Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-16 / 242. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: A KGST I és a Közös Piac Leonyid Brezsnyev Kairóba látogat Leonyid Brezsnyev és Andrej Gromiko kedden fo­gadta IszmaiJ Fali mi egyip­tomi külügyminisztert, aki hétfőn érkezett hivatalos lá­togatásra a szovjet fővá­rosba. Fahmi átnyújtotta az S2KP főtitkárának Szadat elnök üzenetét, amelyben az EAK elnöke megerősítette a két ország kapcsolatainak fejlesztésére irányuló szán­dékát és kairói látogatásra hívta meg Leonyid Brezs- nyevet. A találkozón létrejött megállapodás értelmében az SZKP KB főtitkára 1975. januárjában az EAK fővá­rosába látogat. LUXEMBURGBAN ISMÉT tanácskozott az Euró­pai Gazdasági Közösség kilenc tagállamának külügy­minisztere. Mivel a téma elsősorban a KGST-vel a jö­vőben kialakítandó kapcsolatok kidolgozása volt, nem meglepő, hogy ezt a szerteágazó, távolról sem csak gazdasági természetű kérdéscsoportot a külügymi­niszterek fórumán vitatták meg. A probléma előtörténete közismerten hosszú. A szocialista országok az élet minden területén, így eb­ben a vonatkozásban is, abból indultak ki, hogy a jövő építése csak a jelen realitásainak figyelembevételével történhet, márpedig az EGK, a nyugat-európai Közös Piac ilyen realitás. És mint az élet annyi más terüle­tén oly sokáig, ebben a vonatkozásban sem volt köl­csönösség: bizonyos nyugati körök egészen a legutób­bi időkig úgy tettek, vagy legalábbis igyekeztek úgy tenni, mintha a KGST nem létezne. EZ AZONBAN nem mehetett a végtelenségig. Részben azért nem, mert a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában tömörült szocialista országok in­tegrált gazdasági ereje a világ gazdasági életének — gondoljunk csak a jelenlegi energia- és nyersanyag­helyzetre —, mind jelentősebb tényezőjévé válik. Részben pedig azért nem, mert a KGST vakbuzgó „mellőzése” nem gazdasági, hanem politikai indítékú volt, ä hidegháború egyik jellegzetes megnyilvánulása a sok közül. "A hidegháborúnak persze megvannak a maga hí­vei ma is — és ennek megvannak á KGST-vel kap­csolatos jelei napjainkban. A lényeg azonban az, hogy az irányzat megfordult, és enyhülési politikát folytat­ni immár nem lehet alapvető realitások, például a KGST, elismerése, figyelembevétele nélkül. A VÁLTOZÁSNAK nagyon sok jele van, mi­nap az ENSZ-közgyűlés alighanem történelmi hord­erejű hátározatot fogadott el arról, hogy az ülésszako­kon megfigyelőként a jövőben ott lesz a KGST és a Közös Piac megbízottja egyaránt. A legfrissebb, Lu­xemburgban kiszivárgott hír pedig annak a régen várt eseménynek a növekvő valószínűsége, hogy Or- toli. az EGK bizottságának elnöke Moszkvában talál­kozik Fagy ej evvel, a KGST titkárával. ENSZ-meg hí vasra KlIldittltségeV indít New Yorkba a PFSZ A Palesztinái Felszabadí­tási Szervezet két héten be­lül küldöttségét indít New Yorkba, hogy résztvegyen az ENSZ-kózgyúles Paleszti­nái vitájában. A közgyűlés 105 szavazattal 4 ellenében és 20 tartózkodással úgy döntött, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet meghívja a palesztinai kér­désnek november 4-én kez­dődő vitájára. A meghívás ellen csak Iz­rael, az Egyesült Államok, Dominika és Bolívia szava­zott. Nabel Saath, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet New Yorkban tartózkodó képviselője üdvözölte a dön­tést és kijelentette, hogy az a palesztinaiak önrendelke­zési jogának elismerése felé mutató első, történelmi je­lentőségű lépés. A Paleszti­nái küldött sajtóértekezle­tén hangsúlyozta, hogy szer­vezete a közgyűléstől nem vár radikális határozatokat. Kifejtette, hogy a Paleszti nai Felszabadítási Szerve­zet hosszú távú célja olyan demokratikus palesztin ál lám létrehozása, amelyben az arabok és a zsidók bé­kében, vallási vagy faji megkülönböztetés nélkül él­hetnének egymás mellett. Ford vétója érvényben marad WASHINGTON: Az amerikai képviselőház kedden délután 223:135 arányban elutasította ugyan a Törökországnak szóló ame­rikai katonai segély letiltá­Milterand Kubába utazik A baloldali pártok össze­kötő bizottsága keddre ki­tűzött ülésének elmaradása széles körű visszhangot kel­tett. A jobboldali sajtó ter­mészetesen arra igyekszik felhasználni ezt az alkal­mat, hogy — mint az Auro- re — a baloldali egység ha- maros felbomlását jósolgas­sa. Szocialista körökben rá­mutatnak, hogy a keddre kitűzött, de a szocialista párt által lemondott csúcs- találkozó megtartására most már csak előreláthatólag ok­tóber végén vagy novem­ber elején kerülhet sor, mert Mitterand csütörtökön Ku­bába utazik és csak a hó végén tér vissza Párizsba. sát tartalmazó felhatalmazó si törvénnyel szemben emelt elnöki vétót, az azonban szükséges kétharmados több­ség híján hatályban marad. A vétó érvénytelenítéséhez mindössze 16 szavazat hi­ányzott ... A képviselőháznak most új felhatalmazási törvényt kell jóváhagynia, hogy biz­tosítható legyen a különbö­ző kormányszerveknek szép tember 30-a óta esedékes összegek kifizetése. Karjaiainen az európai biztonságról Ahti Karjalainen, finn kül­ügyminiszter a berlini Bau- ernecho című napilapnak adott nyilatkozatában ismé­telten síkraszállt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelenlegi, második szakaszának sikeres befeje­AMIKOR IDÉN MÁRCI­USBAN a XXI. századot idé­ző fővárosban, Brasiliában beiktatták Dél-Amerika leg­nagyobb országának új elnö­két, a katonai junta Ernes­to Geisel tábornokon kívül inast is ünnepelt: a Joao Goulart-kormány megbuk­tatásának tizedik évforduló­ját. 1964. április 1-én dön­tötte meg a haladó polgári politikus rendszerét a Minas Gerais és Sao Paulo állam­ból kiindult katonai láza­dás. A puccs óta eltelt évtized­ben három tábornok-elnök előzte meg Geiselt az állam­fői tisztben. Humberto Cas- telo Branco, aki a puccsista irányzatok közti kompromisz- s'ium eredményeként lett el­nök, aránylag „liberális” po­étikát folytatott. Legalább­is így emlegették nosztalgi­kusan a brazil polgári poli- ' busók, akiket teljesen ki­szorított a politikai életből i> Castelot követő Costa e Silva, majd Garrastazú Mé- dici. Mindkettőt — joggal — az erős kéz hívének tartotta : közvélemény: az ő nevük­höz fűződött az ellenállás minden formájának felszá­molása, a városi gerillák el­leni könyörtelen harc. a szi­gorú cenzúra bevezetése. Amikor a tízéves katonai rendszer számvetést, csinált, az elemzésekben leggyakrab­ban előforduló kifejezés a „gazdasági csoda” volt. Azaz: Brazília gyors gazdasági nö­vekedése az utóbbi években, amely rekordnak számító évi 10—11 százalékos emelkedést mutatott. A magas növeke­dési ráta valóban csoda len­ne, ha ... Csodákat' nem ismerő ko- r’-'.k azonban nem kedveli a ••-"-szokat: a „brazil csodá- nagyon is valóságos II brazil csoda és a valóság magyarázata van. Az ugrás­szerű növekedés egyik leg­fontosabb alapja: a rendkí­vül olcsó és hatalmas bra­zil munkaerőpiac, amely mágnesként vonzotta a drá­gábban megfizetett (és jogait sztrájkokkal is alátámasztó) hazai szakmunkásokat fog­lalkoztató nyugat-európai, amerikai és japán cégeket. A látszatnövekedést segítő tényezők között első helyen szerepelt mindig az a poli­tikai stabilitás, amelyet a diktatúra „biztositott”, s amelyet annyira viszonoztak bizalmukkal a külföldi be­fektetők. Szerepe volt benne ugyancsak az Escola Superi­or de Guerra nevű intéz­ménynek (Hadtudományi Főiskola), amely az utóbbi évtized alatt kitermelt egy furcsa, de a rendszer számá­ra végtelenül fontos típust: a fegyelmezett katonatiszt és a technokrata keverékét. A főiskola volt hallgatói talál­hatók ma a brazil gazdasági élet kulcsfontosságú pontja­in. A CSODA — ha annak lehet nevezni valaha is — napjainkban kezd szerte- foszladozni. Az ország veze­tői a \‘álla1atok nagy része fölött elvesztették az ellen­őrzést; hatalmas arányokat öltött Brazília eladósodása. A mértéktartó londoni Ti­mes 15 milliárd USA-dollS'- ra teszi az ország tartozá­sait. A külföldtől való gaz­dasági függés nemcsak a po­litikai döntések függetlensé­gét kérdőjelezi meg, hanem a további gazdasági fejlő­dést is. A nemzetközi mére­tű tőkés infláció három csa­A megtorpanás első jelei már Garrastazú Médici el­nöksége alatt jelentkeztek. Nyilvánvaló volt, hogy a ka­tonai v.ezetés olyan . utódot jelöl majd ki, aki — a ka­tonai rendszer kereteit meg­tartva — képes felszámolni a válságjelenségeke'.. Így esett a választás Ernesto Geisel tábornokra, a Pet- robrás állami kőolajipari vál­lalat elnökére, aki egy sze­mélyben egyesítette a kívá­nalmakat: katona és ugyan­akkor kiváló menedzser. A 66 EVES TÁBORNOK — mint neve is mutatja — német származású. Apja a századfordulón vándorolt be Brazíliába, Rio Grande do Sul államba. A családban nem Ernesto Geisel az egyetlen, aki a katonai pá­lyán csinált karriert: bátyja, Orlando szintén aktív tá­bornok. A jelenlegi elnök részt vett az 1964-i puccsban, majd Castelo B anco állam­fő oldalán a katonai tanács­adók vezetője, egy ideig az elhárítás főnöke, majd — mint említettük — a Fet- robrás elnöke volt. Szemé­lyéhez — okkal-e vagy ok nélkül, ez ma még k'derít- hrtetlen — egy sor illúziót f'”z a braz'l közvélemény. Mindenekelőtt — utalva a ..liberális” Cas'elo Branco mellett játszott szerepére — sokan arra számítanak, hogv Geisel mind politikai, mind gazdasági területen demok­ratizálni kívánja az orszá­got. A beiktatása óta eltelt fél év arról tanúskodik, hogy az új brazil vezetés új típusú szemléletet honosított men tornán is bei"! az országba: Severn fínme* ioar- és Ve not é po im*-,>i*'áii nverranya­• -p r * g1 v í m^: í ,, ,i. ~h p-’-— 'bb-P • a Ahv hete ; n ’’^fonai I? - • t V-f Cs] . •„! p q-ji] term'' !'ni* n'-y* fn^q'nVTZtä m5 7-, p»7» *­v1,: a külföldi a-*, úi vonalat. Fsmrint Rvo 1974. Oktober 16« «ser da befektetések szabályszerűen exportálják saját országuk inflációját Brazíliának. zib'ának, mint feilődő or­szágnak új típusú kaocsola- tókat kell kialakítania az iparilag fejlett országokkal. A cél megfogalmazása ije­delmet keltett a külföldi tő­ke körében: „A kormány megváltoztatta a játékszabá­lyokat” — mondotta Rióban egy nyugatnémet gazdasági vezető. Kétségkívül fontos válto­zás, hogy a külföldi tőke paradicsomának számító Bra­zíliában egyre inkább a na­cionalista, a nemzeti érdeke­ket védő gazdaságpolitikára helyeződik a hangsúly. Még fontosabb azonban az, hogy a Geisel-kormány változáso­kat tervez a belső fronton is. Az egyre nehezebb, s nem túlzottan versenyképes ex­port önmagától sugallja, hogy az eddig elhanyagolt belső piacot kell fejleszteni. Ez viszont együtt jár a vá­sárlóerő növelésével (amely a lisszaboni República sze­rint 50 százalékkal csökkent tíz év alatt Brazíliában), a javak gazdaságosabb elosztá­sával. Vagyis, a „csodából” részesedniük kell azoknak is, akik azt munkaerejükkel valóban létrehozták. GEISEL TÁBORNOK új gazdaságpolitikája egyelőre kevés változást hozott magá­ban a belpolitikában. Irány­zatúból azonban ésszerűen a belső liberalizálásnak kell következnie. Az elnök szá­mára annál is fontosabb az egyszerű brazilok támogatá­sa, mivel a hadseregben egy­re több terveinek az ellen­zője. A brazíliai helyzet kró­nikásai azzal mentegették az elnök három elődjének dik­tatórikus módszereit, hogy valójában a hadsereg túszai voltak. Paradoxonnak hat ugyan, de Brazília számára az jelentené az előrelépést, h ' k’d rO’.ne: Gél«“’ — aki­nek neve neme'ül éppen túszt jelent — képes lenne a katonák ellenére is kivezetni az országot a zsákutcából. Major László zéséért, s azért, hogy a kon­ferencia harmadik szakaszát legfelsőbb • szinten mi előbb megtarthassák Helsinkiben ",.A második szakasz befeje­zése talán több türelmet igé­nyel, mint amire eredetileg számítottunk” — hangsúlyoz­ta a finn külügyminiszter, majd rámutatott, hogy épp ebben a szakaszban van szó olyan fontos kérdésekről melyeknek tisztázása érdeké­ben türelmesen kell munkál­kodni. s egy-két hétnek már nincs jelentősége, A hangsúly a sikeres befejezésen van. (ADN) Nyomdász­sztrájk Athénban 'Meghatározatlan időre sztrájkba lépnek szerdán az athéni nyomdászok. A nyom­daipari dolgozók tízszázalé­kos béremelést követelnek. (DP A) Bumedien— Kissinger találkozó (Népújság-telei oto — MTI—KS) Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, aki Szíriá­ból hétfőn érkezett Algírba, háromórás megbeszélést tar­tott Huari Bumedien algé­riai elnökkel. A tanácskozás napirendjén a közel-keleti válság időszerű kérdései és az olajárakkal kapcsolatos problémák szerepeltek. Egy amerikai szóvivő szerint ki­tértek kétoldali kérdésekre is, de nem volt szó az Egye­sült Államok és Algéria dip­lomáciai kapcsolatainak új- rafelvétcléről. A UPI hírügynökség utal arra, hogy október 26-án Ra- batban ül össze az arab or­szágok állam- és kormány­főinek csúcstalálkozója. Hí­rek szerint Kissinger sze­retné, ha őt is meghívnák a rabat! csúcstalálkozóra. Fririericlts Moszkvában Kedden négynapos látoga­tásra Moszkvába érkezett Hans Friderichs nyugatné­met gazdaságügyi miniszter, hogy nyersanyag- és ener­giakérdésekről tárgyaljon Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter­rel. A megbeszélésekhez a nyugatnémet—szovjet tudo­mányos, műszaki és gazda­sági együttműködési vegyes­bizottság szolgáltat keretet. ' A találkozón szó lesz Hel­mut Schmidt bonni kancel­lár moszkvai látogatásának előkészítéséről is. Két csillagász kapta a fizikai Nobel-dijat STOCKHOLM A Svéd Királyi Tudományos Akadémia az 1974, éri íai Nobél újat m?;;osztva két brit csillagásznak, Martin le-nak és Anthony Ilewhhnek ítélte. Mindkét tudó« r J ' mbritlge-i egyetem tanára. A két kutató „a radióaszlrofizika területén kifejtett út­törő jellegű kutatómunkájáért" kapta a magas tudományos elismerési VEM i 4

Next

/
Thumbnails
Contents