Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-02 / 230. szám
A Heves megyei pártbizottság mellett működő ifjúsági munkabizottság tegnap, kedden délelőtt ülést tartott a. megyei pártbizottság kistanácstermében. Az ülés résztvevői dr. Szűcs Lászlónak, a Ho Si Mink Tanárképző Főiskola főigazgatójának és dr. Hodá- szí Miklósnak, a gyöngyösi Kertészeti Főiskolai Kar igazgatójának előterjesztésében megvitatták azt a jelentést, amely az ifjúság- politikai kérdésekben hozott 1970. februári központi bizottsági határozat végrehajtásáról szólt. Az ülésen részt vett többek között dr. Török Judit, a K1SZ- kb munkatársa és Lévai Ferenc, a Heves megyei pártbizottság osztályvezetője is. Két felsőfokú tanintézet van a megyében, mindkettő jellegénél is fogva meghatározó erejű nemcsak Heves megye kulturális és gazdasági arculatának formálásában, de a környező megyék életében is. Egerben több mint 11O0, Gyöngyösön megközelítően 400 nappali tagozatos hallgató tanul és kap diplomát, s a velük való foglalkozás, szakmai képzettségük megteremtése, világnézetük, szemléletük marxista megalapozottsága, s ami ezzel párhuzamos, jó iskolai közérzetük döntő jelentőségű életük további sorsára. És ha még hozzá-, tesszük azt, hogy e két főiskolában a nevelőtestület, a szakszemélyzet egy jelentős rétege i6 fiatal, akkor teljességgel érthető és helyeselhető, hogy az Ifjúsági munkabizottság e két főiskola ifjúságpolitikai munkáját együtt, ám az általános ifjúságpolitikai munkán belül mégis külön, kiemelten tárgyalta meg. A jelentésből és a vitából egyértelműen kiderül, hogy az a folyamat — mert folyamatról és nem holmi évvel, hónappal lezárható feladatról van szó —.amely már két-három esztendeje a két felsőfokú intézményben is megkezdődött, nemcsak kereteit találta meg. hanem e kereteket mind több reális tartalommal tölti meg. Azok az intézkedési tervek, amelyek Egerben és Gyöngyösön készültek, s amelyeknek hatékony ellenőrzéséről sem feledkeztek meg az arra illetékesek, jó lehetőséget nyújtottak és nyújtanak az ifjúság szellemi, politikai arculatának okos, értő formálásához. Az intézményi élet demokratizálása —1 és ezt megelégedetten állapította meg a bizottság — mindkét intézményben jelentősen előbbre haladt. Bár itt-ott tapasztalható még bizonyos tanácstalanság a demokratizmussal való helyes élést illetően, mégis például Egerben a kollégiumi elhelyezés, az ösztöndíj- rendszer ügyében éppen a fiatalok nyújtottak felbecsülhetetlen segítséget a helyes elvek és gyakorlat kialakításához. Az ifjúsági munkabizottság azt is megállapította azonban, hogy miközben az intézmények felelős vezetői értik és megértik e határozat megvalósításának fontosságát és például Gyöngyösön is és Egerben is bátran fiatalítanak az oktatásügy széles skáláján, addig bővebben akad még tennivaló a középszinten, a közvetlen munkahelyi vezetők tekintetében. Szó esett arról is az ülésen, |hogy ameny- nyire örvendetes a főiskolák magas fokú szervezettsége a KISZ-t illetően, annyira van szükség azonban arra i& hogy a tagsággal szemberr támasztott követ élmény rendiszert tovább emeljék, hogy ezeknek a követelményeknek jó teljesítésében tükröződjön vissza a magasfokú szervezettség számszerűsége. Elhangzott olyan megállapítás is az ifjúságpolitikai határozatról szólva, hogy az utóbbi időben kissé e politika egyoldalú képviseleté és elveinek hangoztatása vált divattá. Szónokok, fiatalok, vezetők szívesen hangoztatják és emelik ki a határozatnak azt a részét, amely ad, mintsem hogy ugyanilyen súllyal szóljanak az ifjúsággal szemben támasztott jogos követelményekről. Márpedig a jogos és az évről évre növekvő követelmények nélkül elképzelhetetlen a fiatalság erkölcsi, világnézeti fejlődésének szilárd biztosítása. Több más kérdés is napirendre került a két főiskola munkájának értékelése kapcsán, igy például az elismerés hangján szóltak a bizottság tagjai arról, hogy az intézmények KlSZ-szer- vezetei kiléptek az iskola falai közül, a gyöngyösiek egy sor termelőszövetkezettel, az egriek például az építőiparral, a bervaiakkal vannak jó és 20 00: A napsugár nyomában A költői címet viselő 13 részes sorozat olyan természeti jelenségeket mutat be, amelyek hatással voltak a © MíMM Oktober 2» jaerda Föld felszínének, életének kialakulására A földtörténet során a napsugárzás által előidézett hőmérséklet- változás. a víz, a szél is alakította, rombolta Földünk felszínét A napsugárzás aktív szerepet játszott az élővilág megszületésében, és nagy hatást gyakorol a természetet átalakító ember életére is. Dr. Balogh Járos profesz- szor és Rocken bauer Pál — a film készítői es Halász- Mihály operatőr világkörüli útra indultak —, hogy megfigyeljék, filmre vegyék a napsugárzás hatására végbemenő változásokat. Egzotikus tájakat, különleges ter- , mészeti jelenségeket, ritkán látott növényeket, állatokat mutat be a filmsorozat. Távol-Kelet, Ausztrália, a Csendes-óceán szigetvilága. Dél-Amerika egyebek közt a felvételek színhelye. Első alkalommal — bevezetésként — a filmsorozat készítőinek Föld körüli útjáról hallhatunk. (K2) kölcsönösen segítő kapcsolatban. Szó esett arról is, és e kérdésben állást is foglalt a bizottság, hogy az intézmények vezetői különös gonddal foglalkozzanak az ifjúság nevelésével, és javaslat hangzott el a tekintetben is, hogy az intézmények nem egyszer súlyos gondjai és problémái — például az egri főiskola immáron tarthatatlan ellátatlansága a sportpályáik, a tornatermek dolgában —kerüljenek az országos szervek elé, figyelemfelkeltés és segítségkérés céljából. Sző esett arról is, és ebben is állást' foglalt a ka intézmény munkája tárgyalása kapcsán a bizottság, hogy Egerben vezessék be az országban először a középfokú népművelőképzést, egyelőre még szakközépiskola formájában., A majd három órán árt tartó élénk vita, amelyben meghívottak és a bizottság tagjai egyaránt kifejtették véleményüka, mindenképpen jelentős segítséget adott a megye két nagy fontosságú felsőoktatási intézményének, hogy további eredményes lépéseket tegyen az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásában. Mint mondottuk már, a ka intézmény ezirányú munkája messze több mint megyei probléma, munkájuk, tevékenységük és a falaik közül kikerülő fiatal diplomások szakmai, eszmei rátermettsége ország résznyi területen lehet majd meghatározó. Gynrkó Géza A szovja filmesek ez alkalommal Daniéi Defoe regényének megfilmesítésére vállalkoztak. A: témakör eddig mintha távol állt volna tőlük a íme, most egészen újszerűén, a regényből nemj. csak a történetet hozva, hanem a regény magját, a kitűnő író bölcsességét is megmutatva olyan kalandfilmet teremtettek, amely nemcsak az ifjúságot érdekelheti: a felnőttek is végiggondolhatnak néhány mondatot arról, ahogyan a világban magára maradt fiatal tengerész nekikezd az életnek és újból és önmaga feltalálja magát 'a világban, minden segítség nélkül. Az ogyeszai filmstúdió művészei — ott gyártották a filmet — az emberi akaratnak, az emberi léleknek, az emberi egyéniségnek a határait is kutatják ebben a filmben. Jelenetről jelenetre, képsorról képsorra idéznek a regényből mondatokat, amelyek Daniel Defoe nézeteit visszhangozzák. Jól elhelyezett hangsúllyal szembeállítja a főhős a hiúságot, az emberi törekvések sokRobinson Crusoe Szoviet film sok haszontalanságát mindazzal, amit magának és magából kiharcolt, a lakatlan szigeten, párbeszédben az elemekkel, a magánnyal. És hogy a regényíró nemcsak érdekes történetet írt nekünk. kések olvasóinak és a film nézőinek, azt misem bizonyítja jobban, mint az a nosztalgia, amellyel Robinson búcsúzik a maga teremtette egyszemélyes birodalomtól. Sztaniszlav Govoruhin rendezte a filmet, amelynek forgatókönyvét Feliksz Mi- roner írta. Minden túlzástól mentesen, mindenütt a képzelet által érintett lehetőségen belül maradva ültette át a regény cselekményét és hősét a filmbe. Oleg Matrti- nov operatőri közreműködése jól sikerült képsorokat eredményezett. Különösen hangulatot keltők a vízparti laSpsrarfc, mert * féxtr ká zgását, a fény vibrálását itt tudja a legrészletesebben és * megunhatatlanul r k változatban követni. Es hogy neun véletlen. a* nezöhek is a felfedezés erejével ható újdonság ez a filmes szemlélet, azt az a meglepetés is bizonyítja, arait a film zenéjével hoz: a két szovjet zeneszerző, Andrej és Jevgenyij Gevorgian merészen és nagy sikerrel Vivaldi-zenét adagol az .egyes . j ellenetekhez. Minth’a bizonyítani akarnák a régi tételt: a művészetben a korhatárok nem választanak el semmit. Az évszázadok előtti olasz zene. Vivaldi derűs-játékos alkotásai kitűnően összefértek eoy szovjet filmen egy angol tengerész sorsának életre keltésével. A színészek: Leouyid Ku- ravljov Röbinson szerepében rokonszenvet ébresztett, Iraklij Hizanisvili nem rontotta el a Péntekről kialakult képünket. A film táblás házak előtt megy. , (farkas) A városi tanács felmérése Eger cigánylaifosságánalc helyzetére! (Tudósítónktól.) Felmérést készített Eger Város Tanácsa a város területén élő cigánylakosság élet- és munkakörülményeiről, kulturális, valamint egészségügyi helyzetéről. Mint megállapították, Egerben csaknem 1200 cigány él, főleg a fel németi cigánytelepen, a farkasréti, illetve a Szala—Rudivár telepen. Ismeretes, hogy rendelet írja elő a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek felszámolását. A városi tanács el is rendelte Farkasvár és Rudivár felszámolását, amely jelenleg is tart. A tanács az akció során 41 telket biztosított — bérmentes földhasználati joggal — lakóház építésére. A részleges fel6izámoüás 1980—85-re várható. Üj állami bérlakásba 80 család költözik, új szövetkezeti lakást tíz család kap, minőségi cserelakáshoz ugyancsak tízen jutnak, 30 személynek pedig hitellel támogatott lakásépítést biztosítanak. A lakások kiutalásánál természetesen figyelembe veszik és előnyben részesítik a három, vagy ennél többgyermekes cigánycsaládokat. Jelenleg a cigánytelepen levő lakások 80 százaléka nem felel meg a szociális követelményeknek. Megállapították azt is a felmérés során, hogy az Attila utcában és a Csebokszári lakótelepen kedvező a helyzet, a családok kiegyensúlyozottan élnek, a gyermekek ápolása, a velük való foglalkozás is megfelelő. Továbbra is’ kiemelt feladat az egyedülálló, családfenntartó, valamint a több gyermekes cigány nők munkába állítása. Gondot okoz az is, hogy a cigánylakosság, de főleg a nők nagyon kevés hányada tanul szakmát. A férfiak 10 százaléka rendelkezik csak szakmával, illetve betanított munkásként dolgoznak, legtöbben azonban segédmunkások. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az iskolák, a pályaválasztási tanácsadó és a városi munkaügyi szakigazgatás még több segítséget adjon. Jelentős eredmény, hogy a beiskolázás minden iskolában 100 százalékos, gondot okoz azonban, hogy elég magas az igazolatlanul hiányzó tanulók száma. A helyzet mindenképpen javuló képet mutat, ennek égyik bizonysága az, hogy a Heves megyei Tanács mellett működő cigányügyi albizottság révén Mezőszeme- rén. Komlón és Sarudon felszámolták a cigánytelepet, és jól halad ez Füzesabonyban és Feldebrőn is. Vdradi Anna BiHARl K|A'RA Csodálkozva nézték a sovány, sapkás kis embert, aki elmerült a hintaágy szemlélésében. Sem az arcuk, 6em a. hangjuk nem volt barátságos, mintha a váratlan szomszédi látogatás, s a leplezetlen bámulat valami alattomos támadás lett volna a tulajdonuk ellen. — Már megnézzük, ki jön ilyen későn ... — Én volnék ,.. Tőlem nem kell megijedni — felelte Bujkó. A tréfa eróltetet- ten hangzott, mert attól, ahogyan Kotászék a magas verandáról lenéztek rá, elveszítette a biztonságát. — Az a hinta a fiataloké... Ök vették maguknak kéz alatt'— mondta az öregasszony kedvetlenül, beideg- zett védekezéssel, hogy a vagyon látható, le nem tagadható tárgyainak értékét kisebbítse. — Jól jártak vele. Merthogy egészen újnak látszik — válaszolt Bujkó. Kedélyes akart lenni, de a hízelgésnek szánt dicséret valahogyan rosszul sült el. Látta az öregek arcán. Mindkettőjüké elsötétült, mintha fejükre olvasták volna a hazugságot. — Andrissal szeretnék beszélni. Csak azért, hogy egy kis szívességre ... — magyarázkodott Bujkó bátortalanul. — Tessék, csak, tessék. Itt van éppen a konyhában. . ' — felelt Kotász. Kezével invitáló mozdulatot tett, de az arca nem engedett fel. Előrement, nyomában az asz- 6zonnyal. De mire Bujkó meg-megállva fellépdelt az öt lépcsőn és benyitott a konyhába, már egyik sem volt ott. A szobába vezető ajtót éppen akkor csukta be belülről egy erős fogású kéz. A fiatal Kotász az asztalnál ült, s egy hosszú kötél csomóit bogozta ki. — Jó estét, Andris! Bujkó maga sem tudta miért, nem mondott szervuszt, mint máskor, ha nagy ritkán találkoztak. S mindjárt utána visszaf"£»hataUanul tört ki belőle a csodálkozás: — A-i n jr7 aztán igen! Egy ízben, amikor műhelybeli barátját új lakásában, a lőrinci lakótelepen meglátogatta, akkor látott ilyen konyhát. Beépített bútorokkal, lakkos villanytűzhellyel, kétrészes mosogatóvályúval. Hogy, került ide ez a berendezés, meg a rózsaszín csempe a falakra? Eny- nyire észrevétlenül? Igaz, Andris olykor a teherautóján jött haza és nemegyszer beállt vele az udvarra, a kert előterébe.... Mindebből a nagy átalakulásból kívülről csupán annyi látszott, hogy Kotászék bevezettették a vizet a házba, csapból folyatják, akár a pestiek. Már nem szaladgálnak kannákkal az utcai kútra. — Tessék csak ... Foglaljon helyet, Feri bácsi — mondta a széles vállú, barna arcú fiatalember. Csak egy pillanatra nézett fel, s észrevette, a sápadt, szemüveges arcon a szétömlő, szinte gyermeki ámulatot. Sötét szemöldökét összehúzta, s hangját, mint valami tilalmi karót emelte Bujkó és a konyhai látnivalók közé; — Egy asztalt kellene hazahozni. , Pestről, a Nefele)ts utcából. Nem ingyen kívánom ... Megfizetném. Gondoltam, hogy te, aki annyifelé jársz a kocsival... — Arra járok, amerre a szállító vállalattól küldenek ... — vágott közbe a fiatalember és rávillantotta az idős emberre barna szemét. — A Nefelejts utca felé nem jársz? — kérdezte Bujkó. Tréfás színt akart adni a hangjának, de ez nem sikerült. A kemény figyelmeztetés elgyávította. — Ha muszáj, akkor járhatok — szólalt meg a fiatalember. — De üljön már le, Feri bácsi, minek áll, hát hiába kínálom?' — tette noz- zá bosszúsan. Az első, burkoltan reményt nyújtó mondat felderítette Búj köt, de a második felkarcolta a büszkeségét. Erezte, azért nyomták le a székre, hogy ne vizsgálódjon tovább, hagyja a beépi — Halljam csak, miféle szívességről lenne szó? „Nicsak már tudja, az öregek s • ében elmondták neki ...” — gondolta Bujkó. „Vajon ő parancsolta be a szüleit a azobaba?” tett szekrényeket, a szikrázó csempét. De elmeit« a sértődöttségét. hogy továbi nyomulhasson előre, a cet leié. tfolyMJuk) í I Ülést tartott az ifjúsági munkabizottság Heves megye két főiskolája az ifjúságpolitikai határozat
