Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-17 / 243. szám
Tükörkép? Kontroll? Vezetés« eszköz? Egy jó út kezdetén A belső ellenőrzés lehetőségeiről, feladatairól Ä BELSŐ ELLENŐRZÉSBŐL beszélgettünk, és idő- ezűke miatt arra kértük Báry Józsefet, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját: mondja el véleményét, röviden, a lényegeset Erre jegyezte meg ő nagyon határozottan és jogosan, hogy márpedig ebben a kérdésben nincsenek és nem is lehetnek lényegtelen részek. El kell ismerni ezt, különösen, ha egy korábbi beszélgetésre gondolunk, amikor Csepelyi Károly, a Heves megyei Népi Ellenőr- aósi Bizottság elnöke fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét Az elnök azt mondta, hogy nagyon sok múlik a vezetőkön. Ha az igazgató (vagy éppenséggel szövetkezeti elnök) azt akarja, hogy a vezetésére bízott munkahelyen már az első lépésnél felszínre kerüljön a hiba, akkor nemcsak támogatja, de kifejezetten igényli is a belső ellenőrzés eredménye« tevékenységét, — És természetesen nem feledkezhetünk meg arról sem — hangsúlyozta Csepelyi Károly —, hogy a belső ellenőrzés a vezetés egy módja is. Ahol a vezetés nem törekszik a hibák megelőzésére es feltárására, ott gyakorlatilag nincs is belső ellenőrzés. Sajnos, inkább jellemző, hogy még nagyon sok olyan vállalati vezetőnk van, aki nem érti, nem érzi megfelelően a belső ellenőrzés lényegét. Nem túlzás, ha azt mondjuk, országosan is ez a helyzet, és az a tény, hogy Heves sem kivétel. S ha vállalataink többségére ez jellemző, akkor mit mondjunk a szövetkezetekről? Mert a szövetkezet belső ellenőrzésénél még rosszabb a helyzet és szinte általa« «osságban beszélhetünk arról, hogy a kereskedelemben sem megfelelő a társadalmi tulajdon védelme. Megkérdezhetnénk azt is, hogyan néz ki a termelőszövetkezetek egyik-másikánál a bizonylati rendszer, a közös tulajdon védelme és így tovább, és így tovább. NE IS SOROLJUK. Aligha szükséges több utalás a társadalmi tulajdon védelmének sok helyen nem megfelelő voltára ahhoz, hogy egyetértsünk Báry Józseffel: a belső ellenőrzést nagyon komolyan kell venni, ezzel kapcsolatban nincsenek — nem is lehetnek! — lényegtelen dolgok. Hogy mindez nem üres beszéd, azt mindenekelőtt a vállalat belső felépítése igazolja, Ebben ugyanis kiemelt helyen szerepel a belső ellenőrzés, és közvetlenül igazgatói hatáskörbe tartozik. Nem érdektelen erről kissé részletesebben is szólni, mert a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat egyike azon ritka vállalatoknak, ahol a vezetés igényli, és ennek megfelelően — támogatja a belső ellenőrzés fontos munkáját Automatikus sorompók Kétmillió forintos költséggel készített vasúti fénysorompókat helyeztek üzembe Tatabánya legújabb és legforgalmasabb ipartelepén. A több ezer munkást foglalkoztató gyárakhoz és a bányász-kertvároshoz vezető vasúti átjáróknál mostanáig korszerűtlen, kézi mozgatású sorompók működtek. Emiatt hosszú ideig várakoztak a gyalogosok és a gépjárművek. gyakran keletkezett forgalmi dugó az átjárókban. A biztonságosabb és gyorsabb közlekedést szolgáló automa- ~Sus sorompók elkészítésével a tatabányaiak több éves kérését teljesítette a MÁV M m Elmondta az igazgató: nyolctagú ellenőrzési „törzsük” van, és munkájuk a vezetés égjük igen fontos eszköze. Nem csoda, hiszen állandó helyzetfeltárást biztosít a gazdálkodás, a pénzügyi fegyelem kérdéseiről csakúgy, mint a társadalmi tulajdon és a vevők érdekvédelmével kapcsolatban. Ugyancsak e törzs feladata elsősorban, hogy megakadályozzák a vállalatnál az esetleges visszaéléseket, szabálytalanságokat, nem utolsósorban pedig az, hogy információkat szolgáltassanak a vezetői döntések előkészítéséhez. — Mindez azt is mutatja —• hangoztatta Báry József —, hogy belső ellenőreink nem valamiféle ^rendőri” munkát végeznek. A mi törekvésünk az, hogy adjanak tükörképet a hálózat, a gazdálkodás, a központ működéséről. Hogy ez mennyire hasznos, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az utóbbi időben csökkennek nálunk a szigorú felelősségre vonások, az igazgatói figyelmeztetések száma viszont növekszik. (Ha ugyanis a belső ellenőrök vagy éppenséggel a dolgozók már az első lépéseknél felfigyelnek a visszásságokra, akkor elegendő egy-egy igazgatói figyelmeztetés, és általában súlyosabb eset már nem köveik»« zik be.) A Fö TÉVÉKÉNT SÉGI terület tehát: a megelőzés. Megelőzés a fogyasztók érdekében, a társadalmi tulajdon védelme érdekében, nem utolsósorban pedig a gazdálkodás hatékonyságának fokozása érdekében. Ezek szerint világos és egyértelmű a belső ellenőrzés célja és feladata az iparcikk kiskereskedelmi vállalatnál. Tény azonban, hogy sok szempontból még ők is csak egy jó, egy helyeselhető út kezdetén tartanak. Amit az igazgató elmondott belső ellenőrzési munkájukról, az inkább csak megvalósítható szándék — az eredmények egyelőre inkább a kezdet eredményei. És ezek az eredmények még magukon viselik a korábbi gyakorlat di- csekedésre éppenséggel nem alkalmas következményeit is. Mert nézzük csak; mi olvasható abból a jelentésből, amely a társadalmi tulajdon védelmének a kereskedelemben történt vizsgálata alapján készült. Érdemes odafigyelni néhány, az iparcikk kiskereskedelmi vállalattal kapcsolatos megállapításra: „A vizsgálat megítélése szerint — olvashatjuk — az iparcikk kiskereskedelmi vállalatnál jelentkező hiányok nagy száma és magas összege érdemel különös figyelmet ... Érdemes megemlíteni, hogy a vállalatnál 1972-ben 8, 1973-ban 9 leltár egyezett.” Nem megerősíteni, cáfolni látszanak inkább ezek a megállapítások az igazgató szavait. Mégis: helytelen lenne elhamarkodottan pálcát törni felette. S hogy miért lenne helytelen, az szintén kiderül a NEB-felmérésből: „Az iparcikk kiskereskedelmi vállalatnál részletes, tagolt belső ellenőrzési szervezetet hoztak létre 1973 októberében. Az ellenőrzés tevékenységét részletes munkaterv határozza meg." Tehát éppen egy esztendővel ezelőtt kezdődött ez az egészséges folyamat, túlságosan nagy eredményeket még nem várhatunk. EZÉRT REÁLIS A NEB megállapítása, amely szerint járási szinten nem is a legjobb, nem is a leggyengébb az iparcikk kiskereskedelmi vállalat belső ellenőrzési tevékenysége. Az a mód pedig, ahogyan most törekednek e munka hatékonyságának fokozására, arra, hogy szerves részévé váljék a vezetés munkájának — az már elismerésre és követésre méltó. Ezt pedig kifejezetten ajánlhatjuk azon vezetők figyelmébe, akik még nem értik, nem érzik megfelelően a belső ellenőrzés lényegét, szükségességét. Becky Tibor m» A Magyar Alumíniumipari Tröszt Alumíniumszerkezeti Üzemében különleges szendvicspaneleket készítenek. A jó hőszigetelő képesség biztosítására az alumíniumlemezek közé habosított műanyagot öntenek. A szendvicspaneleket elsősorban mélyhűtőházak számára készítik. (MTl-fato: Csikós Gábor felvétele) Jó ellátást ígér a SZÖVÁRU Az idén — sok egyéb mellett — lekerül a hiánycikkek listájáról az elektromos terménydaráló, s számos más szerszám is. A Szövetkezetek Országos Beszerző és Értékesítő Vállalata, a SZÖVÁRU ugyanis időben felkészült, s a szokásosnál is nagyobb gondot fordított az őszi munkákhoz szükséges, elsősorban a háztáji művelést, a gyümölcsfeldolgozást és az állatÉpült 35 millióéit Üresen áll a kollégium, hidegek a tantermek SZÉP! MODERN! Majd- nemhogy luxusszínvonal! Nemcsak az intézet, hanem a megye, a város és a Munkaügyi Minisztérium is méltán büszkélkedhet vele. Mert az egri 212. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet közelmúltban elkészült 300 férőhelyes új kollégiuma és tanműhelye valóban minden igényt kielégít. Tovább tetézi a jogos örömet, hogy a tanácsi építőipari vállalat példamutató szervező és kitűnő minőségű munkával december 15-e helyett már szeptember közepére befejezte a két létesítmény építését. Tanárokat, oktatókat, diákokat azonban mégis hiába keresnénk az új épületekben. Üresek a hálószobák, a tanműhelyek. S nemcsak üresek, hanem hidegek is. Akárcsak az iskola tantermei, ahol a tanítás folyik. Az új miatt a régi kazánt ugyanis lebontották. Nincs ' fűtés ? Elromlottak a kazánok? Csőtörés miatt hidegek a radiátorok? Nem, nem a technika mondta fel a szolgálatot. Ez esetben sajnos, a tervezők és a beruházás bonyolítói „rúgtak rosszul a labdába”. Történt pedig a következő: a tervezők úgy találták jónak, célszerűinek, ha az Úttörő utcai hálózatból a patak alatt vezetik majd át a középnyomású gázvezetéket az intézet kazánházáig. Az okos tervről aztán menet közben kiderült: elméletileg ugyan megoldható, de a gyakorlatban mit sem ér, mivel egyetlen, csőfektetésben jártas kivitelező vállalatra sem akadtak szerte e hazában a beruházás bonyolítói. Közben természetesen ment az idő, elmúlt a tél, a tavasz, a nyár, a tanácsi építők egyszer csak bejelentették: részükről a szerencse, a megrendelt kollégiumot és tanműhelyt megépítették. MT LESZ a fűtéssel? Kik és mikor építik meg a gázvezetéket? Jön a tél, megkezdődött, a fűtési szezon, mikor lesz fűtés az intézetben? A műszála átadás-átvétel napján egymás után hangzottak el az aggódó kérdések. S mit ad isten, a megoldást jelentő nagyszerű, majdnemhogy zseniális ötlet is még aznap megszületett. A gázvezetéket ne a patak alatt, hanem a patak fölött vezessék át, ígjT nem kerül túl sokba sem, s bizonyára akad rá kivitelező is — javasolták többen is. A. javaslatot elfogadták. A kivitelező — a Közmű- és Mélyépítő Vállalat — szintén példamutató szervezettséggel és nagy lelkesedéssel már hozzá is látott a csővezeték Bsieee;pilesebe& Így szerencsére már csak idő kérdése, hogy mikorra végeznek a munkával, s utána jöhet a fűtés az iskolában, a tantermekben, a kollégiumban és a tanműhelyben is. ADDIG VISZONT változatlanul hideg termekben ülnek a diákok, oktatnak a nevelők, üresek maradnak a tágas, kényelmes hálószobák. s nem vehetik birtokukba a leendő szakemberek a tanműhelyeket sem. Mindez elkerülhető lett volna, ha a Heves megyei Beruházási Vállalat időben gondoskodik a gázvezeték megépítéséről. Vagy ha tényleg nem találtak kivitelezőt a patak alatti csőfektetéshez — két év állt rendelkezésükre — ennyi idő alatt igazán eszükbe juthatott volna, hogy a patak fölött is „futhat” a cső. Mert bármennyire is bonyolult egy 75 méter hosszú gázvezeték megépítése, az mégiscsak megengedhétetlen, hogy üresen áll egy 35 millió forintért épített kollégium és a tanműhely. Amelynek termei, hálószobái, irodái valóban nagyon szépek. modemek, jól felszereltek. HATHA MÉG lakhatnának tanulhatnának is benne! Erre azonban várni kel1 Ráadásul még azt sem tud ni, hogy meddig. ~ koós — tenyésztést elősegítő eszközök, gépek beszerzésére. Az NSZK-ból már megkezdődött a Kunde-kéziszerszámok szállítása, bővül a választék koreai szerszámárukkal is. Kézi fűnyíróból például ezret, szőlőzúzókból, présekből pedig csaknem háromezret szereztek be. A fűtési szezonra 7500 olajkályhát és 1300 gáztűzhelyet vásároltak a szövetkezeti bolthálózat részére. A fűtőanyag tárolásához a Szovjetunióból 5000 darab 20 literes marmon-kannát importáltak. A múlt évihez képest 50—60 százalékkal növelték az olajkályha-alkatré- szek mennyiségét. A SZÖVÁRU hagyományos tűzhelyeket is rendelt az esztergomi kályhagyártól, s esetleg Csehszlovákiából és Romániából is importálnak még kályhákat. Az építőket és építtetőket nyilvánvalóan érdekli a hír, hogy a nemrégiben még országszerte hiánycikknek számító sodronyszegből a múlt évi 100 tonna helyett most 500 tonnával hoznak be a Szovjetunióból. Szovjet importból egyébként csaknem tízezer Sokol rádió, s 5000 Rakéta porszívó is érkezik. Az NDK-ból lemezjátszókat, villanyvasalókat vásároltak, s 16 ezer hajszárítót is importáltak. Vásároltak több mint nyolcezer szovjet, illetve olasz gyártmányú kávéőrlőt is, s újra megkezdték a Szovjetunióból származó zománcozott edények árusítását is. Még mindig nagy a hiány a fürdőkádakból, s bár ez a cikk nem tartozik a SZÖVÁRU profiljába, a vállalat képviselői sikeresen tárgyaltak a szovjet partnereikkel, s így körülbelül 5000 zománcozott fürdőkád szállítására van kilátás. Természetesen hazai gyártmányú műszaki árukból is sokat szereztek be: 3400 mosógépet, 4800 porszívót, csaknem 3000 bojlert, 5000-né1 több televíziót, továbbá r' diókat, hűtőgépeket, villa"* vasalókat, villanytűz!: két, főzőlapokat, hősug i kát rendeltek- hazai ipái . lalataktóL (MTI) Esik as eső MA ezdühk hasonlítani ** az angololchoz és kezdjük megérteni őket, mert náluk évszázados hagyomány, hogy a társalgási szertartások elengedhetetlen kelléke az időjárás. Ébredés után jó magyar szokás szerint már nem az mostanában az első mondat, hogy hol a reggeli fekete, hanem az: már megint esik. Esik. Napok, sőt hetek óta esik néhány órás megszakítással, s ez az esőzés nemcsak milliméterekben, hanem borús hangulatban és ami sajnos, sokkal fontosabb, pénzügyi kiadásban mérhető. Ez az cső ugyanis jó egynéhány forintjába belekerül majd a népgazdaságnak. A mező- gazdasági termelésben ugyanis már most jelentős kiesés keletkezett. Pedig de nagy reménnyel indult ez az ősz. Ebben az esztendőben terjedt el tömegméretekben az úgynevezett iparszerű kukoricatermesztési rendszer hazánkban. A nádudvari és a bábolnai „licence” már az indulásnál óriási eredményt ígért Azok a gazdaságok, amelyek az ipari munkaszervezés szerinti rendszer alapján termelték idén « kukoricát, csaknem megduplázták a hektárankénti termésátlagot. Más kérdés, hogy ebből mennyit sikerül betakarítani. Az idén kezdte meg hódító útját a cukorrépa pepi betakarítási rendszere. Jött az eső, a gépek tehetetlenül álltak és állnak ma is sok helyen a tábla szélén, a selypi cukorgyárat nyersanyaghiány miatt például leállították. Közbeszólt a természet. A mezőgazdasági nagyüzemekben ezek a hetek nem sok örömet hoztak a gazdasági szakembereknek. Valószínű, sokukban az a kérdés is megfordul, hogy érdemes volt-e? Érdemes volt-e belefogni új tervekbe, új elképzelésekbe, érdemes volt-e adni annyi pénzt korszerű, modern gépekért, ha az ős- idős természet így, egy csapásra keresztül tud húzni mindent. Nem tud keresztülhúzni, Vannak gondjaink? Vannak. Egerben a dombokról 30 ezer mázsa szőlőt kell betakarítani. Nagyrédén 30 vagonnyi fürtöt ver kinn az őszi eső. Lesznek veszteségeink, nem sikerül úgy minden, ahogyan azt elképzeltük, kevesebb lesz a cukorrépa, kevesebb lesz a kukorica, kevesebb és rosszabb lesz a szőlő minősége mint ahogy azt elterveztük. Kevesebb lesz. De lesz. A kérdés lényege pedig I ezen a ponton kristályosodik ki. Ezen a ponton, amikor az ember belátja, hogy számításait, terveit, elképzeléseit módosíthatja a hajdan egyeduralkodó természet de csak módosíthatja. Okozhat kevesebb, okozhat súlyosabb és még súlyosabb veszteséget, de a végső döntés a mi kezünkben van, és éppen azért van a mi kezünkben, mert beláttuk, hogy az ember önmagában véve esendő és legyőzhető. S mivel ezt volt erőnk belátni, így nem fizikai küzdelmet vettünk fel az őstermészettel, hanem szellemit. Értelmünk segítségünk csatasorába állított gépeket, rendszereket, szisztémáidat. praktikákat. Így, az általunk alkotott derékhaddal ugyan még mindig — s belátható ideig még sokáig — sebezhetők vagyunk, de nem térdre kényszeríthetők. S, sík az eső. Kellemet- len. Nem. tragikus, nem végzetes, csak kellemetlen. Igaz, nagyon kellemetlen, (szigethy) mwííMjQ i i. 1934. emob& 14. oiötörtefc k * Szendvicspanelek
