikere­ket érnek el a munka embe­rének jogaiért, a demokráci­áért és a társadalmi fejlő­désért folytatott küzdelem­ben — hangsúlyozta Edward Gierek. * Az internacionalista szoli­daritásban összeforrott párt­jaink — mondotta ezután a szónok — 30 esztendeje küz­denek azoknak az eredmé­nyeknek megszilárdításáért, amelyeket a fasizmus felett aratott győzelem súlyos ál­dozatainak árán vívtak ki, küzdenek a tartós európai és nemzetközi biztonsági rend­Az MSZMP-köldöttség a varsói konzultatív találkozón. A delegációt Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára ve­zeti. (Népújság-telefoto — CAE—MTI—KS) szer megteremtéséért. Ezzel összefüggésben Gierek hang­súlyozta az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet jelentőségét, utalt an­nak reális esélyeire, hogy ezt az értekezletet — az európai találkozók történetében első ízben — csúcsszinten sikerül a közeljövőben eredményesen befejezni. Kontinensünk jelenlegi helyzetének jellemző vonásai: a szocialista közösség fejlő­dése, a demokratikus és a haladó tendenciák szilárdulá- sa számos tőkés országban, s végül a békés egymás mel­lett élés elveinek érvényesü­lése. A szónok síkraszállt azért, hogy a jelenlegi nemzetközi enyhülést tartóssá és vissza­vonhatatlanná kell tenni, a békés egymás mellett élést a konstruktív megállapodások, a széleskörűen fejlett gazda­sági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködés tar­tós alapjaira kell helyezni, meg kell hosszabbítani és biztosítani kell a jövőre néz­ve äz immáron mintegy 30 esztendeje tartó békét konti­nensünkön. A LEMP KB első titkára végezetül meggyőződését fe­jezte ki, hogy r konzultatív találkozó sikere ?sz. majd a találkozó részvevőinek gyü­mölcsöző munkát kívánt. (TASZSZ) Púja Frigyes hazaérkezett New Yorkból (Folytatás az 1. oldalról) repel. Közöttük vannak rég­óta húzódó, s vannak új kérdések is. — Az általános vita egyik jellemzője az volt, hogy Kí­na és Albánia kivételével szinte minden delegátus mél­tatta az enyhülés nagy je­Északon a helyzet változatlan EURÓPA északi partjai közelé­ben végrehajtott legutóbbi NA- TO-hadgyakorlat világosan meg­mutatta, hogy a nyugati kato­nai szövetség vezetői a konti­nensünkön tapasztalható enyhü­lési folyamat ellenére is válto­zatlanul fenntartották a Nor­vég» és Barents-tenger térségé­vel összefüggő egykori stratégi­ai elképzeléseiket. Az Atlanti­óceán északi részén húzódó ten­geri megközelítési útvonalak „megóvása” céljából befolyásuk megőrzésére törekedtek Grön- landon, a Faeroer-, Shetland- és az Orkney-szigeteken, továbbá nagy jelentőséget tulajdonítottak Norvégia és Dánia földrajzi helyzetének. Ezek segítségével kezükben tarthatták az Egyesült Államok és Európa között húzó­dó és a NATO számára létfon­tosságú utánpótlási útvonalakat, ugyanakkor a szovjetuniótól vi­szonylag kis távolságra légitá­maszpontok és radarállomások egész sorát üzemeltethették. A NATO északi szárnya és a hozzá vezető atlanti-óceáni út­vonalak ellenőrzése elsősorban három országra. Dániára, Nor­végiára és Izlandra támaszko­dik. Dánia uralja a Balti-tenger kijáratát és emellett nagy je­lentősége van a dán birtokban levő Grönlandnak is. A szigeten, Thule mellett a második világhá­ború óta amerikai támaszpont működik, amely tulajdonképpen az Egyesült Államok kiterjedt légibázis- és radarhálózatának előretört állása. A NATO számára Norvégia értékét, növeli az a körülmény, hogy tagállamát közül az egyet­len. amelynek közös határa van a Szovjetunióval. Nem megle­pő tehát, hogy északi területein nagy mennyiségű katonai felsze­relést halmoztak fel szövetsége­sei. ezenfelül nehezen hozzáfér­hető fjordjai is ott szerepelnek a katonai szakemberek tervei­ben. Tzlandnak szintén nagy a stra­tégiai jelentősége: földrajzi fek- va. - > fosva kulcshelyzetet fog­• Mtanti-óceán északi be- így ugródeszka sze­Keflavikban hatalmas katonai tá­maszpontot tart fenn, Hvalfjörd- hurban pedig atom-tengeralattjá­ró és haditengerészeti kikötőt lé­tesített. Izlandnak sem száraz­földi hadserege, sem légiereje, sem hadiflottája nincs. A KATO&AI elkötelezettségen túl azonban Dánia és Norvégia fejlődésében olyan sajátosságo­kat is találunk, amelyek megkü­lönböztetik a két országot a NATO más tagállamaitól. Mind­ketten éveken át vonakodtak el­fogadni a hadkötelezettség idő­tartamára vonatkozó NATO-aján- lásokat. A katonai költségvetés növelésére irányuló törekvésekért sem nagyon lelkesedtek, az öt­venes években pedig nem en­gedték meg, hogy területükön közepes hatósugarú rakétákat helyezzenek el. Ellentétben a NATO vezető hatalmaival, hosz- szú időn át elutasították az NSZK alakulatainak részvéte­lét a területükön rendezett NA- TO-gyakorlatokon. Dániának és Norvégiának azonban legin­kább a támaszpontok és atom­fegyverek kérdésében voltak fenntartásaik a NATO-val szem­ben. A multilaterális (sokoldalú) NATO-atomerő tervének kidol­gozása idején kiderült, hogy. az észak-európai NATO-tagországok nem értenek egyet a tervvel. Magatartásukat azzal indokolták, hogy fenn kell tartani az „észa­ki egyensúlyt”. Ez az elmélet Fontosabb NATO US< ^ *ég» Mb lereszeli $ elektronikus támaszpont F. Fylngd.lt» Moo* abból indult ki, hogy £szak-Eu- répa olyan térség, ahol arány­lag Jelentéktelen a nemzetek közötti feszültség, s a nagyha­talmak érdekeltek a Jelenlegi helyzet fenntartásában. Ebből következik, hogy ha bármelyik észak-európai ország változtat­na katonapolitikáján, ez a szom­szédos államokra nézve is kö­vetkezményekkel járna, minde­nekelőtt pedig arra késztetné a nagyhatalmakat, hogy az új adottságoknak megfelelően mó­dosítsák az észak-európai álla­mok iránti politikájukat. AZ ILYEN megfontolások két­ségtelenül segítették az enyhülés folyamatának kibontakozását Európában, de ugyanakkor a Jóakaratnak csupán a béke fenn­tartáséhoz szükséges minimumá­ról tettek bizonyságot. A szocia­lista országok a nukleáris fegy­vereket illetően sokra értékelték a NATO északi tagállamainak állásfoglalását, de ugyanakkor azt sem felejthették el, hogy mi­lyen szerepet szántak az Észak- atlanti Szövetség vezető hatal­mai ezeknek az országoknak. A legutóbbi időkben végrehajtott NATO-hadgyakorlatok éppen azt mutatják, hogy Norvégia és Dá­nia .játos szerepe ellenére is könnyen eszköze lehet Idegen ér­dekeknek. A végső megoldást a skandináv államok is csak a kontinens biztonságának megte­remtésén keresztül érhetik el. Tolnay László lentőségét, megnyugvással vették tudomásul, hogy a két világhatalom, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok képviselője egyaránt arról beszélt, folytatni kívánják az együttműködést. — Üj jellemző vonás az volt. hogy sok fejlődő ország, különösen az el nem köte­lezett, haladó országok az enyhülés mellett szóltak, s úgy jellemezték azt, mint a nemzetközi fejlődés fő irányzatát. Ezzel kapcsolat­ban sokat utaltak az európai biztonsági értekezletre, an­nak második szakaszára, ki­fejezték kívánságukat, hogy az mielőbb fejeződjék be, és kerüljön sor a harmadik sza­kaszra. — Természetesen a képvi­selők legnagyobb része érin­tette a különböző nemzetközi konfliktusok problémáját is; szóltak Ciprusról, a közel- keleti helyzetről, Indokináról. Ciprus kérdésében sokan ki­fejtették azt a véleményt, hogy a Ciprusi Köztársaság függetlenségét helyre kell ál­lítani, garantálni kell el nem kötelezett státusát és terüle­ti épségét. A Közel-Kelet kérdésében aggodalommal szóltak arról, hogy a rende­zés elhúzódása, a rendezés befagyasztására irányuló tö­rekvések esetleg újból ki­élezhetik a helyzetet. Itt új elemként jelentkezik a pa­lesztin kérdésnek önálló po­litikai kérdésként való meg­vitatása. Mint a sajtó hírül adta a szavazás eredményét, az ENSZ-közgyűlés vitájára meghívják a Palesztinái Fel­theti be a két kontl­' Ö7Ött. Nvus?ati ás déli T-) • ■ • 5 nak öblei kiválóan álltái­inasak arra. hoev ott katonai obj''k*,j’-nokat létesítsenek. Tz­land n ki7éró‘ ’ ’ "* *3 7 T"'1 A 7 USA ól f ‘Svár­sátb* r*!~*n?** 4*34. Oktober 17* csütörtök szabadítási Szervezet képvi selőjét. Reméljük, hogy ez elősegíti majd a megoldást. Vietnam kérdésében * általá­ban azt hangsúlyozták, hogy teljesítsék maradéktalanul a párizsi szerződést. — Az általános vitában igen nagy súllyal szerepelt a nemzetközi gazdasági kapcso­latok kérdése. Most olyan oldaláról is, hogy néhány fejlett tókés ország a fejlődő — nevezetesen az olajterme lő — országokat próbálta fe­lelőssé tenni a gazdasági te­kintetben kialakult nehéz helyzetért. Ezt a próbálko­zást a közgyűlésen vissza­utasították. — Talán nem érdektelen, ha megemlítem: a gazdasá gi kapcsolatok fontosságát tükrözi, hogy a KGST meg­figyelői státust kapott — minden ellenvetés nélkül — az ENSZ mellett. Figyelmet érdemel továbbá, hogy az ENSZ tagállamainak a kö­re bővült. Ez azt mutatja, hogy újabb országok válnak ki a gyarmati sorból, nyerik el függetlenségüket. Remé­lem, hogy jövőre közülük újabb országokat üdvözölhe­tünk az ENSZ-ben. — összefoglalásul el­mondhatom: az ENSZ álta­lános vitája tárgyszerűséget és • optimizmust tükrözött. Most természetesen nagyon sok függ attól, hogy az egyes konkrét problémákkal kap­csolatos vitában milyen ha­tározatok születnek majd. Remélem, hogy ezek általá­ban előreviszik az enyhülést és az egyes problémák meg­oldását — fejezte be nyilat­kozatát Púja Frigyes. MOSZKVA: Andrej Gromiko szovjet és Iszmail Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter szerdán Moszk­vában folytatta a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdések megvitatását. A baráti légkörű találko­zón különös figyelmet fordí­tottak a közel-keleti problé­ma szabályozására, valamint a közel-keleti béke és biz­tonság megteremtésének kér­déseire. BRÜSSZEL: A kilenc közös piaci tag­állam csúcsértekezletére csak abban az esetben kerül sor decemberben, ha a tagálla­mok megfelelő haladást ér­nek el a főbb témák előké­szítésében. „Nem kívánjuk in? ismételni a koppenhágai lau.- jt” —, jelentette ki ereidéül egy magas rangú belga diplomata a külügy­miniszterek keddi politikai konzultációján létrejött meg­állapodásra utalva. MOSZKVA: Todor Zsivkovnak, a Bol- 1 gár Kommunista Párt KB első titkárának, az államta­nács elnökének vezetésével szerdán bolgár párt- és kor­mányküldöttség érkezett. Moszkvába és részt vesz a „Bolgár Népköztársaság — 30 év a szocializmus útján” kiállítás megnyitásán. BONN: Franz-Josef Strauss, a ba­jor CSU elnöke szerdán fél­reérthetetlenül — bár „vi­rágnyelven” — bejelentette igényét az ellenzéki kancel­lárjelöltségre. A keresztényszociális poli­tikus házi lapja, a Bayern Kurier arról vezércikkezik ugyanis legújabb számában, hogy Strauss nem térhetne ki a kancellárjelöltség elöl, ha arra felkérik, saját maga viszont nem ajánlkozik — így a Bayem Kurier —, mert „ez egyáltalán nem fe­lel meg lényének”. OSTRAVA: Az NDK párt- és kor- mányküldöttsége, amely Erich Honeckemek, az NSZEP KB első titkárának vezetésével hivatalos baráti látogatáson Csehszlovákiá­ban tartózkodik, szerdán be­fejezte a Szlovák Szocialista Köztársaságban tett köruta­zását és Pozsonyból Ostrava ba érkezett. Az ostravai re­pülőtéren a magas rangú vendégek fogadására megje­lent Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Miros­lav Mamula, a CSKP KB tagja, az észak-morvai ke­rületi pártbizottság első tit­kára és más vezetők. LONDON: A Belfast környéki „Ma­ze” internálótábort, ahol a kedd este lezajlott több órás börtönlázadás során épületek váltak a lángok martaléká­vá, még szerdán is körülzár­va tartották a katonai ala­kulatok. A tábor területén történtekről először szerdán délután nyilatkozott az észak­írországi ügyek minisztériu­ma. Közölte, hogy kilenc fog­lyot kórházban ápolnak, mi­után katonai egységeket ve­tettek be ellenük. Hallgatott azonban a közlemény a sé­rültek — a kórházba nem szállított sebesültek — pon­tos számáról. Bejelentette, hogy „Maze”-ban a (volt Long Kesh-i táborban) „na­gyobb károk” keletkeztek. műszaki fejlesztési, A MÁV Kitérőgyártó Üzem, Gyöngyös pályázatot hirdet műszaki fejlesztő munkakör betöltésére. Feltétel: gépészmérnöki diploma, illetve üzemi gyakorlat. jogtanácsos és üzemszervező munkakör betöltésére. á megfelelő egyetemi végzettség mellett előnyös elbirá- ásben részesítjük a pénzügyi-számviteli területű kepesí- ssel, gyakorlattal rendelkezőket eres gyakorlattal rendelkező elektrotechnikust gyalus, irós szakmunkásokat és segédmunkásokat rezés vasipari besorolás szerint, segédmunkásokat át­ázunk betanított munkakörbe A környékről bejárók­ik autóbuszt a távol lakóknak modem munkásszállást ■’tosítunk Aentkezni lehet a :férőgyár személyzeti és oktatási, valamint Tervgazdasági és Munkaügyi osztályán. 1 «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents