Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

A barátság iégihídján i. Ssállodaváros a tengerparton A busz felkapaszkodik a szerpentinen. Alattunk méi- tóságteijes magányba bur­kolózik a Fekete-tenger. Eis­te van. Az ablakból vissza­pillantva, még egyszer meg pillantjuk Albenát, a bol­gár tengerpart talán leg­ékesebb gyöngyszemét, amint hipermodern szállodái, bár­jai. mulatói szikrázó fény­nyel tündökölnek az egyre távolodó parton.' Még egy kanyar, ráfordulunk st szál­lodavárost Várnával össze­kötő autópályára. Az autó­buszban csend van, szá­munkra már csak 28 kilo­hat évvel ezelőtt egyszerű­en nem létezett. A legtöbb közhasználatú térképen ezen a helyen. még ma sincs sem­mi bejelölve. Szinte hihe­tetlen, de igaz; az új tér­kép elkészítése több időt vesz igénybe, mint ahogy egy modern, minden kénye­lemmel ellátott tengerparti üdülőhely felépül. A mérgeskígvótól a luxusszál lóit; A Fekete-tenger csaknem négyszáz kilométer hosszú­ságban ölelkezik össze a- «* ' Bíessebar, a szigetnyi területű halászváros, aoiely az ázsiai és enrópal birodalmak ütközőpontja volt méter van hátra Bulgáriá­ból. Ennyi választja ei Al­benát Várnától, ahol már ott várakozik az ezüstös, karcsú testű TU—154-es - a repülőtéren. A motorok feldübörögnek, a magasság néhány perc múlva tizenkétezer méter és valahol odalent a mögöttünk tátongó tengernyi mélység­ben ott pompázik Albena, a szállodavárop, amely egy hé­tig otthonunk volt, befoga­dott bennünket. Heves me­gyeieket, akik ismerkedni jöttünk, erősíteni és elmélyí­teni a barátságot. Egy hetet töltöttünk Bulgáriában, jár­tunk lent délen, Nessebár- ban, a parányi félszigeten, amelyet egy tíz méter kes­keny földnyelv köt össze a szárazfölddel. Ez a halász­város, amely évezredekig üt­közőpontja volt a nagy ke­leti és európai birodalmak­nak, végre békésen, mint egv révbe jutott hajó. nyúj­tózik ki a vakító kék ég alatt. Girbe-gurba utcái mind a tengerpartra fut­nak. s hiába a zegzugos, te­raszos, áttekinthetetlen épít­kezés, eltévedni nem lehet. P-'rmilyen iránvbg. indul el a ‘ látogató a város közepé­ből. öt perc múlva már a lengerparton sétál. Voltunk Eger testvérváro­sában. Targovistében, amely nem is olyan nagyon -égen nrig falusi jellegű település volt. Ott jártunkkor verőfé­nyes őszi nap ragyogta be szökőkúttal díszített főterét, s park lomjai közül a Drámai Színház modem homlokzata nézett a térre. A több mint negyvenezer lakosú város ma harminc nagyüzemmel éli a fejlődő, iparosodó Bulgária mai éle­tét. Amikor az ország belsejé­ben tett utunkról ismét visz- s,ti fértünk, s autóbuszaink \ ('-.'igrobogtak Albena szál­lodasorának főutcáján, ahol üveg a beton utolérhe­tetlen könnyedséggel, ele­gánsával harmonizál a né­pi építészet hagyományaival, már otthon éreztük magun­kat. Ha az idelátogató turista végignéz a. tengerpart föve­nyén tarkálló napernyők fe­lett. a külön-külön is építé­szeti remekműveknek szá­nt ivó . szállodákon. , nehezen (. 'ír, .'lképzelni, hogy né- hmv évvel ezelőtt a sZé1 lakatlan parton tépdeste a bpzotos, ercios sávot. Albena szárazfölddel Bulgáriában. Hogy ezt a természeti adott­ságot kihasználja, 1958-ban döntöttek úgy, hogy az ide­genforgalmat külön ágazat­tá fejlesztik, amely jelentő­sen képes hozzájárulni az ország nemzeti jövedelmé­hez. Ma a 378 kilométer hosszú tengerparton 20 te­lepülés, öt teljesen új, mo­dem üdülőkomplexum, 60 kényelmes, a tengerparti er­dősáv lombjai között meg­búvó kemping és több mint 200 szálloda várja a* vendé­geket a világ minden tájá­ról. S a vendégek jönnek is. Ebben az esztendőben több mint hárommillió turistát fogadott, illetve fogad még Bulgária. A tengerparti er­nyők alatt finnek, szovje­tek, svédek, magyarok, né­metek próbálkoznak egy utánozhatatlan tengerparti keveééknyelven üdítő ital­hoz fagylalthoz, sörhöz jut­ni a víztől rgjindösSze tizen­öt méterre sorakozó, fél­gömb alakú pavilonokban, ahol kellemes.- halk ' zene szól a Philips stereo mag­nókból, s a mindig mosoly­gós eladó gyorsan és kész­séggel szolgál ki Lipton te­át, állandóan hideg Rade­berger vagy Berliner sört és amerikai cigarettát. Mind­hármat meglehetősen borsos áron. Az albena! szállodaváros alapítása számunkra kissé furcsa beruházással kezdő­dött. A sűrű bokros tenger­partra garmadával szállítot­ták a sündisznókat. Ez volt a legelső lépés. A tenger­part sziklás és homokos vi­déke ugyanis kedvelt he­lyük volt a mérgeskígyók­nak. A derék sünök megtet­ték a magukét. Rövid idő alatt úgy kiirtották veszé­lyes ellenfeleiket, hogy ír­magnak sem maradt belő-' lük. Még annyi sem, hogy idegenforgalmi kuriózum­ként terráriumba lehessen mutogatni egy párat. Az üdülőhely építése 1968-ban kezdődött és 1969-ben már fogadta vendégeit az első szálloda. Albena mai arcu­latát az elmúlt évben nyer­te el. A fiatal bolgár ter­vező és építészgárda mielőtt hozzáfogott volna az. új szállodaváros megteremtésé­hez, beutazta az olasz és francia Riviérát, járt Mal­lorcán és Ibizzán. Megérte. A napfényben fürdő parton emelkedő teraszos kiképzé­sű, a tengerre üvegfallal nyíló negyven szálló való­ba felveszi a versenyt a francia vagy az olasz par­ton sorakozó társaival. Az itteni szállodák azonban sokkal olcsóbbak. Első osz­tályú szállóban üdülhet a tengerhez látogató turista ol­csóbban, mint nálunk, mondjuk a Balatonnál. A szállodaköltség két személy részére napi 78 forinttól kezdődik. A Balkantourist nem is rejti véka alá, hogy igyekszik átcsábítani Euró­pa régi patinás nyaralóhe­lyeiről a vendégeket. Ehhez már megvannak a luxusszállodái, a folkloriszti kus berendezésű szórakozó helyei, terméskővel kirakott bárjai, a garantáltan jó időről, s az utószezonban is kellemes hőmérsékletű tengerről nem is szólva. Valami apróság azonban még hiányzik, hogy a bol­gár tengerpart igazi nagy vetélytársává nőjön a több évtizedes hagyományokkal rendelkező nyaralóhelyek­nek. Szigethy András (Folytatjuk.) <MtÓ4tfcbv(! T? mniwütnw , V Október l-tös megoldották Czövek János szihalmi, Pál Joachim váraszói olvasónk, maguk és gépkocsivezető- társaik nevében panaszkod­tak. Az időszakos kötelező or­vosi vizsgálat, tapasztalatuk szerint, az utóbbi hónapok­ban gokkal bonyolultabbá vált. Harmadszor utaztak már be, s még mindig nem sikerült elintézniük, mert a rendelőintézetben reggel fél nyolc és nyolc óra között ad­ják ki a sorszámokat, s aki­nek nem jut, vagy később él­be az autóbusszal, aznap hiá­ba jött. Jogos a panaszuk, hi­szen vidékről a saját költsé­gükön kell bejönniük több­ször is, szabadságot kell ki­venni minden esetben, s ha­logatni sem lehet, hiszen fő­foglalkozású gépkocsivezetők, s így munkájuk függ a vizs­gálattól. Feltették azt a kér­dést is, nem lehetne-e a vizs­gálatokat körzetenként egy- egy községi orvosra bízni? Kérdésüket és panaszukat továbbítottuk a megyei ren­delőintézet főorvosához, és a megyei főorvoshoz. A legilletékesebb. dr. Szendy Júlia, a rendelőinté­zet igazgató főorvosa máris kedvező intézkedésekről szá­molt be. Többölt: között eze­ket írta: „a közúti balesetek számának növekedése, vala­mint a gépkocsivezetők szá­mának gyarapodása miatt szükségessé vált, hogy az idő­szakos orvosi vizsgálatot kü­lönválasszák a betegrande- lástől. Naponta Tfl és 13 óra kö­zött végzik ezeket a vizsgá­latokat. Sajnos szakorvos hiányában a betegrendelés­től kellett elvonni az idő­szakos vizsgálatot végző or­vosokat, így csak korlátozott számban végezhették a vizs­gálatot, naponta 30 emberen. Sajnos valóban előfordult, hogy ha túl sok volt a beteg- rendelésre jelentkező, akkor még a távoli községekből ér­kező gépkocsivezetőket sem tudták fogadni. Október 1- tol már javul, a helyzet. Nem kell sorszámot kérni, s az az­nap jelentkezőket megvizs­gálják. Egyidejűleg intézked­tem, hogy a január 1-ig hát­ralévő időben zavartalan le­gyen a felülvizsgálat. * Dr. Szabó Ferenc még a következőkkel egészítette ki a választ: „A gépjárműveze­tőknek olyan speciális vizs­gálatokon kell átesniük, hogy ahhoz kellően felszerelt rendelőintézetekben van csak lehetőség. (Röntgen-, szív- szemvizsgálat stb.) Eb­ből következik, hogy a javas­TTNKA FEEVA: Vidám fickók háza I Lakótelepi, házunk tizen­két emeletes. Még nincs ne­ve, de méltán ü\ene rá a „Vidám fickók háza" elne­vezés. Az esték különösen vidá­mak. Valahonnan Emil Di­mitrov szólongatja Mad- lent, hogy jöjjön vissza. Egy másodperc múlva, a -másik lakásból Lili Ivanova szen­vedő hangja harsog: „Csak veled tudtam bol­dog lenni...” Odalent egy csillogó autó várakozik, és dallamos du­datirádákat hallat. Mindenki az erkélyre rohan, csak azok nem, akiknek a hívás szól. Amikor az emeletekre le­száll a félhomály, még vi­dámabb lesz a hangulat. ..Ella cellái épített. . . ” Annak az Ellának nem le­het túl szoros az évi terve, ha olyan sokáig építi a~l a nyomorult cellát> Aztán ez harsan fel: „Akácos út...” Micsoda vidám népség1! — Hé, szomszéd, mi törté­nik ott felettetek? — hal­latszanak bosszús hangok éjféltájt. , — Énekelnek és táncol­nak a cs’Vár úgy himbáló­zik, mail egy ereil koriéi Igazán tréfáskedvű móka- csinálok! Éjfélkor unafbm telepszik a házra. Csönd van. Még az örök Rómeók is abbahagy­ják. a füttyögetést Júliáik­nak. Elhal az ének, elhal a dobogás? Elfog a félelem: csak nem dögvész tört ki az emeleteken? Hanem egyszere csak ki­nyílik a liftajtó és egy bor­ízű férfihangot hallok: — Vaau! Vau-u-u! Egy csapat vidám fickó utánozza, és nevetnek, ne­vetnek vég nélkül. Ugyanez a szám játszódik le min­den emeleten, A liftek is nagyon vicce­sek! Micsoda történetek ke­ringenek róluk! Egy fiatal- asszony nem tudott kiszáll­ni a liftből és ott töltötte az éjszakát. Más viszont a tizenkettedik emeletre akart menni, és a pincében talál­ta magát. Néhány bohókás lakónak meghökkentő viccei vannak: felhívják a liftet az emeletükre. teleszórják szeméttel, aztán újra leen­gedik. Ejfél után ' ismét szerte- . foszlik a-csönd Key frissen jszervéz’odött férfikul vs egy keidő Harmonikas kíséreté­vel így könyörög: „Kakukkalj nékem, te jó kakukkmadár. Kakukk, kakukk...” Négy óra felé munkába indul az első műszak. A lif­tek megint sztrájkolnak. A lépcsőkön zajos tálkákban dübörögnek le vidáman, fris­sen a munkába induló dol­gozók. Lent az egyik durro- gó motort rugdos, majd szörnyű pufogások közepet­te nyeregbe száll. Egy sofőr pattogva atkozza a teher­autóját, hogy nem gyullad be a motor. Aztán előveszi a szerszámait, babrál a mo­torházban. A teherautó tüsz- szög, prüszköl, de végül is begyullad. Sakklépésben egy imbolygó sötét figura köze­ledik. és megbotránkozva ordítja: — Meddig alusztok még. he?! Bolgárból fordította: HaJtemszky László MŰSOROK! 5 latot nem lehet valóra válta­ni, a körzeti orvtxsok felsze­reltsége és szakképzettsége ma még nem teszi lehetővé a speciális vizsgálatok elvég­zését. Szándéka nk * megegyeznek Dr. Varga János, Eger vá­ros tanácselnöke a Népúj­ságban szeptember 17-i szá­mában megjelent cikkre a következőket válaszolta. A cikk alapkoncepciója ta lálkozik törekvéseinkkel. Ez­zel a témával a szerkesztőség ez év februárjában már fog­lalkozott, amikor az Önök i vendége voltam. A szeptem­ber 17-i cikk jogos igényeket fejteget. Sajnos a leírtak csak vélt és nem valóságos lehetőséget tárnak a lap ol­vasói elé. Gyula, Szentendre, Veszprém és még néhány kisváros, bármily furcsa is, jobb lehetőségekkel rendel­kezik, mint, jelenleg váro­sunk. Vegyük sorjába. Egy új, komoly létesítmény ki­alakítására nincs anyagi fe­dezetünk. Meglévő intézmé­nyeink egyre inkább érzik, hogy a felszabadulás óta nem kaptak nagyobb beru­házást, új közművelődési in­tézmény eddig még nem épült. Ezért terveinkben csak a régi épületek hasz­nosítása szerepelhet. Ezzel kapcsolatban jogosan vetőd­het fel a kérdés: eddig miért nem hasznosítottuk kulturális célokra a régi épületeket? A Dobó tér, fi­gyelembe véve adottságait, szabadtéri színpad felállttá-' sát szinte kínálja, A városi forgalom jelenlegi helyzete miatt, a kétségkívül jót akaró cikkíró ötlete ma még nem valósítható meg. Na­gyobb szabású szabadtéri rendezvények megrendezé­sére a várban eddig nem ke­rülhetett sor. A széles kö­rű feltárási munkák ezt megakadályozták. Természe­tesen kisebb programok ed­dig is voltak a várban, s az ezt követő időben is terve­zünk. A főiskola udvarának hasznosítására konkrét el­képzeléseink vannak. 1975- ben talán befejeződnek hosszúra nyúlt felújítási munkálatok, és akkor a fő­iskola igazgatójának egyet­értésével, a gyönyörű belső barokk tér ilyen irányú használata megvalósítható lesz. A Dóm előtti lépcső­sor, a Dobó tér esetében említett okok miatt, egye­lőre nenn alkalmas nagysza­bású szabadtéri rendezvé nyék megtartására. Viszatérve az újságcikk re, el kell mondani; hogy tanács és a szakigazgatási szerv vezetőit élénken fog­lalkoztatja a nyári kulturá­lis program színesebbé, gaz­dagabbá tétele. Az 1026/1971. Korm. számú határozat Mátra—Eger—Bükk üdülő- terület kapcsán meghatá­rozta a város kulturális programját és távlati fej 1 osztásét. A határozat mara­déktalan végrehajtása ben­nünket is kötelez. Jelenig a határozat kapcsán egy mű­sorrendező iroda felállításán fáradozunk, amelynek célja, nagy kulturális - rendezvé­nyek megtartása Egerben. Elhatároztuk azt is, hogy tanácsunk nyílt vitanapot rendez szakemberek és záros lakosságának bevoná­sával. A város kulturális életének ügyét mindenkép­pen segítené egy ilyen „öt­letbörze”. Végezetül enged iék meg. hogv köszonete- met fejezzem ki, amiért szerkesztőség városunk problémáival ilyen követke­zetesen, célratörően és rend­szeresen foglalkozik. HADID 8.32 r h KOSSUTH örökzöld dallamok 9.23 A Prometheus-rejtély 9.43 Operahármasok 10.05 „Nyttnikék” 10.40 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó csatád 12.20 Ki nyer ma? 12.3.4 Tánczenei köktől 13.20 Nóták 13.45 Harsan a kürtszói 14.2.1 Kupamérkőzések. Közvetítés az U. Dózsa— Levszki szpartak, a Rába ETO—Plovdiv és a Videoton—Napoli mérkő­zésekről 18.20 Nőkről — nőknek 16.50 Kazacsay Tibor: Három magyar tánc 17.20 A közönség kérdez, a muzsikus válaszol 17.50 Munkásstúdió 18.05 Buffo-áriák 18.19 Miről imák az üzemi lapok; 18.29 Könnyűzene 19.25 Népdalest 20.25 Bach: paraszlkantáta 21.00 Egy asztal mellett 21.30 Johann Strauss müveiből f 22.25 Magyar együttesek felvételeiből 23.00 Palestrina-művek 23.15 Operettrészletek PETŐFI 8.05 Bach- és Händel­müvek 8.48 Perui dallamok 9.03 Kiváncsiak klubja 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Zenekari muzsika 13.40 Orvosok a mikrofon előtt 14.00 Riporterek társaságában kettőtől — ötig ... 17.03 ötórai tea 18.20 Szóljatok, szép szavak! 19.10 Concertino Praga ’74 19.28 Dzsesszfelvételeinkből 19.51 Üj könyvek 20.10 Kis magyar néprajz 20.15 Közvetítés Cardiffbol a Cardiff City—Ferencváros KEK-mérkőzésről 21.13 Beethoven: I. szimfónia _ 21.40 Füstbement terv I 22.00 Cherbourgi esernyők - 22.12 De Falla: Rövid élet 23.47 Régi magyar dalok és táncok SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés. — Hírek. — Lapszemle 17.40 Munkás portrék. Petri Ferenc riportja 17.50 Brigádénekek 18.00 Alföldi krónika 18.15 Könnyűzene 18.20 Zenés autóstop 18.55 Hírösszeállítás i HhiV MAGYAR 8.05 Iskola-tv 10.20 Vértes ’73 10.40 Műsorismertetés 10.41 Delta 11.10 Minden lében két kanál. Angol tv-filmsorözat. A terhes vagyon 12.00 Játék a belükkel 12.35 Iskola-tv 17.23 Műsorismertetés 17.25 Hírek 17.30 Kisfilm-összeállítás 18.55 A növénynemesites úttörői. Szovjet r övi dilim 19.05 Reklammüsor 19.15 Esti mese. A kakas. Lengyel bábfilm 19.30 Tv-híradó 20.00 A napsugár nyomában. Ismeretterjesztő film­sorozat 20.30 Szerelem ..Sz” betű alatt. Amerikai film 21.20 Telesport. összefoglaló labdarúgó kupamérkőzé­sekről 22.20 Tv-hlrado 2. műsor 20.90 Műsorismertetés 30.01 Sláger-naptár 29.45 Apa, mint önellátó. NDK rajzfilm 20.30 Tv-hfradó 21.10 Vivaldi: A tél 21.20 Vízimalom. Ballada POZSONYI 8.35 Híradó 9.05 Iskolásokra»!: 10.40 Hírek 14.55 A smog és az agy 15.20 Középiskolásoknak 15.55 Ifjú szemmel 16.40 Kerületeink hangja. 16.55 Carl Zeiss Jena—Slavts. Praha labdarúgó-. | mérkőzés | 19.00 Híradó, majd pubHcisztlka | 20.00 Az a harmadik. (NDK film) £ 21.50 Híradó és sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Robinson Crusoe Színes, szinkronizált szovjet film EGRI RRÖDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4. fél 6 es fél 8 órakor • Markenna'aranya Színes amerikai western­film GYÖNGYÖSI PUSKIN Filmbarátok napja! Istenmezején, 1972—73-ban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Rokonok HATVANI VÖRÖS CSILLAG Pendragou legenda TTa'T’VANT KOSSUTH Légy jó mindhalálig I )

Next

/
Thumbnails
Contents